Délmagyarország, 1998. április (88. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-08 / 83. szám

SZERDA, 1998. ÁPR. 8. SZEGED 5 csörög a Pannon GSM Kedves Olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket, tapasztalataikat ezen a héten Arató Lászlóval oszthatják meg. Ügyeletes munkatársunk munkanapokon reggel 8 és 10 óra között, vasárnap 14 és 15 óra között hívható a 06-20-432-663-as rádiótelefonon hívhatják. Elveszett és talált tárgyaikat kereső olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mondandójukaL Hirdetésfelvétel: 8 és 18 óra között a 06-80-820-820-as zöld számon, illetve személyesen a Sajtóházban és hirdetőirodáinkban. Tömegközlekedés. Masa Gyula felháborodottan olvasta az SZKT Közönségkapcsolatok Irodáját vezető Radics Jánosnak a nyilatkozatát, mely szerint az utasok 30 százaléka bliccelő. Telefonálónk szerint ez sérti a szegedieket, s ő még nem tapasztalta, hogy az ellenőrök minden harmadik utast megbüntetnének. Ugyancsak az SZKT-re panaszkodott Ábrahám Lajosné, aki szerint az első ajtós felszállás rossz megoldás, és csak a vezetőket hozzák kényelmetlen helyzetbe, hiszen rajtuk csapódik le az utasok bosszúsága. Végül a 312-605-ről telefonáló olvasónk azt vetette fel, hogy az Anna-kúti kereszteződésnél a földből kiálló villamossínek rongálják az autókat. A panaszokra Radics János a következőket válaszolta: a 30 százalékos arány komoly felmérések során jött ki, ez a szám nem kitaláció. Az első ajtós felszállás alkalmazását éppen a bevétel növelése indokolta, s ezzel a sofőrök is tisztában vannak. A sínek rekonstrukciójára pedig annyi pénzt tud költeni az SZKT, amennyit a közgyűlés erre a célra jóvá hagy. Az Annakúti csomópont esetében a kereszteződés teljes felújítására volna szükség, erre azonban idén várhatóan nem kerül sor. Köszönet. A 12. héten operált, különleges és egyéni bánásmódot igénylő Bánki Béla és Gábor Zoltán családjai elismerésüket és hálás köszönetüket nyilvánítják a SZOTE sebészeti klinikájának, tanár uraknak és orvosoknak, valamennyi dolgozónak, akik humanista szemlélettel, a családok segítését elfogadó és integráló gyakorlattal, odaadóan, hatékonyan gyógyítanak. la^aam*! »«" Al élv«MÍ. "•••• • Volt egyszer egy kábelgyár? (3.) Keresik a kiutat • Ruhatisztítás Költsd javadra, öltsd magadra! • Munkatársunktól A tavaszi-őszi szezonális kabát, kosztüm, öltöny, zakó, miegymás tisztításának nem örülnek sem a molyok, sem a háziasszonyok. E két lény nem kedveli egymást, sőt mondhatni ádáz ellenfelek, ám a tavaszi „nagy rendbetétel" hasonló problémákat vet fel esetükben. Mindkét teremtés ugyanis arra kényszerül, hogy elhagyja lakóhelyét. Ruhatisztítók körében végzett vizsgálódásunk során arra voltunk kíváncsiak, hogy egy férfinadrágot és zakót milyen gyorsan és mennyiért tesznek rendbe. A legolcsóbban akkor úszhatjuk meg, ha nem sürgős a dolog, a cégek általában háromnapos határidőre vállalják a munkát. Amennyiben ennél hamarabb szeretnénk tiszta holmiban fogadni az első meleg napsugarakat, akkor többet kell fizetnünk. A makói Patyolat átvevője 72 órás határidőre 340 forintot kér egy nadrág, 390 forintot egy zakó tisztításáért. Ugyanitt, a „holnap jöhet érte" szolgáltatásért nadrágnál 510, zakónál 585 forintot kell fizetni. Hódmezővásárhelyen a Patyolatban háromnapos határidőre 336, illetve 395 forintot kérnek a fenti ruhadarabokért, míg a 24 órás expressz tisztítás díja 504 és 594 forintba kerül. A szegedi Gyorstisztító Szalonban alacsonyabbak az árak. Ha a kliens megvárja a három napot, akkor 380, illetve 400 forintot fizet, ha ennél két nappal hamarabb van szüksége tiszta öltözetre, akkor 450 forintba kerül a nadrág és 480 forintba a zakó „kiváltása". A szintén szegedi Hajdú és Társa Mosószalon „jó munkához idő kell" alapon nem vállal expressz feladatot, itt három nap múlva kaphatja meg tiszta holmiját az ügyfél, 380 és 420 forint ellenében. A Hattyú Szolgáltató Kft. szintén csak e határidő betartását vállalja, 350 forint nadrágtisztítási díj és 480 forint „zakóderítés" ellenében. AEG, Bosch*^ Makita, Metabo^ Április 11 -ig 15% kedvezmény Eurocsavar Kft. Szeged, Kossuth L. sgt. 19. Tel.: 314-442, 327-508. Elcsendesülő szegedi gyár. Kistelekhez képest a rövidebbet húzta. (Fotó: Karnok Csaba) Hetényi Péter, a Siemens Rt. vezérigazgatója tegnap, Budapesten lapunk kérdéseire válaszolva elmondta: kiutat próbálnak keresni a Szegedi Kábelgyár számára. A pakliban benne van az eladás lehetősége is, de nem biztos, hogy ez megoldaná az üzem jövőjét. A vezérigazgató a mai nap folyamán Szegeden tárgyalásokat folytat Szalay István polgármesterrel a kábelgyár sorsáról. A világpiacon bekövetkezett változások miatt került szorult helyzetbe a Szegedi Kábelgyár és nem azért, mert a Siemens tudatosan a magyarországi kábelgyártó kapacitás visszafejlesztésén munkálkodott - szögezte le Hetényi Péter vezérigazgató. Ezzel a megállapítással cáfolta a Szegeden szárnyra kapott mendemondákat, melyek szerint a korábbi években lezajlott „profiltisztítás" már a leépítés jegyében történt. - A világpiacon óriási változások mentek végbe mondta Hetényi Péter -, a hírközlési kábelek iránti igények 50 százalékkal csökkentek. Az okok az optikai kábelek, a mobil- és a vezeték nélküli telefonok elterjedésében keresendők. A mai technológiák ugyanis lehetővé teszik, hogy egy telefonvonal bekötésekor már csak az utolsó pár méteren van szükség a hagyományos rézkábelekre. • Ezeket a folyamatokat nem láthatták előre? i - Annyira nem, hogy az Magyar Kábel Művek (MKM) Rt. még három évvel ezelőtt is bővítette kapacitásait, Szegeden például 400 millió forint értékű beruházásba kezdett. Ma is „dobozokban" állnak azok a gépek, amelyeket a fejlesztés jegyében vásároltak. A Matáv 1994-es rendelési előrejelzése 3,6 millió érkilométer kábel megvásárlásáról szólt, miközben idén az összes MKM-nek szóló megbízása 150 ezer érkilométer. Ez a szegedi gyár egyheti kapacitása. Az MKM nem vette észre időben a változásokat, tartotta a frontot, de éppen ideje, hogy levonja a konzekvenciákat. Egy gyártóhelyet le kell építeni és egy másik sorsa is kétséges. • Szegeden fel is mondtak kilencven embernek. - Azoktól kellett búcsút vennünk, akik a hírközlő területen dolgoznak - márpedig a gyár kapacitásának 80 százalékát ez a profil teszi ki. • A szegediek már belekapaszkodtak egy olyan információba, hogy a gyárat eladják, vagyis megmaradhat. - A tulajdonos, a Siejnens-birtokolta OEKW képviselője a március 25-i közgyűlésen elfogadta az eladás ötletét. Ami azt jelenti, hogy a Siemens erre is kész, de kérdés: kinek segítenénk vele? Ha nekünk nem megy, másnak miért menne? Felelősséget érzünk a Szegedi Kábelgyár iránt, nem zárkózunk el az eladás gondolatától, de nem látjuk az értelmét. A polgármesterrel közösen próbálunk kiutat találni. Olyat, ami megfelelne a városnak, az embereknek, és az MKM kárát sem növelné a csillagos égig. • Az MKM Rt.-n belül a Dunakábel Kft. a szegediek konkurenciája, ahol a korábbi szegedi igazgató, Zoltánfi Zoltán az ügyvezető. - A Dunakábel hasonló gondokkal küzd, mint Szeged. Ha igaz a szolgáltatók előrejelzése, hogy középtávon évi 5-600 ezer érkilométer kábelre lesz szükségük, akkor ez a mennyiség a kft. kapacitásának csak az 50 százalékát köti le. Még egyszer hangsúlyozom: a korábbi profiltisztítás nem Szeged ellenében történt, ezt bizonyltja a még ki sem csomagolt gyártósor. Hetényi Péter még elmondta: a Siemens a privatizáció óta 500 millió márkát fektetett be Magyarországon. A sors iróniája, hogy Kistelek jól járt a speciális jelzőkábelek gyártásával. Ezzel a termékkel az ottani üzem lesz a jövőben a .Siemens világgyára. Miközben Szegeden lezárul egy korszak. (Folytatjuk.) Fskete Klára Ma már csak nosztalgiával emlegethetjük a daliás békeidőket, amikor Lópici Gáspár, az utca hírmondója egyedül uralta a tereket. A plakátragasztó szakember eltűnt, kaptunk helyette vadragasztókat, akik az utóbbi években valósággal kitapétázták a városunkat - sorozatos szabálysértéseket elkövetve ezzel. A jogszabályok szerint közterületeken csupán az építkezések melletti palánkokra szabad plakátot rakni. Törvényes megoldást jelenthetnek a kisebb hirdetőtáblákat birtokló vállalkozások mellett a Mahir hengerek, melyekből 95 található a városban, s egy A/2-es plakát kihelyezését egy hétre 110 forintért vállalja a cég. A jó szándékú közintézmények ilyen például az Ifjúsági Ház vagy a Bartók Béla Művelődési Központ - külön vasállványokat csináltattak, a belváros forgalmasabb pontjain ezeken szerepeltetik programjaikat. A legtöbb hirdető azonban úgy okoskodik, olcsóbban megússza, ha felfogad egy vállalkozó kedvű fiPlakátháború atalt, aki plakátonként 20-30 forintért elindul a ragasztós vödörrel. „Jelen pillanatban is 4050 szabálysértési ügy zajlik" - ráncolja a homlokát Mucsi István, a polgármesteri önkormányzat közterületi csoportvezetője. A vadragasztókat először felszólítják, hogy tüntessék el művüket, majd jönnek a bírságok. Az összeg 10 ezer forintról indul, 100 ezer forintig növekszik, s amíg kint virítanak a plakátok, többször is kiróható. Tisztességes summát lehet ily módon befizetni, nem véletlen, hogy a korábban notórius vadragasztónak számító szegedi szórakozóhelyeket sikerült barátságosabb hirdetési stratégiára rávenni. A helyzet azonban nem javul, hiszen rendszeresen tűnnek fel új versenyzők, most éppen a vidéki diszkók „nyomulnak". Az idei ráadásul választási esztendő, így csatasorba álltak a pártok is. Bár szerény és rövid kampányt ígértek, a villanykarókat és KRESZ-táblák oszlopait már többen bevonták ígéreteikkel és jelöltjeik fényképével. Szabálysértést követnek el ők is természetesen, félniük azonban nem kell, hiszen az önkormányzati hivatalnok aligha fog eljárást indítani leendő urai ellen... „Minden párt igazodik a rendszerhez, hiszen mindenki csíkplakátokat készít avat be a villanykarókra való vadragasztás titkaiba Balogh László képviselőjelölt, az MDF városi elnöke. - Súlyos problémát jelent, hogy nincs elegendő plakáthely, a hivatalos területeket pedig lefoglalja a két gazdag párt. Én magam négy évvel ezelőtt javasoltam, hogy a város állítson fel a kampány idejére 8-10 „paravánt", melyet minden jelölt használhatna. Mi, egyébként festékszórót nem használunk, házak falára nem plakátolunk, a választáspk után pedig takarítunk. Úgy érzem, ez utóbbi minden pártnak presztízskérdés kell hogy legyen." „Kevés a legális hely, ráadásul a hirdető hengerek kampánytechnikai szempontokból nem biztos, hogy előnyösek, rossz választókerületben vannak például. Az idei korlátozott költségkeret is rákényszeríti az olcsóbb technikákra a jelölteket, így elkerülhetetlen a vadragasztás - magyarázza Varga Iván, a Fidesz szegedi kampányfőnöke. - A választási törvény is előírja, hogy a kampány után el kell tüntetnünk a plakátokat. A Fidesz egyébként környezetbarát kampányba kezdett a napokban, ez kevesebb papírt és szórólapot eredményez majd." A polgármesteri hivatalban a kihelyezhető paravánokkal kapcsolatban megtudtuk, hogy több cég kapott ezek felállítására engedélyt. Maga a hivatal nem vásárol táblákat, közpénzből nem finanszírozzák a kampányt, ezzel az elosztási vitákat is elkerülik. Mi választópolgárok pedig jól véssük az eszünkbe, hogy mit fogadtak most a pártok és képviselőjelöltek. S figyeljünk, vajon lekaparják-e a politikai plakátokat júniusra, vagy csak az újabb diszkóhirdetések tüntetik majd el őket. Takács Viktor Húsvéti faültetés • Munkatársunktól Már zöldellnek azok a fák, amelyeket ősszel az „Adjon egy fát Szegednek!" akció keretében ültettek. Néhány napon belül újabb „erdővel" gyarapodik Szeged, ugyanis a megmaradt mintegy 250 csemetét most telepítik az utcákra. Egy éve hirdette meg az „Adjon egy fát Szegednek!" akciót a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. és a Délmagyarország. Elsők között csatlakozott a Dél-Magyarországi MÉH Rt., száz fa árának felajánlásával, majd szépen sorban jöttek a támogatók, magánszemélyek és cégek vegyesen. Az esztendő alatt 3 millió 816 ezer forint gyűlt össze, amiből összesen 533 fát vásárolhattak. Ebből az erdőből tavaly már 285 csemetét elültettek. Az akció eredményét láthatják a városlakók, hiszen a kétszer iskolázott, földlabdás csemeték már most zöldellnek a szegedi utcákon. Ráadásul a kiültetett fácskákból mindössze 4-5 akadt, amelyik nem érte meg a tavaszt. A téli szünet után újra kezdődik a faültetés, az ősszel megmaradt 248 fának kerestek helyet a szakemberek. A városi környezetet jól tűrő, s a szegedi képbe illeszkedő fafajtákat választottak. A most telepítendő fák többsége közönséges nyír, krími hárs, gömbkőris, ostorfa, aranykőris, korai juhar, kínai jegenyenyár. valamint ezüst juhar. A szakemberek szerint nemcsak a nevük szép, de legalább ilyen impozáns és tetszetős növények lesznek. A fák mellett egy ivókúttal is gyarapodik a város. Az akció kiemelt támogatóit egy, a Stefánián elhelyezendő díszkúton fogják megörökíteni. A fehér, carrarai márványból készülő kutat az Erzsébet-szobor mögötti parkrészen szeretnék elhelyezni. Az „Adjon egy fát Akció!" idén folytatódik, az Inter-Európa Bank 11100403184550580200006 számú bankszámlájára várják a felajánlásokat, egy fa „eszmei értéke" továbbra is 6000 Ft. Elsösegélynyújtóverseny • DM-információ A Szegedi Kodály Téri Általános Iskolában rendezték meg a vöröskeresztes elsősegélynyújtó városi versenyt. A 10-14 évesek korosztályában első lett a Kodály téri iskola csapata. Tagjai: Farkas Eszter, Andruk Emese, Király Enikő, Ábrahám Mónika, Bakró Bernadett. Felkészítő: Dénes Mónika védőnő. Második a Weöres Sándor Általános Iskola csapata, harmadik a Rókusvárosi II. Számú Általános Iskola. A 14 és 18 évesek korosztályában elsó helyen végzett a Kossuth Zsuzsa Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium csapata (Fekete Klára, Juhász Krisztina, Nagy Róbert. Kollár Angéla és Pohobics Nikoletta. Felkészítő: Rózsa Klára tanárnő). Második a Gábor Dénes Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola, harmadik a Déri Miksa Gépipari Technikum. A megyei versenyen Szegedet a Kodály Téri Általános Iskola, illetve a Kossuth Zsuzsa Egészségügyi Szakközépiskola csapatai képviselik.