Délmagyarország, 1998. április (88. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-15 / 88. szám

6 HAZAI TÜKÖR SZOMBAT, 1998. ÁPR. 11. • A Széchenyi-díjas Telegdy professzor Sejtjeink tanulják az alkoholizmust Dr. Telegdy Gyula: A most formálódó nagy universitas eszméje már megvalósult az akadémiai bizottságokon belül. (Fotó: Nagy László) Az orvosi kutatások te­rületéről az idén hárman kapták meg tudósoknak járó legnagyobb ma­gyarországi elismerést, a Széchenyi-díjat. Közülük at egyik dr. Telegdy Gyula akadémikus, a SZOTE Kórélettani Intéze­tének igazgató pro­fesszora, az orvosegye­tem oktatási rektorhe­lyettese, a Szegedi Aka­démiai Bizottság elnöke. A professzortól a magas elismerés apropóján kér­tünk interjút. 0 Ön Pécsett járt egye­temre, ott volt első mun­kahelye, hívták Budapest­re, s lehetősége lett volna külföldön maradni, miért döntött Szeged mellett? - Itt a hetvenes években olyan erős orvosi-kutatói gár­da foglalkozott endokrinkuta­tással, amely ideális lehetősé­get kínált számomra az ered­ményes munkára, hiszen az idö tájt jómagam is ezzel fog­lalkoztam. A másik ok, ami miatt a Pécs-Szeged közötti ingázás után végleg a SZOTE mellett döntöttem az, hogy a pécsivel összevetve, a szege­di egyetem légköre számom­ra demokratikusnak, liberális­nak látszott, amelyben az em­ber háborítatlanul dolgozha­tott. • A Széchenyi-dtjat az idegrendszeri kutatásaiért kapta, de ezt megelőzően jó pár, sikerrel végigvitt témán dolgozott. - A pályám kezdetén volt néhány kutatási téma, ami ak­kor újnak számított, például a mellékvesekéregből vagy a petefészekből elfolyt vér hor­montartalmának analizálása. Ennek eredményeképpen ke­rültem ki először Amerikába. 1964-ben, majd '69-ben, Ford-ösztöndíjasként Svédor­szágba. a Karolinska Intézet­be. A világon akkor csak ott volt lehetőség arra, hogy em­bereken folytassunk vizsgála­tokat a magzat és a méhle­pény közötti hormonháztartás kapcsolatának kiderítésre. Arra tudtunk választ adni, hogy mi történik a terhesség hormonszabályozásában ak­kor, amikor az anya vizeleté­ben felfedezett egyik hormon szintjének csökkenése okán a magzat veszélybe kerül. Pécsre visszakerülve, a felté­telek híján, nem tudtam eze­ket a kutatásokat folytatni, s mivel ott tradicionálisan idegrendszeri kutatással fog­lalkoztak, (gy kerültek az én kutatásaim homlokterébe is az idegrendszeri vizsgálatok. Szegeden a peptidtermészetű hormonok hatásvizsgálatával foglalkoztam a különböző idegrendszeri működésekben: a tanulás folyamatában, a táp­lálkozásban, a kábítószer­függőség kialakulásában. Végeredményben ezért kap­tam a Széchenyi-dtjat. 0 Ma nagyon aktuálisak a szenvedélybetegségek, alapkutatásaikban mire jutottak a függőség és az elvonás kérdését illetően? - A bennünket vezető el­képzelés a következő volt: ha a szervezet a kábítószerhez, az alkoholhoz hozzájut, akkor ezeknek kellemes hatását él­vezi. Ha ez a hozzájutás több­ször ismétlődik, akkor a hatás rögzül, magyarul az ideg­rendszer vagy a sejt megta­nulja ezt, s amikor e tanulási folyamat megszakad, jönnek a megvonási tünetek. Mi ab­ból indultunk ki, hogy amennyiben egy tanulási fo­lyamattal állunk szemben, ak­kor valamennyi tényező, amely ezt a tanulást ronthatja, szerepet játszhat a kábítószer­ellenes akciókban. A kábító­szerhez való hozzászokást vagy függést ez a bizonyos tanulásrontó neurohormon képes gátolni. 0 Az alapkutató legna­gyobb elismerése és jutal­ma, ha a gyakorlatban látja megvalósulni mun­kájának eredményét. Mi­kor lesz ebből a leszokta­tást segítő (gyógy)szer? - A hormonnak a töredé­keiből sikerült olyan kombi­nációkat találnunk, amelyek­kel állatkísérletekben az elvo­nási tünetek kifejlődését el­nyújtottuk, lassítottuk. Ha ez gyógyszeres kipróbálásra ke­rülhetett volna, akkor feltéte­lezhetően előállítható lenne az a szer, amellyel a megvo­nási tüneteket mérsékelni le­het. Azonban a gyógyszer­gyárak egyike sem vállalko­zott az általunk felfedezett, a megvonási tüneteket enyhítő anyag emberen történő ki­próbálására. 0 Az előző rektori ciklus­ban nem vállalt egyetem­vezetői tisztséget, a rek­torságra történt felkérést is visszautasította, az új vezetői csapatban oktatási rektorhelyettes. - A '89-es rendszerváltást megelőzően és az akörüli idő­ben 8 évig voltam dékán. Ezért a közszereplésért ren­geteget feláldoztam a szak­mámból, sok időt elvettem a kutatástól. Amikor a reforme­rők felkértek a rektori tiszt­ségre, majd később különbö­ző egyetemvezetói funkció­ba, már nemet kellett monda­nom, hiszen ha továbbra is annyi időt és energiát vonok el a kutatástól, a szakiroda­lom naprakész ismeretétől mint addig, akkor leírom ma­gam a szakmámban. Aztán kaptam hat év lélegzetvétel­nyi szünetet, amikor is utolér­tem magam. Abban, hogy ta­valy elvállaltam a rektorhe­lyettességet döntő szerepet az játszott, hogy éreztem, az a csapat, amely összeáll,"meg tud teremteni egy olyan de­mokratikus légkört, amely az egyetem számára kívánatos. 0 A tudományszervezésre sohasem sajnálta az időt, hiszen már harmadik cik­lust vállalta a Szegedi Akadémiai Bizottság el­nöki székében. -Én úgy gondolom, a most formálódó nagy univer­sitas eszméje már korábban megvalósult az akadémiai bi­zottságokon belül, hiszen a legkülönbözőbb munkahelye­ken dolgozó emberek a kü­lönböző munkabizottságok­ban kiválóan tudtak együtt­működni és közösen gondol­kodni. Ez viszi elóre a tudo­mány fejlődését, s számomra ezért öröm a Szegedi Akadé­miai Bizottságot vezetni. Kalocsai Katalin Költöpiac P anaszos szóval telt a hét végén a költészet nap­ja, József Attila születésének évfordulója Ma­gyarországon. Nem kell a kortárs magyar vers a kutyának sem, panaszolták a szerzők, gondolva itt a kiadókra és azokra a két-háromszázas tételekre, amelyekben a verseskönyvek megjelennek. Mond­ták azt is, hogy e csekély számot sem a tehetősebb, hanem általában a kisebb kiadók hozzák ki, 3-4 ezer példányszámban megjelenni egy-egy verseskö­tettel már nagy dicsőség, s a dicsőség még nagyob­bá válik, ha a könyvesboltok át is vesznek egyszerre tíznél több példányt. Ha pedig még egy antikvárius is megvesz száz forint fölött egy kortárs versesköte­tet, azt külön tudatni kellene a panaszkodó írószö­vetséggel. A magyar költészet piacosodott, és minden bi­zonnyal ezen az úton jár az egész kultúránk is. Le­het, hogy nem így akarták, akik piacosították - bár a könyvek 12 százalékos áfaemelése egyedülállóan ellenséges lépés volt - de tény, hogy a történelmi fordulópontokban kivétel nélkül zseniálisat alkotó magyar líra azt a fajta történelmet, amelyet az el­múlt években írtak, nem látszik túlélni. Az üzleti szemléletet a költészet körül még a legvadabb libe­ralizmus sem gondolhatja komolyan, hiszen botor­ság arra hivatkozni, hogy a költészetnek nincs pia­ca, miközben verssorokkal díszítenek fel minden méltónak gondolt eseményt. Ezt az ügyet persze a magyar lakosságnak csak a kisebbsége érzékeli, mert tagadhatatlan, hogy a többségnek (ez bárhol könnyen lemérhető) többet jelentene a toalettpapír árának két forintos zuhanása, mint a 12 százalékos könyváfa mérséklése. A költészet piacosítása min­dig az érdektelen tömegre hivatkozik, holott bizo­nyos könyvek áfakönnyítése esetleg megadná a re­ményt, hogy a kultúrára még fogékony fiatalok visszahozzák az elfásult magyar társadalom igényét a költészetre. A Z írószövetség nagyon praktikusan közelítette meg a magyar költészet válságát. Valóban, el­őször a kiadókat kell érdekeltté tenni, aztán az ára­kat lejjebb szorítani. És egy ismeretlen nyilatkozó­nak is igaza volt valamelyik napilapunkban: ha a magyar futballt mesterségesen lélegeztetik, a költé­szetet se hagyják kimúlni. Panek József József Attila-emlékmű Balatonszárszón (Fotó: Gyenes Kálmán) napié • Konferencia Rugalmas foglalkoztatás • Budapest (MTI) A szakszervezetek hatá­rozottan ellenzik, hogy a munkaadók a versenyké­pességre, a költségcsökken­tésre hivatkozva a munka­viszonyból vállalkozói szerződésbe kényszerítsék a dolgozókat - hangsúlyoz­ta Wittich Tamás, az MSZOSZ alelnöke kedden, Budapesten egy szakmai konferencián. A szakszervezetek sze­rint ez egyértelműen hátrá­nyos a dolgozóknak, mert kikerülnek a kollektív szer­ződések hatálya, kedvez­ményei alól, csőd esetén nem jutnak hozzá a felmon­dási időhöz, a végkielégí­téshez. Igen kedvezőtlen a hely­zetük a nyugdíj, a táppénz számításánál. A munkavállalói érdek­képviseletek legfeljebb csak arról hajlandók tár­gyalni, hogy szezonális munkacsúcsok miatt a munkaviszonyon túl létesít­hessenek a munkaadók pol­gári jogviszonyt a dolgo­zókkal. MA DR. BÁLINT JÁNOS, a szocialista párt jogtanácso­sa 15 és 16 óra között in­gyenes jogi tanácsadást tart Szegeden, a Szilágyi u. 2. II. em. 204-es szobában. DR. KOZMA JÓZSEF, a 20-as választókerület (Makkosháza) képviselője lakossági fórumot tart 17 órától a Makkosházi Általá­nos Iskolában. Téma: Mer­re tovább, társasházak? (Az új társasházi törvényről.) Vendégei: dr. Botk'a László országgyűlési képviselő, dr. Bozsó Miklós ingatlansza­kértő, dr. Hajdú István jog­tanácsos. A MUNKÁSPÁRT új­szegedi alapszervezete 17 órakor taggyűlést tart a Fő fasor 9. szám alatti Munkás Művelődési Otthonban. RÓZSA EDIT ország­gyűlési képviselővel 17-től 18 óráig személyes és köz­ügyekben Uj-Rókuson, a Rókus ABC előtti téren ta­lálkozhatnak. DR. GÉCZI JÓZSEF or­szággyűlési képviselő 18 órakor az ásotthalmi műve­lődési otthonban lakossági fórumot tart. A SIK SÁNDOR piarista egyetemi kollégium kereté­ben dr. Szalay István pol­gármester és Póda Jenő or­szággyűlési képviselő vitá­jára kerül sor Szeged és a régió fejlődése tárgyában 19 órakor, a Dugonics tér 12. szám alatti Katolikus Ház alagsorában. HOLNAP A MUNKÁSPÁRT Sze­ged városi vezetősége 14 és 17 óra között ügyeletet tart a Fő fasor 9. szám alatti Munkás Művelődési Ott­honban. JOGSEGÉLYSZOLGÁ­LATI FOGADÓÓRÁT tart az MSZOSZ Csongrád Me­gyei Képviselete (Szeged, Eszperantó utca 3-5., I. em. 5.) 14-16 óráig az MSZOSZ tagjai részére. Dr. Hajdú István ad felvilá­gosítást munkaviszonyban lévők, pályakezdők és nyugdíjasok részére. A szakszervezeti tagságot hi­telt érdemlően (pl. tag­könyv) igazolni kell! Három csillag jár Szegeden A koncert résztvevői cia Deep Forest Grammy-dí­jas lemezén lévő dalaival és „Az angol beteg" című Oscar­díjas film betétdalaival. A Ka­láka együttes versek zenei előadásával érte el idestova 30 éve tartó sikereit. Kányádi Sándor így ír róluk: „A Kalá­ka együttes elegáns, más mu­zsikusokkal össze nem té­veszthető zenei tálcán nyújtja a verset a hallgatóknak. Nem ráerőszakolják a maguk szer^ zeményeit, hanem kimuzsi­kálják a Gutenberg óta köny­vekbe száműzött, „szív-néma­ságra" született s Ítélt versek­ből a maguk olvasata szerinti eredeti dallamot." S. P. S. „Három csillag jár az égen" címmel április 16­án 19 órakor nagyszabá­sú közös koncerten lép fel az Ifjúsági Házban Se­bestyén Márta és a Mu­zsikás együttes, valamint a Kaláka együttes. A nemzetközi hírú előadó­művészek 1997-es erdé­lyi turnéjuk zenei anya­gát mutatják be Magyar­ország hat városában, köztük elsőként Szege­den. A Muzsikás együttes (1995-ben Liszt-díjas) a ha­gyományos magyar népzene egyik legnépszerűbb előadója. Nyolc népzenei albuma közül öt világszerte kapható. Kon­certjeikkel beutazták a vilá­got, London, Párizs és New York legismertebb nagyter­meiben léptek fel. Zenéjük hallható Costa Gavras berlinf nagydljas „Music Box" cfmű filmjében, és a Les Miserab­les musical angol koreográfu­sa, Kate Flatt az ő zenéjükre írt egész estés táncdarabot, amelyet a BBC is megfilmesí­tett. A Muzsikás koncertjein ál­landó vendégük a kitűnő tán­cos-koreográfus pár Tóth Ildi­kó és Farkas Zoltán. Sebestyén Márta (1991-ben Liszt-díjas) a Muzsikás együt­tes egykori tagja, a népzenei előadók közül kiemelkedett rendkívüli tehetségű énekes­nő. Sikeres koncertjeivel be­járta a világot; népzenei fel­vételei mellett az elmúlt évek­ben világsikert aratott a fran-

Next

/
Thumbnails
Contents