Délmagyarország, 1998. április (88. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-07 / 82. szám

Többen akarnak tovább tanulni • Budapest (MTI) Az idén összességében több mint 128 ezren, azaz a tavalyinál 10 százalékkal többen jelentkeztek főiskolákra és egyetemese. Az összes beadott jelentkezési lapok száma 260 ezer volt tájékoztatott Bakos Károly, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főtanácsosa. A 18 éves korosztály 6 százalékos csökkenése ellenére a nappali alapképzésre csak 2-3 százalékkal kevesebb fiatal jelentkezett, mint az elmúlt évben. Az esti és levelező tagozatra jeletkezők száma 14-16 százalékkal nőtt. Több mint 30 százalékos növekedés tapasztalható a kiegészítő képzésre, valamint a második és további diploma megszerzésére irányuló jelentkezéseknél is. A korábbi évekhez hasonlóan most is nagy verseny várható a jogász, valamint az egyetemi gazdasági jellegű képzésre jelentkezőknél vélekedett Bakos Károly. Emlékeztetett arra, hogy a kormány határozata értelmében államilag finanszírozott nappali tagozatos képzésen 42 ezer fiatal kezdheti meg a tanulmányait az idén. Az esti és a levelező tagozatos államilag finanszírozott helyek száma kilencezer. • Ha kedd akkor. A JGYTF belga kapcsolata A Mons-Hainaut-i Állami Egyetem Nemzetközi Tolmács- és Fordítáképzó Iskolája és a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Idegen Nyelvi Lektorátusa, illetve Magyar Nyelvészeti Tanszéke 1995 óta tárcaközi szerződés keretében működik együtt. A belga felsőoktatási intézmény külföldi kapcsolatait Didier Dupont koordinálja, aki a közelmúltban a lektorátus és a francia tanszék meghívására látogatott el a főiskolára, ahol szemináriumokat tartott, illetve megbeszéléseket folytatott. • Milyen jellegű tapasztalataikat szeretnék átadni a szegedi kollégáknak? - kérdeztük Didier Dupont-l. - A szegedi kollégáknak a francia mint idegen nyelv oktatásának módszertanát, valamint a szaknyelv és szakfordítás területén alkalmazott módszereinket és megszerzett tapasztalatainkat szeretnénk átadni. • A Tolmács- és Fordítóképző Iskola igazgatója, Jean Klein tavaly azt nyilatkozta lapunknak, hogy a két intézmény közötti együttműködést tovább szeretnék mélyíteni. Eddig mit sikerült megvalósítani? - A tanulmányutak keretében - amelyeken nemcsak oktatók, de hallgatók is részt vettek - közelebbről megismerhettük egymás oktatási rendszerét. A magyar kollégákkal szövegeket elemeztünk, megbeszéltük a rezümé készítés különböző módjait és az írásbeli munkák értékelésének kritériumait. Mindemellett hamarosan elkészül egy többnyelvű környezetvédelmi jegyzet, amelyhez tanári kézikönyv is tartozik. Együttműködésünk eredményeként publikációk is jelentek már meg. • A főiskola vezetőivel történt tárgyaláson született-e valamilyen konkrét megállapodás a jövőt illetően? - Több emberrel is tárgyaltam a további együttműködésről. A főiskola vezetői elviekben támogatták, hogy a mons-i egyetem és a JGYTF Idegen Nyelvi Lektorátusa, illetve Magyar Nyelvészeti Tanszéke között lévő kooperációt a jövő évtől kezdve a Francia Tanszékre is kiterjesszük. E csatlakozást - az együttműködési területek megjelölésével, úgymint: terminológia, hungarológia, a francia nyelv és kultúra kutatása és az idegen nyelvek didaktikája - Békési Imre főigazgató úr szándéknyilatkozatában is megerősítette. Mindemellett értekeztem a JATE Francia Tanszékének, valamint Tolmács- és Fordítóképző Intézetének vezetőivel is. • Gondolom, tárgyalópartnerei beszámoltak arról, milyen strukturális változás előtt áll a magyar felsőoktatás, azon belül is a Szegedi Universitas. A felsőoktatási intézmények integrációja mennyiben befolyásolja majd a további együttműködést? - Nos, beszélgettünk a témáról, s úgy tájékoztattak, hogy várhatóan 2000-ben olvadnak egybe a szegedi intézmények. A JATE-n kifejezték abbéli szándékukat, hogy ők is szívesen kapcsolódnának az együttműködéshez. Úgy gondolom, hogy a kiterjesztett kooperáció által érintett munkaterületek minden tanszék speciális érdeklődésének meg fognak felelni. Szabó C. Szilárd A felsőfokú szakképzésről • Eger (MTI) A Budapesti Műszaki Egyetem és a skóciai Edinburg's Telford College vezetésével elkészült az az „alapismereti modul", amely a jövő szeptembertől bevezetendő felsőfokú szakképzés alaptantárgyait foglalja magába. Ezt Tátrai Ferenc, a programot koordináló Phare Iroda vezetője jelentette. A felsőfokú szakképzés lényege, hogy biztosítja az elhelyezkedéshez szükséges szakképesítést, ugyanakkor megteremti a diploma későbbi megszerzésének lehetőségét. A tananyag egyharmada ugyanis megegyezik az egyetemek és főiskolák tananyagával, így elfogadják az ennek elsajátítását igazoló vizsgákat. A magyar felsőoktatásból hiányzott egy olyan rövid, 4-5 szemeszteres képzésfajta, amely átmenetet jelent a középiskolai szakképzés és a felsőfokú oktatás között. A Phare-program végül 400 millió forintnak megfelelő ECU-t hagyott jóvá a metodika kidolgozásához. IINIVERSITAS • Erősödő küzdelem a fölsőiskolai helyekért A JATE-t választották a legtöbben Most dolgozzák fel a jelentkezési lapokat a JATE TTK tanulmányi osztályán. (Fotó: Schmidt Andrea) Az utóbbi években országszerte egyre többen kívánnak egyetemeken és főiskolákon továbbtanulni. Nincs ez másképpen Szegeden sem. A JATE-n népszerűnek számít a jogi képzés, a kommunikáció szak, a biológus oktatás. A tanárképzőn a testnevelés és az angol nyelvtanári szak iránt érdeklödnek a legtöbben. Összeállításunkban a város felsőoktatási intézményeinek nappali alapképzésére jelentkezők számát és az adatokban megfigyelhető tendenciákat ismertetjük. A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem orvosi karára 1457-en adtak be jelentkezést az idén, csupán néggyel többen, mint tavaly. Alapképzésben 176-an vehetnek részt, a túljelentkezés tehát több mint nyolcszoros. (A cikkben a keretszámok a költségtérítéses képzésre felvehető hallgatókat is tartalmazzák.) A gyógyszerésztudományi karon 120 helyre 530-an jelentkeztek, ami nem sokkal tér el a tavalyi adattól. A főiskolai kar szakjai iránt 1119 fő érdeklődik, közülük 907-en kívánnak nappali alapképzésben részt venni. A legnépszerűbb a gyógytornász szak, a 40 helyre 385-en jelentkeztek, ez több mint kilenc és félszeres arány. A védőnő, a diplomás ápoló és az általános szociális munkás képzést megjelölők száma mindegyik szak esetében 150 és 200 között van. Ha azonban valaki például két szakot jelölt meg, az két jelentkezőnek számít. A József Attila Tudományegyetem Jogi Karán folyó képzésekre összesen 6459-en nyújtottak be jelentkezést, a tavalyinál 732-vel többen, de közülük csak 3625-en kívánnak nappali alapképzésben részt venni. A legnagyobb érdeklődés a jogász szak iránt mutatkozik. Nappali tagozatra a 265 helyre 2306-an jelentkeztek, ami majdnem kilencszeres arány. A jelentkezők számát tekintA technika ördöge • Munkatársunktól A szegedi felsőoktatási intézményekben még tart a jelentkezések számítógépen való rögzítése, ezért a cikkben közölt adatok nem véglegesek. A jelentkezők számának megállapítását bonyolítja a felvételi lapok benyújtásának rendje. A diákoknak egy „A "jelzésű lapot kell elküldeniük az Országos Felsőoktatási Felvételi Irodába (OFFI), továbbá annyi „B" jelű lapot kell kitölteniük és az intézmények címére postázniuk, ahány szakra, illetve képzési formára jelentkeztek. Az „A"jelzésű lapon kell rangsorolni a jelentkezéseket. A legtöbb intézményben még folyik a „B" lapok feldolgozása, és a jelentkezési prioritásokat tartalmazó „A" lapokról még nincsenek információik. Egyelőre tehát csak azt lehet tudni, hogy az intézmények egyes szakjait hányan jelölték meg, az azonban nem derül ki, hogy az adott szakot hányan írták be első helyre. Pontos adatok csak az és a „B" lapokon való jelentkezések összehasonlítása után születnek. Ekkor sem biztos azonban, hogy minden egyezik. Gyakran előfordul, hogy a jelentkező elcseréli a „B" lapokat, és azokat nem a megfelelő intézménybe küldi, esetleg tévedésből a különböző egyetemeknek szánt lapokat egy helyre postázza. Az összekeveredett jelentkezéseket azután az intézményeknek kell kicserélniük egymás között. ve a második helyen a közgazdász szak áll, ezt nappali alapképzésben 673-an írták fel valamelyik helyen a felvételi lapjukon. A bölcsészettudományi karra 4692-en nyújtottak be jelentkezést, ami 581-gyel több, mint tavaly. Nappali alapképzésben való részvételre 3551 igény érkezett. A legnagyobb számban, 708-an történelem szakra jelentkeztek. Erre a szakra veszik fel egyébként a legtöbb hallgatót, 205-öt. Második helyen a magyar áll 615, harmadik helyen pedig a német 494 jelentkezővel. A legnagyobb mintegy kilencszeres - túljelentkezés a kommunikáció szakon mutatkozik: a nappali alapképzés 45 helyére 405-en pályáznak. Az érdeklődés ezen kívül a filozófia, a német és a szociológia iránt növekedett nagyobb mértékben 1997-hez képest. Csökkenés tapasztalható viszont az angol, az olasz és leginkább a történelem esetében, bár még mindig ez utóbbi a legnépszerűbb szak. A múlt hét közepén kapott információk szerint mintegy 300 felvételi lapot még nem rögzítettek. A természettudományi kar szakjainak valamelyikét vagy akár egyszerre többet 2279 fő jelölte meg, összesen 3212 jelentkezés érkezett a karra, ám ezek feldolgozása még tart. A nappali alapképzések közül legtöbben, 603-an a biológus szakot jelölték meg, a túljelentkezés is itt a legnagyobb. Ide tavaly mindössze 158-an kérték felvételüket. Népszerűségben a második helyen a programozó matematikus képzés áll, harmadik a matematika, a negyedik pedig a közgazdasági programozó matematikus. Az előző évhez képest az érdeklődés a biológus, a közgazdasági programozó matematikus, a programozó matematikus, a vegyész és a biológia-környezettan szakok iránt növekedett nagyobb mértékben. Csökkenés mutatkozik a biológia és a matematika esetében. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskolára az előző esztendőhöz képest 238-cal kevesebben, 2368-an nyújtottak be jelentkezést nappali tagozatra, amelyen összesen 726 helyre tudnak hallgatókat felvenni. A legtöbben, 277-en a testnevelés rekreáció szakpárt jelölték meg. A második legnépszerűbb az angol nyelvtanári szak, harmadik a rajz-egyéb párosítás, negyedik pedig a magyar -idegen nyelv. A legnagyobb - több mint kilencszeres túljelentkezés a magyar-történelem szakpárosításban mutatkozik, sorrendben ezt követi az angol nyelvtanári és a testnevelés-rekreáció párosítás. A tavaly is indított szakpároknál szinte csak a földrajz-matematika esetében figyelhető meg az érdeklődésben kiugróan magas növekedés, ellenben jelentősebb csökkenés tapasztalható a fizika-matematika, a magyar-történelem, a magyar-katolikus hittanári és a matematika-kémia szakpároknál. A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Élelmiszeripari Főiskolai Karára a tavalyinál többen, 1188-an jelentkeztek, közülük 678-an nappali alapképzésre. A legnépszerűbbnek - 293 jelentkezővel - a vállalkozómenedzser mérnöki szak számít, ám ettől alig marad el - 272 jelentkezővel - az élelmiszertechnológus mérnöki szak. Az élelmiszeripari gépészmérnök képzésre 113 felvételi lap érkezett. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Szegedi Konzervatóriumában indított húsz szakra 291 jelentkezés érkezett, ám az adatfeldolgozás még nem teljes. Államilag támogatott képzésben ötvenen, költségtérítéses formában öten vehetnek részt, tehát több mint ötszörös a túljelentkezés. A három legnépszerűbb szak a hegedű, a magánének és a zongora. A Szegedi Hittudományi Főiskola képzéseire - a pap, a teológus, valamint a vallástudományi és katolikus hittanár szakokra - összesen 69-en, nappali tagozaton 42-en nyújtottak be jelentkezési lapot. Tavaly ez az arány 97-54 volt. Hegedűs Szabolcs • A határon túli magyarokra is gondolnak Bevált a műszaki távoktatás • Budapest (MTI) Gazdasági informatikus szak és az orvosi informatikai szakirány bevezetését tévézik a Gábor Dénes főiskolán a műszaki informatika, a műszaki menedzser és a biztonságtechnikai szakirányú képzés mellen - tájékoztatón Kovács Magda, a Gábor Dénes Műszaki Informatikai Főiskola távoktatási alapítványának elnöke, az LSI Oktatóközpont főigazgatója. Közölte: a gyorsuló fejlődésnek megfelelően a főiskolán átvizsgálják és korszerűsítik a tananyagokat. A főiskola Informatikai Rendszerek Intézetében elkészült egy olyan videolaboratórium, amely videotananyaggal látja el a hallgatókat. Az oktatószalagok már 104 tantárgyhoz elkészültek. Jelenleg a főiskolának közel 15 ezer hallgatója van. A képzés 1992-ben indult meg. A fiatalok közül egyre többen választják a távoktatási képzési módszert. Igaz, ez valamivel hosszabb ideig tart, mint a hagyományos nappali képzés, de sikerét jelzi, hogy a hallgatók szinte valamennyien találtak már munkát a felkészülés közben vagy oklevelük birtokában. Jelenleg 36 helységben van Magyarországon konzultációs központja a tanintézetnek. Mellettük hat külföldi központ is tevékenykedik, elsősorban Erdélyben és a határ menti magyarlakta településeken. Várhatóan a közeljövőben nyílik meg két újabb konzultációs központ a szlovákiai Kassán, illetve a szlovéniai Lendván. Fotókiállítás az egyetemen • Munkatársunktól Kiosztották a díjakat a József Attila Tudományegyetem Kulturális Kuratóriuma által kiírt fotópályázat nyerteseinek. A pályázatra ötvenheten küldték be alkotásaikat, összesen több mint ötszáz fotót. Ezek közül a kéttagú zsűri, Miskolczi Róbert, a Délmagyarország fotóriportere és Révész Róbert fotográfus válogatta ki a legjobbakat. Az ezekért járó díjakat dr. Almási Tibor, a JATE hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettese adta át múlt hét szerdán az egyetem aulájában. Különdíjat ketten kaptak: Csányi László, ötödéves számítástechnika, valamint Szigethi Csaba, ötödéves történelem szakos hallgató. Harmadik lett Bardócz L. Csaba, harmadéves angol szakos diák. A második helyen Pölcz Róbert, negyedéves angol-történelem szakos hallgató végzett. Az első helyezettnek járó díjat Liker Attila, harmadéves biológia szakos egyetemista vehette át. Almási Tibor a díjkiosztó ünnepségen elmondta, a beérkezett pályázatok nagy számára való tekintettel a kuratórium azt tervezi, hogy két pályázatot hirdet egy évben. A zsűri által kiválasztott alkotásokból kiállítás nyílt az aulában, amelyet április 10-éig lehet megtekinteni 10 és 18 óra között.