Délmagyarország, 1998. május (88. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-28 / 124. szám

2 KÜLFÖLD CSÜTÖRTÖK, 1998. MÁJ. 28. kommentár Taktikai pihenő? wy agdadot megpuhította - egy kis európai összefogj gással - az Egyesült Államok kormánya. Bár a bagdadi fegyverellenőrzésnek nagy sajtója volt, Amerikának nem lehetett igazán nehéz a dolga. A Szovjetunió megszűnt, s így kiesett a világerők játékából Oroszország igyekszik ugyan, de azért koránt sincs olyan mértéktelenül jelen a Közel-Keleten meg másutt se, mint jogelődje volt. Az egypólusúvá vált világban az új erők egyelőre egymástól elszigetelten jelentkeznek. Az indiai atomrobbantás politikailag is fontos jelzés volt. Azt üzente az indiai gombafelhő, vigyázat, itt van egy hatalmas, fóldrésznyi ország, itt van, erősödik és előbb-utóbb nem lehet kihagyni a világpolitika számításaiból Az eurázsiai kontinens másik részén növekszik az ismeretlen erő, Kína. A „mennyei birodalom" valódi súlyával még nincs benne az erők mozgatásában. Ha Oroszország nem szedi össze magát, akkor ezek a térségek fognak belépni a világpolitikai vákuumba, hiszen a politika sem kicsiben, sem nagyban nem sokáig tűri el a vákuumot. Képiebben szólva, ha egy üres szék várakozik a nagy kerek asztalnál, előbb-utóbb rá fog ülni valaki. És ez a valaki a FÁ K-tagországok déli és keleti államaira is ki fogja terjeszteni a befolyását, tovább csökkentve az orosz hatalom erejét. M

a még azonban az Egyesült Államok kormányoz a Földön, Washington a világ (közlekedési) rendőre. Állításait, különösen nekünk, nem áll módunkban ellenőrizni. Nem tudhatjuk, hogy lankadt harci szellemű, az álldogálástól fegyelmezetlenné vált, a közel-keleti vizekről elvezényelt katonái helyett nem fog-e hamarosan új fiúkat küldeni Irak ellenőrzésére. Hiszen a konfliktusok arra is jók, hogy állandóan edzésben lehessen tartani a hadsereget, s hogy a hadiipar nagyjai indokolni tudják azokat a pénzeket, amélyeket a békés háborúzásra költenek. Bagdad ha nem volna, ki kéne találni? U'UÁ Csökkenő öbölbeli jelenlét • Washington (MTI) Bili Clinton amerikai elnök döntése értelmében hozzávetőleg a felére csökkentik az iraki tömegpusztító fegyverek ellenőrzése körül támadt konfliktus idején a Perzsa(Arab)-öböl körzetébe vezényelt amerikai csapatok számát. A részleges kivonásról William Cohen védelmi miniszter javaslata alapján határoztak. Kormányforrások közlése szerint a csökkentés elrendelésében két tényező játszott szerepet. Egyrészt úgy Ítélték meg, hogy a térségbeli feszültség enyhülése lehetővé teszi a katonai készenlét enyhítését. Másrészt a kibővített erő lekötése és fenntartása hatalmas terheket rótt a védelmi tárcára. Az év első hónapjaiban, a katonai csapásmérésekkel fenyegető válság éleződésének hatására Washington jelentősen felfejlesztette az Irak körzetében állomásozó egységeit. Az összevonások eredményeként két amerikai repülőgép-hordozó tartózkodott a hét végéig a körzetben, kíséretükben csaknem negyven hadihajóval és tengeralattjáróval. A harci és támogató repülőgépek - közöttük a denevérszárnyú, radarsugarak elnyelésére alkalmas technológiával ellátott F-117A vadászbombázók, valamint az F-16-os vadászgépek és a B-52-es nehézbombázók száma jóval meghaladta a háromszázat; nagy részüket rendkívüli pontossággal bevethető, lézervezérlésű rakétákkal látták el. A gépeket részben a két repülőgép-hordozó fedélzetén, részben szaúd-arábiai. bahreini és kuvaiti bázisokon tartották készenlétben. A haditengerészeti és légi alakulatokat összesen 38 ezer fős szárazföldi egységek egészítették ki. A leépítés részeként az egyik repülőgép-hordozó, a USS Independence már vasárnap elhagyta a térséget két hadihajó, egy tengeralattjáró és két támogatóhajó kíséretében. Helyére nem vezényeltek másik egységet, a körzetben csupán a USS Stennis marad. A csapatok létszámát pedig 19 ezer főre csökkentik a következő hetekben. Ken Bacon védelmi minisztériumi szóvivő közölte, hogy a hatalmas erő fenntartása naponta több millió dollárba került. Egyidejűleg figyelmeztette Bagdadot, hogy szükség esetén a távozó egységek gyorsan vissza tudnak térni. Halasztott hitelek • Washington (MTI) A Világbank Igazgatótanácsa bejelentette, hogy elnapolta a döntést három, Indiának szánt hitelről. A hitelek összesen 855 millió dollárra rúgtak volna. A halasztás része azoknak a büntetőintézkedéseknek, amelyeket a nemzetközi közösség egy része foganosított Újdelhivel szemben a nukleáris robbantások megtorlásául. • Száznyolcvannégy hondurasi nevében Eltűntek papírtáblái Az Egyesült Államok tegucigalpai nagykövetségének épülete felé vezető úton 184, Hondurasban eltűnt személyt jelképező papírtáblát állítottak fel. Az eltűntek nemzetközi hete alkalmával felvonulást is tartottak az említett úton. (MTI Telefotó) • Brit-lengyel-ukrán hadgyakorlat Kozák Sztyeppe • London (MTI) A lengyel és az ukrán hadsereg elit alakulatai szerdán szimulált támadást hajtottak végre egy brit „falu" ellen, mégpedig a brit hadsereg egységeivel együtt. Az akció része volt annak a mindeddig példátlan közös hadgyakorlatnak, amelyben a három ország fegyveres erői közösen vettek részt a brit királyi haderő egyik kiképző támaszpontján Norfolk közelében. A „Kozák Sztyeppe" fedőnevű műveletben mindhárom hadseregből különleges kiképzésű ejtőernyős alakulatok vettek részt; a feladat a kiképző központban emelt „település" stratégiai fontosságú pontjainak rajtaütésszerű elfoglalása volt. A gyakorlatot megtekintette George Robertson brit és Janusz Onyszkiewicz lengyel védelmi miniszter, valamint Ivan Bizsan ukrán miniszterhelyettes. Ez volt az első alkalom, hogy ukrán katonák brit földön hajtottak végre hadgyakorlatot, s az egykori Szovjetunió más volt tagállamaiból sem vettek még részt katonai egységek hasonló akcióban Nagy-Britanniában. Lengyel katonák legutóbb a II. világháború idején gyakorlatoztak együtt a brit hadsereggel. Brit katonák ugyanakkor tavaly már részt vettek kiképzési gyakorlaton Ukrajnában, s korábban Lengyelországban is. Brit katonai szakértők magyarországi gyakorlótereket szintén megtekintettek, miután Magyarország korábban kiképzési lehetőséget ajánlott a brit hadseregnek. Döntés azonban brit részről még nem született a magyarországi kiképzésről. • Bonn (MTI) A német parlament szerdán több órás éles vitát folytatott az atomenergia jövőjéről és a kormánykoalíció elutasította az ellenzéknek a környezetvédelmi miniszter leváltására vonatkozó követelését. A nukleáris energia jövője azután vált ismét politikai kérdéssé, hogy egy véletlen következtében kiderült: a német atomerőművek kiégett fűtőelemeit a franciaországi újrahasznosító üzembe szállító vonatokon a radioaktív sugárzás gyakran jóval na• Vita az atomhulladékról Radioaktív vonatok gyobb a megengedettnél. A bonni környezetvédelmi minisztérium állítása szerint csak április végén, a francia társminisztériumtól szerzett erről tudomást. Az azóta lefolytatott vizsgálat azonban kiderítette, hogy a német atomerőművek szakemberei mintegy tíz éve ismerték a jelenséget, de úgy ítélték meg: a rendkívül csekély mértékű sugárzás senkinek az egészségét nem károsítja. Az energiaipari cégek vezetői azt állítják, hogy szakembereik őket sem tájékoztatták a problémáról. Angéla Merkel környezetvédelmi miniszter parlamenti beszédében éles szavakkal bírálta az atomerőműveket működtető cégeket, amelyeknek magatartása miatt jelentősen megcsappant a lakosság atomenergia iránti bizalma. Felszólította a nukleáris ipart, hogy gyors és határozott intézkedésekkel igyekezzen helyreállítani a teljes biztonságot és a lakossági bizalmat. Az atomenergia azonban továbbra is vállalható - hangsúlyozta a miniszter. Az ellenzéki szociáldemokraták és zöldek Merkel politikai felelősségét hangsúlyozták. Szerintük a mostani eset is ráirányítja a figyelmet a nukleáris energia kockázataira és az atomerőművek fokozatos bezárása jelentheti csak a megnyugtató megoldást. A vitában felszólalt Helmut Kohl kancellár is és elutasította a zöldek Merkel leváltására vonatkozó követelését. A vita végén a keresztény-liberális koalíció többsége leszavazta az ellenzéki indítványt. • Két éve zuhant le a TWA-gép Biztosítási csalás a háttérben? • Zürich (MTI) Az amerikai TWA légitársaság Long Island közelében két éve lezuhant repülőgépének szerencsétlensége esetleg biztosítási csalásra vezethető vissza - adta hírül egy svájci televízió. A mindmáig nem teljesen tisztázott körülmények között 1996 júliusában bekövetkezett katasztrófában a gépen tartózkodó mind a 230 ember életét vesztette. A tévébeszámoló szerint a svájci rendőrség nyomozást folytat az utasok egyikével, egy súlyosan eladósodott algériai üzletemberrel kapcsolatban. Mohammed Szamir Ferrat a végzetes út előtt több millió dollár összértékű életbiztosításokat kötött. Mindezt egy genfi ügyvéd közölte, aki ügyfelei Ferrattal szembeni igényeit érvényesíti. Az ügyvéd adatai szerint Ferrat cége súlyosan el volt adósodva. Mint állította, a későbbi áldozat közvetlenül halála előtt milliós összegeket utalt át családi számlákra. Az amerikai rendőrség azonban vizsgálati során kizárta Ferratot mint gyanúsítottat, mivel - mint megállapították - sem kézipoggyászában, sem pedig feladott bőröndjében nem találtak pokolgépre utaló nyomokat. A Winterthur biztosító társaság egyik szóvivője a televíziónak úgy nyilatkozott, hogy az ügyvédtől érkezett figyelmeztetés és saját vizsgálatuk alapján leállították a biztosítási összeg kifizetését. Francia biztosítók viszont előzőleg már milliós összegeket utaltak át az algériai családjának. hírek „A palesztinok szekértolója" • Washington (MTI) Az amerikai külügyminisztérium szóvivője visszataszítónak és felháborítónak minősítette Newt Gingrichnek, a képviselőház republikánus elnökének azt a megjegyzését, amely szerint Madeleine Albright a palesztinok szekértolója. James Rubin leszögezte, hogy a külügyminiszter kizárólag Bili Clinton elnök utasításait követi tevékenységében, és az amerikai nép érdekeit tartja szem előtt. Estrada gyözött • Manila (MTI) Joseph Estrada, az ellenzék jelöltje győzött a Fülöpszigeteken május 11 -én tartott elnökválasztáson. A 102 tartományból 96-ban összesítették már a szavazatokat. Estrada 10,6 millió szavazatot kapott, míg ellenfele, a kormánypárt jelöltje, Jose de Venecia távozó parlamenti házelnök 4,3 milliót. Rugova Bécsben • Bécs (MTI) Ausztria mindent megtesz a koszovói helyzet békés megoldása és a párbeszéd érdekében - jelentette ki Wolfgang Schüssel osztrák alkancellár és külügyminiszter szerdán Bécsben az Ibrahim Rugovával, a koszovói albánok vezetőjével folytatott megbeszélés után. Rugova azt hangsúlyozta, hogy meg kell szűnnie az erőszaknak a tartományban. A koszovói albánok azt várják Ausztriától, hogy az Európai Unió soros elnökeként az év második felében közreműködik a konfliktus békés megoldásában mondta. Oroszország erősít? • Moszkva (MTI) Oroszország rákényszerülhet északnyugati hadműveleti-hadászati erőinek megerősítésére, amennyiben volt szovjet köztársaságok is NATO-tagjelöltek lesznek - figyelmeztetett a Nyezaviszimaja Gazeta szerdai számában Leonyid Ivasov vezérezredes, az orosz védelmi minisztérium nemzetközi katonai együttműködési főosztályának vezetője. Az orosz tábornok nem zárta ki, hogy az események ilyen alakulása nyomán Moszkva a harcászati atomfegyverek csökkentésének terén vállalt kötelezettségeit is felülvizsgálhatja. Aggodalom • Brüsszel (MTI) Jóllehet a legutóbbi közvélemény-kutatások az igen győzelmét jósolják, Brüszszelben nem titkolt aggodalommal várják a legutóbbi európai uniós szerződésről csütörtökön rendezendő dániai népszavazás eredményét. Mivel a szóban forgó, elterjedt nevén amszterdaminak hívott szerződés jelentőségét a pénzügyi uniót gyakorlattá emelő maastrichtihoz hasonlítják, számos EUilletékes várakozásaiban kísért a hat évvel ezelőtti múlt, amikor a dán lakosság nemmel szavazott, és csak azután adta áldását a dokumentumra, hogy a koppenhágai kormány jelentős kivételezéseket kapott a többi EU-tagállamtól.