Délmagyarország, 1998. április (88. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-16 / 89. szám

CSÜTÖRTÖK, 1998. ÁPR. 16. UNIVERSITAS III. Posztgraduális programok • Munkatársunktól A szegedi egyetemek az 1998/99-es tanévre meghirdették három éves, posztgraduális, doktori fokozat meg­szerzésére felkészítő kurzusaikat az alábbi föprog romokban. JATE A jog- és államtudomá­nyok, valamint a kapcsolódó társadalomtudományok né­hány fontosabb területe az ezredfordulón; Irodalomtu­domány: irodalom- és műve­lődéstörténet; Neveléstudo­mány: a kognitív kompeten­cia fejlődése és fejlesztése; Nyelvtudomány: szláv nyelvtörténet, ugor és sza­mojéd nyelvek komplex vizsgálata, elméleti nyelvé­szet, összehasonlító és törté­neti turkológia; Történelem­tudomány: középkori törté­nelem; Matematikatudo­mány: matematika, számí­tástudomány; Fizikatudo­mány: fizika; Földtudo­mány: regionális folyamatok földrajzi és földtani elemzé­se; Környezettudomány: környezetföldtan; Kémiatu­domány: kémiai tudomány, környezeti kémia; Biológia­tudomány: molekuláris és sejtbiológia, természetvédel­mi ökológia, neurobiológia, környezeti biokémia és bio­technológia. (Az alprogramokról a ka­rok dékáni hivatalai adnak felvilágosítást.) SZOTE A neuroendokrin rendszer működése ép és kóros körül­mények között; Orvosi mik­robiológia; Immunológia; Biokémia, biofizika, sejtbio­lógia; Reprodukciós egész­ségtan; A keringési rendszer élet- és kórtana, farmakoló­giája; Bioaktív vegyületek kémiája; Az idegrendszer strukturális, funkcionális és neurokémiai organizációja; Gyógyszertechnológia: új gyógyszerformák tervezése és tulajdonságaik vizsgálata; Kísérletes és klinikai idegtu­domány; Fizikai képalkotó módszerek-radiológia. Díszdoktor - Salzburgból • Munkatársunktól A József Attila Tudomány­egyetem Tanácsa április 24­én, 11 órakor az egyetem au­lájában díszdoktorrá avatja prof. dr. Holger Kleint, a Salzburgi Egyetem Angol In­tézetének vezetőjét. A Doctor Honoris Causa kitüntetést olyan külföldi oktatók és ku­tatók kapják, akik kiemelke­dő tudományos teljesítmé­nyük mellett hosszú ideig együttműködnek a díszdokto­ri címet adományozó szegedi egyetemmel. Többszörös túljelentkezés • Székesfehérvár (MTI) Több mint négyszeres a túljelentkezés a székesfehér­vári Kodolányi János Főis­kolára. A nyelvtanárokat, idegenforgalmi, kommuni­kációs, valamint közgazda­gazdálkodó szakembereket képező intézmény nappali és levelező tagozataira mintegy 3200-an adták be felvételi kérelmüket. A diákok mint­egy harmadának tud olcsó, kollégiumi elhelyezést bizto­sítani az intézmény. Tandíjak a SZÉF-en • Munkatársunktól A Kertészeti és Élelmi­szeripari Egyetem Szegedi Élelmiszeripari Főiskolai Karának tanácsa márciusi ülésén elfogadta a hallgatók­nak nyújtható támogatások­ról, az általuk fizetendő dí­jakról és térítésekről szóló ideiglenes szabályzatot. A testület tagjai úgy dön­töttek, hogy a diákok szep­tember elsejétől felmenő rendszerben 2100-tól 3500 forintig terjedő tandíjat fizet­nek. Ennek összege a tanulmá­nyi eredménytől függ. A hallgatók húsz százaléka, akik a legjobb eredményt ér­ték el, 2100 forintot fizet­nek, a legrosszabbul tanuló húsz százaléktól pedig 3500 forintot kérnek. • Meghatódott a JGYTF új főigazgatója Egyezkednek az egyetemekkel Felkészítés a PhD-fokozatra A PhD-fokozat hazai bevezetése óta az egye­temek évente indítanak posztgraduális képzési programokat a doktori cím megszerzésére való felkészüléshez. A JATE­ról és a SZOTE-ról tájé­koztatást kaptunk azok­ról a továbbképzések­ről, amelyekre most le­het jelentkezni az egye­temi diplomával rendel­kezőknek és az utolsó éves hallgatóknak. A József Attila Tudomá­nyegyetem felvételt hirdetett a doktori fokozat megszerzé­sére felkészítő három éves posztgraduális képzésre. A program kötelező és szaba­don választható kurzusokból és tudományos kutatómun­kából áll. A sikeres felvételi felvételi vizsgát tett pályá­zók - a minisztérium által biztosítandó kereten belül ­havi nettó 34 ezer forint ösz­töndíjban részesülnek és nappali tagozatos hallgatói jogviszonyba kerülnek. Azok a sikeres pályázók, akik kerethiány miatt nem kaphatnak állami ösztöndí­jat, és ezért, vagy saját elha­tározásból nem kívánnak hallgatói jogviszonyba ke­rülni, szintén részt vehetnek a képzésben. Az állami ösz­töndíjban részesülő hallga­tók kormányrendeletben meghatározott tandíjat, a többiek képzési költségtérí­tést fizetnek. Ez utóbbi függ a választott programtól és at­tól, hogy a képzés során mi­lyen mértékben veszik igénybe az egyetem infrast­ruktúráját. A JATE továbbképzéseire május 18-ig lehet jelentkezni az illetékes dékáni hivata­lokban és tanulmányi osztá­lyokon kapható jelentkezési lapon. A pályázók június második felében felvételi vizsgát tesznek. A posztgra­duális képzésre a választott programnak megfelelő egye­temi (MSc, MA, MJr) diplo­mával rendelkezők és az egyetemek (nem főiskolai szakjainak) utolsó éves hall­gatói jelentkezhetnek. A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem szintén meghirdette az 1998/99-es tanévre szóló, PhD-fokozat megszerzésére felkészítő, három éves posztgraduális programjait. A pályázatokat az egyetem Doktori Bizottságának cí­mezve május 31-ig kell be­nyújtani. A jelentjezési la­pok a SZOTE Rektori Hiva­talában szerezhetők be. A felvételi vizsga időpontját a programtanácsok határozzák meg június 5-15 között. Részletes információkat a programvezetőknél, felvilá­gosítást a rektori és dékáni hivatalokban és a tanulmá­nyi osztályokon kapnak a je­lentkezők. K. G. o Próbaüzem júniusban Hulladékégető a SZOTE-n Elkészültek a veszélyeshulladék-égető alapjai. (Fotó: Karnok Csaba) Galambos Gábor: A döntéselőkészítésbe minél több embert szeretnék bevonni. (Fotó: Mohos Angéla) Az elmúlt héten rend­kívül szoros versenyben Galambos Gábor prog­ramtervező matemati­kust választották meg a Juhász Gyula Tanárkép­ző Főiskola új főigazga­tójának. Az intézmény számítástechnika tanszé­kének vezetőjére nagy feladat vár: neki kell a tanárképzőt bevinnie az integrációba. A főiskolai tanárral megválasztása után beszélgettünk. # Amikor Békési Imre bejelentette a főiskolai ta­nács ülésén, hogy 8-7 arányban nyert, az egyéb­ként jó beszélőkével me­gáldott Galambos Gábor nem tudott megszólalni. Mi volt a rövidzárlat oka? - Amikor az ember kam­pányok tudja, miért teszi, de amikor hirtelen kiderül, hogy a főiskolai tanács ­még ha kis különbséggel is ­őt hozza ki győztesnek, ak­kor bizony elakad a szava. Én már azt nagy tisztesség­nek éreztem, hogy a jelöltek között voltam. Az összokta­tói értekezleten — ahol szin­tén minimális különbséggel (116-111 - a szerk.) nyertem - kiderült, hogy nem vagyok önjelölt. Tehát a nagy közös­ség is úgy szavazott, mint a tanács, de amikor az ember szembesül azzal, hogy fő­igazgató lesz, akkor... • Meghatódik... - Igen, s ezt nem szé­gyenlem. • Kik lesznek a helyette­sei? - Több emberrel is tár­gyalok ebben az ügyben. Neveket egyelőre még nem szeretnék mondani. • Seres László, megvá­lasztása esetén, az ön közreműködésére is szá­mított volna. Ez visszafe­lé is áll, azaz: ön számít a főigazgató-helyettesi poszton Seres László munkájára? - Roppant fontosnak tar­tom, hogy a nagydoktorok közvetve vagy közvetlenül minél nagyobb számban ve­gyenek részt a főiskola veze­tésében, mert a véleményük sokat számít a felsőiskolai hierarchikus struktúrában. Éppen ezért nagyon szeret­ném, ha Seres László szere­pet vállalna az irányításban, mert ez a főiskolának fontos. • Arra nézve kapott jel­zéseket, hogy mit várnak el az új főigazgatótól? - Igen, hiszen nagyon sok emberrel beszélgettem, így elmondhatom, hogy nem egyszemélyben vagyok a győztes. Egyébként a veze­tési stílusomat is erre aka­rom felépíteni, azaz a dönté­selőkészítésbe minél több embert szeretnék bevonni. • És milyen jelzéseket kapott a kollégáktól? - Igazából a menedzs­ment területén várnak válto­zást a kollégák, ugyanis más irányokban viszonylag szűk a mozgástér. így az egységes tanárképzés kérdésében a JGYTF-nek csak végrehajtó szerepe lehet. Amit ebben az esetben tenni lehet, az, hogy leülünk egyezkedni a JATE­val, illetve a többi szegedi felsőoktatási intézménnyel. Az Universitas létrejöttét há­rom szakaszra lehet bontani. Az elsó szakasz a Szegedi Felsőoktatási Szövetség me­galakulásáig tartott, amikor is mindenki a saját érdekei­ért küzdött. A szövetségben már csak olyan lépéseket szabad tenni, amely az intéz­mények hasznára válik, ha azt akarjuk, hogy néhány éven belül megalakuljon a Szegedi Egyetem. Ha példá­ul a SZOTE-val közösen in­dítanánk egészségügyi infor­matikus szakot, s mondjuk az órák ötnyolcad részét a SZOTE-s, háromnyolcad ré­szét pedig a tanárképzős ok­tatók tartanák, akkor a sza­kot ugyan akkreditálhatják az orvostudományi egyete­men, de a szerződésben rög­zíteni kell, hogy a normatív finanszírozás háromnyolcad része a főiskolát illeti meg. • Az integrációval kap­csolatosan a főiskolai ta­nács ülésén a következő szavak hangoztak el: küzdés, verekedés, csata, háború. Ön szerint is „harcművésznek" kell lenni ahhoz, hogy valaki megfelelő módon képvi­selje az intézményét az egybeolvadási folyamat­ban? - Én az együttműködés tekintetében optimista va­gyok. Tudom, hogy most ér­dekellentétek feszülnek az intézmények között, de ezzel öt-hat év múlva, az egységes egyetem létrejötte után ­ahol biztosított lesz az átjár­hatóság - senki sem fog fog­lalkozni. Szerintem meg kell teremteni annak a lehetősé­gét, hogy az emberek egy­másért gondolkodjanak. Ter­mészetesen egy adott szituá­cióban minden intézmény menti a saját embereit. Én sem teszek másképpen. A JGYTF minden dolgozójá­nak az Universitason belül egzisztenciális biztonságot szeretnék teremteni. • Ón egyébként mit vár a kollégáitól? - Segítőkészséget, mert tudom, hogy egyedül nem megy. Bár figyelembe kell venni bizonyos kényszerítő körülményeket és szabályo­kat, a dolgokat a legszéle­sebb körben szeretném meg­vitatni a főiskolán dolgozók­kal, s a harmadik szakaszt úgy szeretném elérni, hogy az mindenkinek jó legyen. Szabó C. Szilárd hozzáfogtak az alapozáshoz, és megérkeztek a könnyű­szerkezetes oldalfalak. A ter­veket a Délterv Kft. készítet­te, a kivitelezést a Délépítő Rt. végzi. A beruházás össz­költsége mintegy 400 millió forint. A svájciak hozzájáru­lása több mint kétmillió sváj­ci frank, 40 millió forintot a Központi Környezetvédelmi Alap biztosit, és még leg­alább ugyanekkora összeget kell felhasználni a svájci fél tartalékalapjából és egyéb forrrásokból. A külföldi tá­mogató kérésére a hulladéké­gető működését nem az egye­tem költségvetéséből fedezik, az üzemeltetést nonprofit módon az erre a célra alapí­tott SZOTE Szolgáltató Kht. végzi, amelynek ügyvezető igazgatója dr. László Sándor. A nyereségmentes működte­tés és a vissza nem térítendő támogatás lehetővé teszi, hogy a piaci áraknak csupán a feléért vagy kétharmadáért semmisítsék meg más intéz­mények egészségügyi hulla­dékát. A háromszáz négyzetmé­ternyi alapterületen fekvő veszély eshulladék-ége tó megfelel a szigorú környe­zetvédelmi előírásoknak. A berendezést számítógép ve­zérli majd. Az égetó része lesz a jelenlegi olajtároló épület is, ide érkezik a meg­semmisítésre váró hulladék, amely - egyebek mellett ­egyszer használatos eszkö­zökből, vattából, katéterekből áll. A veszélyes anyagokat a kemencében oxigénszegény környezetben, ötszáz celsius fokon elhamvasztják. A visszamaradt szervetlen sala­kot egy évig tartó folyamatos vizsgálat után kommunális szemétlerakóba helyezik el. A hamvasztáskor keletkező úgynevezett piroltzis gázokat egy útóégetőbe vezetik, ahol 1200 fokon két másodperc alatt elégnek. A magas hő­mérsékletű füstgáz a hőcseré­lőbe kerül, ahol gőzt fejlesz­tenek belőle, és ezáltal az in­tézmény fűtését ellátó rend­szerben újrahasznosítják. A kéményben négy fázisban megtisztított veszélyes hulla­dékot a tervek szerint az aszódi lerakóba szállítják. Az égető berendezést várhatóan júniusban próbálják ki. Hsgedús Szabolcs A héten szállították Svájcból Szegedre a SZOTE területén épülő veszélyeshulladék-égető berendezés egyik legfon­tosabb elemét, a kemen­cét. Az egyik legkorsze­rűbbnek számító hulla­dékégető, amely az or­vosegyetem mellett a tér­ség egyéb egészségügyi intézményeit is kiszolgál­ja, a tervek szerint júni­ustól üzemel majd. Az orvosegyetem veszé­lyeshulladék-égetőjének megépítése több évvel ezelőtt azért vetődött fel, mert a II. számú kórház területén mű­ködő hasonló célt szolgáló berendezés elavult, nem fe­lelt meg a környezetvédelmi és egyéb előírásoknak ­mondta dr. Dombi György, aki az egyetem részérói fel­ügyeli a majdani hulladék­égetőt létesítő, majd működ­tető SZOTE Szolgáltató Köz­hasznú Társaságot. Ezelőtt mintegy öt évvel merült fel az a lehetőség, hogy a ma­gyar és a svájci kormány egészségügyi és környezetvé­delmi beruházásokat is támo­gató egyezményét kihasznál­va, svájci segítséggel építse­nek veszélyeshulladék-ége­tőt. Mivel az egészségügyi hulladék fertőző anyagokat tartalmazhat, szállítása vesz­élyes. Ezért logikusnak tűnt, hogy az égetőt a legtöbb hul­ladékot termelő intézmény, a SZOTE területén alakítsák ki, a környékbeli városok kórházai pedig ide szállítsák kisebb mennyiségű vesz­élyeshulladékukat. Az orvosegyetem projek­tet állított össze a népjóléti minisztériummal közösen a veszélyeshulladék ártalmatla­nító létrehozására. A beren­dezés üzemeltetésének szük­ségességét és lehetőségét svájci szakértők mérték fel, és a támogatás mellett dön­töttek. Öt év telt el a környe­zetvédelmi hatástanulmá­nyok elkészítésével, enged­élyek beszerzésével, a város rendezési tervének módosítá­sával, valamint lakossági fó­rumok rendezésével. Tavaly a svájciak kiválasztották a berendezéseket szállító céget, egy svájci vállalatot. Elkez­dődött a kivitelezési tervek készítése, és jahuár elején

Next

/
Thumbnails
Contents