Délmagyarország, 1998. április (88. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-07 / 82. szám

II. UNIVERSITAS KEDD, 1998. ÁPR. 7. könyvespolc • Negyvenéves a szegedi gyógyszerészkar Ahol a kutatást is oktatják m Dr. Bernáth Gábor: inkább a külföldi gyógyszergyárak érdeklődnek a munkánk iránt. (Fotó: Miskolczi Róbert) A madárvonulás atlasza Kolihét a Mórában • Munkatársunktól A Móra-kollégium mindig is híres volt programjairól, írói -költői estek, filmklub, sportversenyek gondoskodnak arról, hogy lakói ne unatkozzanak. Néhány éve pedig kialakult a szakkollégiumi rendszer, melynek keretében országos hírű szakemberek tartanak előadásokat irodalomról, filozófiáról, gazdaságról vagy éppen politikáról. Mindezek mellett a kollégium legnagyobb rendezvénye áprilisban a Morgilla lesz. Az immár hagyományos kollégiumi héten lesz minden, ami egy egyetemi bulitól elvárható: vetélkedő, koncert, sport- és akadályverseny, színielőadás és buli. Neves támogatók is segítik a rendezvényt. A nevezés már elkezdődött, a lelkesedés óriási, a többi már csak a szervezőkön múlik... Diplomáciai képzés • Budapest (MTI) Főiskolai és egyetemi hallgatók számára szervezett diplomáciai képzést a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) és a Veszprémi Egyetem külügyi bizottsága mondta el Fehér Zoltán, a HÖOK elnökségi tagja. A budapesti programokon mintegy hetven - elsősorban jogász és politológus hallgató vett részt. A háromnapos „hiánypótló" képzés keretében ismert állami vezetők, politikusok és szakemberek tartottak előadásokat Magyarország integrációs felkészüléséről, a Külügyminisztérium és az Országgyűlés Külügyi Bizottságának munkájáról, valamint a hazai diplomáciai képzésről. Pokorni a felsőoktatásról • Debrecen (MTI) Pokorni Zoltán szerint minden magyar fiatalnak joga van arra, hogy egy teljes értékű diplomát megszerezhessen ingyen. Az Országgyűlés oktatási bizottságának alelnöke ezt a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen mondta, a Teleki Pál Baráti Kör oktatási fórumán. A politikus úgy vélekedett, hogy teljesen nem lehet tandíjmentes a felsőoktatás, vagyis az egy ingyenes diploma megszerzését időben korlátozni kell, s amennyiben a tanulmányok túlnyúlnak az oktatási időszakon, akkor azért már fizetnie kell a hallgatónak. A Fidesz frakcióvezetője leszögezte, hogy a jelenleginél is több fiatalnak kell lehetőséget nyújtani a felsőfokú tanulmányokra. A felsőoktatásnak a tömegesítés mellett a minőséget is védenie kell - állapította meg. Pokorni Zoltán úgy vélte, a tandíjhitel semmiképpen nem lehet piaci kamatozású, az állami költségvetésnek áldoznia kell erre a célra. A Fidesz politikusa a fórum előtt az egyetemi integrációról a sajtó képviselőinek kifejtette: annak nem úgy kell megvalósulnia, hogy egy-egy egyetem alá besöprik a kis főiskolákat, hanem minden ilyen lépésnek érdemi javulást kell eredményeznie az oktatás színvonalában. Negyvenedik születésnapját ünnepli az idén a szegedi gyógyszerésztudományi kar. Az évforduló tiszteletére bemutatjuk e negyven év szereplőit. Ezúttal dr. Bernáth Gábor professzorral, a Gyógyszerkémiai Intézet Széchenyi- és Szent-Györgyi-díjas vezetőjével beszélgettünk. - Az intézet eredeti neve Gyógyszerészi Vegytani Intézet volt. Főkollégiumként gyógyszerkémiát tanítunk gyógyszerészeknek, 1995ben az egység nevét kérésünkre Gyógyszerkémiai Intézetre változtatták. Két éve az analitika oktatására mely addig a mi feladataink közé tartozott - és az ahhoz kapcsolódó kutatásra új egységet hoztak létre a karon, a Gyógyszeranalitikai Intézetet. Oktatásban a gyógyszerkémiára és a gyógyszerkutatás alapjaira, a tudományos munkában a korábban is fő profilunknak számító telített heterociklusos vegyületekre, gyógyszerszintézisre és térszerkezet-vizsgálatra koncentrálunk. Előbbiek szorosan összefüggnek, hiszen az új vegyületek szintézisekor és új szintézismódszerek kidolgozásakor a képződött vegyületek - esetünkben főként telített heterociklusok térszerkezetét is meg kell határozni. Az intézet tudományos teljesítménye kimagasló. Az intézetben három professzor dolgozik, mindhárman a kémia tudomány doktorai vagyunk. Stájer Géza professzor az elmúlt hat évben a kar dékánja volt, Fülöp Ferenc professzor egy évig megbízott vezetőként az új Gyógyszeranalitikai Intézet szervezését is ellátta. 1984-1997 között az intézet összesített impaktfaktora 433,577 volt. G Mi tartozik a gyógyszerészi kémia tárgykörébe? - A gyógyszerek kémiai jellemzése, térszerkezete, előállítása, hatása, biotranszformációja. A hatás azért része a gyógyszerkémia stúdiumnak, mert a gyógyszereket hatástani csoportok szerint oktatjuk. A biotranszformációval, vagyis a gyógyszerek élő szervezeten belüli átalakulásával azért kell foglalkoznunk, mert sokszor nem az eredeti gyógyszer, hanem annak biotranszformációs terméke hat. • Hogyan kapcsolódik össze az intézetben az oktatás és a kutatás? - A kémia tanítása mellett az oktatásban és a tudományos tevékenységben is kiemelt helyet kap a gyógyszerkutatás. Kezdettől fogva arra törekedtünk, hogy ne csak a közforgalmi gyógyszertári munkára készítsük fel a hallgatóinkat, hanem a gyógyszerkutatásra is. Erre az alaptananyagban a Bevezetés a kémiai gyógyszerkutatásba című főkollégium, ezen kívül a Gyógyszerkutatás című speciálkollégium, valamint a SZOTE-n az elsők között elindult Bioaktiv * vegyületek kémiája című doktori program ad lehetőséget. G A kutatáson belül melyek a' legfontosabb területek? - Fő kutatási témánk a telített heterociklusos vegyületek szintézise. Ezek olyan szénvegyületek, amelyek gyűrűjében a szénen kívül más atom is található: nitrogén, oxigén vagy kén. A gyógyszerek többsége ilyen, heterociklusos vegyület. Ebben a kutatási témában főként nemzetközi folyóiratokban már több mint 260 tudományos közleményünk jelent meg. - Az intézet korábban több magyar gyógyszergyárral működött együtt. Mi történt a tulajdonosváltások után? - A magyar gyógyszergyártás privatizációja előtt elsősorban a Chinoin-nal, a Richter Gedeon Részvénytársasággal és az Egis-szel volt többéves szerződéses együttműködésünk. Sajnos, a tulajdonosváltás után kapcsolataink leépültek, a gyárak inkább a saját, „házon belüli" kutatást próbálják erősíteni. Érdekes módon az utóbbi években inkább külföldi gyógyszergyárak érdeklődnek a munkánk iránt. A finn Orion gyárral, a belga Janssen Research Fundationnel és az Across Chimicaval alakítottunk ki igen jelentős kutatási együttműködést. G Tudják biztosítani a kutatóutánpótlást, vagy a gazdaság „elszívja" az egyetemi szürkeállományt? - A gyógyszerészi pálya felértékelődésével és jövedelmezővé válásával a gyógyszerészet, mint magánvállalkozás vonzó perspektíva lett a hallgatók előtt. Ugyanakkor a gyógyszergyárak is komoly szívóerőt jelentenek. Ez önmagában nem volna baj, az viszont sajnálatos, hogy jól képzett szakembereink nem kutatónak, hanem orvoslátogatónak, termékismertetéssel megbízott munkatársnak mennek el a gyógyszergyárakhoz. Magyarországon ma száznál több külföldi gyógyszergyár akaija eladni termékeit. Az általuk kínált fizetéssel az egyetem még a tudományos fokozattal rendelkezők esetében sem tud lépést tartani. Ezért volt már példa arra is, hogy kandidátus ment el orvoslátogatónak. • Mennyire elégedett az intézet felszereltségével, műszereivel? - Döntő változást hozott a pályázati rendszer kibővülése. A FEFA-, OTKA-; OMFB-, ETT-, MKM-, valamint a Tempus- és a Pharepályázatokon évek óta sikeresen veszünk részt. Előbbi pályázatok lehetővé tették olyan nagyműszerek megvásárlását is, amelyeket a központi költségvetésből nem tudtunk volna beszerezni. Az orvosegyetemen belül mi jutottunk először NMR készülékhez (magmágneses rezonancia spektográf), melynek ára 70 millió forint. Ezzel a gyógyszerkémia korszerű, eurokonform intézetté fejlődött, amely rendelkezik az oktatáshoz és a kutatáshoz szükséges műszerekkel. Tavaly befejeződött az intézet rekonstrukciója is; az utolsó ütem 12 millió forintos beruházás volt. Ennek köszönhetően az eredetileg nem egyetemi célra szánt épület ma már megfelel az oktatás és a kutatás kívánalmainak. Keczer Gabriella Az ismeretterjesztő magyar kiadványok között nem könnyű eligazodni és elsőre kideríteni, melyik alapszik valóban tudományos kutatáson, s melyiket ollóztak össze a szerzők azzal a céllal, hogy a teljesen laikus olvasót elirányitsák a természet világában. A kutyákról, macskákról és lovakról szóló kibogozhatatlan minőségű (de mindig magas árú) színes katalógusok között a böngésző olvasó felfedezhet egy színvonalban nem oda tartozó különlegességet is. A madárvonulás atlaszát a Cser Kiadó adta ki, és csak sajnálhatják, hogy már a borítón nem tüntették fel, hogy a könyv nem egyszerű madárkalauz, hanem a világ egyik legnevesebb madártani kutatóhelyének, a brit Smithsonian Intézetnek az angol kiadása alapján készült. A könyv nem érdemtelenül viseli az atlasz címet. Mindent megtalálhatunk benne, ami tudnivaló lehet; térképeket, naptárakat, különböző tájékoztató adatokat, érdekességeket, amelyek a költöző madarak viselkedéséhez kapcsolódnak, s mindehhez pazar fotók és pontos, szép rajzok járnak. Akit legalább egy kicsit is megérintett már életében a madarak megfigyelése (Arisztophanész a repülés utáni sóvárgással magyarázta bizonyos emberek olthatatlan kíváncsiságát a madarak viselkedése után), itt régi ismerősökre lelhet. „Az impresszív és magával ragadó élmény mögött, amit a madarak a megfigyelők millióinak nyújtanak, az is lebilincselő, hogy biológiájuk és életmódjuk még ma is számos titkot rejt." - írja erről a Smithsonian Institute előszava, s valóban, ez a tudás lenyűgöző meglepetéseket tartogat. Ki ne lenne kíváncsi rá, hogy voltaképpen hogyan és miért alakult ki a madarak vándorlása, holott minden természettudományos észérv azt támasztaná alá, hogy a kiváltó okok megszűntével ezek az állatok ismét egy helyben maradjanak. Az atlasz igazi érdekessége, hogy nemcsak bemutat és besorol, hanem magyaráz is, vonulási időről, repülési technikákról, genetikai következményekről, és főleg a tájékozódásról, amely miatt már az ókori hajósok is a tengerészek figyelmébe ajánlották bizonyos madárfajok viselkedését. Természetesen egy atlasz nem lehet meg rendszer nélkül, a rendszer pedig földrajzi, vagyis a legkönnyebben érthető. A fehér gólya, legismertebb költözőmadarunk például úgy honosodott meg Közép- és Észak Európában, hogy kényelmes és biztonságos fészkelőhelyet nyújtottak neki a kémények és tetők. Azt is megtudjuk erről a mitikus „magyar" madárról, hogy ma is aktuális a török hódoltság korabeli mondóka, miszerint „magyar gyekek gyógyította, török gyerek vágta", hiszen az iszlám országokban ma is vadásszák a gólyát, amelynek útvonala nem a Földközi-tengeren át, hanem a Közel-Kelet arab vidékein keresztül vezet a Nílus felső folyásához. De nem a gólya az egyetlen ismerős, amelyről hasznos dolgokat lehet a madárvonulás atlaszából megtudni. Természetesen helyet kapnak a ragadozó madarak, a darvak, a hattyúk, fecskék és ludak, valamint vonulási földrészek szerint rendszerezve a többi költöző madárfaj is, mindegyiknél részletezve a veszélyeztetettség, az evolúciós változások, a földrajzi akadályok hatásait. Ennek az értelmes és tudós kiadványnak helye van az amatőr megfigyelők és a kutató természettudósok polcain egyaránt. (A madárvonulás atlasza; Főszerkesztő: Jonathan Elphick; Cser Kiadó) Panelt József Hírek a tanárképzőről • Munkatársunktól • A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola hallgatói a következő ösztöndíjat április 9-étől vehetik fel a számláikról. G Azoknak, akiknek meghosszabbították szakdolgozatuk leadásának határidejét, munkájukat április 14-éig kell benyújtaniok. G A tanárképző főiskola Közművelődési Tanszéke idén is megrendezi a Közművelődési Konferenciát április 21. és 23. között. G A Hallgatói Önkormányzat pályázatot hirdet HÖK-elnöki, valamint pénzügyi, tanulmányi, kulturális és pályázati referensi tisztség betöltésére. A pályázatoknak tartalmazniuk kell a jelentkező eddigi közéleti tevékenységét és a megpályázott tisztséggel kapcsolatos elképzeléseinek részletes bemutatását. A pályázatokat április 17-én 14 óráig kell benyújtani a hallgatói irodában. Magyar-japán együttműködés • Debrecen (MTI) Magyar-japán szakértői értekezletet tartottak Debrecenben. A „Fizika a mai tudományban és technológiában" címmel tartott tanácskozásnak a főváros, majd a Debreceni Akadémiai Bizottság (DAB) adott otthont. A japán és a magyar tudósok egy hét alatt áttekintették a fizika és alkalmazásainak különböző területeit, s megbeszélték a két ország fizikusai közötti együttműködés új lehetőségeit. Ennek keretében a konferencia idején kutatási együttműködési szerződést írtak alá a Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Atommagkutató Intézetének és az Osakai Egyetem Atommagkutató Központjának a képviselői. Az értekezlet japán koordinátora pedig együttműködési javaslatot juttatott el a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem rektorához. Új nyelvvizsgarendelet • Budapest (MTI) Ma már mind szakmailag, mind szervezetileg indokolatlan, hogy csak egyetlen intézményben lehessen állami nyelvvizsgát tenni - áll annak a rendeletnek az indoklásában, amelyet a kabinet nemrég fogadott el az államilag elismert nyelvvizsgáztatás rendjéről. Az elfogadott kormányrendelet értelmében 2000. december 31-ig két nyelvvizsga rendszer működik majd párhuzamosan. A Rigó utcai Idegen Nyelvi Továbbképző Központ monopolhelyzete megszűnik. A vizsgaeljárások megítélését, a nyelvtudás mérési központjainak minősítését az akkreditálásra hivatott független testület határozza majd meg. A nemzetközi nyelvvizsga magyarországi elismerésével akkreditációért folyamodhatnak a világszerte elismert egynyelvű vizsgarendszerek is, például a British Council, a Goethe Intézet. A megújult rendszerben az akkreditációkat követően több vizsgaközpont több vizsgarendszerben mérheti a nyelvtudás szintjét. Az Állami Nyelvvizsga Bizottság (ÁNYB) által kidolgozott és lefolytatott nyelvi mérés módszere nem tudja, nem is tudhatja kielégíteni az évente mintegy 100 ezer jelentkező széles skálán mozgó igényeit. A kétnyelvű állami nyelvvizsga megszerzése 2004-ig, az új érettségi bevezetéséig továbbra is felmentést nyújt a középiskolások számára az óralátogatás és az érettségi vizsga alól.