Délmagyarország, 1998. április (88. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-06 / 81. szám

HÉTFŐ, 1998. ÁPR. 6. BELFÖLD 3 hírek Utazási vásár • Békéscsaba (MTI) Nemzetközivé fejlődött az immár harmadik alkalommal szervezett békéscsabai utazási vásár, amelyen a harminc résztvevő idegenforgalmi iroda közt ausztriai, romániai és jugoszláviai is van. A MÁV szegedi igazgatósága által szervezett térségi utazási, idegenforgalmi kiállítás és vásár szombaton nyílt meg s vasárnap este zárt Békéscsabán a 2. számú általános iskola tornacsarnokában. A vasút az országban csak Szegeden és Békéscsabán szervez minden tavasszal utazási kiállítást (öt, illetve három éve). A rendező szegedi üzletigazgatóság célja e rendezvényekkel az utazási irodákkal való kapcsolattartás és az idegenforgalom szervezésében való részvétel, ami a MÁV-nak (a személyszállításban való érdekeltség miatt) üzleti érdek - hangzott el a vásáron tartott sajtótájékoztatón. Határzár • Drávaszabolcs (MTI) Lezárják a drávaszabolcsi hidat és a magyar-horvát határ közúti átkelőhelyét is a forgalom elől május ötödikétől a hónap végéig. A híd felújítása alatt az UdvarKnezevo, illetve a BarcsTerezino Polje közti közúti határállomásokon való átkelést javasolják az utazóknak. Az állat- és növényegészségügyi ellenőrzésre kötelezett szállítmányok fuvarozóinak az udvari határátkelést ajánlják, mert Barcson nincs ilyen vizsgálat. Az SFOR hazánk és Bosznia közt közlekedő járművei is főleg a barcsi határállomást használják. Szabadtéri múzeum • Szentendre (MTI) Vasárnap megnyitotta kapuit a szentendrei skanzen. Az első nap téltemető és tavaszköszöntő népszokások felelevenítésével kezdődött az idei programok sora. A szabadtéri múzeum tovább bővül. A terv szerint tíz hazai tájegység jellegzetes épületeit mutatják majd be, ezek közül eddig készült el teljes egészében. Jelenleg az alföldi tájegység bemutatásához egy hajdúbagosi lakóház és egy Nagykőrösről származó régi kékfestőműhely újbóli felépítésén dolgoznak. Szeretetotthon • Kiskörös (MTI) Hálaadó istentisztelet keretében adta át Kiskőrösön Harmati Béla, a Magyarországi Evangélikus Egyház püspök-elnöke a Jó Pásztor Szeretetotthont. A tízéves terv alapján végre megvalósult otthonban 23-an lakhatnak, egy-két ágyas szobákban. Az ország minden részéből fogadják az ellátásra szorulókat, nemcsak evangélikusokat. Az összességében több mint 40 millió forintos költséggel felépült létesítményhez pályázati úton ötmillió forint támogatást nyújtott a Népjóléti Minisztérium, hárommillió forintot a németországi evangélikus testvérgyülekezet adott, négymilliót pedig az országos egyház. A fennmaradó több mint 30 millió forintot a helyi evangélikus gyülekezet teremtette elő. • Szabó Iván Szegeden A MDNP a középosztályért Zenés beszélgetés az Átriumban (balról jobbra): Szabó Iván, az MDNP elnöke, Vámossy Éva operaénekes, az MDNP képviselőjelöltje a 3-as körzetben, Kalmár Márton szobrászművész. Erdélyi Erzsébet operaénekes és a házigazda, Györffy Miklós újságíró. (Fotó: Miskolczi Róbert) Szombaton Szeged vendége volt dr. Szabó Iván, a Magyar Demokrata Néppárt (MDNP) elnöke. A politikus találkozott a sajtó munkatársaival, megkoszorúzta Vásárhelyi Pál szobrát, a délutáni órákban pedig részt vett a Hidak elnevezésű ezredfordulós beszélgetésen, ahol többek között a magyar középosztály talpra állításának szükségességéről beszélt. A Magyar Demokrata Néppárt elnöke, Szabó Iván április 4-én Szegedre látogatott. Az időpont nem a hajdanvolt felszabadulási évfordulót jelöli, hanem a Tiszaszabályozás befejezésének centenáriumát. Ebből az alkalomból a pártelnök megkoszorúzta Vásárhelyi Pál, a szabályozási tervek elkészítőjének szobrát. Sajtóbeszélgetés során Szabó Iván elmondta, hogy megítélésük szerint a társadalmi konszolidációt három szeletben kell végrehajtani, hiszen a társadalom „rendbetételével" érhető el a rendszerváltozás befejezése. A teendők között említette Szabó Iván a lakáshitelek törlesztésének kérdését. Kiemelte: az önkormányzatok, a lakók és a bankok bevonásával el kell érni, hogy a törlesztendő összegek ne termelődjenek újra. A közüzemi díjakkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy ezen a téren az alacsony áron privatizált közüzemek sem vonhatják ki magukat a teherviselésből. Ezen a téren Szabó Iván azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a tartozások törlesztése időtartamára a közüzem résztulajdont szerezhessen az ingatlanban. Az MDNP szerint kiemelt feladat, hogy a kis- és középvállalkozások talpra állítását elősegítsék. Az európai integráció szempontjából ugyanis elengedhetetlen, hogy a magyar társadalom jelenlegi 30 százalékát alkotó vállalkozói középosztály megerősödjön, s számuk a népesség 40-60 százalékára növekedjen. Éppen ezért a foglalkoztatáspolitika az átalakulás kulcskérdése. Szabó Iván bizakodóan nyilatkozott az MDNP választási esélyeiről. Jó esélyét látja annak, hogy a párt átlépi az 5 százalékos küszöböt, s képviselői ott lehetnek a következő országgyűlésben. Mint mondotta, a párt tagsága 80 százalékban olyanokból áll, akiknek semmiféle pártmúltjuk, így MDF-es előéletük sincs. Délután háromkor a nemrégiben átadott. Kárász utcai Átrium Üzletház udvarán a Közéleti Kávéház rendezésében Hidak címmel tartottak zenével fűszerezett ezredfordulós beszélgetést. A házigazda ezúttal Győrffy Miklós volt, a beszélgetőtársak pedig dr. Szabó Iván, Dlusztus Imre, a Délmagyarország és a Délvilág főszerkesztője, valamint Kalmár Márton szobrászművész. A résztvevők meghatározták, saját szakmájukban mit jelent a híd. Szabó Iván, aki mérnökként többek között hidak tervezésével is foglalkozott, átvitt értelemben a népek és gondolkodásmódok közötti távolságok leküzdésére tartja alkalmasnak a különféle gondolati hidakat. A pártelnök kijelentette, hogy a felkészült ember kialakult értékekkel rendelkezik, s így nagyobb a toleranciasávja is, s ez alkalmasabbá teszi a hidak „használatára". Dlusztus Imre szerint az újságíróknak hidat kell építeni a társadalmi események és az olvasók között, s e két pólus között kell navigálni a szerkesztőség hajóját. Kalmár Márton a hidat egy másik szimbólumhoz, a mérleghez hasonlította, hiszen a politikában jól kell egyensúlyozni. Szabó Iván egy másik téma kapcsán részletesen elemezte a földkérdést. Hibának Ítélte, hogy a magyar mecenatúra fenntartotta a rossz struktúrát. Amennyiben az évente erre költött 150 milliárd forintból csak húszmilliárdot a szerkezetváltásra fordítanánk, ki lehetne vezetni a mezőgazdaságot a válságból. A legfontosabb feladat, hogy értéke legyen a magyar földnek - fogalmazott a pártelnök. A. L. • Nemcsók János Szentesen Diktátorok a szocialisták? Nemcsók János államtitkár az MSZP kongresszusáról tájékoztatta a hallgatóságát a Szentesen tartott lakossági fórumon, amelyen bemutatkozott Móra József országgyűlési képviselőjelölt. A vendég azzal kezdte mondandóját, hogy az embereknek csak 2-3 százalékát érdekli a politika. Ám ha teli tudják rakni a kosarukat a boltban, akkor a következő ciklusra is bizalmat szavaznak a kormánynak. Az MSZP azon pártok egyike, amely nem mások lejáratásával népszerűsíti a programját - hangoztatta. Most sokan irigykednek rájuk a győzelem küszöbén. Pedig ők nem azért szerepelnek jól a közvéleménykutatások adatai szerint, mert diktátorok, hanem mert az elmúlt négy évben hűségesek voltak a szavazóikhoz. Sok hibát is elkövetett a kabinet - mondta Nemcsók. A nemzeti adósság felét azonban visszafizették, és csökkentették az inflációt. Mint fogalmazott, meghozták a hangulatjavító intézkedéseket is (emelték a nyugdíjakat, stb.). Elismerte továbbá: az előző kabinet nehezebb években kormányzott. A szocialista párt sohasem vonta kétségbe annak az érdemeit. Az eredmények között említette, hogy a sztrájkolók minden csoportjával sikerült békésen megegyezniük. Szerinte jogosan fenyegetőztek példának okáért - az egészségügyi dolgozók, a pedagógusok. A jövőben pedig a közbiztonság megteremtése, az oktatás, az egészségügy és a mezőgazdaság feltételeinek a javítása a feladat. Európai uniós csatlakozásunk kapcsán azt mondta az államtitkár: az integráció mintegy kikényszeríti majd, hogy az ország keleti részei jelentős anyagi támogatást kapjanak a felzárkózásuk érdekében. • KDNP-s kampánynyitás a „nehéz helyen" Giczy György Vásárhelyen • Munkatársunktól „Nem könnyű helyen tartjuk ma nagygyűlésünket" - mondta tegnap Vásárhelyen dr. Giczy György, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke. A kampánynyitó összejövetelen megjelent mintegy másfélszáz polgár között ott volt a 6-os számú választókerület jónéhány képviselőjelöltje is. A pártelnök örvendetesnek nevezte, hogy a városban nem a jobb és a baloldal harcol, hiszen a tiszta, korrupciómentes városért küzdők szálltak síkra a helyi vezetéssel. Giczy ennek egyik jelét látta abban, hogy Takaró András, a KDNP helyi jelöltje mellett az SZDSZ, a MIÉP és az FKGP jelöltjei is eljöttek a fórumra. Giczy György ünnepi beszédében a választások előtt tapasztalható közönyről szólva elmondta: az elmúlt nyolc év áldemokratikus kormányzása leszoktatta a polgárokat a véleménynyilvánítás jogának gyakorlásáról. Giczy szerint a kormány sokkal inkább a nemzetközi szervezetek megelégedésére igyekszik végezni munkáját, semmint, hogy a polgárok érdekeit tartaná szem előtt. A politikus szerint ezért távolodott el egymástól a politika és a polgárság. „A '98-as választások tétje egy felelős kormány megalakítása" - hangsúlyozta a pártelnök, aki egyúttal kijelentette: most a kevesek demokráciáját éljük, ezért a KDNP a következő ciklusban mélyreható társadalmi, gazdasági, és politikai váltást akar megvalósítani. Giczy György leszögezte: a májusi választás eredménye igen nagy meglepetést fog okozni. múlt HU !J1I Sorompón innen és túl \Tyugati határunkon lezárult a schengeni soromÍj pó, ám ezzel szinte napra egy időben elkezdődtek a tárgyalások a sorompón belülre kerülésünkről is. Persze Londonban, majd Brüsszelben sokkal többről volt szó, minthogy egy ideig ismét Magyarország legyen a keresztény Európa határőre, még ha ezúttal nem is a pogányokkal, hanem az illegális bevándorlókkal szemben. Az Európai Unióhoz való minél hamarabbi csatlakozás nemzeti ügyünk lett. Ha lehet ezt mondani, „nemzetibb", mint a NATO-tagság, hiszen míg utóbbi a konfliktusok megelőzésében válik csak igazán hasznossá, az uniós tagság Magyarország egész mindennapi életét fogja befolyásolni, a politikacsinálástól a földművelésig. Mai magyarra lefordítva: a csatlakozás időpontjáig nemcsak a jogharmonizációnak kell lezárulnia, hanem a magyar embernek is fel kell készülnie arra, hogy a nyögve lenyelt gazdasági modernizáció után a fejekben is modernizáció lesz szükséges. Az új helyzetben lehetőség sem marad majd a kádári társadalom népbutító kompromisszumaira, melyek után 1994-ben oly sokan sóvárogtak, s melyek visszaállítását tömegek várták (és várják ma is). Hogy más világ jön, az érintett pártok 1994-ben is nagyon jól tudták, csak éppen nem cáfolták meg válaszjóik sóvárgását. Ugyanez a helyzet az uniós csatlakozási tárgyalások kapujában is, például a szocialistákkal: a miniszterelnök Brüsszel felé a magyar gazdaság kemény versenyképessé tételéről beszél, egy-egy lakossági fórumon pedig cinkosán oda-oda kacsint törzsválasztóinak, akik „a mi kutyánk kölyke" alapon készülnek a további sóvárgásra. A gond ott van, hogy ezek az emberek ismét becsapottak és kiszolgáltatottak lesznek, az uniós csatlakozás viszont azért nemzeti ügy, hogy az egész magyar népnek hozzon jobblétet. A modernizálás és a régi kompromisszumok nem mennek együtt. A legokosabb volna már most tudatosítani, hogy az EU-csatlakozás nagyon komoly felkészültséget, nyelvtudást, tág látókört, tájékozódási képességet vár el az egyéntől, a nemzetet nem mint birkanyájat kezeli, hanem mint valamely mesterségben vagy tudományban jártas emberfők sokaságát, az államot pedig arra készteti, hogy megteremtse a munkához jutás és a szociális jogok biztosítékát. Tettől persze még eléggé távol vagyunk. Valamelyik M2j napilapban jelent meg, hogy az egyik minisztériumban nagyítóval kellett kutatni egy európai parlamenti küldöttséghez a legalább egy idegen nyelven beszélő munkatársakat, a Földművelésügyi Minisztérium gőzerővel keres (plusz státusokra) kiemelkedő nyelvtudású szakembereket, de az egésznek a teteje, hogy nyáron turistarendőrök szolgálnak a Balatonnál, akik mellé szünidős hallgatókat kérnek fel tolmácsolni. (A görög turistarendőröket biztosan ismeri az olvasó: legtöbbjük egyenruhája egészen ki van díszítve annak az országnak a zászlajával, amelynek nyelvét beszéli A legszegényebb uniós tagországban.) Az európai parlamenti bizottságok nem véletlenül kifogásolták az elmúlt héten már sokadjára, hogy a gazdasági növekedés feltételeinek ellenére a közszolgáltatások anyagi feltételei (oktatás, kultúra, egészségügy, közbiztonság) nagyon távol vannak az európai színvonaltól, és a gazdasági növekedés is egyelőre csupán a multinacionális cégek és a privatizációs bevételeket növeli, mintsem a polgárokat gazdagítaná. Kissé felemás helyzet, hogy egy uniós bizottságnak kell figyelmeztetnie a magyar kormányt a magyar nép anyagi és egészségi állapotára. Teszik ezt természetesen azért, mert el akarják kerülni, hogy a jól képzett, de rosszul fizetett magyar munkaerő NyugatEurópában próbáljon szerencsét az ottani fizetés feléért. Ezt a leckét az unió Portugália felvétele után már megtanulta: a luzitánok ma is szívesen emlegetik, hogy Párizs a második legnagyobb portugál város; közel másfél millió portugál atyafi vállalt munkát és ragadt ott. Brüsszelben nem akarnak olcsó magyar munkavállalókat látni, így várható, hogy az unió átmeneti kérelme legalább annyi időre bezárja az ajtót a szabad munkavállalás előtt, amíg itthon akkorára nem nőnek a bérek, hogy meggondolandó lesz az új egzisztencia vállalása. A

Z interregnum tehát elkezdődött; sorompón kívülre kerültünk, de az új sorompót már készítik a keleti határainkon. Giorgio Bonacci olasz karrierdiplomata személyében a másik fél tárgyalási delegációjának vezetője is kiválasztatott, bár sajnos csak kevéssé remélhetjük, hogy Magyarország a hagyományos magyar-olasz barátság szellemében könnyű tárgyalásokkal fog belépni az uniós kapun.