Délmagyarország, 1998. április (88. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-06 / 81. szám

ifctvYnöX !B9ÍŰYQp67.<rtO sA sviö.oi iödsynsfnoilfi Nyerjen CITROÉN-t 2000-ért! Kilátások A

pozitív gondolkodás. Ez az amerikai gazdasági csoda titka. Az ország, a munkahely szempontjainak az egyén érdekei elé sorolása. Ez az ázsiai „kistigrisek" és a japán siker kulcsa. Valahogy így tanítják az európai menedzseriskolákban. Mert Európa, „a" civilizáció bölcsője meg akarja fejtem, hogyan és miért körözi le a történelmi léptékkel mérve újoncnak számító Amerika és a fura Ázsia. Egy európai számára Európa a világ közepe. Az itteni diák a múlt eredményeit gőgösen fölemlegető szemléletet kap örökül. Az itteni iskolai oktatás szemellenzősen minimális ismeretet ad a még csak kontinensnek sem nevezhető Európán kívüli földrészek népeinek történelméről, kultúrájáról, mentalitásáróL Éppen ezért előkelő, de beképzelt és nem gyakorlatias az Európai Unió azon gesztusa, hogy a gazdasági viharoktól sújtott ázsiai országokba tényfeltáró szakértőket küld, akik majd megmondják, mit is kell ott csinálni Ha ez volt a második Azsia-Európa csúcs értelme, akkor ez igencsak soványka eredmény. Nem a szakértelmet vonom kétségbe, de még csak azt sem állítom, hogy a 25 millió dolláros segítségnyújtási alap csepp a tengerben. Csupán föltételezem: ha az ázsiai „kistigrisek" eddigi csúcseredményeiket éppen az európaiak által föl nem fogható mentalitásukra alapozva érték el, akkor a gödörből is úgy másznak ki, ahogy csak ők tudnak. Egy európai kívülálló segítsége önmagában legfeljebb derülátó nyilatkozatözönt, mintsem a felkelő nap országának valós pénzügyi stabilizálódását eredményezi Mert az amerikai Marshall-segély - mint egy jófajta injekció - a világháborús sebektől lázas Európát folgyógyította. De az akkori és a mai helyzet közötti sok-sok különbség közül egy: a pénz felhasználásának hogyanjáról európai módra döntöttek. M

inden mindennel összefügg. Ázsia megingásának gazdasági hatásai érezhetőek Európában, s persze Amerikában is. Amire az Atlanti óceán túlsó pariján a reakció: Japánnak mint befektetőnek, s az ottani - amerikai szemszögből konkurens - cégeknek besorolását pozitívból negatív kilátásúvá változtatták. Mert ez a logikus lépés abban az országban, ahol mindent megtesznek, hogy ők legyenek az elsők. IvywjSvv 2 KÜLFÖLD HÉTFŐ, 1998. ÁPR. 6. A gazdag Japán bajai Merényletkísérlet Akció a szegedi TOTÁL-kúton 1998. március 1. és június 30. között! Ha Ön az akció idejen a szegedi TOTAL-kúton 2000 Ft feletti értékben vásárol, részt vehet az 1998. július 4-i sorsoláson, melynek főnyereménye, sok más díj mellett egy 1,1i X 5 ajtós CITROEN SAXO személygépkocsi. Szeretettel várjuk a TOTAL-kúton: EEEEB Szeged, Bajai út 2-4. TOTÁL CITROEN Zixem 2000 Kft. Szeged, Szt. László u. 5. Tel.: 62/492-888 • Londoni ASEM-értekezlet • Minszk (MTI) Minszkben letartóztattak egy fehérorosz férfit, aki állítólag egy házi készftésű robbanószerkezetet próbált működésbe hozni Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök rezidenciájának bejáratánál. A pokolgép robbanóereje 300 gramm trotilnak felelt meg, A dél-fehéroroszországi Gomel körzetéből származó, Grigorij Bencsuk néven azonosított férfi ellen vizsgálat indult. ENSZ-bizottság felügyel • New York (MTI) Celso Luiz Nupes Amorimot, Brazília ENSZ-nagykövetét választotta elnökének a Jugoszlávia ellen elrendelt fegyverembargó betartását szemmel tartó ENSZ-bizottság. A testületben képviselteti magát a Biztonsági Tanács 15 tagállama. Az ENSZ múlt kedden hozott határozatot a koszovói válság miatt a fegyverembargó elrendeléséről Jugoszlávia ellen. A büntetőintézkedésekkel rá akarják bírni Slobodan Milosevics jugoszláv elnököt, hogy tegyen engedményeket a koszovói albánoknak. Meghosszabbítóit mandátum a New York (MTI) Az ENSZ Biztonsági Tanácsa újabb fél évvel október 9-éig meghosszabbította az Irak és Kuvait határán szolgálatot teljesítő ENSZmegfigyelők mandátumát. Az 1300 fős misszió a két Perzsa(Arab)-öböI menti ország határán az 1990-9l-es Öböl-háború után létrehozott fegyvermentes övezetet ellenőrzi. Feladata az incidensek megakadályozása, valamint a térség megtisztítása a még ott lévő aknáktól, bomba-, rakéta- és robbanófej-maradványoktól. Gyermekgyilkos gránát • Tirana (MTI) Albániában három 3-13 év közötti gyermek szörnyethalt, amikor játék közben felrobbant kezükben egy gránát. A tragikus baleset az észak-albániai Skutari város mellett történt Mjeda faluban. A hírhez tartozik, hogy az egy évvel ezelőtt történt országos zavargások idején számos fegyverraktárát kifosztottak, és még mindig sok fegyver és robbanószer van magánszemélyek birtokában. Elutaztak a „palotaellenörök" • Bagdad (MTI) Az ENSZ iraki fegyverprogramot ellenőrző szakértői szombaton, munkájukat befejezve elutaztak Irakból. Ez volt az első alkalom, hogy a világszervezet ellenőrei megtekinthették Szaddám Húszéin iraki elnök palotáit. Roger Hill, az ellenőrzést végző csoport ausztrál vezetője kijelentette: nem találtak bizonyítékot arra, hogy Szaddám Húszéin palotáit vegyi vagy biológiai fegyverek készítésére használták volna fel. Autonómiát Koszovónak? • Madrid (MTI) Felipe González volt spanyol kormányfő - akit az EBESZ és az EU koszovói misszióra javasolt - úgy vélekedett, hogy Koszovónak először is ideiglenes jelleggel vissza kellene adni 1988 előtti autonómiáját, majd ezen az alapon kellene elkezdeni a tárgyalásokat a szerbek és az albánok között. González kifejtette, hogy Koszovó autonómiájának átmeneti, nem végleges visszaállítása lenne „a legjobb kiindulópbnt annak a platformnak a megalakulásához, amely lehetővé tenné Koszovó végleges státuszának kialakítását". Szerinte „létezik olyan racionális kiút, amely kivezetne a válságból". A londoni Buckingham Palotában készített hivatalos „családi" felvételen nyugalom honol. Az ázsiai gazdasági viharokról annál több szó esett... (MTI Telefotó) # London (MTI) Az Európai Unió, „jószándéka és bizalma jeléül" magas szintű tényfeltáró szakértői küldöttséget meneszt a gazdasági viharoktól sújtott ázsiai országokba, hogy megállapítsa a legsürgősebb teendőket - közölte szombaton a brit kormányfő. Tony Blair a második Ázsia-Európa csúcstalálkozó (ASEM-2) záró mozzanataként jelentette be a kezdeményezést. A misszió a kétnapos, 25 ország állam- és kormányfőinek részvételével lezajlott londoni rendezvény második olyan jellegű döntése volt, amely arról szólt, hogy Európa nem hagyhatja összeomlani a világgazdaság egyik tartópillérének számító ázsiai térséget. A konferencia az első, európai földön megrendezett ilyen jellegű csúcstalálkozó volt; a két földrész gazdasági-politikai egymásra találását elősegíteni hivatott ASEM-folyamat nyitó értekezletét két éve Bangkokban tartották. A londoni rendezvény azonban kényszerűen elsősorban az ázsiai megingás okozta globális veszélyekkel, ezen belül is mindenekelőtt Japán gazdasági helyzetével foglalkozott. Londoni nyilatkozatában Hasimoto Rjutaro japán kormányfő maga is elismerte, hogy hazáját - a világ második legnagyobb gazdaságát az utóbbi fél évszázad egyik legsúlyosabb gazdasági válsága fenyegeti. Rjutaro - jóllehet hivatalos felszólalásában még arról beszélt, hogy a gazdasági viharok már elvonultak a földrész fölül újságíróknak nyilatkozva már azt mondta: a japán gazdaság állapota „rendkívül súlyos... az ország valószínűleg a II. világháború óta nem tapasztalt súlyosságú helyzettel kénytelen szembenézni". A 25 állam- és kormányfő mindazonáltal viszonylag derűlátó közleményt fogalmazott meg arról, hogy „a szükséges gazdaságpolitikai lépésekkel és az erőteljes kölcsönös támogatással helyreállítható a pénzügyi stabilitás" Ázsiában, s a térségbeli gazdaságok erős alapjai középtávon ismét „látványos növekedést tehetnek lehetővé". Robin Cook, a vendéglátó - s a soros EU-elnöki tisztséget e félévben betöltő - Nagy-Britannia külügyminisztere azonban nem hivatalos szombati rádiónyilatkozatában kijelentette: a Nyugat „máris érzi" az ázsiai megingás gazdasági hatásait. A Japánból és más térségbeli országokból érkező befektetések már zsugorodnak, s a helyi nehézségeket megsínylik az európai beruházók is közölte a brit politikus. • Magyarország megérdemli vezető helyét Cseh értékelés • Prága (MTI) Magyarország, bár még számos feladatot kell megoldania, teljes mértékben megérdemli vezető helyét abban a hat országból álló csoportban, amelynek tagjaival az Európai Unió a hét elején megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat - írja szombati kiadásában a Slovo című prágai liberális napilap. Brüsszel legfőbb kritériumát a gazdaság jelenti már csak azért is, mert feltételezhető, hogy a demokrácia elveinek betartásával, amely a második legfontosabb feltétel, a hatos egyik államának sem lesz komolyabb problémája. Gazdasági szempontból ugyan az Európai Bizottság Magyarországot Ciprus mögé sorolta, de a szigetország megosztott, ami a jövőben nehézségek forrása lehet. A szocialista kormány Magyarországon az utóbbi években igen jó munkát végzett, s minden jel arra mutat, hogy a gazdaság a jövőben is sikeresen fog fejlődni. Magyarország tudatosítja is vezető szerepét, s ezért hangsúlyozza, hogy Brüsszelnek minden egyes jelöltet külön-külön kell megítélnie, s ha Budapest korábban teljesíti a csatlakozás feltételeit, mint mások, akkor nem kíván várni a többiekre. A rózsaszínű perspektívák ellenére is a májusi választások után létrejövő kormánynak még komoly, bár nem lényegbevágó problémákat fog kelleni megoldania. A problémák között a lap a mezőgazdaságot említi. „Magyarország mezőgazdasági ország. Az élelmiszerek. az italok és a dohány 1997-ben a kivitel 19 százalékát tették ki. Az Európai Unió, amely maga is küszködik a mezőgazdaság nagymértékű brüsszeli támogatásával, valószínűleg nem fog örvendeni annak a magas állami támogatásnak, amelyben a magyar farmerek részesülnek. Ráadásul az országban olcsó a termőföld és a munkaerő, így az EU attól tart, hogy Magyarország olcsó mezőgazdasági termékeivel veszélyeztethetné piacát. Budapestnek ezért agrárreformot kell megvalósítania." Magyarországnak, akárcsak a többi posztkommunista országnak, a környezetvédelemmel is nagy gondjai vannak. Magyar különlegesség a szomszédos országokban a határ mentén élő magyarság. Budapest nem akarja megszakítani a romániai és a szlovákiai magyar kisebbségekkel való kapcsolatait, s ezért - legalábbis az első szakaszban - nem csatlakozik a schengeni egyezményhez, amely lényegében lezárná a határokat azon szomszédos országok előtt, amelyek nem tagjai az uniónak. Kovács László külügyminiszter optimista, s azt várja, hogy Magyarország 2002ben csatlakozhat az EU-hoz. A magyarok támogatják a csatlakozást, s a mezőgazdasági termelők egyes csoportjait kivéve azt várják tőle, hogy felgyorsítja az ország fejlődésének ütemét, egyebek között a brüsszeli dotációknak köszönhetően is.