Délmagyarország, 1998. április (88. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-07 / 82. szám

6 HAZAI TÜKÖR KEDD, 1998. ÁPR. 7. Félmilliárdos csalás • Békéscsaba (MTI) Ötszázötven millió forint kárt okozott a közraktározási és hitelezési lehetőségekkel visszaélve pénzintézeteknek, az államnak, valamint magántermelőknek H. S. vállalkozó és 9 társa, akik ellen különösen nagy kárt okozó csalás és más bűncselekmények (sikkasztás, vesztegetés, hűtlen kezelés) alapos gyanúja miatt folyik eljárás. A rendőrség az ügyet vádemelési javaslattal átadta az orosházi városi ügyészségnek. H. S„ aki Tótkomlóson keverőüzemet működtet, 1993tól több helyen közraktár-jegyet váltott ki s a fölvásárlás pénzelésére pénzintézetektől bankonként 10- és 100 millió forint közötti kölcsönt vett föl. A hitelt nem fizette vissza, a közraktárban elhelyezett gabonát a keverőüzemében fölhasználta és értékesítette. Az ügyletben saját alkalmazottai, valamint közraktári dolgozók is részt vettek - alapos a gyanú, hogy a szerződések megkötése során a közraktárak emberei megszegték vagyonkezelési kötelezettségüket. A nyomozás megállapította: H. S.-nak nem volt megfelelő gabona-fedezete a kölcsönökhöz, a közraktár-jegyeken szereplő termést több közraktárral egyidejűleg tároltatta. A közraktárra vett gabona részben az állam tulajdonát képezte, amelyet céltartalékolási szerződéssel vásárolt; a szerződés lejártáig ezt a gabonát is fölhasználta. H. S. 1995 végére már majdnem 200 magánszemélynek és gazdasági társaságnak tartozott gabonafölvásárlásból tízezer és tízmillió forint közötti összegekkel. A vizsgálat során mintegy 300 tanút hallgattak ki; az okozott félmilliárdos kárból a pénzintézeteké 300, az államé 100 millió forint. A büntetőeljárás ideje alatt H. S. csaknem 70 magántermelőnek - 30 millió forint összértékben - megtérítette a kárt. • Volt egyszer egy kábelgyár? (2.) Kilencvennek mennie kell! f, $ !«¥] /I 81 <pi üt i&st SSfeíiMj® Műszakváltás. A korszakváltás még várat magára. (Fotó: Karnok Csaba) Bezárják-e vagy sem a Szegedi Kábelgyárat? A tegnapi lapban feltett szónoki kérdésre ezúttal Lábdi Gizella, az üzemi érdekképviselet elnöke válaszol. A legfrissebb információk szerint talán mégsem ér szomorú véget a szegedi kábelgyártás története. Még „meleg" a hír: az MKM Rt. vezetése hivatalosan tájékoztatta a szakszervezetet azon szándékáról, hogy a gyárat eladja és újabb 90 embernek búcsút int. Ez a két rossz közül <f jobbik megoldás. Lábdi Gizella első és egyetlen munkahelye a Szegedi Kábelgyár volt. Itt kezdte a munkát gépkezelőként három műszakban, majd több mint húsz éven át a szakszervezet titkáraként ütköztette az érdekeket. Jelenleg nyugdíjasként, társadalmi munkában az szb elnöke. - Amit most átélünk, az nem mindennapi - ezekkel a szavakkal kezdte mondandóját a régi kábelgyári dolgozó, s beszélgetésünk során többször is makacsul visszatért ugyanehhez a gondolathoz. Az elmúlt heteket nem kívánom senkinek, még az ellenségemnek sem... • A korábbi években többször került kritikus helyzetbe a cég. Össze lehet-e hasonlítani azokat az időszakokat a jelenlegivel? - Hosszasan beszélhetnék a múltról, de szerintem már semmi sem lényegesebb, mint az, ami most történik, valamint a jövő. A Siemens vezetése ugyanis pár nappal ezelőtt arról döntött, hogy az úgynevezett rétegköpenyes (vagyis hírközlési) kábelgyártást Szegedről a Dunakábelhez helyezi át. Ennek következményeképpen megválik újabb 90 dolgozótól, a gyárat pedig önálló kft.-ként eladja. • Milyen most a hangulat a gyárban? - Mentjük, ami menthető. Szerencsére sikerült elfogadtatni a gazdasági vezetéssel egy januártól érvényes és a dolgozók számára kedvező kollektív szerződést. Ennek lényege, hogy 20 éves munkaviszony után 9 havi bérnek megfelelő végkielégítés jár. Mint tudjuk, a Munka Törvénykönyve 25 esztendő után is csak 6 havi bér kifizetésére kötelezheti a munkáltatót. A cél most már az, hogy minél előbb essünk túl az eladáson, a 150 embernek munkahelye legyen és megmaradjon a szegedi kábelgyártás. 9 Az érintettek már megkapták az értesítést az elbocsátásukról? - Válságbizottság alakult, amelyben az érdekképviselet is részt vett. így sajnos, beleszólhattunk abba, ki megy és ki marad. A törvényes kereteket mindenki betartotta a tárgyalások során. 9 Mi lesz az emberekkel? - Ha sikerül gyorsan meghirdetni a gyárat és vevőre találni, nagyon bízom abban, hogy az elmenők közül sokan újra visszatérhetnek a kábelgyárba. Egyelőre annak kell eldőlnie, milyen technika marad Szegeden, s milyen profillal működtethető a jövőben is az üzem. Szerintem ez a gyár bármire képes! Akárcsak a kisteleki, amelyet sosem „néztünk le". A kábelszakmában nagy az összetartás. 9 Még mindig négynapos a munkahét? - Szerencsére valamivel több a megrendelésünk. A februári kihagyások után március óta már csak az éjszakai műszak üres. Hétfőtől péntekig újra két műszakban dolgozunk. (Folytatjuk.) Falcét* Klára Bár nem sikerült megegyeznünk a szlovák féllel a hágai döntést kővető hat hónapon belül, Nemcsók János államtitkár mégis optimista. Azt mondja, hogy ö eleget tett vállalt kötelezettségeinek. Am az nagyon bosszantja, ha a kormányzati szerepre készülök félrevezetik az embereket. Szerinte azonban mostanra eljött az igazság pillanata. S hiába akarják öt „lefejezni", úgysem sikerülhet. A vízlépcsőről tervezett népszavazást pedig a polgári demokrácia velejárójának tartja. 9 A hágai döntés után nagyon optimistán nyilatkozott arról, hogy hat hónapon belül sikerül megegyeznünk a szlovákokkal. Azóta oda az optimizmusa? - Hogyan lenne oda? kérdezett vissza Nemcsók János. - Hát megegyeztünk, kérem. Én február végére teljesítettem a tőlem elvált kötelezettséget. Sikerült megállapodnunk egy előzetes keretmegállapodás szövegtervezetében. Ennek értelmében - évtizedek óta először - a Szigetköz vízutánpótlása biztosított, a nullszaldós megoldás szintén. S egy alsó duzzasztót is kell építeni. Hogy • Máig optimista az államtitkár Mégis lefejezik Nemcsókol? az műszakilag milyen lesz, és hol létesül, az a hatásvizsgálatok eredményétől függ. 9 No, de mindez hiába, ha... - Mára elérkezett az igazság pillanata. A mellébeszélések, a hazugságok és egy ország félrevezetésének az időszaka befejeződött. A hatástanulmányok végeztével, amelyeket nemzetközi szakértők is megerősítenek, nyilvánvalóan a jövő év elején a két ország - kétségem sincs - aláírja majd a megvalósítás alapelvéről szóló előzetes keretmegállapodást. Én sohasem vittem politikát ebbe a dologba. De engem először ütött arcul a hazug politika. Megengedhetetlennek tartom, hogy egy kormányzásra törekvő párt hazugságokat terjesszen fizetett újsághirdetés formájában. Azért mondom pedagógusként ilyen keményen, mert elképesztő az a szemtelen, arcátlan, a hatalom megszerzésére orientált hazudozás. Azt állítják ugyanis, hogy hatszázmilliárdba kerül egy gát, és az minden lakos zsebéből 250 ezer forintot vesz ki. Ez többszörösen is hazugság. 9 Mennyibe kerül? - A gát nem kerül többe Nemcsók János: „Mostanra elérkezett az igazság pillanata." (Fotó: Enyedi Zoltán) 150 milliárdnál. Másrészt pedig nem az állampolgárok zsebéből veszünk ki 250 ezer forintot, hanem beleteszünk hatvanezret, mert a csatornázást is megoldjuk. Azért tárgyalunk, hogy a már „beépített" négyszázmilliárd forint egy végleges duzzasztást követően visszajöjjön a magyar emberek pénztárcájába. Jelenleg ennyi milliárdunk „fekszik" a műben, miközben Szlovákia évente 170 millió dollár értékű áramot termel. Ennek a fele a miénk kell legyen. A duzzasztásban egyébként ma már mindenki megegyezik. Nem azért kell duzzasztani, mert az szlovák érdek. Ez abszolút magyar érdek is. Másképp nem lehet a hajózást és az ökológiai vízigényt biztosítani. Az elmúlt harmincöt évben Bajorország és Alsó-Ausztria között harmincöt vízi erőmű jellegű építmény született. Ezek a hordalékot visszafogják, másrészt pedig felgyorsul a Duna sodrása. Nem több víz kell, hanem magasabb vízszint, amely csak duzzasztással érhető el. 9 Mi a jó megoldás? - Két módszer van rá. Sarkantyúval csak ideiglenes a megoldás. Ez azonban csupán 10-15 évig jó, és belekerül negyvenmilliárdba, s évente még hárommilliárdba. A végleges változat költsége 130 milliárd forint, amely orvosolja még az energia-termelési gondokat is. Mi nem gátat akartunk. A szlovákoktól mindennek ellenére az ideiglenes megoldást is kértük. Azt mondták erre, hogy az nem teljesíti az energetikai szempontokat. Azt is közölték: nem járulnak hozzá, hogy az ő területükön építsük a sarkantyú egyik felét. 9 Ellenben a szlovák parlament felszólított minket, írjuk alá a keretmegállapodást. - Én megértem az ő türelmetlenségüket. Azonban mi a nemzeti konszenzusra való törekvés jegyében elvégezzük december végéig a környezeti hatástanulmányoknak megfelelő vizsgálatokat. A hazai ellenzőink pedig azért akarnak megint a hágai bírósághoz fordulni, hogy újabb tízmilliókat tegyenek zsebre érdemtelenül, szakértői pénzként. 9 Hogyan vélekedik a vízlépcsőről tervezett népszavazásról? - A polgári demokrácia csodálatos vívmányának gondolom azt, ha tízmillió emberből néhány ezer valami ellen vagy valami mellett tüntethet, vagy aláírást gyűjthet. A népszavazási kezdeményezést természetesnek tartom. Csak el kell mondani a lakosságnak, hogy mi a tét. Nem pedig félrevezetni a magyar közvéleményt. Már az Antall-kormány minisztere megállapodáshoz közeli állapotban volt a szlovákokkal. Ám „lefejezték". Nemcsók Jánost is le akarták fejezni, csak akkora egyéniség, hogy kiköpni, és lenyelni sem tudják ezt a kövér embert. Ezért én vagyok számukra az állandó veszélyforrás. De elpusztíthatatlan vagyok, és szakemberként mindig megmondom nekik, hogy ne hazudjatok, édes barátaim. Balázsi Irán Nagyhét, kedd „A főpapok és a farizeusok megértették hogy róluk beszél!" Jézus nyilvánosan tanít a templomban és példázataival, sokszor kíméletlenül kemény szavaival elitéli az akkori vallási vezetők képmutatását. Részlet Máté és Márk evangéliumából Amikor bement a templomba és tanított, odajöttek hozzá a főpapok és a nép vénei. Megkérdezték tőle: „Milyen hatalommal teszed mindezt? És ki adta neked ezt a hatalmat?" Jézus így válaszolt nekik: „Kérdeznék tőletek én is egy dolgot. Ha megmondjátok nekem, én is megmondom nektek, milyen hatalommal teszem mindezt. János keresztsége honnan volt? A mennyből vagy az emberektől?" Azok így tanakodtak egymás közt: „Ha azt mondjuk: »a mennypől«, azt mondja majd nekünk: »Akkor miért nem hittetek neki?« Ha pedig azt mondjuk: »az emberektől", félünk a néptől, mert mindnyájan prófétának tartják Jánost." Azt felelték tehát Jézusnak: „Nem tudjuk." Erre ő azt mondta nekik: „Én sem mondom meg nektek, milyen hatalommal teszem mindezt. " Jézus ezt is mondta nekik: „ Vajon erről mit gondoltok? Egy embernek két fia volt. Odament az elsőhöz és így szólt: »Fiam! Menj ki ma, dolgozz a szőlőben!" Az így válaszolt: »Nem akarok" de később meggondolta magát és kiment. Akkor odament a másikhoz is, és ugyanúgy szólt neki. Az ezt felelte: »lgenis, Uram!" De nem ment ki. A kettő közül melyik tette meg az apa akaratát?" Azt felelték: „Az első" Erre Jézus azt mondta nekik: „Bizony, mondom nektek: a vámszedők és az utcanők előbb mennek be Isten országába, mint ti. Eljött ugyanis hozzátok János az igazság útján - és nem hittetek neki. A vámszedők és az utcanők azonban hittek neki. Ti még ennek láttán sem gondoltátok meg magatokat később, hogy higgyetek neki." „Hallgassatok meg egy másik példabeszédet. Volt egy gazda: szőlőt ültetett, kerítést kerített köréje, prést ásott benne és tornyot épített. Aztán kiadta azt bérlőknek, és idegen földre utazott. Amikor elközelgett a szüret ideje, elküldte szolgáit a bérlőkhöz, hogy szedjék be a termést. A bérlők azonban megragadták a szolgáit; az egyiket megverték, a másikat megölték, a harmadikat megkövezték. Ekkor ismét küldött más szolgákat, az előzőknél többet, de azok éppúgy tettek velük is. Végül elküldte hozzájuk a fiát, mondván: »A fiamat majd tiszteletben tartják.« De a bérlők, mihelyt meglátták a fiút, azt mondták egymás között: »Itt az örökös, gyertek, öljük meg, és szerezzük meg az örökséget.« Megragadták őt, kidobták a szőlőn kívülre és megölték. Amikor tehát eljön a szőlő ura, mit fog tenni ezekkel a bérlőkkel?" Azt felelték neki: „A gonoszokat kegyetlenül el fogja pusztítani, a szőlőt pedig más bérlőknek adja, akik megadják neki a termést a maga idejében." Jézus ekkor azt mondta nekik: „Ezért mondom nektek, hogy elveszik tőletek az Isten országát, és olyan népnek adják, amely meghozza annak gyümölcseit. " Példabeszédeit hallva a főpapok és a farizeusok megértették, hogy róluk beszél. Ekkor el akarták őt fogni, de féltek a tömegtől, mert az emberek prófétának tartották őt. Később odaküldtek hozzá a farizeusok és a Heródes-pártiak közül néhányat, hogy megfogják őt beszédében. Akik odajöttek, azt mondták neki: „Mester! Tudjuk, hogy igaz vagy, és nem nézed az emberek személyét, hanem az Isten útját igazságban tanítod. Szabad-e adót fizetni a császárnak, vagy nem? Fizessünk vagy ne fizessünk?" Ő azonban tisztában volt képmutatásukkal, ezért azt mondta nekik: „Miért kísértetek engem? Hozzatok nekem egy dénárt, hadd lássam!" Azok hoztak egyet. Ekkor megkérdezte tőlük: „Kié ez a kép és a felirat?" Azt felelték neki: „A császáré." Erre Jézus ezt mondta nekik: „Adjátok meg tehát a császárnak, ami a császáré, és az Istennek, ami az Istené. " És csodálkoztak rajta. Mikor a farizeusok meghallották, hogy a szaddúceusokat elnémította, összegyűltek egy csoportba, és az egyikük, egy törvénytudó, hogy próbára tegye, megkérdezte tőle: „Mester, melyik a legnagyobb parancs a törvényben?" ő azt felelte neki: „»Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből." Ez a legnagyobb, az első parancs. A második hasonló ehhez: felebarátodat, mint önmagadat.« Ezen a két parancson alapul az egész törvény és a próféták." Összeállította: Takács Szabolcs Törvénytekercs felolvasása a zsinagógában, Jézus korában. (Diccionaro Bíblico, CLIE, 1985)