Délmagyarország, 1998. április (88. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-15 / 88. szám

CSÜTÖRTÖK, 1998. ÁPR. 16. SZEGED 5 Mindenkinek a maga téglája •wrönnyű a partvonalról bekiabálni. Ez a nagy alap­/V igazság mindvégig a fejemben járt, amikor a múlt héten a kábelgyárról írtam. És minduntalan eszembe jutott, vajon milyen gondolatok járnak a „megma­radt" kábelgyári dolgozók fejében, amikor nap mint nap kezükbe veszik a Délmagyart. Amikor sorról sorra átrágják magukat a cikkeken, újra és újra elolvassák azokat a bekezdéseket, amelyekben a vezetők róluk, a fejük fölött nyilatkoznak. És próbálnak a sorok között is olvasni, hátha ott van elrejtve az igazság, hátha a szerző többet tud, mint amennyit leír. Ki kell mindenkit ábrándítanom, a szerző sem tud többet, mint ők. Ráadásul nem a saját bőrén érzi azt, ami történt: hogy egyrészt változott a világ (ezt a mai nap éppen Zoltánfi Zoltán volt igazgató fejtegeti), rá­adásul bizonyos esetekben emberek is rosszul döntöt­tek (erről Tombácz József szintén volt igazgató me­sélt). A legegyszerűbb lenne a multi, a Siemens nyaká­ba varrni a történteket - akinek ráadásul tényleg „kö­römpiszok" méretű és jelentőségű a Szegedi Kábel­gyár -, de ez önmagában nem állna meg a lábán. Egy biztos: a kábelgyáriakkal, a gyárral, s magával Szegeddel is jól „ki lett tolva". Fokozatosan. Az ügy­ben mindennek, s mindenkinek megvan a maga téglá­ja. A világ kábelgyártása egy szép nap gyökeres fordu­latot vett, ekkor indult meg a lavina. Lehet, hogy ek­kor kellett volna a szekér rúdját más irányba fordíta­ni. Ma viszont már nem tudni, melyik volt az a bizo­nyos fordulat, ki és mikor döntött rosszul, amikor eset­leg még meg lehetett volna állítani egy folyamatot. A kábelgyárról szó cikksorozat megjelenése óta (DM 1998. április 6-9.) különben a következő informá­ciók jutottak el szerkesztőségünkbe: április 8-án Sze­geden dr. Szalay István polgármesterrel tárgyalt Heté­nyi Péter, a Siemens Rt. vezérigazgatója (aki a márci­us 25-i közgyűlést követően a Magyar Kábel Művek Rt.-nek is az első embere). A téma a kábelgyárban ki­alakult helyzet és a közös megoldás keresése volt. A felek május közepén újabb találkozón egyengetik majd az üzem és az emberek sorsát. Hetényi Péter bejelen­tette: június 1-től a szegedi és a kisteleki gyár külön­válik, Szeged önálló kft.-vé alakul. A kérdőjel tehát megmaradt: hogyan tovább? Fekete Klára • Sorozatos razziák Szegeden Polgárbarát igazoltatások A Tisza hangja e Munkatársunktól Ma este 7 órakor a Bálint Sándor Művelődési Házban (Temesvári krt. 42.) a költé­szet ünnepe tiszteletére „Ti­sza hangja" címmel költe­mény-hangversenyt rendez a Bába és Társai Kiadó és a házigazda művelődési ház. A műsorban Baka Ist­ván, Katona Judit, Kele­men Zoltán, Papp Lajos, Polner Zoltán. Petri Csathó Ferenc, Rózsa János, Simái Mihály, Szabó Bogár Erzsé­bet, Szepesi Attila, Sze­mendrey István, Tarnai László, Veress Miklós, Ve­szelka Attila és Zalán Tibor versei hangzanak el. Közre­működnek: Markovits Bori, Téglás Judit, Jachinek Ru­dolf, Kiss Ernő és Sándor János. Odesszás évforduló • Munkatársunktól Idén májusban ünnepli fennállásának 20 éves év­fordulóját a szegedi Odessza Il-es számú Általá­nos Iskola. Kérik a volt diá­kok közül azokat, akik ta­nulmányi vagy sportverse­nyeken eredményesen sze­repeltek, hogy a kapott ok­levelüket és a díjaikat vi­gyék be az iskolába a kiállí­tásra. Azok jelentkezését is várják, akik nyári vagy téli táborozásról készítettek fényképeket. A díjakat és fotókat április 15-től 24-ig küldhetik el az iskola címé­re (Szeged, Herke utca 5.) vagy vihető be személye­sen. Az anyagokat május 10-ig kérik kölcsön. Lite a Royalban • Munkatársunktól Ma este 6 órakor a Royal Szállóban a Közéleti Kávé­ház rendezvénysorozata ke­retében bemutatkozik a Lite Angol Nyelviskola. Az An­gol nyelvoktatás egy új né­zőpontból címmel rendezen­dő beszélgetés házigazdája: Pleskonics András riporter. Vendégei: Henczel Edit, az Alkalmazott Oktatástan, és Szigeti Attila, a Lite Nyelv­iskola ügyvezető igazgatója. Az űj módszerrel - amit Randy J. Payne amerikai nyelvészprofesszor dolgo­zott ki - 1992 óta oktatnak angolt Magyarországon. Je­lenleg 10 nyelviskola alkal­mazza a Payne-metodikát, ezek közül a Lite tavaly kezdte meg működését Sze­geden. Textiltárlat a rotundában • Munkatársunktól Április 17-én (pénteken) 11 órakor az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlék­park rotundájának Verecke­termében Dvorszky Hedvig művészettörténész nyitja meg Katona Szabó Erzsébet textilművész kiállítását. Az év végéig látogatható tárlatot Molnár Zsuzsa rendezte. A kiállított művek anyaga: gyapjú, hernyóselyem és bőr. Az ünnepet reprezentáló selyem- és gyapjúruhák kü­lönböző csoportjaiban fellel­hetők az egyetemes és a ma­gyar folklór forma- és stílus­jegyei: a görög peplosz szer­kezete, a népvándorláskori ötvösművészet ornamentiká­ja és az elmúlt századok pa­raszti kultúráinak hagyomá­nyai. • Kábelgyári sorozatunk visszhangja Igazgató az igazgatónak A Volt egyszer egy kábelgyár? címmel Fe­kete Klára tollából meg­jelent cikksorozat ne­gyedik, befejező részé­ben Tombácz József volt kábelgyári igazgató nyilatkozatában szemé­lyemet is érintő utalá­sok jelentek meg, mi­szerint „szétszervez­tem" volna az üzemet, s talán nem is tudtam, mit csinálok. Tombácz József nagyte­kintélyű vezetője volt a Sze­gedi Kábelgyárnak, kapcso­latai azonban 1994-ben megszűntek a gyárral illetve a szakmával. Valószínűleg ez az oka tárgyi tévedései­nek, illetve hogy a későbbi folyamatokról, azok okairól nincsenek megfelelő infor­mációi. 1. Az ISO 9002-t nem 1993-ban, hanem 1994-ben szereztük meg, lényegében együtt a többi kábelgyárral. 2. Az erősáramú termé­kek aránya már 1991-től 40 százalék körül alakult. 3. Szegedi visszajövete­lem célja nem a „szétszer­vezés" volt, hanem tapasz­talataim felhasználása a még várható, a felfejlődő igények kielégítéséhez iga­zított - elsősorban telefon­kábel - termelés megszerve­zésében. Ezt 1996-ig közel megháromszorozódott egy főre eső és összességében növekedő árbevétel mellett sikerült is elérni. 4. A telefonkábel-keres­let előnytelen változása már 1996-ban elkezdődött, így a megkezdett kapacitásbőví­tés befejezésére nem is ke­rülhetett sor. 5. A mai gondok egyér­telműen a hazai és a világpi­aci igények tartalmi változá­sára vezethetők vissza. Végezetül: nagyon ké­nyes dolog olyan valakivel vitatkozni, aki életét tette fel valamilyen ügyre, mint Tombácz József a Szegedi Kábelgyárra. Ertem, megér­tem őt, ezért is szerettem volna válaszomban szigorú­an tárgyszerű maradni, s nem reagálni néhány kitéte­lére, megfogalmazására, utalására, amelyeket nyil­vánvalóan érzelmei indukál­tak. Ugyanakkor az 1994 óta eltelt időszakban annyi min­den történt, annyi minden változott technológiailag, műszakilag, hogy hiba az akkori információk alapján ma ítéletet mondani. Utólag mindenki jobban tudja? Biz­tosan, hiszen előre senki sem tudta. Olyan korszako­sak voltak a változások, hogy mindenütt gondok vannak a kábelgyártásban. S nálunk eközben még a piac­gazdálkodásra, a piaci gon­dolkodásmódra is át kellett térni. Ez sem volt könnyű. Kívánom, hogy - s ebben egyetértünk Tombácz Jó­zseffel - mihamarabb kerül­jön korszerű, XXI. századi technológiát előállító terme­lés Szegedre, mert ez a jövő záloga. Zoltánfi Zoltán Kiállított terv Polgárőr! • Munkatársunktól A szegedi polgárőrök au­tótolvajokat akadályoztak meg egy Lada ellopásában április 12-én, vasárnap éjjel fél kettőkor. A József Attila sugárúton lettek figyelmesek a polgár­őrök egy társaságra, akik segítség már betörték az egyik ott parkoló gépkocsi ablakát. A polgárőrség közeledtére a tolvajok eltűntek az éjszaká­ban, egyedül a 20 éves V. Bernadettet fogták el, akit a Szegedi Rendőrkapitányság akció alosztályának munka­társai előállítottak. • Munkatársunktól A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztéri­ummal kötött megállapodás alapján folyamatban van Csongrád megye területfej­lesztési tervének készítése, amely mintának számít majd az országban. Szegeden, a megyeházán ma, szerdán délután 3 órakor Lehmann István, a megyei közgyűlés elnöke nyitja meg a kiállí­tást, amelyen az egyeztetési tervanyag dokumentációjá­val ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A bemutató jú­nius közepéig látható. „Milyen cigi?" - kér­dez vissza a rendőrtiszt­re határtalan csodálko­zással a töpörödött ci­gányasszony. Csoszog a tovább kifele a piacról, kezében koszos papírsa­láta, személyi igazol­vány és egyéb iratok. Kedd délután, a razzia folyik a Mars téren. Jó negyedórája a bejárat mellett még állt egy asszony, oldalán hatal­mas fehér retikül, ki­sebbfajta trafik rejtőzött benne. Hiába fordulok arra, időközben béké­sebb környéket keresett, ahol nem zaklatja a fe­ketekereskedőt a ható­ság... A razziát ezúttal a busz­pályaudvaron kezdték a rendőrök, lezárták a várót, csak az léphetett ki, akit már igazoltattak. A buszra vára­kozók örömmel figyelték a dolgozó rendőröket, a pálya­udvaron lődörgő, nem éppen nagy utazásra készülő egyé­nekről már nem mondható el mindez. A rendőrök a kor­szerű technikát is bevetették, az egyik tiszt kezében lap­top, s a számítógépbe táplál­ják az igazoltatottak adatait, így azonnal kiderül, van-e körözött a személy a váróte­remben. Most éppen nem akadt. „A Csongrád megyei Rendőr-főkapitányság veze­tése elszánt, szeretné elérni, hogy növekedjen a polgárok biztonságérzete" - magya­rázza az akció célját Tóth Lajos ezredes, a főkapitány­ság közbiztonsági igazgató­ja. Éppen ezért időről-időre feltűnnek majd az akciócso­port tagjai a Mars tér mellett a Röszkei határátkelőn, a Nagyállomáson, a Kárász ut­cán és a Nagyáruház előtt. Addig folytatják a razziákat, amíg a feketekereskedők, zsebtolvajok, valutázók, s egyéb, a polgárokat irritáló és zaklató egyedek nem dön­tenek úgy, itt az ideje a szak­mai átképzésnek. A rendkí­vüli portyázás egyik eredmé­' nyét az E5-ösön lehet látni, hiszen az állandó járőrözés­nek köszönhetően alaposan megfogyatkozott az út mel­lett integető ledér lánykák száma. „Az új típusú közterületi szolgálat bevezetésével sze­retnénk megmutatni, milyen is az állampolgárbarát rend­őrség. A razziák célja nem a tisztességes polgárok zakla­tása" - mondja immár Né­meth Károly őrnagy, a köz­rendvédelmi osztály vezető­je. A szemléltetés sem ma­rad el, az igazoltatás a pia­con folytatódik. A buszpá­lyaudvar kerítése mellett üzemelő vendéglátóiprai műintézmény nem éppen fő­úri közönségéről híres. A fröccsüket békésen iszogató törzsvendégek szó nélkül mutogatják igazolványaikat, a műsor a helyiség másik fe­lében kezdődik, ahol az etni­kum zaklatásnak veszi a rendőri intézkedést, s vona­kodva üríti ki a zsebeit. „Hála Istennek, hogy itt vannak a rendőrök. Bár csak jöttek volna félórával koráb­ban, akkor majdnem össze­szurkálták egymást" - örül a hatóság jelenlétének a fröccs mellett a kiskereskedő, aki már 15 éve árul a Mars té­ren. „Tényleg, most hogy mondja, néhány napja eltűn­tek a zsebesek" - vonja meg a razzia gyorsmérlegét a dol­gozó rendőröknek örvendő a cukorkaárus. - „De íija meg azt is az újságban, hogy ne dőljenek be a cigarettaáru­soknak. Gyakran elveszik a pénzt azzal, hogy mindjárt hozom a cigit. Nap mint nap látom itt az átvert embere­ket. Hát nem igaz, felnőtt emberek hogyan hihetnek ezeknek a csalóknak..." T. V. Felborult teherautó és útlezárás A rendőr udvarias, de ha kell, határozott... (Fotó: Schmidt Andrea) • Munkatársunktól Egy súlyos és egy könnyű sérültje van annak a baleset­nek, amely kedden reggel történt a bajai úton - kaptuk a tájékoztatást a rendőrség ügyeletéről. Baja felől érke­zett a jénaitálakkal és más üvegáruval megpakolt, pót­kocsis teherautó tegnap reg­gel. Az ásotthalmi bekötő út­nál a kanyarban a jármű fel­tehetően a súlyos rakomány és a nagy sebesség miatt fel­borult, az áru pedig kiszóró­dott. Az utat négy órás idő­tartamra lezárták, a mentés­ben, az üvegáru eltakarításá­ban pedig a tűzoltók segítsé­gét kellett kérni. A baleset következtében a tehergépko­csi utasa súlyos, míg a veze­tő könnyű sérülést szenve­dett. Mindkettőjüket további ápolás és megfigyelés végett kórházba szállították. Az összetört üvegeket a tűzoltók segítségével kellett eltakarítani. (Fotó: Gyenes Kálmán)

Next

/
Thumbnails
Contents