Délmagyarország, 1998. április (88. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-28 / 99. szám

KEDD, 1998. ÁPR. 28. UNIVERSITAS III. Professzorok javaslatai • Budapest (MTI) A magyar professzorok első világtalálkozóján el­hangzottak alapján a hazai felsőoktatás és kutatás szín­vonalának emeléséhez javas­latokat tartalmazó ajánlás készül a kormány számára ­tájékoztatott Kecskés Mi­hály professzor, a háromna­pos budapesti tanácskozás végeztével. Kecskés Mihály elmondta: a világtalálkozó résztvevői által megbízott szerkesztőbizottság másfél hét múlva készül el az aján­lások kidolgozásával, amit az itthon és a külföldön élő, összesen mintegy 2000 ma­gyar professzorhoz is eljut­tatnak. A javaslatok főként a felsőoktatás és kutatás finan­szírozását, minőségét, a kü­lönböző országok intézmé­nyei közötti együttműködési formákat érintik majd. Ifjúsági kártya • Budapest (MTI) A rendszer elindítása óta eltelt egy évben 55 ezer EU­RO-26 kártyát adtak el Ma­gyarországon, ám a szerve­zők azzal számolnak: a jövő­ben dinamikusan emelkedik majd a hálózat taglétszáma ­hangzott el egy budapesti sajtótájékoztatón. Az igazol­vánnyal, amelyért 1500 fo­rintot kell fizetni, a 26 évnél fiatalabbak Európa 29 álla­mának mintegy 200 ezer ­köztük 1500 magyarországi - helyen juthatnak hozzá kedvezményesen egyes áru­cikkekhez, szolgáltatások­hoz. A hazai hálózat kiépíté­se után a szervezők most ar­ra törekednek, hogy ifjúsági szervezetekkel együttmű­ködve bővítsék tagjaik körét - mondták el a résztvevők. A közelmúltban a Magyar Úttörők Szövetségével lép­tek együttműködésre, amely­nek keretében az úttörők ­ingyenesen - 100 ezer EU­RO-26 kártyához jutnak, cserében a szervezet is ked­vezményeket biztosít azok­nak a fiataloknak, akik ugyan nem tagjai a szerve­zetnek, de rendelkeznek az igazolvánnyal. Hasonló megállapodást készítenek elő több nagyobb ifjúsági tömörüléssel. Új szállá, fiataloknak • Budapest (MTI) Felavatták a Travellers' Youth Hostel szállodalánc legújabb tagját, a Diáksport Ifjúsági Szállodát Budapes­ten, az XIV. kerület Dózsa György út 152. szám alatt. A teljesen felújított 140 helyes szálloda egész évben váija a vendégeket. Az épületet a Magyar Diáksport Szövetség bocsátotta tartós bérletként a szállodalánc rendelkezésére - mondta el a cég képviselő­je. A szállodalánc tulajdono­sa az 5 millió forint alaptő­kével bejegyzett Mellow Mood Kft., amely generálki­vitelezője is volt a mintegy 20 millió forintos felújítás­nak. A beruházás megtérülé­sét öt éven belül várják. A Travellers' Youth Hostel há­lózata 11 egységből áll, mindegyike Budapesten ta­lálható. A szállodalánc szol­gáltatásait évente mintegy 50 ezren veszik igénybe. A vendégek fele leginkább jú­liusban és augusztusban ve­szi igénybe az ifjúsági szál­lók... • Horger Klein Díszdoktor a JATE-n • Munkatársunktál Amint arról korábbi mellékletünkben írtunk, április 24-én a József Attila Tudományegye­tem díszdoktorává avatták dr. Holger Klein professzort, a Salzburgi Egyetem Angol Intézeté­nek vezetőjét. Horger Michael Klein 1938-ban Drezdában született és a saabrückeni, a frei­burgi, a nottinghami és a müncheni egyeteme­ken tanult. Ez utóbbiban doktorált 1970-ben, majd a University of East Anglián újabb dip­lomát szerzett 1974­ben, Osnabrückben ha­bilitált 1987-ben. Pályafutását a Kölni Egyetemen tanársegédként kezdte, majd 1970-től a nor­wich-i University of East Anglián tanított, ahol 1989­ben nevezték ki professzor­nak. 1990-9 l-ben a Poiti­ers-i Egyetem angol tanszé­kének professzora, s 1991­ben lett a Salzburgi Egye­tem Angol Intézetének ve­zető professzora. Számos európai egyetemen volt hosszabb-rövidebb ideig vendégelőadó. Jó néhány tudományos társaság tagja (a Brit Összehasonlító Iro­dalomtudományi Társaság titkára 1986-89-ben, az IC­LA Nemzetközi Összeha­sonlító Társaság pénztárosa 1990-97 között), több tudo­mányos periodika alapftója. szerkesztője (New Compa­rison, Shakespeare Yearbo­ok, Austrian Studies in Eng­lish, Imaginaires), számos nagyjelentőségű tudomá­nyos konferenciát szerve­zett. Publikációs listáján 21 monográfia és szövegki­adás, 8 tanulmánykötet ki­adása, 53 könyvfejezet és nagyobb tanulmány, vala­mint 56 kisebb cikk szere­pel. Klein professzor régóta tart intenzív kapcsolatot Magyarországgal és a JATE Angol, illetve Összehasonlí­tó Irodalomtudományi Tan­székeivel. Először 1980-ban járt Magyarországon a Bri­tish Council előadójaként, s az ELTE-n, a debreceni KLTE-n, valamint a JATE Angol Tanszékén tartott vendégelőadásokat. Az en­nek során kialakult szem­élyes kapcsolatok eredmé­nyeként sokat tett azért, hogy a Brit Összehasonlító Irodalomtudományi Társa­ság kétévenként megrende­zendő nemzetközi kong­resszusán 1985-ben jelenté­keny magyar részvételt szponzoráljon a British Co­uncil. Szegdről előadást tar­tottak Fabiny Tibor, Rozs­nyai Bálint és Szőnyi György Endre. 1980 és 1990 között számos magyar kutatót fogadott a Univer­sity of East Anglia tanszé­kén, és minden eszközzel segítette az angol-magyar irodalomtudományi kapcso­latok erősítését. Dr. Horger Klein átveszi a Doctor Honoris Causa cimet. (Fotó: Schmidt Andrea) 1848-as pályázatok • Budapest (MTI) Pályázatot hirdet az 1 848-as forradalom és szabadságharc 150. év­fordulója alkalmából a Hallgatói Önkormányza­tok Országos Konferen­ciája (HÖOK). A négy kategóriában köz­zétett felhívásra nappali ta­gozatos egyetemisták, főis­kolások, doktoranduszok, és két évnél nem régebben vég­zett fiatal értelmiségiek küldhetik el dolgozatukat. A pályázatot a következő kate­góriákban hirdették meg: A forradalom és szabadságharc hatása a tudományok fejlő­désére; A mi március 15­énk; A szabadságharc és a forradalom emlékhelyei a felsőoktatásban; A forrada­lom és szabadságharc, vala­mint az elmúlt fél évszázad megemlékezéseinek irodal­mi értékű megörökítése. Az első témakörben olyan dolgozatokat várnak, ame­lyekben a fiatalok bemutat­ják, hogy a forradalom és szabadságharc milyen válto­zások, újdonságok megszü­letését segítette elő a min­dennapi élet és a tudomá­nyok területén. A további kategóriákban kiírt pályáza­tok célja, hogy ösztönözzék a jelentkezőket a felsőokta­tási intézményekben elhe­lyezett, a forradalomhoz kapcsolódó emlékhelyek fel­kutatására, az egyetemi és főiskolai visszaemlékezések dokumentumainak össze­gyűjtésére, valamint a téma­körrel összefüggő prózai művek megírására. A pályá­zatok elbírálása július köze­pétől várhatóan szeptember elejéig tart. Az előzsűrizést követően valamennyi kate­góriában öt-öt fiatal kap le­hetőséget arra, hogy - egy konferencia keretében - be­mutassa pályamunkáját. A tervek szerint a HÖOK min­den egyes témakörben külön kötetet jelentet majd meg a legjobb dolgozatokból. A projektet a Gyermek és Ifjú­sági Alapprogram 3,5 millió forinttal támogatja. Ennek egyharmadát a díjazottak kapják meg, ugyanekkora hányadát a kiadványok meg­jelentetésére fordítják. Jelentés az akadémiárál • Munkatársunktól A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló tör­vény előírásai szerint az akadémia elnöke évente tájékoztatja a kormányt a testület munkájáról. Az 1996. évi tevékenységről készült tájékoztatóban szerepel, hogy az akadé­mia, illetve kutatóhálóza­ta új, nemzetközi szinten is jelentős eredmények­kel gazdagította a hazai és az egyetemes tudo­mányt. A hazai K+F szférában elfoglalt mintegy 16 százalé­kos részesedéssel szemben a tudományos eredmények kö­zel 30 százaléka származik az akadémiai kutatóhálózat­ból. Az akadémia a vizsgált időszakban is - politikától független szervezetként ­részt kíván vállalni az ország előtt álló feladatok megoldá­sában. Ennek megfelelően kialakította azt a stratégiai kutatási feladatrendszert, amely egyaránt segítheti az ország megfelelő irányú fej­lődését, valamint az akadé­mia - a szervezet keretein túl nyúló - tudományos köz­életi szerepének kiteljesedé­sét. E feladatokhoz a kor­mány - az országgyűlés tá­mogatásával - bizonyos anyagi hátteret is nyújtott. E munkák folytatása és esetle­ges bővítése feltétlenül indo­kolt - hangsúlyozza az aka­démia elnöke jelentésében. A tájékoztató azt is tartal­mazza, hogy az utóbbi idő­ben bekövetkezett változá­sok miatt az akadémia indo­koltnak tartaná a jelenlegi közalkalmazotti bérrendszer átalakítását, illetve a kuta­tókra érvényes új bérrend­szer kialakítását. 1996-ban megkezdődött - és első sza­kasza 1998 végén lezárul ­az akadémiai kutatóintézeti hálózat konszolidációja. En­nek legfőbb célja az, hogy a minőségi szempontok elsőd­legessége mellett - figye­lembe véve a tudománnyal szembeni igényeket és az or­szág pénzügyi teherbírását ­olyan mobilis kutatóhálóza­tot alakítson ki, amely meg­felel mind a tudományos, mind az egyéb elvárásoknak is. E folyamat során intézeti összevonásokra és ingatla­nok felszabadítására is sor kerül. Az akadémia kezde­ményezte a rá vonatkozó 1994. évi törvény bizonyos ­a mai működést már gátló ­. pontjainak módosítását. • Gaál Zoltán az új veszprémi rektor A kényszerintegráció előnyei Dr. Gaál Zoltán: Két új kart alapítunk. (Fotó: Schmidt Andrea) Új rektora van a Veszprémi Egyetemnek. Dr. Gaál Zoltán június elsejétől tölti be az intéz­mény vezetői tisztét. A mérnöki kar dékánja nemrég Szegeden járt az Euromenedzser Iskola­központban. Gaál Zol­tánnal a korábban kizá­rólag vegyészmérnök­képzéssel foglalkozó Veszprémi Egyetem át­alakulásáról, integrációs szándékairól beszélget­tünk. - Az intézmény jogelőd­jét, a Veszprémi Vegyipari Egyetemet 1949-ben alapí­tották. Évtizedeken keresztül egyetlen szakja volt, a ne­hézvegyipari. Abban az idő­ben ez nem volt rossz dön­tés, hiszen a veszprémi régió volt az ország egyik legje­lentősebb vegyipari köz­pontja, gondoljunk csak a közelben levő Ajkára, Fűz­főre, Peremartonra vagy Ino­tára. • Mikor indítottak először új szakokat? - A nyolcvanas évek ele­jén a vegyészmérnöki szak mellett a gépész- és villa­mosmérnök képzést is elin­dítottuk. Az évtized második felében már világos volt, hogy hosszú távon nem le­hetséges, hogy egy egyetem kizárólag műszaki képzéssel foglalkozzon. Az intézmény elindította a tanárképzést el­őször angol, német, számí­tástechnika, majd környezet­tan szakokon. Nemrég beve­zettük a színháztörténet sza­kot, és a Hittudományi Főis­kolával közösen folyik a hit­tantanárok oktatása. A ki­lencvenes évek elején bővült a műszaki kínálat is; elindult a műszaki informatika, a környezetmérnök, az anyag­mérnök, a műszaki mene­dzser, a gazdálkodási és az idegenforgalmi képzés. Je­lenleg két karunk - a mérnö­ki, valamint a tanárképző ­és 16 szakunk van. • Hogyan tudták biztosí­tani a fejlődéshez szüksé­ges személyi és tárgyi fel­tételeket: az oktatói gár­dát, az épületeket és esz­közöket? - Veszprémben több ku­tatóintézet működött, me­lyek közül kettőt, a nehéz­vegyiparit, valamint a Ma­gyar Ásványolaj- és Föld­gázkísérleti Intézetet felszá­molták. E kutatóintézetek épületeit megkapta az egye­tem, így a bővítéshez szük­séges kubatúra biztosítva volt. Az új szakok eszköz­szükségletét pályázati úton szereztük be. Fontos feltéte­le a bővülésnek a megfelelő könyvtár - e téren sajnos, még le vagyunk maradva. Főleg az újonnan bevezetett tudományterületeknek hi­ányzik a megfelelő irodal­ma. A korábban szinte kizá­rólag vegyészekből álló ok­tatói gárda mára jelentősen átalakult. Az újonnan beve­zetett területek vezetésére si­került mértékadó szaktekin­télyeket megnyernünk, ma legfeljebb 10-05 százalék le­het a vegyészek aránya az oktatók között. • Mekkora a súlya ma a vegyészképzésnek a Vesz­prémi Egyetemen? - A vegyészmérnökkép­zés mennyiségileg vissza­esett, ugyanakkor az oktatás minőségét tekintve tartja a korábbi színvonalat. A mér­nökképzés fénykorában 150­180 fős évfolyamok indul­tak, most 70-80 elsőssel * kezdjük az évet. Vagyis a négyezer nappalis hallgató közül mintegy 300 a ve­gyész. Ugyanakkor nemzet­közileg akkreditált képzésről van szó, okleveleinket Euró­pa más országaiban is elfo­gadják. A nálunk végzettek­nek nincsenek elhelyezkedé­si gondjaik, a multinacioná­lis olajipari cégek alkalmaz­zák a veszprémi vegyésze­ket. • Tervezik-e a képzési kínálat további bővítését? - Újabb karok alapítását tervezzük. Magyarországon jelenleg ezer-ezerkétszáz hallgató tanul egy karon ­nálunk kétezer. 2005-re sze­retnénk létrehozni egy infor­matikai és matematikai kart és az üzleti tudományok ka­rát. • Hogyan vesz részt a Veszprémi Egyetem a fel­sőoktatási integráció­ban? - Mi is pályáztunk, de a szegediektől, pécsiektől, bu­dapestiektől, debreceniektől eltérően nem városi, hanem regionális universitas létre­hozására. Pályázatunk sze­rint a Közép-Dunántúli Egyetemben a Miskolci Egyetem dunaújvárosi kara lenne a partnerünk. Elkép­zelhetőnek tartjuk az integ­ráció kiterjesztését a Pannon Agrártudományi Egyetem keszthelyi Georgikonjára, a Soproni Egyetem székesfe­hérvári karára és a Kandó Kálmán Főiskola kihelyezett karára is. • A veszprémiek számá­ra kényszer az integrá­ció? - Kényszer abban az érte­lemben, hogy a felsőoktatás integrációja ma kormányzati prioritás, így a pénzt is eh­hez rendelik hozzá. Vagyis minden józan egyetemi ve­zetőnek be kell látnia, hogy az integrációból nem lehet kimaradni. Ugyanakkor nem vitatható, hogy a tervezett Közép-Dunántúli Egyetem­ben résztvevő intézetek jól kiegészítenék egymást. Az is tény, hogy a magyar felső­oktatás túlságosan szétforgá­csolt, így valóban racionális az erők egyesítése. Azt előre nem lehet tudni, gazdaságo­sabb lesz-e egy integrált egyetem működése, különö­sen ott, ahol nem városi, ha­nem regionális szerveződés­ről van szó. De ha a minősé­gi szempontokat jobban le­het így érvényesíteni, azt mondom, előnyei is lesznek a kényszerhelyzetnek. Keczer Gabriella

Next

/
Thumbnails
Contents