Délmagyarország, 1998. május (88. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-04 / 103. szám

HÉTFŐ, 1998. MÁJ. 4. NÉZŐPONT 7 Kisodródott a jármű... • Mezőkovácsháza (MTI) Öt súlyos, életveszélyes sérültje van annak a mikro­busz-balesetnek, amely teg­nap délután negyed négykor történt Békés megyében ­tájékoztatta az MTI-t vasár­nap a megyei rendőr-főkapi­tányság ügyeletese. Mint elmondta: a Békés megyei Mezőkovácsházától nyolc kilométerre, Battonya irányában történt a közleke­dési baleset. Feltehetőleg megcsúszott, majd az árokba borult egy mikrobusz, mely­ben Ausztriában dolgozó ro­mán állampolgárok utaztak. Az ügyeletes nem tudott ar­ról beszámolni, hogy hányan voltak a buszban, és mi volt a baleset pontos oka. o A mellékhatások tekintetében... Gyógyszerek a reklámpiacon Az áruk eladásáért ví­vott kíméletlen harcbál nem maradhatnak ki a gyógyszerek sem. A min­denórás gyógyszerreklá­mokhoz hozzászoktunk, csak félő, hogy az eddi­gieknél is több pirulát nyelünk, hiszen számos gyógyszert lehet már vény nélkül kapni, azaz miden gond nélkül be­szerezhető. A gyógyszer­reklám szabályai mellett, a patikus felelőssége is szóba került a dr. Nóvák Alexandrával folytatott beszélgetésben. Egy ország fújja a szlo­gent: „A kockázatok és mel­lékhatások tekintetében kér­dezze meg orvosát, gyógy­szerészét!" S miközben ezt skandálja felnőtt és gyerek, valamennyi tudja, a gyógy­szerek reklámját követően hangzik el a figyelmeztető mondat, méghozzá a reklám­perceket kímélendő, vesze­delmesen nyelvtörő gyorsa­sággal. Amint máshoz, úgy a gyógyszerek reklámjához is hozzászoktunk, s ennek kap­csán félő, hogy az eddiginél is több pirulát nyelünk, hi­szen sok gyógyszerért már nem is kell sorban ülni a há­ziorvosnál. Az áruk eladásá­ért vívott kíméletlen harcból persze nem maradhatnak ki a gyógyító szerek. Szerencsére ezeknek népszerűsítését nem csak a gazdasági reklámtör­vény, hanem egy tavaly meg­jelent népjóléti minisztériumi rendelet is szabályozza. A gyógyszerreklám kétfé­le színtéren történhet: szak­mai körben és a médiában ­kezdi a reklámtörvény és a miniszteri rendelet értelme­zését dr. Fodorné dr. Nóvák Alexandra gyógyszerész, a Vasas Szent Péter patika ve­zetője, az Országos Gyógy­szerész Kamara etikai bizott­ságának tagja. - Gyógyszer­ismertetés kizárólag a szak­folyóiratokban jelenhet meg, vagy az úgynevezett orvoslá­togatók tájékoztathatják a gyógyszerek forgalmazására és felírására jogosultakat ­magyarán az orvosokat, gyógyszerészeket - egy-egy új gyógyszer valamennyi is­mérvéről. A médiában vi­szont csak a recept nélkül is kapható gyógyszerek, illetve gyógyhatású készítmények népszerűsíthetek, méghozzá úgy, hogy a reklámban fel kell hívni a potenciális vá­sárló figyelmét a betegtájé­koztatóban felsorolt mellék­hatásokra. Ám, mivel erre a reklám pár másodperce alatt nincs idő, kötelező hozzáten­ni a már mindenki által una­lomig ismert figyelmeztetést, miszerint a kockázatok és mellékhatások tekintetében kérdezze meg orvosát, gyógyszerészét! S hogy miért elengedhe­tetlenül fontos tisztában lenni egy-egy gyógyszer mellék­hatásával, összetételével? Er­re a gyógyszerésznő egy pél­dával válaszol. - Paracetamolt sok gyógyszer tartalmaz, a többi között a Rubophen, a Cold­rex, a Neocitrán. Ha a beteg ezt a háromféle szert szeretné megvásárolni, akkor feltétle­nül ki kell kérdezni részlete­sen és felvilágosítani arról, hogy ezek hasonló hatóanya­gú gyógyszerek, s egyszerre nem szedhetők. De kifagga­tandó a betegségeiről is, hi­szen bizonyos kórok kizárják egy-egy gyógyszer szedését. Az ideális persze az lenne ­Így dr. Nóvák Alexandra -, ha valamennyi gyógyszertár számítógépében ott sorakoz­nának a törzsvásárlók egész­ségügyi adatai, s a gyógysze­rész pillanatok alatt láthatná, milyen betegségei voltak, vannak az illetőnek, milyen gyógyszerre érzékeny, követ­kezésképpen mit szedhet, mit nem. Ez az ideális állapot még messze van, ezért a gyógyszerészeknek igenis kell idót szakítaniuk a bete­gek tájékoztatására a gyógy­szerek mellékhatásairól, koc­kázatairól, az alkalmazás mi­kéntjéről, a gyógyszerterápia befejezésének fokozatairól ­hangsúlyozza a gyógysze­résznő. - Persze ebben, a gyógyszerszedésben listave­zető országban igen nehéz dolga van a gyógyszerész­nek, amikor azzal próbálko­zik, hogy kipuhatolja, vajon egy szert éppen kiváltani szándékozó páciens milyen más tablettákat szed. A gyógyszerésznő mesé­li, nem egyszer előfordul, hogy maguk a betegek nem tudják, hányféle gyógyszert és milyet szednek, s (gy bi­zony nehéz kivédeni az „össze nem illó" pirulák együttes alkalmazását. A pontos tájékoztatást ma már a számítógép segíti, hiszen valamennyi patika számító­gépében ott van naprakészen a Magyarországon forga­lomban levő összes gyógy­szer és gyógyhatású szer va­lamennyi ismérve. Pár má­sodperc alatt tudnak infor­mációt adni a kért szerről, mellékhatásairól, összetéte: léről stb. A gyógyszerfronti rek­lámszabályokat folytatván kiderül az is, hogy gyógy­szertárat nem szabad hirdet­ni, kivéve a patika megnyitá­sakor, áthelyezés esetén vagy kerek évfordulón. Nó­vák Alexandra szerint a jó patika reklámja abból áll, hogy a vezető beszerzi a gyógyszereket, gazdag vá­lasztékot kínál, szakmailag megbízható, a patikusok pe­dig előzékenyek a betegek­kel Kalocsai Katalin • Ahol a sátor, ott a vendégség Titokzatos albérlők? Közéleti Kávéház • DM-információ Mit tett az eddigiekben és mit szeretne tenni a további­akban megválasztása esetén Rózsa Edit, az SZDSZ or­szággyűlési képviselője? Erről és még sok másról be­szélgetnek ma este 6 óra­kor a Virág Cukrászdában a Közéleti Kávéház vendé­gei. Beszélgetőtárs: Tráser László. Feltörték • Debrecen (MTI) Ismeretlen tettesek vasár­napra virradóra Debrecen­ben feltörték a Keresztény­demokrata Néppárt (KDNP) egyik mikrobuszát, és több százezer forint értékű han­gosító és technikai berende­zést vittek el belőle - tájé­koztatta vasárnap az MTI-t a városi főkapitányság ügye­letese. A jelentés szerint a tette­sek mintegy 600 ezer forin­tos kárt okoztak. Az MTI a párt egyik ve­zetőjétől úgy értesült, hogy a berendezéseket a választási gyűlések kihangosítására használták. A tarjáni tízemeletes mögött éjszakánként parkoló fekete BMW-röl a kutya sem tudja, ki a gazdája. Pontosabban egy valaki azért akad, aki nagyon is pontosan tudja, a főbérlő. Ó ugyanis havonta megje­lenik a lakás bérleti dijá­ért. A nagy ház lakói méltatlankodnak, nem szeretik, ha titokzatos is­meretlennel kell egy fed­él alatt lakniuk. - Szóltunk már a lakás tu­lajdonosának is - mondja a közös képviselő -, de ő elhá­rította a választ. A lakás az övé, senkinek semmi köze hozzá, hogy kinek, mennyiért adja ki. Már lakógyűlésen is többször szóba hoztuk, hogy a külföldi bérlók hangosak', csapatostul járnak ide a bará­tok, de hiába. Néhány éve valóságos üz­letággá nőtte ki magát Szege­den, a lakótelepeken a laká­sok bérbeadása. Különben lépcsőházak, emeletek népte­lenednének el. Akinek sike­rült elmenekülnie a betonren­getegből hamar rájön, a „másfelesért" annyit adnának a lakáspiacon, hogy nem ér­demes áruba bocsátani, in­kább kiadják. Sokan a gye­rekre gondolnak, amikor jó előre megveszik a panelt, majd évekig bérbe adják, hozzon is valamit, ha már vitte a pénzt. Érdeklődő pe­dig bőven akad, hiszen Sze­ged egyetemi város, teli kül­földi diákokkal, akik meg is engedhetik maguknak a havi húsz-huszonötezer forintos bérleti díjat. Persze, csak szi­gorúan „feketén", különben a bevétel jó része mehetne az adóhivatalnak. Végül sokan odáig is eljutnak, hogy meg­kérik az albérlőt, még a nevét se írja ki az ajtóra, biztos, ami biztos. Az illegális albérletek mi­att gyakorlatilag emberek „tűnnek" el, legalábbis a ha­tóságok számára. - Olykor eredménytelenek a rendőri idézések, mert a be nem jelentett lakcímet senki Panelváros: itt nem mi választjuk a szomszédot! (Fotó: Nagy László) sem ismerheti - mondja dr. Márton István alezredes, a szegedi rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője. - A külföldiekkel egészen más a helyzet, őket a Külföldieket Ellenőrző Osztály nyomon tudja követni', de nem is ez az igazi probléma. Érhető, hogy a panelben lakókat idegesítik az idegenek, más a kultúrá­juk, másként viselkednek, mint mi. A keleti diákok sa­játossága, hogy az „ahol a sá­tor, ott a vendégség" elve alapján élnek, azaz csapatos­tul járnak egymáshoz, általá­ban hangosabbak is mint mi, magyarok. Természetesen törvény nem tiltja a vendégfogadást, a bérbeadásban viszont döntő a tulajdonos szerepe. Sajnos, a lakóközösségek sem isme­rik igazán jogaikat, hiszen ma már - a társasházi tör­vény nyomán - a lakók is jogalkotók, csak éppen ahhoz szoktunk, hogy elvárjuk, má­sok hozzák nekünk és helyet­tünk a törvényt. - Az ilyen apró villongá­sokat helyben, a lakóközös­ségnek kellene rendeznie, hi­szen senki sem művel tör­vénytelen dolgot, így nem is minősülnek rendőri kategóri­ának ezek az ügyek. Régen néhány heti tartózkodás után rendelet kötelezett minden­kit, hogy ideiglenesen jelent­kezzen be egy lakcímre. Ma már a legtöbb hivatalos ira­ton a lakhely mellett, mind­össze a levelezési cím szere­pel, ami akármi is lehet. - Nem állapít meg a jog­szabály olyat, hogy bizonyos nap után kötelezően be kell jelentkezni valahová - mond­ja Füri Klára, a szegedi ön­kormányzat Anyakönyvi- és Népességnyilvántartási Cso­portjának vezetője. - Csak éppen ajánlatos, hiszen, ha pénzt visz a postás, nem tud­ja felvenni a címzett. Évi 15-17 ezer lakcímvál­tozást vezetnek át a szegedi iroda munkatársai. Mint mondják, az ügyfelek között gyakori a számukra „furcsa nevű" ember, azaz nem igaz, hogy a külföldiek többsége nem jelenti be lakcímét. Az viszont eredendően igaz, hogy a mindennapi életet leg­többször nehéz statisztikai számokkal nyomon követni. Közeli szomszédom, ki maga is megért már lépcső­házában jó néhány külföldi diákot, azt mondja, legalább az adóhivatal érné utol a bér­beadókat, akkor ugyanis „nyoma" lenne, melyik la­kásban, ki is él valójában. - Száz bérbeadóból jó, ha egy-kettő fizet adót az ilyen jövedelem után - ismeri be a megyei APEH igazgató-he­lyettese, dr. Papp István. Az adóhivatal érthetően örülne, ha törvény szabályoz­ná a kötelező lakcímbejelen­tést. Ma még legtöbbször úgy derül ki a „feketén kiadott" albérlet, hogy szomszédok, haragosok bosszúból felje­lentik a főbérlőt: fizessen csak adót! - Akadnának ötleteink, hogyan rendezzük a problé­mát. Az egyetemeken kiírhat­nánk például a nem szegedi diákok címét, majd megkér­deznénk tőlük, hol laknak. De nincs rá emberünk. Sok­kal célravezetőbb lehetne, ha az albérlő a bérleti díj egy ré­szét leírhatná az adóból, s így ő maga kérné a számlát. Igaz, legtöbbször a főbérlő kilétét sem könnyű megál­lapítani, hiszen a földhivata­lok olykor évekkel el vannak maradva a tulajdonosváltások átvezetésével. A „titokzatos" albérlők így egyelőre rejtve maradnak a hatóság szeme elől. A valóságban pedig minden azon dói el, hogy a lépcsőházban lakók mennyire képesek összefogni, és a kö­zösség érdekeit érvényesíte­ni. - Nekünk is voltak problé­máink a házban - meséli az egyik tízemeletesben lakó is­merősöm. - Hónapokig há­borúskodtunk a tulajdonos­sal, hogy küldje el a régi al­bérlőt, mert elviselhetetlenül zajosak voltak a hétvégéink. Végül megadta magát. Most egy távol-keleti orvostanhall­gató lakik a fejünk fölött. Sűrűn lejön megmérni a nagymama vérnyomását. Saj­nos, az idén végez, s előre fé­lünk, ki jön majd helyette. Rafai Gábor Vállalkozók az óvodáért Tevékenységközpontú óvodaként fog dolgozni szeptembertál az újszent­iváni óvoda. Több ok miatt választották e le­hető legkedvezőbbet a követhető modellek kö­zül. Az ovifarsang bevé­teleit, a vállalkozók adományozta pénz­összegeket a gyerekek érdekében használja föl az óvoda. - Az óvodai életet minde­nekelőtt a gyermeki tevé­kenység jellemzi. Ez a leglé­nyegesebb eleme - mondta dr. Martinák Imréné vezető óvónő, akivel munkahelyi irodájában beszéltünk. Azaz: a szentiváni oviban. Hozzá­tette, tisztában van azzal is, hogy a község önkormányza­ta anyagilag nincs könnyű helyzetben, és a "választott program megkíméli a kiadá­soktól a falut. (Nem úgy, mint némely más modellek, melyek a rendelkezésre álló helységek stb. átalakítását igényelték volna). Az anyagi támogatás mindazonáltal így is nagyon ráfér az óvodára. Az óvoda­farsang bevételeiből - melyet a szülők adományoztak az in­Oviélet Újszentivánon. A minivillamoson való utazáshoz a kalauz nem kér bérletet - mondja dr. Martinák Imréné. (Fotó: Karnok Csaba) tézménynek, a beléptijegy el­lenértéke formájában - játé­kokat, oktatási eszközöket vásárol a gyermekintézmény. Vukoszávlyev Mátyásné Szrbinka óvónő helybéli vál­lalkozókat keresett föl, kérve őket, támogassák az óvodát, anyagi lehetőségeikhez mér­ten. Az összegyűlt 33 ezer forintot az szmk-nak adta át. - Ez is mutatja, nagyon vi­gyázunk arra, minden befolyt pénz a gyerekek érdekeit szolgálja - mondta a vezető óvónó, egyszersmind megkö­szönve minden támogató se­gítségét. Fölhívta a figyel­met: ha lesz rá igény, a későbbiekben is szívesen szerveznek a szülőkkel együtt hasonló, nyílt rendez­vényt. Egyébként pedig má­jusban szeretnék elvinni a gyerekeket az ópusztaszeri nemzeti emlékparkba, a szülők, s lehetőség szerint az önkormányzat anyagi támo­gatásával - tudtuk meg. Mi­közben az ablakon behallat­szott a boldog gyerekzsivaj. F. Cs. «

Next

/
Thumbnails
Contents