Délmagyarország, 1998. április (88. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-08 / 83. szám

SZERDA, 1998. ÁPR. 8. SZEGED 5 csörög a Pannon GSM Kedves Olvasóink! Közérdekű problémá­ikat, észrevételeiket, tapasztalataikat ezen a héten Arató Lászlóval oszthatják meg. Ügyeletes munkatársunk munkanapokon reggel 8 és 10 óra között, vasárnap 14 és 15 óra között hívható a 06-20-432-663-as rádió­telefonon hívhatják. Elveszett és talált tár­gyaikat kereső olvasóink ingyenes hirdetés­ben tehetik közzé mondandójukaL Hirdetésfelvétel: 8 és 18 óra között a 06-80-820-820-as zöld számon, illetve személyesen a Sajtóházban és hirdetőirodáinkban. Tömegközlekedés. Ma­sa Gyula felháborodottan olvasta az SZKT Közön­ségkapcsolatok Irodáját ve­zető Radics Jánosnak a nyi­latkozatát, mely szerint az utasok 30 százaléka blicce­lő. Telefonálónk szerint ez sérti a szegedieket, s ő még nem tapasztalta, hogy az el­lenőrök minden harmadik utast megbüntetnének. Ugyancsak az SZKT-re pa­naszkodott Ábrahám Lajos­né, aki szerint az első ajtós felszállás rossz megoldás, és csak a vezetőket hozzák kényelmetlen helyzetbe, hi­szen rajtuk csapódik le az utasok bosszúsága. Végül a 312-605-ről telefonáló ol­vasónk azt vetette fel, hogy az Anna-kúti keresztező­désnél a földből kiálló villa­mossínek rongálják az autó­kat. A panaszokra Radics János a következőket vála­szolta: a 30 százalékos arány komoly felmérések során jött ki, ez a szám nem kitaláció. Az első ajtós fel­szállás alkalmazását éppen a bevétel növelése indokol­ta, s ezzel a sofőrök is tisz­tában vannak. A sínek re­konstrukciójára pedig annyi pénzt tud költeni az SZKT, amennyit a közgyűlés erre a célra jóvá hagy. Az Anna­kúti csomópont esetében a kereszteződés teljes felújí­tására volna szükség, erre azonban idén várhatóan nem kerül sor. Köszönet. A 12. héten operált, különleges és egyéni bánásmódot igénylő Bánki Béla és Gábor Zol­tán családjai elismerésüket és hálás köszönetüket nyil­vánítják a SZOTE sebésze­ti klinikájának, tanár urak­nak és orvosoknak, vala­mennyi dolgozónak, akik humanista szemlélettel, a családok segítését elfogadó és integráló gyakorlattal, odaadóan, hatékonyan gyó­gyítanak. la^aam*! »«" Al élv«MÍ. "•••• • Volt egyszer egy kábelgyár? (3.) Keresik a kiutat • Ruhatisztítás Költsd javadra, öltsd magadra! • Munkatársunktól A tavaszi-őszi szezo­nális kabát, kosztüm, öl­töny, zakó, miegymás tisztításának nem örül­nek sem a molyok, sem a háziasszonyok. E két lény nem kedveli egy­mást, sőt mondhatni ádáz ellenfelek, ám a ta­vaszi „nagy rendbetétel" hasonló problémákat vet fel esetükben. Mind­két teremtés ugyanis ar­ra kényszerül, hogy el­hagyja lakóhelyét. Ruhatisztítók körében végzett vizsgálódásunk során arra voltunk kíváncsiak, hogy egy férfinadrágot és za­kót milyen gyorsan és mennyiért tesznek rendbe. A legolcsóbban akkor úszhat­juk meg, ha nem sürgős a dolog, a cégek általában há­romnapos határidőre vállal­ják a munkát. Amennyiben ennél hamarabb szeretnénk tiszta holmiban fogadni az első meleg napsugarakat, ak­kor többet kell fizetnünk. A makói Patyolat átvevője 72 órás határidőre 340 forintot kér egy nadrág, 390 forintot egy zakó tisztításáért. Ugyanitt, a „holnap jöhet ér­te" szolgáltatásért nadrágnál 510, zakónál 585 forintot kell fizetni. Hódmezővásár­helyen a Patyolatban három­napos határidőre 336, illetve 395 forintot kérnek a fenti ruhadarabokért, míg a 24 órás expressz tisztítás díja 504 és 594 forintba kerül. A szegedi Gyorstisztító Szalon­ban alacsonyabbak az árak. Ha a kliens megvárja a há­rom napot, akkor 380, illetve 400 forintot fizet, ha ennél két nappal hamarabb van szüksége tiszta öltözetre, ak­kor 450 forintba kerül a nad­rág és 480 forintba a zakó „kiváltása". A szintén szege­di Hajdú és Társa Mosósza­lon „jó munkához idő kell" alapon nem vállal expressz feladatot, itt három nap múl­va kaphatja meg tiszta hol­miját az ügyfél, 380 és 420 forint ellenében. A Hattyú Szolgáltató Kft. szintén csak e határidő betartását vállalja, 350 forint nadrágtisztítási díj és 480 forint „zakóderítés" ellenében. AEG, Bosch*^ Makita, Metabo^ Április 11 -ig 15% kedvezmény Eurocsavar Kft. Szeged, Kossuth L. sgt. 19. Tel.: 314-442, 327-508. Elcsendesülő szegedi gyár. Kistelekhez képest a rövidebbet húzta. (Fotó: Karnok Csaba) Hetényi Péter, a Sie­mens Rt. vezérigazgatója tegnap, Budapesten la­punk kérdéseire vála­szolva elmondta: kiutat próbálnak keresni a Sze­gedi Kábelgyár számára. A pakliban benne van az eladás lehetősége is, de nem biztos, hogy ez megoldaná az üzem jö­vőjét. A vezérigazgató a mai nap folyamán Szege­den tárgyalásokat folytat Szalay István polgármes­terrel a kábelgyár sorsá­ról. A világpiacon bekövetke­zett változások miatt került szorult helyzetbe a Szegedi Kábelgyár és nem azért, mert a Siemens tudatosan a ma­gyarországi kábelgyártó ka­pacitás visszafejlesztésén munkálkodott - szögezte le Hetényi Péter vezérigazgató. Ezzel a megállapítással cáfol­ta a Szegeden szárnyra kapott mendemondákat, melyek sze­rint a korábbi években lezaj­lott „profiltisztítás" már a le­építés jegyében történt. - A világpiacon óriási vál­tozások mentek végbe ­mondta Hetényi Péter -, a hírközlési kábelek iránti igé­nyek 50 százalékkal csök­kentek. Az okok az optikai kábelek, a mobil- és a veze­ték nélküli telefonok elterje­désében keresendők. A mai technológiák ugyanis lehető­vé teszik, hogy egy telefon­vonal bekötésekor már csak az utolsó pár méteren van szükség a hagyományos réz­kábelekre. • Ezeket a folyamatokat nem láthatták előre? i - Annyira nem, hogy az Magyar Kábel Művek (MKM) Rt. még három évvel ezelőtt is bővítette kapacitá­sait, Szegeden például 400 millió forint értékű beruhá­zásba kezdett. Ma is „dobo­zokban" állnak azok a gépek, amelyeket a fejlesztés jegyé­ben vásároltak. A Matáv 1994-es rendelési előrejelzé­se 3,6 millió érkilométer ká­bel megvásárlásáról szólt, miközben idén az összes MKM-nek szóló megbízása 150 ezer érkilométer. Ez a szegedi gyár egyheti kapaci­tása. Az MKM nem vette észre időben a változásokat, tartotta a frontot, de éppen ideje, hogy levonja a konzek­venciákat. Egy gyártóhelyet le kell építeni és egy másik sorsa is kétséges. • Szegeden fel is mond­tak kilencven embernek. - Azoktól kellett búcsút vennünk, akik a hírközlő te­rületen dolgoznak - márpe­dig a gyár kapacitásának 80 százalékát ez a profil teszi ki. • A szegediek már bele­kapaszkodtak egy olyan információba, hogy a gyárat eladják, vagyis megmaradhat. - A tulajdonos, a Sie­jnens-birtokolta OEKW kép­viselője a március 25-i köz­gyűlésen elfogadta az eladás ötletét. Ami azt jelenti, hogy a Siemens erre is kész, de kérdés: kinek segítenénk ve­le? Ha nekünk nem megy, másnak miért menne? Fele­lősséget érzünk a Szegedi Kábelgyár iránt, nem zárkó­zunk el az eladás gondolatá­tól, de nem látjuk az értel­mét. A polgármesterrel közö­sen próbálunk kiutat találni. Olyat, ami megfelelne a vá­rosnak, az embereknek, és az MKM kárát sem növelné a csillagos égig. • Az MKM Rt.-n belül a Dunakábel Kft. a szege­diek konkurenciája, ahol a korábbi szegedi igaz­gató, Zoltánfi Zoltán az ügyvezető. - A Dunakábel hasonló gondokkal küzd, mint Sze­ged. Ha igaz a szolgáltatók előrejelzése, hogy középtá­von évi 5-600 ezer érkilo­méter kábelre lesz szüksé­gük, akkor ez a mennyiség a kft. kapacitásának csak az 50 százalékát köti le. Még egyszer hangsúlyozom: a korábbi profiltisztítás nem Szeged ellenében történt, ezt bizonyltja a még ki sem csomagolt gyártósor. Hetényi Péter még el­mondta: a Siemens a priva­tizáció óta 500 millió már­kát fektetett be Magyaror­szágon. A sors iróniája, hogy Kistelek jól járt a spe­ciális jelzőkábelek gyártásá­val. Ezzel a termékkel az ot­tani üzem lesz a jövőben a .Siemens világgyára. Miköz­ben Szegeden lezárul egy korszak. (Folytatjuk.) Fskete Klára Ma már csak nosztal­giával emlegethetjük a daliás békeidőket, ami­kor Lópici Gáspár, az ut­ca hírmondója egyedül uralta a tereket. A pla­kátragasztó szakember eltűnt, kaptunk helyette vadragasztókat, akik az utóbbi években valóság­gal kitapétázták a váro­sunkat - sorozatos sza­bálysértéseket elkövetve ezzel. A jogszabályok szerint közterületeken csupán az építkezések melletti palán­kokra szabad plakátot rakni. Törvényes megoldást jelent­hetnek a kisebb hirdetőtáblá­kat birtokló vállalkozások mellett a Mahir hengerek, melyekből 95 található a vá­rosban, s egy A/2-es plakát kihelyezését egy hétre 110 forintért vállalja a cég. A jó szándékú közintézmények ­ilyen például az Ifjúsági Ház vagy a Bartók Béla Művelő­dési Központ - külön vasáll­ványokat csináltattak, a bel­város forgalmasabb pontjain ezeken szerepeltetik prog­ramjaikat. A legtöbb hirdető azonban úgy okoskodik, ol­csóbban megússza, ha felfo­gad egy vállalkozó kedvű fi­Plakátháború atalt, aki plakátonként 20-30 forintért elindul a ragasztós vödörrel. „Jelen pillanatban is 40­50 szabálysértési ügy zajlik" - ráncolja a homlokát Mucsi István, a polgármesteri ön­kormányzat közterületi cso­portvezetője. A vadragasztó­kat először felszólítják, hogy tüntessék el művüket, majd jönnek a bírságok. Az összeg 10 ezer forintról in­dul, 100 ezer forintig növek­szik, s amíg kint virítanak a plakátok, többször is kiróha­tó. Tisztességes summát le­het ily módon befizetni, nem véletlen, hogy a korábban notórius vadragasztónak szá­mító szegedi szórakozóhe­lyeket sikerült barátságosabb hirdetési stratégiára rávenni. A helyzet azonban nem ja­vul, hiszen rendszeresen tűn­nek fel új versenyzők, most éppen a vidéki diszkók „nyomulnak". Az idei ráadásul választá­si esztendő, így csatasorba álltak a pártok is. Bár sze­rény és rövid kampányt ígér­tek, a villanykarókat és KRESZ-táblák oszlopait már többen bevonták ígéreteikkel és jelöltjeik fényképével. Szabálysértést követnek el ők is természetesen, félniük azonban nem kell, hiszen az önkormányzati hivatalnok aligha fog eljárást indítani leendő urai ellen... „Minden párt igazodik a rendszerhez, hiszen minden­ki csíkplakátokat készít ­avat be a villanykarókra való vadragasztás titkaiba Balogh László képviselőjelölt, az MDF városi elnöke. - Sú­lyos problémát jelent, hogy nincs elegendő plakáthely, a hivatalos területeket pedig lefoglalja a két gazdag párt. Én magam négy évvel ez­előtt javasoltam, hogy a vá­ros állítson fel a kampány idejére 8-10 „paravánt", me­lyet minden jelölt használ­hatna. Mi, egyébként festék­szórót nem használunk, há­zak falára nem plakátolunk, a választáspk után pedig ta­karítunk. Úgy érzem, ez utóbbi minden pártnak presztízskérdés kell hogy le­gyen." „Kevés a legális hely, rá­adásul a hirdető hengerek kampánytechnikai szempon­tokból nem biztos, hogy elő­nyösek, rossz választókerü­letben vannak például. Az idei korlátozott költségkeret is rákényszeríti az olcsóbb technikákra a jelölteket, így elkerülhetetlen a vadragasz­tás - magyarázza Varga Iván, a Fidesz szegedi kam­pányfőnöke. - A választási törvény is előírja, hogy a kampány után el kell tüntet­nünk a plakátokat. A Fidesz egyébként környezetbarát kampányba kezdett a napok­ban, ez kevesebb papírt és szórólapot eredményez majd." A polgármesteri hivatal­ban a kihelyezhető paravá­nokkal kapcsolatban meg­tudtuk, hogy több cég kapott ezek felállítására engedélyt. Maga a hivatal nem vásárol táblákat, közpénzből nem fi­nanszírozzák a kampányt, ezzel az elosztási vitákat is elkerülik. Mi választópolgá­rok pedig jól véssük az eszünkbe, hogy mit fogadtak most a pártok és képviselő­jelöltek. S figyeljünk, vajon lekaparják-e a politikai pla­kátokat júniusra, vagy csak az újabb diszkóhirdetések tüntetik majd el őket. Takács Viktor Húsvéti faültetés • Munkatársunktól Már zöldellnek azok a fák, amelyeket ősszel az „Adjon egy fát Szeged­nek!" akció keretében ül­tettek. Néhány napon be­lül újabb „erdővel" gya­rapodik Szeged, ugyanis a megmaradt mintegy 250 csemetét most telepí­tik az utcákra. Egy éve hirdette meg az „Adjon egy fát Szegednek!" akciót a Szegedi Környezet­gazdálkodási Kht. és a Délma­gyarország. Elsők között csat­lakozott a Dél-Magyarországi MÉH Rt., száz fa árának fel­ajánlásával, majd szépen sor­ban jöttek a támogatók, ma­gánszemélyek és cégek ve­gyesen. Az esztendő alatt 3 millió 816 ezer forint gyűlt össze, amiből összesen 533 fát vásárolhattak. Ebből az erdő­ből tavaly már 285 csemetét elültettek. Az akció eredmé­nyét láthatják a városlakók, hiszen a kétszer iskolázott, földlabdás csemeték már most zöldellnek a szegedi utcákon. Ráadásul a kiültetett fácskák­ból mindössze 4-5 akadt, ame­lyik nem érte meg a tavaszt. A téli szünet után újra kez­dődik a faültetés, az ősszel megmaradt 248 fának keres­tek helyet a szakemberek. A városi környezetet jól tűrő, s a szegedi képbe illeszkedő fa­fajtákat választottak. A most telepítendő fák többsége kö­zönséges nyír, krími hárs, gömbkőris, ostorfa, aranykő­ris, korai juhar, kínai jegenye­nyár. valamint ezüst juhar. A szakemberek szerint nemcsak a nevük szép, de legalább ilyen impozáns és tetszetős növények lesznek. A fák mellett egy ivókúttal is gyarapodik a város. Az ak­ció kiemelt támogatóit egy, a Stefánián elhelyezendő dísz­kúton fogják megörökíteni. A fehér, carrarai márványból ké­szülő kutat az Erzsébet-szobor mögötti parkrészen szeretnék elhelyezni. Az „Adjon egy fát Akció!" idén folytatódik, az Inter-Eu­rópa Bank 11100403­184550580200006 számú bankszámlájára várják a fel­ajánlásokat, egy fa „eszmei értéke" továbbra is 6000 Ft. Elsösegély­nyújtó­verseny • DM-információ A Szegedi Kodály Téri Ál­talános Iskolában rendezték meg a vöröskeresztes elsőse­gélynyújtó városi versenyt. A 10-14 évesek korosztályában első lett a Kodály téri iskola csapata. Tagjai: Farkas Esz­ter, Andruk Emese, Király Enikő, Ábrahám Mónika, Bakró Bernadett. Felkészítő: Dénes Mónika védőnő. Má­sodik a Weöres Sándor Álta­lános Iskola csapata, harma­dik a Rókusvárosi II. Számú Általános Iskola. A 14 és 18 évesek korosz­tályában elsó helyen végzett a Kossuth Zsuzsa Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázi­um csapata (Fekete Klára, Ju­hász Krisztina, Nagy Róbert. Kollár Angéla és Pohobics Nikoletta. Felkészítő: Rózsa Klára tanárnő). Második a Gábor Dénes Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola, harmadik a Déri Miksa Gép­ipari Technikum. A megyei versenyen Sze­gedet a Kodály Téri Általá­nos Iskola, illetve a Kossuth Zsuzsa Egészségügyi Szak­középiskola csapatai képvise­lik.

Next

/
Thumbnails
Contents