Délmagyarország, 1998. május (88. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-04 / 103. szám

8 HAZAI TÜKÖR HÉTFŐ, 1998. MÁJ. 4. Ki kicsoda A Révai Új Lexikona köztudottan folytatása akar lenni nagyhírű elődjének, a Révai Nagy Lexikonának. Előmunká­lataiként a Babits Kiadó Ki kicsoda-sorozatot ter­vezett, amelyből koráb­ban öt kötet meg is je­lent. Újabb három könyvvel gyarapodott most a sor, miközben az új lexikon első kötete is napvilágot látott. Ha pontosak akarunk len­ni, azonnal ki is kell igazíta­nunk előbbi mondatunkat. A Ki kicsoda Aradtól Csíksze­redáig című kétkötetes mun­ka a Pallas-Akadémia Könyvkiadó kezdeményezé­sére született, a Babits Kiadó csak megjelentetésében vál­lalt szerepet. Közel állt hozzá mindaz, ami benne foglalta­tik, hiszen első kötetének cí­me is a Kassától Prágáig ki­egészítést hordozza. Jelzi is az erdélyi anyag viszontagsá­gait a Babits közreműködése, hiszen az anyaggyűjtést szol­gáló kérdőíveket már 1990­ben szétküldték. Az elkészült nyers kéziratot azonnal két év kényszerpihenőre kárhoz­tatták a körülmények. Mivel a sorozat elvileg élő szemé­lyiségek adatait tartalmazza, aki újra hozzá akart nyúlni, megint végig kellett zongo­ráznia a teljes anyagot. Végre elkészült, örülhetünk neki. Ugyancsak nagy vállalko­zás a Ki kicsoda a magyar mezőgazdaságban? című há­romkötetes munka is, amely­nek első kötete jelent meg a napokban. A - H-ig, Abonyi Gyuláné Palotás Jolántól Hütter Csabáig teljed a ben­ne találhatók névsora. Abo­nyi Gyuláné éppen szegedi il­letőségű, de szép számmal találhatunk más megyénkbéli szakembereket a későbbiek­ben is. Az élő emberek lexi­konba szerkesztése külön ve­szedelmekkel jár. Megesik, szerencsénkre, hogy sokan azért nem kerülnek bele, mert az anyaggyűjtés lezárá­sa után váltak igazán ismert­té, de az is előfordul, hogy időközben meghalt valaki. Tudnánk példát az előzőkre is, és találunk a másodikra is. Barabás Zoltán vagy Gulyás Sándor már nem érhette meg a mostani lexikon megjelené­sét, tehát holtában is benne maradt. A sorozatnak kezde­tektől kitűnő munkatársa a szentesi könyvtáros, Bodrits István talán a legterméke­nyebb volt most is az elis­mert nevek fölkutatásában és „hadrendbe állításában". H. D. Elsősegély: jeles • Tudósítónktól Szentesen rendezte meg a vöröskereszt Agócs Lászlóné vezette helyi szervezete az elsősegélynyújtó verseny me­gyei döntőjét. A nemes meg­mérettetésen köszöntötte a diákokat Pádár Lászlóné dr. megyei titkár is, aki a zsűri tagjaival együtt elégedett volt a résztvevők teljesítményével. A szerdai erőpróbán 11 csapat adott számot felkészültsé­géről, mind elméletben, mind pedig gyakorlatban. Az alsó fokú oktatási intézmények mezőnyében 1. lett a III. sz. Belvárosi Általános Iskola (Makó), 2. Móra Ferenc isko­la (Mórahalom), 3. Petőfi Sándor iskola (Kistelek). A középiskolák csapatai közül a Kossuth Zsuzsa szakközépis­koláé (Szeged) szerezte meg a győzelmet, 2. Boros Sámuel szakközépiskola (Szentes), 3. Juhász Gyula szakközépisko­la (Makó). Kiállítás a Kass Galériában A homok olasz festője Maurizio Costanza: „A sivatagi táj szellemi valóság is." (Fotó: Gyenes Kálmán) A Kass Galériában Maurizio Costanza olasz festőművész különös, si­vatagi ihletésű művekből álló kamarakiállítása lát­ható. A művész Észak­Afrikában született s így a száraz vidékek, a ten­ger, a nap és a sivatag mellett az arab kultúra is nyomot hagyott művé­szetén. Maurizio Costan­za tanulmányait az isz­lám kultúra terén végez­te; 1987-ben a török nyelv és irodalom dokto­rává avatták. Jelenleg a budapesti olasz nagykö­vetségen dolgozik. • Costanza úr, vala­mennyi képének a sivatag a témája. Milyen jelentést lát a homokban? - Számomra a homok a tengerhez, az arab kultúrához kapcsolódik. Ugyanakkor pe­dig, mivel finom ásványi szerkezete van, s mert kis szemcsékből áll, valami ön­magában is értékes anyagra utal. Anyagiságán túl pedig a homok a melankóliát, a szo­morúságot idézi. Ugyanakkor szép színre is van, az arany­éhoz hasonlóan meleg. így tehát, ami a képeimen látható sivatagi tájat illeti, nekem ez nem pusztán földrajzi, hanem szellemi valóság is, amely az emlékezethez, a képzelethez és a vágyakhoz kapcsolódik. Azt a csendet idézi fel, ame­lyet az alkotáshoz nem nél­külözhetek, és amely után vágyódom. • Ha jól sejtem, a ho­moktenger gyermekkori emlék is, hiszen sivatagi országban született. - Líbiában, Tripoliban születtem, olyan olasz csa­ládban, amely régóta Észak­Afrikában élt. Szüleim, sőt, nagyszüleim is ott születtek, így aztán igen közel érzem magamhoz az észak-afrikai és közel-keleti arab kultúrát. Alkalmam volt utazni és hosszabb időt eltölteni több arab országban, s ezeknek emlékei hozzáadódtak a gyermekkori élményekhez. • Érdekes, hogy olasz­ként, hatalmas európai­keresztény hagyománnyal a háta mögött az arab kultúra ragadta meg. Mit gondol, volt-e valaha kap­csolat az olasz festészet és a keleti stílus között? - Két példát hadd mond­jak: ha a Quattrocento olasz művészetét nézzük, számos keleti nyomra és hatásra lel­hetünk. Elég ránézni egy re­neszánsz festmény hátterére, a távoli, sivatagos tájra, s az ember olyasmit lát, mint amit én ma festek. Másfelől az arany és az aranyszín haszná­lata a XV. század végéig igen fontos volt az olasz művé­szetben, ahogyan máig is az a keleti alkotásban. • Ön sivataghoz szokott ember. Milyennek látja a magyar alföldet? - Magyarország számom­ra egy új élmény, a korábbi­aktői teljesen különböző. Ugyanakkor ismerősként üd­vözlöm az alföldi pusztát, s nem csak a homokos vidék, hanem inkább a fölé boruló ég miatt. A pusztai ég hatal­mas és ugyanolyan melanko­likus, mint a homoktenger. Boldog vagyok, ha láthatom, mert számomra jelentéssel van teli. 0 Ha jól tudom, ön ír is, s első elbeszélése arab nyel­ven jelent meg az emírsé­gekben. - Valójában olasz nyelven Írtam, de egy barátommal le­fordítottuk arabra. Úgy érez­tem ugyanis, hogy sok van benne az arab narratív stílus­ból, és jobban megy hozzá az arab nyelv. Különben Ma­gyarországon is folytatom az írást, egy elbeszélésem ha­marosan megjelenik a debre­ceni Alföldben. • A Kass Galériában, ahol kiállítása látható, a képek mellett palackokba öntött homokot is elhelye­zett. Elárulná, honnan származik? - A vörös homokot az ománi sivatagból hoztam. A világosabb színű viszont iga­zi, eredeti magyar pusztai ho­mok. Panak Sándor Plus Élelmiszer Diszkont A PLUS Élelmiszer Diszkont Kft. Európa egyik legnagyobb élelmiszer-forgalmazója és kiskereskedelmi üzlethálózattal rendelkező cége, Szegeden (Kölcsey u.-ban) nyíló üzletébe keres szakképzett, az élelmiszer-kereskedelemben gyakorlatot szerzett - pénztárosokat - eladókat Kérjük, hogy pályázatukat (önéletrajz, 1 db igazolványkép, bizonyítványok má­solata) juttassák el az alábbi címre: Plus Élelmiszer Diszkont Kft. Személyügyi Főosztály 1453 Budapest, Nagyvásártelep, Pf. 45 Jobban élni es sporoini Tető aló hozzuk... Tetőfelújításhoz, új tető készítéséhez: • 5-féle tetőcserép 19 színben • közel 50 elemből álló tetötartozék-rendszer • ereszcsatorna-rendszer • kémény­és falszegélyelemek. f=T=fg Ha már egyszer építkezik ^VJlUÜ^ CB fodrri^ ELSŐ BETON Szeged, Dorozsmai út 5-7. Tel.: 62-467-235, 493-428, 30-983-460. A Ferimpex Műszaki Áruház a Nagyáruház emeletén Gorenje termékek legnagyobb választéka, legkedvezőbb áron! Ízelítő árainkból: - Gorenje üvegkerámialapos tűzhelyek 99 900 Ft-tól - Gorenje 3 lángú gáztűzhely 43 900 Ft - Gorenje mosógép (súlyautomatika, 400 f/p., olajhidraulika) 62 900 Ft - Gorenje mosógép 22 programos (súlyautomatika. 550 f/p., olajhidraulika) 69 900 Ft - Gorenje beépíthető sütők 52 900 Ft-tól -Gorenje kombihűtő (310 I, 2 kompresszoros) 93 900 Ft - Ignis-Whirlpool mosó-szárító 96 400 Ft helyett 89 900 Ft - Philips borotvák teljes választéka 4990 Ft-tól - Porszívók (ETA, Gorenje, Optimo, Rondo, Rowenta) 11 900 Ft-tól akciós áron - Grundig, Philips tévék akciós áron Viszonteladóknak további kedvezmény mennyiségtói függően. Ingyenes szegedi házhoz szállítás! OTP-hitell Tel.: 470-270/201. Fax: 312-949. Öt éve az Önök szaJfálaCábanf • Az MDNP esélyei Családokra épülő birtokrendszer A Magyar Demokrata Néppárt politizálásával a hatalom ellenőrzését sze­retné megvalósítani. A mezőgazdaságból, a földből élők számára pe­dig esélyt kell teremteni a boldoguláshoz. Ezekről a témákról beszélget­tünk a párt egyik Csong­rád megyei képviselője­löltjével, dr. Somogyi Györggyel. • A közvélemény-kutatá­sok nem sok jóval kecseg­tetik a kis pártokat. Mi­lyen reményekkel indul a Magyar Demokrata Nép­párt? - kérdeztük dr. So­mogyi Györgyöt, aki me­gyei 4. számú választóke­rület képviselőjelöltjét. - Nem akarom meg­kérdőjelezni a választási előrejelzések hitelességét, de annál azért nagyobb önbiza­lommal készülünk a megmé­retésre, mint amit a számok jósolnak - válaszolta. - Erre a bizakodásra a párt prog­ramja (Alkotó ember - emel­kedő nemzet címmel szüle­tett meg) adhat okot, hiszen azoknak szól, akik jobban szeretnének élni Magyaror­szágon. Úgy gondoljuk, a je­lenlegi gyakorlat, akinek van munkája az reggeltől estig robotol, tovább nem folytat­ható. Művelt, egészséges, fel­szabadult emberekre van szüksége a társadalomnak. 0 Mit emelne ki az MDNP programjából? - Józan politizálással akaijuk megvalósítani a hata­lom ellenőrzését. A közpén­zeknek valóban a közt (és nem egyéneket, pártokat) kell szolgálniuk. A válságos hely­zetbe sodródott családokat önkormányzati és költségve­tési hozzájárulással lehetne kihúzni a bajból. A politika és a gazdaság összefonódása a korrupció melegágyát je­lenti, ezt meg kell szüntetni. 0 Az MDNP úgy köszönt el a parlamenti ciklustól, hogy négy évvel ezelőtt nem kö­szönt be, hiszen még nem is létezett. Elég volt-e a két esz­tendő, hogy megismertessék magukat a választókkal? - Való igaz, hogy nagyon fiatal a párt, mindössze két esztendős - mondta a képvi­selőjelölt ám olyan egyéni­ségek, személyiségek fémjel­zik a vezetést, mint Szabó Iván, vagy például Pusztai Erzsébet. 0 Választókerületében sokan élnek a földből, gyümölcsöt termesztenek, paprikáznak. Zöldségter­mesztési kutatóként, szak­emberként hogyan ítéli meg a mezőgazdaság je­lenlegi helyzetét, kilátása­it? - Nálunk az agrárkérdést rosszul közelítik meg, nem úgy, mint Európában. A szá­mok igazak lehetnek, misze­rint csökkent a mezőgazda­ság súlya, ám tőlünk Nyugat­ra az a gyakorlat, hogy a mezőgazdaságra, a bányá­szatra, az erdőgazdaságra épül az összes többi. Nem kellene „szükséges rossz­ként" kezelni az ágazatot. Az EU-csatlakozás is megkíván­ja, hogy mezőgazdaságunk egészének javítsuk a ver­senyképességét. Ehhez jól felszerelt, hatékonyan mű­ködő és megfelelő birtok­nagysággal rendelkező áru­termelő gazdaságok sokasága szükséges, ezt szolgálja fej­lesztési programunk, amelyet Életképes birtok címmel fo­galmaztunk meg. Egyébként elutasítjuk a földpiac teljes li­beralizálását, a magyar gaz­dákat kell esélyessé tenni a tulajdonszerzésben. Hogy sa­ját szakterületemről hozzak példát: a magyar paprika a két háború közötti időszak­ban a világpiacon 30 száza­lékkal volt jelen, 25 száza­lékkal adtak érte többet. Ez­zel szemben ma 5 százalék a részesedés, a minőség apadá­sa miatt az ár is lecsökkent. A gazdákat olyan helyzetbe kell hozni, hogy tudjanak és akatjanak is újra minőségileg kifogástalan árut előállítani. 0 Az MDNP miként gon­dolja a birtokrendszer át­formálását? - Ezt nem lehet hektárok­ban meghatározni - válaszol­ta dr. Somogyi György. - Az a lényeg, hogy egy birtok leg­alább egy családot eltartson. V. Fekete Sándor A magyar mezőgazdaságnak van mit keresni a világpiacon - vélekedett dr. Somogyi György. (Fotó: Nagy László) Simái és a Kincskereső • Munkatársunktól Április 30-i számunkban írtunk arról, hogy Simái Mi­hály író, költő sokéves tehet­séggondozó munkájáért megkapta „A Vidék Tehet­ségeiért Alapítvány" díját. Tudósításunkba azonban egy tévedés is belecsúszott: a ki­tüntetett ugyanis jelenleg nem főszerkesztő-helyettese a Kincskereső gyermekfo­lyóiratnak. Simái Mihály 1974-től 1992-ig volt a Kincskereső főszerkesztő­helyettese, majd 1995-ig, nyugdíjba vonulásáig főszer­kesztője. A hibáért a jeles írótól és olvasóinktól is elné­zést kérünk.

Next

/
Thumbnails
Contents