Délmagyarország, 1998. április (88. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-28 / 99. szám

II. UNIVERSITAS KEDD, 1998. ÁPR. 28. • Negyvenéves a szegedi gyógyszerészkar Az Egyetemi Gyógyszertár szerepe Dr. Cseh Ibolya: „Egy frissdiplomásnak az információ begyűjtésére, valamint a gazdálkodásra kell fektetnie a hangsúlyt." (Fotó: Schmidt Andrea) könyvespolc Az alkonzul Búza­nemesítökre emlékeztek • Munkatársunktál A Szegedi Akadémiai Bi­zottság Mezőgazdasági Szak­bizottsága, az MTA Agrártu­dományok Osztálya és a Ga­bonatermesztési Kutató Köz­hasznú Társaság Tudomá­nyos Tanácsa április 23-án a GK Kht. üvegházi nagyter­mében tartotta meg az egy évtizede elhunyt Beke Ferenc és az öt éve örökre eltávozott Barabás Zoltán emlékének szentelt tudományos ülését. Mindkettőjük életútja egybe­fonódott a Gabonakutatóval, s azon belül a búzanemesítés­sel. ők alapozták meg napja­ink kiemelkedő búzanemesí­tési eredményeit, melyet a közelmúltban elnyert Magyar Innovációs Nagydíj fémjelez. A társaság vezető kutatóinak előadásában elhangzottak azok az új kutatási irányok és elgondolások, amelyek ma­gukban hordozzák a biztató jövőt. Ez ma már nem a ter­mésátlagok hajszolásában, inkább a fajták minőségi je­gyeinek tökéletesedésében, javuló betegség-ellenállósá­gában és a negatív környezeti hatások genetikai alapú el­lensúlyozásábanjelenik meg. Előadások • Munkatársunktál Viktor Jerofejev orosz (ró „Polgárháború az orosz iro­dalomban" című orosz nyel­vű előadását hallgathatják meg ma 11 órakor a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kará­nak VIII. számú termében. Az író délután fél egytől de­dikálja könyvét a szláv tan­szék könyvtárában, ahol a mű meg is vásárolható. Nagy-Britannia budapesti nagykövetségének első titká­ra, Anneli Conroy „Great Britain and Europe" címmel tart előadást ma 16 órától a József Attila Tudományegye­tem angol tanszékének tol­mácstermében. „Pogányság, eretnekség, kereszténység a X-XI. száza­di Magyarországon" a címe dr. Szekfil László előadásá­nak, amely ma este fél nyolc­kor kezdődik a Református Egyetemi és Fóiskolai Gyü­lekezet Kálvin tér 2. szám alatti nagytermében. Felolvasóest • DM-információ A Modern Filológiai Tár­saság felolvasóestet rendez Giacomo Leopardi világa címmel a költő születésének kétszázadik évfordulójára áp­rilis 29-én 18 órakor a Szege­di Akadémiai Bizottság szék­házában. A verseket a József Attila Tudományegyetem olasz tanszékének hallgatói adják elő. Filozófiai kávéház • DM-információ Szereti-e Isten a becsüle­tes ateistákat - az ateizmus filozófiai vetülete címmel rendeznek beszélgetést ápri­lis 30-án 19 órakor a Móra Ferenc Kollégium kávézójá­ban. Az esten Mezei Balázs vallásfilozófussal, az Eötvös Loránd Tudományegyetem filozófia tanszékének oktató­jával beszélget Gausz Tamás, aki a József Attila Tudomá­nyegyetem filozófia tanszé­kén tanít. Negyvenedik születés­napját ünnepli az idén a szegedi Gyógyszerésztu­dományi Kar. Az évfor­duló tiszteletére bemu­tatjuk e negyven eszten­dö szereplőit. Ezúttal dr. Cseh Ibolya intézetveze­tő főgyógyszerésszel, az Egyetemi Gyógyszertár vezetőjével beszélget­tünk. • Milyen szerepet tölt be az Egyetemi Gyógyszertár az orvostudományi egye­tem életében? - Hármas funkciót látunk el, amelyek közül a legfonto­sabb a közvetlen betegellá­tás, hiszen az egyetem klini­káinak, illetve intézeteinek teljes gyógyszerellátását mi végezzük. Ez a feladat egyébként gyógyszerkészí­tésből és a gyári gyógysze­rek beszerzéséből, illetve forgalmazásából áll. Meg­jegyzem, hogy nekünk a kli­nikusoknak, a klinikaveze­tőknek, valamint az orvostu­dományi egyetem gazdasági irányítóinak naprakész infor­mációkat kell adnunk. Mind­emellett szerepet vállalunk az oktatásban és a tudomá­• Budapest (MTI) A foglalkoztatáspoliti­kával és a szakképzéssel kapcsolatos tudományos kutatások elősegítésére együttműködési keret­megállapodást kötött a Munkaügyi Minisztérium és a Magyar Tudomá­nyos Akadémia (MTA). A Kiss Péter munkaügyi miniszter és Glatz Ferenc, az MTA elnöke által aláírt egyezmény értelmében az Akadémia megkülönböztetett figyelmet fordít a munkanél­• DM-információ Szerb estet rendeznek a József Attila Tudomány­egyetem szláv-filológiai tan­székének szerb szakos hall­gatói ma este nyolc órától a nyos kutatásban. Az oktatást a Gyógyszerésztudományi Karral együttműködve vé­gezzük, s munkatársaimmal a klinikai tárgyú ismeretek gyakorlati és elméleti isme­reteit tanítjuk. De az Egyete­mi Gyógyszertár biztosítja a hátteret a gyógyszer-techno­lógia tárgyhoz is, amelyen belül az aszeptikus gyógy­szerkészítés gyakorlati részét oktatjuk. Tudományos tevé­kenységünk elsősorban a kli­nikumban felmerülő gyakor­lati problémák megoldásával kapcsolatos. • Hányad éves koruktól gyakorlatoznak a gyógy­szerészhallgatók az Egye­temi Gyógyszertárban? - A harmadik év után kez­dődnek a gyakorlatok, ame­lyen túl az államvizsgás idő­szakban egy egész hónapot töltenek nálunk a hallgatók. • Miben különbözik az Egyetemi Gyógyszertár egy hagyományos patiká­tól? - Nos, a gyógyszerésze­ten belül az intézeti vagy kórházi gyógyszerészet egy­fajta specializációt jelent. Nálunk elsősorban a klinikai gyógyszerészettel, a betegsé­küliség csökkentésével fog­lalkozó kutatásokra, a hazai munkaerőpiac és a társadalmi folyamatok alakulása közötti összefüggések feltárására. Az együttműködés kiteljed a tudományos dolgozók ér­dekegyeztető fórumainak mű­ködtetésére is. A szaktárca a munkaügyi politika alakításá­ban, a munkaügyi és szak­képzési kutatásokat célzó pá­lyázatok előkészítésében és értékelésében támaszkodni fog az MTA szakértői véle­ményére. A kutatási témák­ban és a foglalkoztatási, szak­Bölcsészettudományi Kar Auditórium Maximumában. A műsoron humor, népdal, néptánc szerepel, és szerb ételkülönlegességeket is fel­tálalnak. gekkel és a terápiás sémák­kal ismerkednek meg a hall­gatók. Ennek következtében itt sokkal szorosabb kapcso­latot alakítanak ki a betegek­kel, mint a közforgalmú gyógyszertárakban a tára mellett. 0 Ön szerint ma mit kell tudnia, mire kell fektetnie a hangsúlyt egy frissen végzett gyógyszerésznek? - Ma a nemzetközi gyógyszerészet általában, így az intézeti gyógyszeré­szet is betegközpontú, ami azt jelenti, hogy a gyógysze­rész konzultatív szereppel is bír a gyógyító team munká­jában. Hogy ennek a szerep­nek meg tudjon felelni, is­mernie kell a hatalmasra duzzadt gyógyszerkínálatot * ahhoz, hogy javaslattal éljen az orvos, illetve a beteg felé. Ez nem könnyű feladat, mi­vel az utóbbi években négy­ötszörösére nőtt a gyógy­szerválaszték Magyarorszá­gon. Teljes biztonsággal csak akkor tud javasolni egy gyógyszert, egy terápiát, ha az információk birtokában van. Itt jegyezném meg, hogy az elmúlt héten feltele­pítettük az Egyetemi Gyógy­képzési programok tartalmá­ban a minisztérium és az Akadémia érintett intézmé­nyei közvetlenül állapodnak meg, az együttműködés során felmerülő költségeket pedig, az egyes részmegállapodások szerint biztosítják. Kiss Péter az aláírás alkalmából el­mondta: mára lényegében le­zárult a magyar munkaerőpi­ac átalakulása, kihívást jelent azonban e piac minőségi kon­szolidációja. A gazdasági növekedéssel és az emberi erőforrások mennyiségével kapcsolatos • Munkatársunktál Fernando Giraldo Garcia, a Bogotái Katolikus Egyetem politikatudományi tanszéké­nek vezetője a vendége ma a József Attila Tudományegye­szertárban a világ egyik leg­korszerűbb, a nemzetközi gyógyszerkönyvekre épülő, és állandóan friss informáci­ót tartalmazó gyógyszer-in­formációs programját, a Mikro-medex-et. Szerintem egy friss diplomásnak az in­formáció begyűjtésére, isme­reti bővítésére, és emellett közgazdasági ismeretek megszerzésére kell fektetnie a hangsúlyt, ha meg akar fe­lelni a kor kihívásának. Ma ugyanis a gyógyszerésznek biztonságos, hatékony, egy­ben gazdaságos terápiában kell közreműködnie. Itt azért elmondanám, hogy az inté­zeti gyógyszerészek főkép­pen elhivatottságból dolgoz^ nak, mert, mint ahogy a ma­gyar egészségügy, ugyanúgy ók is alulfinanszírozottak, s ez a munka nem jelent szá­mukra egzisztenciális biz­tonságot. Mindettől függet­lenül mi azért keressük az utódokat a hallgatók között, de úgy vélem, hogy a kórhá­zi gyógyszerész szakmának akkor lesz igazán respektje, ha az egészségügyünk minő­ségileg is gyökeresen meg­változik. Sxabő C. Szilárd hazai feladatok megoldásán túl nemzetközi kihívásokkal is szembe kell néznünk. Ha­zánknak teljesítenie kell az Európai Unió által e területe­ken támasztott követelménye­ket és az emberi erőforrás oldaláról is meg kell felelnie a magyar gazdaság nemzet­közi versenyképességéhez szükséges feltételeknek ­Magyarország számára a leg­nagyobb kihívást az jelenti, hogy e kérdésekben árfogó szemléletet tudjon biztosítani - hangsúlyozta a munkaügyi miniszter. tem Hispanisztika Tanszéké­nek. A professzor délelőtt spa­nyol nyelven tart előadást a hispanisztáknál, délután pedig a JGYTF közművelődés tan­székén beszél Kolumbiáról. Marguerite Duras dél­kelet ázsiai témájú regé­nyei nem egyszerű fikci­ók. A francia irodalom ­ha szabad egy hölgyre ezt a szát használni ­doyenje éveket élt csa­ládjával Indokínában, ahol apja gyarmati tiszt­viselő, édesanyja pedig tanítónő volt különböző francia iskolákban. Az ó világuk nemcsak a be­vallottan saját ihletésű A szerető-ben jelenik meg a magyar olvasó előtt is, hanem az Európa Kiadó egy másik Duras-köny­ve, Az alkonzul is távol­keleti cselekményű. Az alkonzul ugyanolyan titokzatos, mint amilyennek a francia írónó a soha nem keveredő bennszülöttek kul­túráját látta a francia tisztvi­selők ma is „gyarmati arro­ganciával" jellemzett köré­ből. A kettősség a könyv ve­zérfonala: fele a csak egy­más társaságában élő euró­pai diplomaták világában, másik fele pedig a lehetetle­nül szegény helybéliek kö­zött játszódik. Mindez igazi ellentét lesz egy elmehábo­rodott, falujából elkergetett koldusasszony személyében, aki az európaiak „határán" kódorog alamizsnát gyűjtö­getve. Maga az alkonzul egyike a legjellegzetesebb Duras-figuráknak: semmit nem lehet róla tudni, csak azt, hogy valószínűleg vala­mi sötét dolgot követett el, amiért Indokínába küldték. A titok persze a diplomatá­kat - és mindenekelőtt a dip­lomatafeleségeket - vonzza. Az elókelősködó, gazdag franciás civilizáció és a sze­gény, bezárkózó délkeleti életforma Duras könyveiben mindig párhuzam marad, amelyet ha egy-egy találko­zás megszakít (A szerető, Szerelmem, Hiroshima), ak­kor is tudni lehet, hamarosan véget ér majd. Ez a fajta regényírás min­den józan megfontolás sze­rint sikertelen lenne Francia­országban, ahol az átlagem­bert köztudomásúan nem ér­dekli a külföld. Mégis a Le Figaro című napilap irodal­mi mellékletének felmérése szerint Marguerite Duras egyike a legtermékenyebb és a legolvasottabb íróknak hazájában, annak ellenére, hogy a kritikusok évről évre előrejezik, el fog járni mű­vei fölött az idő. A Duras­könyvek mégis a sokadik ki­adásuknál tartanak, és mint­ha kicsúfolnák a kritikuso­kat, jelenleg is a fiatalok tar­toznak legfőbb olvasói közé. Az ötvenes évek elején ez még nem számított volna csodának, hiszen Duras épp­csak nem lett tiltott olvas­mány a tizenévesek számá­ra. Ami igazán jellemző a re­gényeire: sejtelmesek és mindegyikben megvan a dél-kelet ázsiai tapasztalat sajátossága. Mintha egy lágy dallamú indokínai zene ritmusára írná a könyveit ­mondotta róla Georges Pompidou, a kiváló iroda­lomtörténész, egykori fran­cia köztársasági elnök, és ez a megállapítás helytálló Az alkonzulra is. Minden sze­replő független életet él, mégis, mintha mindannyiu­kat egy sejtelmes zenének ugyanarra a dallamára moz­gatná a szerző. Az Európai Klub tagjai ugyanúgy hiába vágyakoznak az indokinai jóillatú titkok közé, mint a szerencsétlen helybéli kol­dusasszony a jólétbe, ame­lyet az európaiak talán még önmaguknál is jobban un­nak. Durasnak ez a könyve ­akár A tér, a Nyáron, este fél tizenegykor, a Szerelmem, Hiroshima vagy A szerető ­joggal számíthat a magyar olvasó elismerésére is. (Marguerite Duras: Az alkonzul; Európa Könyvki­adó) Panalt Jöxsf Szerb est a JATE-n Előadás Kolumbiáról Nyilatkozik a kollégiumi szövetség • Budapest (OS) A Felsőoktatási Kollé­giumok Országos Szö­vetsége vegyes érzel­mekkel fogadta a Műve­lődési és Közoktatási Minisztérium bejelenté­sét, miszerint a jövőben jelentős pénzzel kíván­ják támogatni a közép­iskolai kollégiumok fej­lesztését. Egyrészt örü­lünk, hogy a közoktatás és az esélyegyenlőség szempontjából kiemel­ten fontos terület, a kol­légiumok támogatást kapnak, másrészt sajná­lattal vettük tudomásul, hogy a felsőoktatási kollégiumok fejlesztésé­re nem gondolt a tárca. Véleményünk szerint a köz- és felsőoktatási kollé­giumok fejlesztésének eddi­gi gyakorlat szerinti, merev szétválasztása hibás. Számos városban (Veszprém, Szé­kesfehérvár, Dunaújváros) túlkínálat mutatkozik a kö­zoktatási szférához tartozó kollégiumi helyekből, míg ugyanezen városban műkö­dő felsőoktatási kollégiumok helyhiánnyal küszködnek. Fontosnak tartjuk hangsú­lyozni, hogy a felsőoktatási kollégiumok, az általuk biz­tosított férőhelyek, kiemelt szerepet játszanak a fóisko­lai, egyetemi hallgatók esélyegyenlőségének bizto­sításában. A jelenlegi hallga­tói juttatási és térítési rend­szer mellett sokan csak úgy tudnak felsőfokú tanulmá­nyokat folytatni, ha kollé­giumi elhelyezést kapnak. Sajnos az elmúlt évek ug­rásszerű hallgatói létszám­növekedésével a kollégiumi helyek száma nem tudott lé­pést tartani. Mára eljutottunk odáig, hogy a felsőoktatási kollégiumok fejlesztésének, szinten tartásának elhanya­golása egyes hallgatói réte­gek ellehetetlenüléséhez, he­lyenként a képzés színvon­alának csökkentéséhez veze­tett. A Felsőoktatási Kollégiu­mok Országos Szövetsége elengedhetetlennek tartja ezen folyamatok megállítá­sát, visszafordítását, a felső­oktatási kollégiumok átgon­dolt, kormányzati pénzzel támogatott fejlesztését. • Megállapodott a minisztérium és az MTA Munkaügyi kutatások

Next

/
Thumbnails
Contents