Délmagyarország, 1998. április (88. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-16 / 89. szám

II. UNIVERSITAS CSÜTÖRTÖK, 1998. ÁPR. 16. • Negyvenéves a szegedi gyógyszerészkar Analitika - az élő kapcsolat könyvespolc Arisztotelész Dombi György: „Az analitika központi szerepet játszik a gyógyszerészképzésben." (Fotó: Mohos Angéla) Új műszer a reumára • Budapest (MTI) Az idült sokizületi gyulladás kóreredetének és mechanizmusának kutatásában léphet előbbre a magyar orvostudomány azokkal az értékes és rendkívül érzékeny műszerekkel, amelyeket a svájci állam tavaly meghirdetett pályázatán közösen nyert el a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem Reumatológiai és Fizioterápiás Tanszéke és a Zürichi Egyetem reumatológiája - hangzott el Budapesten, sajtótájékoztatón. Az egyetem professzora, Gömör Béta elmondta: a gépek, illetve a 80 500 svájci frank segítségével olyan eljárásokat végezhetnek, amelyekkel a sejtekben található genetikai információkhoz juthatnak. A kóros géneket tudják feltérképezni és lokalizálni a betegség kezdeti állapotában. Magyarországon eddig még nem végeztek ilyen jellegű kutatásokat a reumatológiaiban, jóllehet világviszonylatban nem új az eljárás, mert azt már 1969-ben ismerték. A tájékoztatón elhangzott az is, hogy a népesség 1-2 százalékát érinti a krónikus Izületi gyulladások valamelyike, rajtuk kívül azonban az enyhe ízületi panaszoktól a bénulásos betegségig több százezren szenvednek mozgásszervi betegségektól. Teljesen hatékony módszert, amely a betegséget megszüntetné, még nem fejlesztettek ki, de a fájdalmakat enyhíteni, a betegség terjedését csökkenteni tudják gyógyszeres kezeléssel. Lehetőség nyílik új gyógyszerek hatásának meghatározására is, ezzel a gyógyszeripari kutatásokat is elősegíthetik. A svájci állam által meghirdetett pályázat célja, hogy a volt szocialista országok tudományos fejlődését támogassa valamennyi területen. A feltételek között szerepel, hogy egy svájci intézettelegyüttműködve teljesítse a pályázatban leírt munkát a keleti régió országa. Szilárd János hetvenéves • Munkatársunktól Szilárd János professzor hetvenedik születésnapja alkalmából tudományos ülést rendez április 23-án 16 órakor a SZOTE Oktatástechnikai Központjának nagytermében a szegedi orvostudományi egyetem Tudományos Ülések Bizottsága és a Szegedi Akadémiai Bizottság Orvostudományi Szakbizottsága. Az ülésen öt előadás hangzik el. Dr. Ozsválh Károly, a Pécsi Orvostudományi Egyetem emeritus professzora „Szilárd János és a magyar pszichiátria" címmel tart előadást. A hetvenéves professzorról, mint az egyetem tudományszervezőjéről dr. Szűcs Attila címzetes egyetemi tanár beszél. A schizophrenia idegfejlődéstani koncepciója a témája dr. Janka Zoltán egyetemi tanár előadásának. Dr. Pető Zoltán egyetemi docens a pszichiátriai rehabilitációban felfedezett új utakról számol be. Dr. Vetró Ágnes egyetemi docens előadásának címe: „Szilárd professzor úr és a magyar gyermek- és ifjúságpszichiátria. Negyvenévas születésnapját ünnepli az idén a szegedi gyógyszerészkor. Ebből az alkalomból sorozatban mutatjuk be e negyven esztendő szereplőit. Ezúttal dr. Dombi György, a Gyógyszeranalitikai Tanszék vezetőjével beszélgettünk. 9 Milyen szerepet tölt be a Gyógyszeranalitikai Tanszék a gyógyszerészképzésben? - Az analitika központi szerepet játszik a gyógyszerészképzésben. hiszen ezzel a tudományterülettel az első évtől az ötödikig foglalkoznak a hallgatók. Igy első évben kvalitatív, második évben pedig kvantitatív analitikát tanulnak, utána a gyógyszerészi kémiában, illetve analitikában már gyógyszervegyületeket határoznak meg a különféle gyógyszerkészítményekben, majd azt Hogyan működik egy település, milyen a gazdsági-piaci környezete? Milyen egy térségfejlesztésre benyújtott jó pályázat? Hogyan kell egy művelődési ház forrásaira eredményesen pályázni? A kérdésekre azoknak az ismereteknek a tudatában adhatunk választ, amelyeket az úgynevezett regionális tudomány fog össze. Az ilyen típusú ismeretek iránti megnövekedett igényről, és azok oktatásáról beszélgettünk a szakemberrel. Lengyel Imre, a JATE Regionális és Alkalmazott Gazdaságtani Tanszékének vezetője elmondta, hogy a regionális tudomány oktatása azért vált fontossá, mert egyre nagyobb igény mutatkozik a regionális ismeretek iránt mind az önkormányzatok, mind a vállalatok részéről. Korábban a területfejlesztési feladatokat Magyarországon általában tanácsi vagy önkormányzati követően a technológia során elkészített anyagokat definiálják a diákok, tanulmányaik végén pedig szakosodhatnak a gyógyszerészanalitikára is. Gyakorlatilag tehát ez a diszciplína végigkíséri az egész életüket. • Akkor tehát a gyógyszeranalitika is olyan, mint a gyógyszerhatástan, amelyből nap nap után vizsgáznak a gyakorló gyógyszerészek? - Igen. Aki ugyanis klasszikus gyógyszertári munkát végez, annak naponta kell beazonosítania az érkező gyógyszerszállítmányokat. Aki gyógyszergyárban gyógyszerkutatással foglalkozik, annak pedig előírásszerűen rendszeresen kell ellenőriznie a gyógyszervegyületeket. • A gyógyszeranalitika oktatásán belül mire fektetik a fő hangsúlyt? - A legfontosabb a műszeres gyógyszerészi anaszakemberek végezték. Napjainkban a területfejlesztésre szánt pénz nagy része pályázatokon szerezhető meg, és ezekre vállalatok is jelentkezhetnek. Egy eredményes pályamunkához azonban nem elegendő csupán a vállalkozás jellemzőinek leírása. Elemezni kell a piacot, a vásárlóközönséget, és ehhez figyelembe kell venni a térség gazdasági jellemzőit, azok változásait. Lengyel Imre szerint a tapasztalat az, hogy a pályázatok fele-harmada nem értékelhető, mert hiányzik a megírásukhoz szükséges ismeretanyag. A vállalkozókon kívül az önkormányzatok is igénylik a regionális ismeretek átadását, hiszen a településeknek is szükségük van területfejlesztési szakemberekre. A regionális ismeretek eddig nemcsak a magyar üzleti kultúrából, hanem a felsőoktatásból is hiányoztak. Hét-nyolc éve már közel harminc egyetemen és főiskolán hazánkban is tanítanak ilyen jellegű tantárgyakat vidékfejlesztés, regionális gazlitika, amit a negyedéves hallgatóknak oktatunk. 9 Miért ez a leghangsúlyosabb rész a képzésben? - Azért, mert ez már specifikuma a gyógyszerészeinek, s itt válik el, kiből lesz jó gyógyszerész. Az első-, másod- és harmadéveseknek egyébként nemcsak a tanszéken, de a József Attila Tudományegyetemen is vannak kémiai jellegű gyakorlataik. 9 Milyen kutatásokat folytatnak a tanszéken? - Két területen folytatunk kutatásokat. Egyik része közvetlenül az oktatásra és a meghatározásra, másik része pedig a kutatás kiszolgálására irányul. 9 Mit jelent az utóbbi egész pontosan? - Egyrészt kiszolgáljuk azokat az embereket, akik gyógyszerkutatással foglalkoznak, illetve minőségileg és mennyiségileg meghatározzuk a különféle intézetek daságtan, település-, illetve területfejlesztés, térségi turizmus címen. Ezek részeként - egyebek mellett modem piacgazdasági és társadalom ismereteket is átadnak a hallgatóknak, akik nemcsak területfejlesztési szakemberek, hanem közgazdászok, jogászok, sőt pedagógusok is lehetnek. Hiszen nekik is tisztában kell lenniük azzal, hogyan működik egy település, illetve annak gazdasága, milyen az Európai Unió regionális politikája, hogyan kell pályázni térségfejlesztésre, vagy akár egy művelődési ház forrásaira. A JATE Természettudományi Karán a földrajz és geográfus szakosoknak évek óta oktatják a regionalitáshoz tartozó ismereteket. Ma már a közgazdasági képzésében is szerepelnek ezeknek a tárgyak: negyedévtől választhatják a hallgatók a közszolgálati és non-profit specializációt. A diákok széles ismeretanyagot kapnak a te lepü lésgazdaság tan tói kezdve a település- és terüáltal szintetizált és izolált termékeket, másrészt pedig szolgáltatási jelleggel a betegellátásban, valamint egyéb gyógyszerészeti problémák megoldásában nyújtunk segítséget. 9 Visszatérve a hallgatókra, elmondható, hogy a végzettek a későbbiek folyamán jócskán profitálnak abból, amit a Gyógyszeranalitikai Tanszéken megtanultak. - Igen, munkájuk során folyamatosan találkoznak analitikai problémákkal. Ezt onnan is lehet tudni, hogy hallgatóink a végzés után egy-két évvel felhívnak bennünket telefonon, elmondják, éppen hol dolgoznak, és milyen aktuális analitikai problémával küszködnek. A visszacsatolás tehát működik a hallgatók és az egyetem között, s a kapcsolat nem szakad meg a diploma átvétele után. Szabó C. Szilárd letfejlesztésen át a regionális gazdaságtanig, sőt területfejlesztésből szigorlatozniuk is kell. Az európai integrációs specializáción résztvevőknek is oktatnak regionális politikai ismereteket, az Európai Unióhoz való csatlakozásunk után ugyanis a támogatás nagy részét regionális fejlesztésekre kapjuk a strukturális alapokból. Formailag ugyan Magyarország lép be az unióba, de a források nagy részét régiók szintjén lehet majd megszerezni. Ezért - Lengyel Imre szerint - ha hozzá akarunk férni a forrásokhoz, akkor ismernünk kell azokat a fogalmakat, módszereket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy egy régió meg tudja fogalmazni koncepcióját, stratégiáját, a cselekvési programokat, amelyekből azután jó pályázatok születhetnek. A közgazdasági tanszékcsoport a közelmúltban minden közgazdásznak kötelezővé lette a Bevezetés a regionális gazdaságtanba című tantárgy felvételét. Hcgadttt Szabolcs Szülőhelyén, a „háromujjú" Khalkidiké-félszigeten nyaranta alighanem több tízezer honfitársunk fordul meg, a nevét számtalan formában és helyen idézik, mégis, az olvasó ember is gyakran zavarba jön, ha meg kell mondania, pontosan miért van olyan nagy hírben Arisztotelész. Erről a kissé tényleg titokzatos személyiségről sokkal kevesebbet tudunk, mint a görög bölcselet és irodalom nagyjairól; a róla szóló legmegbízhatóbb forrás csak születése után legalább 450 évvel keletkezett. Ma már senki sem tudja megmondani, hány művet is alkotott valójában, hiszen több írása biztosan elveszett, némelyikről pedig feltételezik, hogy talán valamelyik arab vagy perzsa könyvtár mélyén megbújik még egyegy fordítás. Még az olyan tudósok, mint az esztétika világhírű professzora, Umberto Eco is szívesen eljátszanak a gondolattal (A rózsa neve...), hogy létezik a világon ismeretlen Arisztotelész-mű. Mi az oka annak, hogy ez az orvoscsaládból származó görög filozófus (akiről a makedón származást is feltételezik) ennyire lázba hozza a huszadik század gondolkodóit is? Sir Dávid Ross-nak az Osiris Könyvtár sorozatában megjelent könyve erre is választ keres, természetesen Arisztotelész művének bemutatása közben, lévén a logikától természetfilozófiáig, a biológiától a pszichológiáig, az etikától a politikáig szerte tudományágakban kifejtette véleményét. A legismertebbek persze a metafizikáról és a poétikáról szóló értekezései (utóbbi indította el Eco fanA regionális tudomány az 1950-es évek elején alakult ki Amerikában - mondja Lengyel Imre, a JATE Regionális és Alkalmazott Gazdaságtani Tanszékének vezetője. Magyarországra a tudomány csak későn jutott el, az 1980-as évek eleje óta létezik hazánkban. A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja 1985-ben jött létre. Ennek az ország kilenc városában működnek részlegei, az Alföldön Kecskeméten, Szolnokon, Debrecenben és Békéscsabán. Ugyancsak az akadémián alakult meg az 1980-as évek végén a Regionális Tudományos Bizottság Enyedi György vezetésével főleg a földrajztudományból kivált kutatókból. Ma már elsősorban közgazdászok, szociológusok, társadalomföldrajzosok alkotják. A testületet 1996-ban újjáválasztották, és ekkor az Alföldről ketten váltak a tagjaivá: Mészáros Rezső, a JATE rektora és Lengyel Imre, akkor még a békéscsabai főiskola tanszékvezetőjeként. A bizotttáziáját), amelyek hosszú időn keresztül pogány gondolatoknak számítottak az egyistenelvű vallások térhódítását éppencsak kiheverő Európában. Sir Dávid Ross is megjegyzi, hogy Arisztotelészről szólva két történetet kellene megírni: az egyik a mesteré, a másik a műveié lenne. A művek - miként Homérosz remeke is - a késői hellenizmus központjában, Alexandriában élték túl a római militarista és gyarmatosító szemlélet térhódítását. Mire ennek is eljött az alkonya, az arisztotelészi művet a dogmáiban még nem kiforrott, zsinatról zsinatra élő korai kereszténység fojtogatta, amíg 700 táján a világ akkori bölcsei, a térhódító arabok felismerték jelentőségét és lefordították, így maradt meg számunkra az általános emberi etika kidolgozása (ma is az etika alapja), a véletlen- és a fizikai spontaneitás elmélete, amelyet akár egy mai fizikus is megfogalmazhatott volna, a politikai állam elvei, melyről ma is ugyanúgy vitatkoznak a parlamenti választások résztvevői (az alkotmányosságot is Arisztotelész szedte tételekbe), valamint egy rejtelmes töredék, a Poétika, amelyről a Sir Ross joggal állapítja meg, hogy ha csak ezt írta volna, akkor is a legnagyobb gondolkodók között kellene számon tartanunk. A könyv egyébként nemcsak témája, hanem szerzője miatt is érdekes: Sir Dávid Ross (1877-1971) volt a század egyik vezető kutatója, aki iskolateremtő szövegtanulmányokat és nagy hatású magyarázatokat tett közzé Arisztotelészről. (Sir Dávid Ross: Arisztotelész; Osiris Könyvtár). Panek József ság konferenciákat szervez, az egyik első rendezvény a szegedi találkozó volt március 25-én. Az őszi konferenciának a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem ad otthont. A bizottság kiadványokat is támogat, így például felvállalta a Tér és Társadalom című, terület- és településfejlesztéssel kapcsolatos írásokat tartalmazó folyóirat patronálását. A testületen belül három albizottságot állítottak fel, közülük az egyik a felsőoktatási albizottság, amelynek elnökévé Lengyel Imrét választották. Az albizottság évente kétszer hírlevelet kíván kiadni, az első szám ebben a hónapban jelenik meg. Ez tartalmazza a különböző rendezvényeket, azok célját, szervezőit, illetve a találkozókra való eljutási lehetőséget. Rendszeresen közlik majd az egyetemek és főiskolák tanszékeinek információit, elérhetőségi címeit, a regionális ismereteket oktatók nevét és a tanított tárgyaikat. Közlik azt is, milyen kiadványok, tansegédletek jelentek meg. Az albizottság Internetes körleveleket is készít majd. H. S*. • Hiányt pótolnak a szegedi közgázon A regionalitás mint disciplina Hazai tudománytörténet