Délmagyarország, 1998. április (88. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-28 / 99. szám

Szilárd alapok „Magyarország szilárd alapokkal rendelkezik az oktatás és továbbképzés terén. Az intézményi reformok, a tantervek fejlesztése és felülvizsgálata segíthet az oktatás azon területein, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a csatlakozáshoz. Az európai tanulmányok fejlesztése, új tantárgyak és oktatási programok bevezetése, a multi- és interdiszciplináris profilok előtérbe helyezése, a modern technológia alkalmazása és a minőségbiztosítási rendszer bevezetése új kihívásokat jelentenek, amelyekkel a magyar oktatási rendszernek szembe kell néznie. Fejlődés mutatkozik az utóbbi években az új tantervek és oktatási programok bevezetésében az egyetemi és doktorképzésben, különösen a technológiai fejlesztés-, átadás, az üzleti élet, a vállalatirányítás és a kis- és középvállalatok fejlesztésében, valamint a mezőgazdasági oktatásban. Ezek hozzájárulhatnak a piacgazdaság megszilárdulásához és fejlődéséhez. - A forráshiány és a magánszektorhoz viszonyított alacsony színvonalú bérezés továbbra is problémát jelent." Részlet az „Agenda 2000"-ből, az Európai Unió országjelentéséből az oktatásról. • Tízéves a Magyar Rektari Konferencia Az egyetemnek nincs alternatívája SRA ffiftft Uniós pénx, kutatásra Az MRK a Parlamentben tartotta ünnepi ülését. (MTI Telefotó) Az MRK alapítói és elnökei A Magyar Rektori Konferencia alapító okiratát aláírták: Fülöp József (ELTE), Ormos Mária (JPTE), Csákány Béla (JATE), Daróczy Zoltán (KLTE), Kupcsik József (MKKE), Fodor Lajos (BME), Kovács Ferenc (NME), Heil Bálint (WE), Leövey András (DOTE), Varga ferenc (POTE), Szabó Zoltán (SOTE), Szilárd János (SZOTE), Kulka Frigyes (OE), Petrasovics Imre (GATE), Szász Gábor (DATE), Debreczeni Béla (KATE), Kovács Ferenc (ÁOTE), Gál János (EFE), Tamássy István (KEE) A Magyar Rektori Konferencia elnökei voltak: Fülöp József (ELTE, 1988-89), Kovács Ferenc (ME, 1989-90), Leövey András (DOTE, 1990-91), Kocsis Károly (GATE, 1991-92), Hámori József (JPTE, 1993-94), Biró Péter (BME, 1994-95), Frenyó V. László (AOTE, 1995-97), Bazsa György (KLTE, 1997) • Budapest (MTI) Ha megfelelő projektekkel tudnak pályázni, a magyar kutatók 5-7 milliárd forinthoz juthatnak az Európai Unió 5. Kutatási és Technológiafejlesztési Keretprogramjából, a jövő évtől az EUcsatlakozásunk várható időpontjáig terjedő időszakban - közölte Nyiri Lajos, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) ügyvezető elnöke. Nyiri Lajos annak a budapesti tanácskozásnak a szünetében beszélt, amelyen az EU 5. Kutatási és Technológia-Fejlesztési Keretprogramjának lehetőségeiről tájékoztatták a témában érintett hazai kutatóintézeti, vállalati, egyetemi és állami vezetőket. Magyarország az induló új EU-keretprogramban mindenekelőtt az informatika, a távközléstechnika, az orvosbiológia és a környezetvéde• Budapest (MTI) Érthetetlen és bizonyos értelemben méltánytalan az Alkotmánybíróság határozata, amely szerint a tárca megsértette a Pázmány Péter Katolikus Egyetem önkormányzati jogát - jelentette ki Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter budapesti sajtótájékoztatóján. Az Alkotmánybíróság azt rótta fel a művelődési tárcának: tavaly októberben megtagadta az 1998. évi felvételi tájékoztatóban annak közzétételét, hogy az egyetemen jutalompontokjárnak a vallásoktatásban való részvételért, i Tavaly december 15-én nem bocsáthattak ki olyan tájékoztatót, amely ellentétes a felvételi időpontjában érvényes törvényekkel - hangoztatta Magyar Bálint. Nem véletlen, hogy az Alkotmánybíróság tartalmilag elemezte a kérdést, és lényegében érvényben hagyta a minisztérium eljárását - tette hozzá. lem területén pályázhat sikerrel különböző kutatás-fejlesztést támogató európai uniós pénzek elnyerésére - közölte az OMFB vezető szakembere. Hazánk már részt vett az EU előző hasonló keretprogramjában is. Ennek tapasztalatai kedvezőek: a magyar szakemberek több mint egymilliárd forintos támogatást kaptak elképzeléseik megvalósításához. Az 5. keretprogramot az Európai Unióban még nem hagyták jóvá, ez várhatóan a nyár elején megtörténik. Ekkor kezdődhetnek el azok a kétoldalú tárgyalások az unió és hazánk között, amelyeken a magyar csatlakozás feltételeiről véglegesen döntenek. A jövőre induló keretprogram eltér az eddigiektől abban, hogy a kutatás-fejlesztési témákat komplex módon kezelve tartalmazza a technológiatranszfer, továbbá a kisvállalkozás-ösztönzés módjait is - mondta az OMFB ügyvezető elnöke. Nem változtatnak a felvételi tájékoztatón, mert ez év január l-jétől érvényben a törvénymódosítás, amely szerint a hallgatók vallása, világnézeti meggyőződése felvételük szempontjából, illetve tanulmányaik folytatásának feltételeként - nem jelenthet előnyt, vagy hátrányt -jelentette ki a miniszter. Tájékoztatása szerint tavaly a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karára összesen jelentkező 3003 fő közül 51,3 százalék rendelkezett hitéleti többletponttal. A 242 felvett diák esetében ez az arány 83 százalék volt. Megemlítette azt is, hogy nappali tagozaton 40, levelezőn pedig 33 olyan fiatal volt, akit csak a hitéleti többletpontokkal együtt tudtak felvenni. Viszont 39-en, illetve 34-en voltak olyanok, akik éppen az említett jutalompontok hiányában nem kerülhettek be az egyetemre. Tizedik születésnapját ünnepelte a múlt héten a Magyar Rektori Konferencia. A szervezet alapvető szerepet játszott a magyar felsőoktatás elmúlt évtizedben történt átalakulásában. Az ünnepi alkalomból díszülést tartottak a Parlament Kongresszusi Termében. A rendezvényen hazai és külföldi előadók elemezték a magyar felsőoktatás múltját, jelenét és jövőjét. 1988. május 31-én a tizenkilenc magyar egyetem rektora létrehozta a Magyar Egyetemek Egyesületét, ezen belül megalakította a Magyar Rektori Konferenciát és megszervezte az országos egyetemi fórumot. Az alapítók elhatározása szerint a szervezetek célja, hogy fórumot biztosítson az egyetemek vezetőinek a tanácskozásra, növelje az egyetemek és a külső intézmények együttműködésének hatékonyságát, informálja a társadalmat az egyetemek helyzetéről és törekvéseiről, és összehangolja az érdekképviseleti tevékenységet. A szervezet létrehozása mögött az a törekvés is működött, hogy az akkori politikai helyzetben az erős központi irányítás alatt álló egyetemek minél nagyobb mértékű autonómiához jussanak. Ünnepi beszédében Bazsa György elnök hangsúlyozta, hogy az MRK fennállásának tíz éve alatt számos olyan állásfoglalást tett, döntést készített elő, ajánlást dolgozott ki és javaslatot kezdeményezett, amelyek jelentősen hozzájárultak a magyar felsőoktatás átalakításához. Ez idő alatt megszületett az ország első önálló felsőoktatási törvénye, egy évtized alatt majdnem háromszorosára nőtt a felsőoktatásban résztvevők száma. A felsőoktatás aránya a magyar kutatási kapacitásban kétharmadára nőtt, az egyetemek megkapták a tudományos utánpótlás képzésének és a tudományos fokozat adásának jogát. A magyar felsőoktatás elindult a racionális integrálódás felé. Működik a Felsőoktatási és Tudományos Tanács, a Magyar Akkreditációs Bizottság, szinte minden kérdésben érvényesül az egyetemi autonómia. A magyar egyetemek teljes mértékben nyitottakká váltak a világ felé, aktív partnerei lettek a fejlett világ felsőoktatásának. Mindennek alapfeltétele volt, hogy bekövetkezett a társadalmi rendszerváltás, ami lényegesen más feltételeket teremtett az egyetemek működéséhez. A felsőoktatás is megszabadulhatott az ideológiai kötöttségektől, a politikai és a központi irányítás számos elemétől, az egyetemi autonómia legtöbb korlátjától, nyithatott a fejlett világ felsőoktatása felé. A rendszerváltást az egyetemek lényegében gyökeres megrázkódtatás nélkül élték át, nem kis mértékben annak köszönhetően, hogy a magyar felsőoktatás felkészült és a saját területén tevékeny részese volt a változásoknak, többnyire önmaga tudta indítani és kezelni azokat a folyamatokat, melyek az új társadalmi viszonyokból következtek vagy azoknak megfeleltek. Az eddig elért eredmények ellenére a Magyar Rektori Konferenciának meghatározó szerepe lesz a jövőben is. Tagjai egységesen vallják ugyanis, hogy az egyetemnek, mint az oktatást és kutatást a legmagasabban szinten művelő és ötvöző, a társadalom ilyen igényeit folyamatosan és színvonalasan kielégítő intézménynek nemcsak a jövő évtizedben, de a jövő évszázadban sincs alternatívája. Látható, hogy például a multinacionális nagy cégek saját laboratóriumaikban folytatják a legkorszerűbb hi-tech kutatásokat, önmaguk megszervezik munkatársaik célirányos képzését, vagy hogy a multimédia és a internetes hálózatok révén mindenki hozzáfér a legújabb tudományos eredményekhez, és ezek félhasználásával új oktatási formák, virtuális, ha tetszik kibertéri egyetemek szerveződnek. Mindez megkérdőjelezheti az egyetemek jövőjét. Az MRK meggyőződése ugyanakkor, hogy az a szellemi atmoszféra, az a szervezett tevékenység, hagyomány és újdonság egysége, az oktatás és kutatás kölcsönhatása, a különböző tudományok és egyúttal az oktatók és hallgatók sokszínű universitasa, amit maga az egyetem jelent közel egy évezrede, - az a jövőben is, a kornak megfelelő színvonalon, a társadalom eredményes működésének és fejlődésének kulcsfontosságú tényezője lesz. De mindaz, ami látszólag e helyett szerveződik, az csakis ebből kiindulva és erre alapozódva jöhet létre. Az MRK tagjai egyetértenek abban, hogy a magyar felsőoktatás költségvetését mindenképpen növelni kell: e téren, lemaradásunk egyre kritikusabb. A növekedésnek több forrásból kell táplálkoznia: elengedhetetlen a központi költségvetési támogatás növelése - legalább egy szolid európai szintre, a normatív és pályázati keretekben egyaránt. Ezzel együtt növelendő forrás az egyetemek társadalmilag megfizetett piacszerű tevékenysége, így például az önköltséges képzés, szerződéses és vállalkozás jellegű kutatás és remélhetőleg az alapítványi és a magántámogatás is. Ezek egymást nem kizáró, hanem éppenséggel kiegészítő források. A beruházások forrása a következő évtizedekben viszont még meghatározó mértékben csakis a központi költségvetés lehet. Az ünnepi ülésen megjelent és köszöntőt mondott Göncz Árpád köztársasági elnök, Horn Gyula miniszterelnök, Schrammel Imre, a Művészeti Egyetemek Rektori Székének elnöke, Magda Sándor, a Főiskolai Főigazgatói Konferencia elnökhelyettese és Peter Skalicky, az Osztrák Rektori Konferencia elnöke. Az ünnepélyes köszöntést előadások követték. Bazsa György az MRK első és következő évtizedéről. Magyar Bálint művelődési miniszter a felőoktatás-politika egykori és jelenlegi funkciójáról, Joseph Bricall. az Európai Rektori Konferencia elnöke a jövő század kihívásairól beszélt. HansUwe Erichsen, az Európai Rektori Konferenciák Szövetségének elnöke az autonóm egyetemek együttműködésének lehetőségeiről, Michael Laké EU nagykövet az Unió és a magyar felsőoktatás kapcsolatáról, Havass Miklós, a METESZ elnöke az innovációs társadalomról, Keviczky László MTA-főtitkár a tudományos kutatásról tartott előadást. Keczer Gabriella ji>uh si. ili'J A'v^v Szakszervezeti aggályok • Budapest (MTI) A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) aggályosnak tartja, hogy a Művelődési és Közoktatási Minisztérium mindeddig nem hozta nyilvánosságra a központi közoktatási alap elosztásának részletes feltételeit - közölte a PDSZ szóvivője. Szakács Péter sajtótájékoztatón elmondta, hogy a szabályrendszer kidolgozása mindössze előkészítő stádiumban van, holott a mintegy 10 milliárd forint összegű támogatás feltételeit a tárcának március végéig közzé kellett volna tennie. Az alapban a pedagógusok idei szak- és továbbképzésére 3 milliárd 486 millió forintot, szakkönyv-vásárlásukra 1 milliárd 220 millió forintot, minőségi munkavégzésért járó kereset-kiegészítésre 2 milliárd 436 millió 600 ezer forintot különítettek el. A késlekedés nyomán veszélybe kerülhet a szakkönyvvásárlásra fordítható összegek meghatározott időben történő kifizetése, mert a pedagógusoknak a támogatást májusban kifizetendő bérükkel egyidejűleg kellene megkapniuk - mondotta Szakács Péter. Bejelentette, hogy a PDSZ levélben fordult Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszterhez a felsőoktatási felvételi lapok feldolgozása során tapasztalt problémák ügyében, és a minisztérium azonnali és hathatós lépéseit sürgette. A PDSZ megítélése szerint a jelenlegi eljárásban nincs lehetőség jogorvoslatra, a felvételizők jogainak védelmére, mert a fiatalok nem tudják hitelt érdemlően igazolni, hogy hány intézménybe jelentkeztek, befizették-e az annak feltételeként előírt eljárási díjat, illetve jól töltötték-e ki az adatlapokat. Előfordult, hogy egy felvételiző négy helyre adta be kérelmét, befizette az intézményenkénti 1700 forint eljárási dfjat, de az Országos Felvételi Iroda csak két jelentkezést igazolt vissza mondta a szóvivő. A PDSZ arra kérte a minisztert, hogy indítson vizsgálatot a helyzet áttekintésére, mérje fel a hibák nagyságát, tisztázza a felelősséget, és tegyen lépéseket a problémák megoldására. Válaszol a minisztérium • Budapest (MTI) Nincs akadálya annak, hogy a pedagógusok a májusi bérrel egyidejűleg megkapják a szakkönyvvásárlási támogatást - közölte a Művelődési és Közoktatási Minisztérium (MKM) sajtóirodája a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PI))SZ) felvetésére reagálva. A minisztérium február 24én két országos napilapban, hirdetésben adta közre az ez évi közoktatási célú szakmai és informatikai fejlesztések támogatására vonatkozó igénylés részletes feltételeit - adta tudtul írott közleményben az MKM sajtóirodája. A szakkönyv-vásárlást illetően az iskolák már be is küldték az igényeket, jelenleg azok összesítése folyik. Ami a tankönyvvásárlás támogatását illeti, a vonatkozó rendelkezést március 31-én frta alá Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter, így a jövő évi összeget időben, legkésőbb augusztusban megkapják az önkormányzatok - tette hozzá az MKM. Networkshop Győrben • Győr (MTI) A felsőoktatási informatikai stratégiára épülő programot még ez évben ki kell dolgozni, hogy 1999-től be lehessen vezetni - hangsúlyozta Magyar Bálint közoktatási miniszter Győrött. A stratégia egyik célja, hogy az egyetemek, főiskolák minden szakán biztosítsák az alapvető informatikai ismereteket a hallgatóságnak. A tárca első embere nyitóelőadást tartott a Networkshop '98 című informatikai konferencián, ahol hangoztatta: az informatikai stratégia törekvése egyebek között a felsőoktatási intézmények és az informatikai ipar kapcsolatának kiszélesítése és elmélyítése. A program megvalósulásának egyik forrása a világbanki kölcsön. A következő öt évben 23 millió dollárnak megfelelő, azaz mintegy 5 milliárd forint áll a felsőoktatás informatikai fejlesztéseinek rendelkezésére. Jutalompontok a hitéletért