Délmagyarország, 1998. május (88. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-07 / 106. szám

Az Országgyűlési Könyvtár állományából törölve Nagybani piacdzsungel Dorozsmán (7. oldal) ' > ini. s \<A ^ -3Í j ALAPÍTVA: 1910-B^23^ j DELMAGYARORSZAG CSÜTÖRTÖK, 1998. MÁJ. 7., 88/106. i Nem kaptunk HM-ajándékot Elszállt a város reptere? Ki csomagolja be, s adja a városnak a szegedi repülőteret? (Fotó: Karnok Csaba) Adakozó kedvű a bú­csúzó kormány. Térítés­mentesen adott ingatla­nokat hat települési ön­kormányzatnak a Hon­védelmi Minisztérium ­vélhetően a Horn-kor­mány egyik zászlólevo­nás előtti döntéseként. Ám ebből az ajándékcso­magból Szeged nem ré­szesült. Annak ellenére nem, hogy itteni kormánypárti önkor­mányzati vezetők és ország­gyűlési képviselők többször is nyilatkozták: megszerezik a HM-től a szegedi repülőte­ret, mégpedig ingyen. Elszáll a reptér? A feladvány öröklő­dik - ügyetlenség, igazságta­lanság vagy a rossz lobby­technika miatt. Értékes a szegedi repülő­tér. A 200 hektáros terület a mai földingatlanár alapján számolva sem kis összeget ér! E repülőteret, mely állami tulajdon, kezelője, a Honvé­delmi Minisztérium (HM) elő­ször 200, majd 70 millió fo­rintra tartotta. Nem is fogadta el a reptérre vágyakozó, ré­gióközpont szerepkörre ké­szülődő Szeged önkormány­zatának 50 millió forintos ár­ajánlatát. Aztán eltelt egy kis idő, s a szegedi önkormány­zati vezetők és országgyűlési képviselők MSZP-s csoportja állította: ők ingyen szerezik meg a repülőteret. Reményei­ket kormánykapcsolataikra, s a honvédelmi miniszter ígére­tére alapozták. - Ebből a tervből sem lett semmi! Most is rosszul lobbyztak - véli Póda Jenő, a Parlament honvédelmi bizott­ságának tagja, aki szerint in­gyen járna Szegednek a repü­lőtér, már csak azért is, mert a HM egyetlen fillért sem költött erre az ingatlanra. - Póda rosszindulatúan kommentálja a tényeket - kö­zölte véleményét dr. Szalay István polgármester, aki úgy véli: igazságtalan, hogy a sporttörvénybe nem vonták be a szegedi repülőteret is. - Egyetlen repülőtér sincs a hat önkormányzatnak térí­tésmentesen juttatott HM-in­gatlan-csomagban - pontosí­totta a képet Básthy Gábor alpolgármester. Bár azt is el­ismerte: ha a kormány úgy akarta volna, a repülőtereket is e körbe vonhatta volna. Ál­lította: a repülőtér megszerzé­se nem elveszett ügy, még most sem. Értesülései szerint a HM arra készül, pályázatot hirdet, hogy így adja el az it­teni a repteret. Akadályt a tulajdonvi­szony jelent - véli Podolcsák András, a szegedi repülőtér vezetője. De a jogszabályok is gyengék. A sporttörvény például csak a szerencsés pécsi repülőtérre vonatkozik, mert az a rendszerváltáskor nem állami, hanem MHSZ­tulajdon lett, így ingyen jut­hatott a város kezére. Ezzel megtört a jég, de a rianás Szegedig nem ért. Mert nem fogtak össze a politikusok ­mondja a szegedi repülős, így aztán az sem csoda, ha tartja magát a monopolhely­zetű ferihegyi repülőtér­lobby, mely a magyar légi közlekedésre szánt összes ál­lami támogatást elszippantja. Ha nyugatra, ha keletre nézünk, látható: kiépített, re­gionális kis repülőtereket tart fönn - az állam és az önkormányzat. Ott tudják, itt elhallgatják: a fennmaradás és a fejlődés szempontjából nincs fontosabb, mint hogy egy országot homogén légi­közlekedési infrastruktúra fedjen le, melyet nem fiská­lis szempontok alapján mű­ködtetnek. Újszászi Ilona ÁRA: 38 FT Hegymenetben A kutatók és az adatok egyaránt a magyar gazdaság fellendülésével biztatnak. (3. oldal) Gyógyszerész-jubileum Fennállásának negyvenedik évfordulóját ünnepelte tegnap a gyógyszerészkar. (5. oldal) Helytáll a Medikémia Nagy tapssal fogadták: a Medikémia Rt. továbbra is támogatja röplabdásait. (8. oldal) Izraeli köszönet magyaroknak • Jeruzsálem (MTI „Izrael népe soha sem fog­ja elfelejteni azokat, akik az embertelen időkben is embe­rek maradtak" - hangoztatta Izrael miniszterelnöke, Benjá­min Netanjahu szerdán egy magyar delegációt fogadva. Az öttagú küldöttség a Világ Jámborai között számontartott 400 magyar képviseletében tartózkodik Izraelben. A dele­gációt a miniszterelnökkel va­ló találkozóra elkísérte Csejtei István, a Magyar Köztársaság tel-avivi nagykövete. Az MTI kérdésére válaszolva a nagy­követ elmondta, hogy izraeli tartózkodásuk alatt az ember­mentők nemcsak a megmen­tettekkel, hanem történészek­kel is találkoztak. Inter-siker • Párizs (MTI) Az olasz Milánói Interna­zionale és a Római Lazio lé­pett pályára szerda este Pá­rizsban a labdarúgó UEFA­kupa döntőjében. Az Inter, nevéhez „méltóan", nyolc külföldit szerepeltetett a kezdőcsapatban... Az első félidő ötödik percében veze­téshez jutott a milánói csa­pat. Saját térfeléről kapott remek átadást a chilei Za­morano, aki jobbal a bal al­só sarokba lőtt (1-0). A 60. percben az argentin Zanetti egy jól eltalált lövéssel 2-0­ra módosította az állást, majd a kiugró brazil Ronal­do a 70. percben beállította a végeredményt. Inter-Lazio 3-0 (1-0) Párizs, 70 ezer néző, vezet­te Lopez Nieto (spanyol). Gólszerzők: Zamorano (5.), Zanetti (60.), Ronaldo (70.) • Ukrán nagykövet ruhagyárnézőben Kötögetik a szálakat A Szegedi Ruhagyár­ba látogatott a minap dr. Orest Klympush, Uk­rajna rendkívüli és meg­hatalmazott nagyköve­te. Az öt kísérő dr. Sza­lay István polgármester­rel együtt arról tárgyal­tak Orvos Lászlóval, a Szegedi Ruhagyár Rt. vezérigazgatójával, mi­lyen kooperációra nyílik lehetőség a szegedi és az ukrán cégek között. A Szegedi Ruhagyár Rt. már évek óta ápolja ukrán kapcsolatait. A szegedi cég 1994-ben vegyes vállalatot alapított a Kárpátokon túl, ám annak irányítása a nagy távolság miatt nehézkes volt. A vállalkozás 1997-ben be is zárta kapuit. Tavaly decem­ber l-jével azonban újabb, 40 főt alkalmazó cég szüle­tett a magyar-ukrán határtól 150 kilométerre, amely júli­us l-jétől a Szegedi Ruha­gyár számára gyárt majd for­ma- és védőruhát. A vegyes vállalat 52 százaléka a ruha­gyár, 46 az ukrán Naftagaz, l-l százalék pedig két ottani magánszemély tulajdona. A Szegedi Ruhagyár uk­rán kapcsolatai nem csak a cégalapításban merülnek ki. Június l-jétől kárpátaljai asszonyokat alkalmaznak, szállásukat a Kossuth Lajos sugárúti, jelenleg üres iroda­épületben alakítják ki. A vendégmunkások szakkép­zettek, máskülönben a mun­kaügyi központ nem adott volna engedélyt a foglalkoz­tatásukra. A munkaerőim­portra azért volt szükség, mert a Szegedi Ruhagyár Rt. akár 100-150 dolgozót is fel tudna venni egyik napról a másikra. Az ukrán nagykövet­tel folytatott tanácskozás eredményeképpen további együttműködésre nyílik le­hetőség. A nagykövetet kísé­rő rahói polgármester arról biztosította a ruhagyár veze­tését, hogy az ottani, hasonló profilú cég szívesen fma alá egy termékbarterről szóló szerződést a szegediekkel. F. K. A Magyarországi Al­ternatív Színházi Köz­pont május első napjai­ban nyitotta meg újra a nagyközönség előtt a régi zsinagóga kapuit. Az egyesület befogadó­színházaként működő ódon épület az új évad­ban meg is szépül: a homlokzat felújítása mellett a Hajnóczy utcai oromdísz is régi helyére kerül. A szegedi régi zsinagógát 1843-ban, klasszicista stílus­ban építették. Az önkor­mányzat 1992-ben szerezte meg az ortodox zsinagóga tulajdonjogát. A szegedi székhelyű MASZK egyesü­let ugyanebben az esztendő­ben fedezte föl magának az épületet, amelyben befo­gadószínházat és kortárs elő­adóművészeti központot kí­vántak kialakítani. Annak el­lenére, hogy az épület fölújí­tása - az önkormányzat ígé­retei ellenére - akadozott, és csak 1994-ben került sor a tetőszerkezet elodázhatatlan rekonstrukciójára, a MASZK az elmúlt hat évben rendszeresen szervezett szín­házi, művészeti programokat az időközben megfelelő inf­forrásokat, melyek elenged­hetetlenek a fölújttásban, s segít megteremteni a műkö­déshez szükséges technikai feltételeket is. A kezdemé­nyezéshez - melyet a köztár­sasági elnök, és a művelődé­si miniszter is támogat ­eleddig Nagykanizsa, Ko­lozsvár, Szabadka, és a szlo­vákiai Somorja művészeti szervezetei csatlakoztak. A MASZK Egyesület a májusi programok sorába olyan nagy érdeklődére szá­mot tartó produkciókat vett föl, mint Szemző Tibor est­je, melyen a művész Cuba című filmjét mutatta be. Tegnap a Juhos István, Panja Fladerer, Valentina de Oian­te, és Giuliana Urciuoli által koreografált, s általuk Lázár Zsigmond zenéjére eltáncolt Puttó és Panja című darabot láthatta a közönség. Május 12-én és 13-án Adel Hakim A 14-es hóhér című színda­rabját adja elő Jean-Quentin Chatelin. Egy nappal később Min Tanaka és Lajkó Félix lép színpadra a Régi Zsina­gógában, május 20-án pedig a kelta és skandináv gyöke­rekre épülő világzenét játszó BOIS együttes muzsikál a Hajnóczy utcai falak között. K. B. Feltámad a szegedi régi zsinagóga A Puttó és Panja nagy sil rastruktúrával ellátott épület­ben. Az idén az egyesület a májustól októberig terjedő időszakra megkapta a szépü­lő zsinagóga használatának kizárólagos jogát. A mos­tanra megújult külsejű épület lehetőséget nyújt a MASZK­ert aratott a régi zsinagóg nak, hogy eredeti céljait megvalósítva egy valódi kul­turális központot hozzon lét­re. A MASZK és a MEDIA­WAVE Alapítvány a tavalyi esztendőben Nemzetközi Zsinagóga-Lánc néven ala­kított egy szervezetet, mely föladatának tekinti, hogy a ban. (Fotó: Nagy László) szegedi és győri régi zsina­gógákhoz hasonlatos módon mentse meg az önkormány­zati tulajdonban lévő zsina­gógákat, s azokban művé­szeti intézményeket hozzon létre. A cél érdekében a Nemzetközi Zsinagóga-Lánc fölkutatja azon lehetséges

Next

/
Thumbnails
Contents