Délmagyarország, 1998. április (88. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-27 / 98. szám

2 KÜLFÖLD HÉTFŐ, 1998. ÁPR. 27. > /vn? tódév" érnoUé kommentár Eurotsomag? r< zinte kész csomagot kapott a román kormány arra <3 vonatkozóan, mit kell tennie ahhoz, hogy eredmé­nyesen begyalogoljon az Európai Unióba. Fogg asszony, az unió bukaresti irodájának vezetője az el­múlt héten szinte megszólalásig hasonló kifogásokat említett szomszédunk esetében, mint nem régiben ve­lünk kapcsolatban. Az egykori keleti tömb országai­ban - bár sok az eltérő vonás - számtalan az azonos­ság is. Többek között a túlzott bürokrácia, amely a társadalmai és gazdaságot mocsárként húzza le, nem is beszélve arról, hogy ehhez legtöbbször szervesen kapcsolódik a korrupció is. Olykor kísértetiesen azonosan látnak bennünket Nyugat-Európából: a fejletlen infrastruktúra, a ter­mészetes környezet kizsákmányolása mintha mind­nyájunkat jellemezne egykori „keleti" gondolkodás­módunk maradékaként. Azért persze különbségek is akadnak jócskán: mi például már túlvagyunk egy számvevőszéki törvény megalkotásán, s belügyminisz­tériumunkat sem a katonai irányítás jellemzi. Az vi­szont már ismét azonosság, hogy a szervezett bűnözés elleni harc minkét országban egyre jobban előtérbe kerül •Menetelünk, menetelünk Európába - egyfelé, 1V1 mégis másként. Ami nekünk olykor már eviden­cia, másnak még követendő újdonság. A román politi­ka is egyre inkább tisztulni látszik. A szélsőséges Fu­nar, akit nem régiben zártak ki egykori pártjából, most partvonalra szorulva próbálja tömöríteni új hí­veit. Magyarellenességével, sovinizmusával egyre kel­lemetlenebbé vált az Európába igyekvő román politi­kának. Az európai menetelés tisztítótűzében elmarad­nak, leszakadnak a világ előtt szalonképtelen emberek és eszmék. A kontinens egységes gondolkodásmódjá­ba ugyanis semmi sem fér bele, ami nem igazán euró­pai Feszült a helyzet Koszovóban Albánia: teljes harckészültség A Tirana melletti Zallherrben hadgyakorlataié harckocsik sorakoznak. (MTI Telefotó) Az EU és • Bukarest (MTI) Az Európai Unióhoz való csatlakozás előké­szítése érdekében Ro­mániának elóször a közigazgatás reformját kell megvalósítania, a kormány ennek előmoz­dítására meg fogja gyorsítani a köztisztvise­lők jogállásáról szóló törvény parlamenti jóvá­hagyását - közölte a bu­karesti rádióban ismer­tetett nyilatkozatában Radu Vasile román kor­mányfő. További téma volt a bel­ügyminisztérium működése és a vízumok kérdése. Egye­tértettek abban, hogy a mi­nisztérium katonai jellegét meg kell szüntetni (jelenleg polgári miniszter áll az élén, de államtitkári szinten már • Bukarest (MTI) Kolozsváron szombaton megtartotta alapító kong­resszusát Gheorghe Funar új pártja, a Szövetség a Romá­nok Egységéért (SZRE ­Alianta pentru Unitatea Ro­mán ilor: ezt a párt szervezői az AUR betűszóval rövidí­tik, aminek a jelentése „arany"). A kolozsvári polgármes­ter azért kényszerült híveit új szervezetben tömöríteni, mert korábbi támasza, a Ro­mán Nemzeti Egységpárt, amelynek 1992-től elnöke volt, tavaly előbb felmentet­te e tisztségéből és helyébe Valeriu Tabara volt mező­gazdasági minisztert válasz­totta, majd kizárta tagjai so­rából a politikust, akinek szinte egyedüli programja a magyarellenesség volt. Az RNEP az 1996. novemberi választásokon híveinek több mint felét elvesztette és épp Románia katonai felépítésű - a tud.). Az unió támogatást Ígért a minisztériumnak a szerve­zett bűnözés elleni harchoz és a határok védelméhez. Vasile elmondta: „A nyu­gati országok egyik fenntar­tása arra vonatkozik, hogy Románia területén keresztül jutnak el személyek Nyugat­ra. Ezért (a vízumszabályo­zás enyhítéséhez) az első feltétel az, hogy biztosítsuk a határok, különösen a keleti határok őrizetét. Ugyanak­kor Romániának az EU-nor­mák szerint kell menedékjo­got biztosítania a jogosultak­nak". Felmerült az is, hogy Ro­mániában számos területen nem ismerik a vonatkozó eu­rópai szabályozásokat, tör­vényeket: Radu Vasile pél­daként a bankrendszert emlí­tette. hogy meghaladta a 3 száza­lékos parlamenti küszöböt. A vereségért a párttagok kö­zül sokan Funart tették fele­lőssé, aki szélsőséges és pro­vokatív nyilatkozataival gyakran kavart botrányt a román politikában. A pártból való kizárása után Funar tá­mogatói saját kongresszust szerveztek és az alapszabály felrúgásával ismét őt válasz­tották elnökké, ám a bíróság ezt nem ismerte el, és a párt parlamenti képviselőinek nagy többsége is Valeriu Ta­barát támogatta. Ezt követte a szombati kolozsvári új pártalapítás. A szombati kongresszu­son Funar bejelentette, hogy eddig 26 ezer személy jelez­te aláírásával csatlakozási szándékát új pártjához. A ta­nácskozás 604 küldötte 30 román megyét képviselt a 41-bői, 200 volt a meghívot­tak száma. • Pristina (MTI) A Koszovói Tájékoztatási Központ közlése szerint a jugoszláv hadsereg újabb egységei érkeztek Nyugat­Koszovóba. Albán források szerint a • Prága (MTI) Az idei év első három hónapjában 31 cseh ál­lampolgár kapott mene­dékjogot Kanadában. Bár a kanadai hatósá­gok a menekültek nem­zetiségi hovatartozását nem jegyzik, nyilvánva­ló, hogy romákról van szó - nyilatkozta pénte­ken Ottawában a CTK cseh sajtóirodának John Cottreau, a kanadai be­vándorlási és menekül­tügyi hivatal szóviváje. A csehországi romák ki­A világpolitikának megint határesete let­tünk. Délnek indulva lé­nyegesen rövidebb len­ne az út Rómába, de a Tito által kovácsolta frigy rétestészta lemeze­ire esett szét, arra men­nünk még mindig koc­kázatos lehetne, azért inkább a rábafüzesi ha­tárátkelőt választjuk. Mondhatnánk, csöbör­böl-vödörbe léptünk, mert a vasfüggönyök hosszabb életűek. Hogy melyikünk siettette jobban fölrakását, egyre bi­zonytalanabbul merjük mon­dani, mert egyre többször hasonlóan veszedelmes in­tézkedésekre derül fény a másik oldalról is. Világrend­szerek között is amilyen az adjonisten, olyan a fogadjis­ten, de hogy melyik mondta az elsőt, nehéz lenne kitalál­nunk. Az tény, azelőtt a mie­ink rakták meg aknákkal is a nyugati határt, és később is őrizték olyan keményen, hogy vakondlelkek juthattak csak át rajta, most viszont odaátról erősködnek hatal­mas pénzekért, miközben csalogató szavak intéződnek hozzánk. Világjelenség lett időközben a menekülés, el­jugoszláv-albán határ köze­lében lévő Decaniba 25 harc­kocsi, több páncélozott jár­mú, valamint negyven, kato­nákat szállító tehergépkocsi érkezett. „A katonák egy ré­sze a Decaniban lévő ortodox vándorlási hulláma Kanadá­ba mintegy két éve tart. Ta­valy nyáron, miután a prá­gai Nova magántelevízió egy olyan riportfilmet su­gárzott Kanadáról, amely­ben igen rószaszfnú színek­ben festette le a menekültek lehetőségeit, ez a hullám na­gyon felerősödött. Kanada erre reagálva tavaly októ­berben felújította a vízum­csordul a lelkem, amikor bangladesi, pakisztáni, viet­nami szerencsétleneket látok a tévében, itthoni táborokba tessékelve. Hol van ide Banglades! Aztán belátom, mindenki úgy védekezik minden népességi áramlat ellen, ahogy tud. Még hazai földeken fölkészítenek tehát bennünket, mi a teendőnk, ha jön az osztrák határőr. Április l-jétől hivatalosan is életbe lépett a schengeni egyezmény, most másodika van. Ez pedig azt jelenti, hogy a határ túlsó oldalán ki kell szállnunk a buszból. Fogjuk meg útlevelünket, tö­megeljünk az első ajtóhoz, szálljunk le, adjuk át az ott posztoló őrizeti szervnek anélkül, hogy pofákat vág­nánk, és álljunk félre illedel­mesen. A legkisebbet se érezzük magunkat megaláz­va, ezentúl ez így lesz egy darabig. Tudtunk illemet, nem eresztgettünk el kacskarin­gós pusztai káromkodásokat, de erő szükségeltetik ide, hogy legalább csöndben ne lázadozzon a magyar. Jóval elmúlt már éjfél, egy verset aludtunk is a buszon, jósze­rivel azt se tudjuk, melyik oldalon állunk. Nemzetietlen jószág a sátorlapból varrott apátság felé ment tovább, míg a többieket a határra vit­ték" - áll a közleményben. A tájékoztatási központ arról is beszámolt, hogy a szerb rendőrség „elrabolt" négy albán személyt, míg kényszert a cseh állampol­gárok számára. A romák azért hagyják el Csehországot, mert úgy lát­ják, diszkriminációnak van­nak kitéve és hogy a cseh hatóságok nem garantálják biztonságukat. A kanadai hatóságok ezt az adott ese­tekben elismerték. Cottreau szerint az idén a cseh romák újabb 89 mene­komiszgönc, azt se tudjuk hirtelen, osztrák lakik-e be­lül, vagy még magyar, csak azt sejtjük, álcázási célok itt szóba se jöhetnek. Ő meg, az istenadta, meg nem szólalna! Sapka nélkül van, ekkora le­zserséget a korábbi regula meg nem engedett volna. Belenéz minden útlevélbe, biztosan észrevenné, ha kon­koly került volna a tisztabú­zába. Pöcsétjét vagy nem is hozta, vagy jól eldugta, mert vadonatúj passzusunkat érin­tetlenül kapjuk vissza. - Na, majd most! - int bennünket az idegenvezetői éberség. És lélekben már ott sorakozunk az ajtó előtt, úti okmányunkkal jobb kezünk­ben, szende lányok alázatos­ságával, amikor újabb seszí­nú egyenruhát látunk föltűn­ni az ajtóban. Az előénekesi buzgalom mindenesetre megretilál, szólván: marad­junk mégis a helyünkön. És jön az osztrák, szin­túgy seszfnú hangulatban. Éjfél után csak az vigad, aki beiszik. Ürgeti-forgatja könyvecskénket, és mind­egyiket megtiszteli sorozat­lövő pecsételőjével. Hatal­mas zseb van fölső kabátján, és ez az első, ami istenigazá­ból föltűnik. Minden ötödik­hatodik passzus ebbe csusz­másik két albánt megvertek a rendőrök. Az Ibrahim Ru­góvá vezette Koszovói De­mokratikus Szövetség sze­rint Decaniban és környékén nagyon súlyos helyzet ala­kult ki. dékjogi kérvényt nyújtottak be a kanadai hatóságokhoz. Az illetékes kanadai bírósá­gok az idei első három hó­napban egy kérelmet vissza­utasítottak, 116 esetben pe­dig maguk a kérelmezők vonták vissza irataikat kü­lönböző okok miatt. A kanadai hivatalok az idei első negyedév végén összesen 1006 menedékjogi kérvényt jegyeztek cseh ál­lampolgároktól. Ezek több­ségét még 1996-ban és 1997-ben nyújtották be, s az ügyek rendezése elhúzódik ­mondta Crotteau. szan bele, de szó egy mukk se. A határszéli sógorság eb­ben testesülne meg? Nem titkolom, de a nyol­cadik áldozat én lettem. Ki­szállt aztán, szintén meg­mukkanás nélkül, és bement az ügyeleti konténerbe. Jára­tosak vagyunk annyira a szá­mítógépek világában, mon­datlanul is kitaláljuk, meg­kérdezi odabent a ketyerét, tapadhat-e gyanú nevünkhöz és pofalemezünkhöz. Azt hi­szem, ezt nevezik ha nem is megtizedelt, de megötödölt­meghatodolt szúrópróbának. Lehet, hogy kínos lett volna szemtől-szemben be­vallania, hogy unió-kompati­bilesek vagyunk valahányan, lehet, hogy csak a gyorsítás szándéka vezérelte, de töb­bet nem is láttuk. A nyolc kicsi könyvecskét idegenve­zetőnk osztotta vissza, de akkor már pörkölt a buszunk a gráci országúton. Alhatott tovább, aki tudott. Aki alvat­lanul utazott, annak is művé­szet volt észrevennie, ami­kor az osztrák-olasz határt is átléptük. Ez lenne a nagy já­ték haszna: unión belül már nincsen mit ellenőrizni. Ide törekszünk éppen, no­ha nekünk előbb NATO kell. (Folytatjuk.) Horváth Dezső Újra Meciar • Kassa (MTI) A Demokatikus Szlováki­áért Mozgalom (HZDS) kas­sai közgyűlésén vasárnap is­mét Vladimír Meciar kor­mányfőt választották a moz­galom elnökévé. Meciar a HZDS alakuló gyűlésének napjától, 1991. június 22-től áll a HZDS élén. Peresz: palesztin államot! • Gáza (MTI) Simon Peresz volt izraeli miniszterelnök vasárnap ja­vasolta: 1999 májusától hoz­zanak létre palesztin álla­mot. Javaslata azt követően hangzott el, hogy Gázában találkozott Jasszer Arafattal, a Palesztin Hatóság elnöké­vel. Arra kell törekednünk, hogy 1999 májusáig létrejöj­jön egy állandó megállapo­dás köztünk és a palesztinok között. Remélem, ezt köve­tően elismerhetjük a palesz­tin állam megalakulását ­mondta az izraeli politikus. Ötórás kihallgatás • Washington (MTI) Hillary Rodham Clintont szombaton a Whitewater­üggyel kapcsolatban mint­egy öt órán hallgatta ki Ken­neth Starr független ügyész - jelentette be a Fehér Ház közleményben. Az amerikai elnök feleségének kihallga­tását videón rögzítették, és felvételt továbbítják az Ar­kansas állambeli Little Rock-i vádesküdtszéknek. A kihallgatás a Rose Low Firm ügyvédi iroda tevékenységé­re vonatkozott, amelynél Hillary Clinton az elnök ar­kansas-i kormányzósága ide­jén dolgozott. Chirac, a csodáló • Tokió (MTI) Jacques Chirac francia ál­lamfő Japánba érkezett, hogy megnyissa a „Szeretem Fran­ciaországot" mottóval meg­hirdetett kulturális év ren­dezvénysorozatát. Az alka­lomból április elején Japánba szállították a Szajna partján álló, Franciaország jelképé­nek számító Szabadság szob­rot, amit a Tokió-öbölben ál­lítottak fel. A francia államfő hivatalba lépése óta - hivata­losan - másodszor tartózko­dik Japánban, ám a japán kultúra csodálójaként koráb­ban negyvenszer járt a szi­getországban. Kétségek a népszavazás körül • Belgrád (MTI) A belgrádi „Szabad vá­lasztásokért és demokráciá­ért központ" (CeSID) nevű független szervezet szerint kétséges, hogy szabályos volt az az április 23-ai szer­biai népszavazás, amelyen Szerbia választópolgárai elu­tasították azt, hogy külföldi politikusok közvetítsenek a koszovói válság rendezésé­ben. A CeSID szerint az is valószínű, hogy a szerbiai hatóságok megmásították az eredményeket, és a valósá­gosnál magasabb részvételi arányt rögzítettek a hivatalos eredményekről szóló statisz­tikában. Funar új pártja • Rómában minden más (1.) Schengen kapujában Cseh-roma menekültek Kanadában

Next

/
Thumbnails
Contents