Délmagyarország, 1998. április (88. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-07 / 82. szám

6 HAZAI TÜKÖR KEDD, 1998. ÁPR. 7. Félmilliárdos csalás • Békéscsaba (MTI) Ötszázötven millió fo­rint kárt okozott a köz­raktározási és hitelezési lehetőségekkel visszaélve pénzintézeteknek, az ál­lamnak, valamint magán­termelőknek H. S. vállal­kozó és 9 társa, akik el­len különösen nagy kárt okozó csalás és más bűn­cselekmények (sikkasz­tás, vesztegetés, hűtlen kezelés) alapos gyanúja miatt folyik eljárás. A rendőrség az ügyet váde­melési javaslattal átadta az orosházi városi ügyészségnek. H. S„ aki Tótkomlóson ke­verőüzemet működtet, 1993­tól több helyen közraktár-je­gyet váltott ki s a fölvásárlás pénzelésére pénzintézetektől bankonként 10- és 100 millió forint közötti kölcsönt vett föl. A hitelt nem fizette vissza, a közraktárban elhelyezett gabo­nát a keverőüzemében fölhasz­nálta és értékesítette. Az ügy­letben saját alkalmazottai, va­lamint közraktári dolgozók is részt vettek - alapos a gyanú, hogy a szerződések megkötése során a közraktárak emberei megszegték vagyonkezelési kötelezettségüket. A nyomozás megállapítot­ta: H. S.-nak nem volt megfe­lelő gabona-fedezete a kölcsö­nökhöz, a közraktár-jegyeken szereplő termést több közrak­tárral egyidejűleg tároltatta. A közraktárra vett gabona rész­ben az állam tulajdonát képez­te, amelyet céltartalékolási szerződéssel vásárolt; a szer­ződés lejártáig ezt a gabonát is fölhasználta. H. S. 1995 végére már majdnem 200 magánszemély­nek és gazdasági társaságnak tartozott gabonafölvásárlásból tízezer és tízmillió forint kö­zötti összegekkel. A vizsgálat során mintegy 300 tanút hall­gattak ki; az okozott félmilliár­dos kárból a pénzintézeteké 300, az államé 100 millió fo­rint. A büntetőeljárás ideje alatt H. S. csaknem 70 magán­termelőnek - 30 millió forint összértékben - megtérítette a kárt. • Volt egyszer egy kábelgyár? (2.) Kilencvennek mennie kell! f, $ !«¥] /I 81 <pi üt i&st SSfeíiMj® Műszakváltás. A korszakváltás még várat magára. (Fotó: Karnok Csaba) Bezárják-e vagy sem a Szegedi Kábelgyárat? A tegnapi lapban feltett szónoki kérdésre ezúttal Lábdi Gizella, az üzemi érdekképviselet elnöke válaszol. A legfrissebb információk szerint talán mégsem ér szomorú vé­get a szegedi kábel­gyártás története. Még „meleg" a hír: az MKM Rt. vezetése hivatalosan tájékoztatta a szakszer­vezetet azon szándéká­ról, hogy a gyárat elad­ja és újabb 90 ember­nek búcsút int. Ez a két rossz közül <f jobbik megoldás. Lábdi Gizella első és egyetlen munkahelye a Sze­gedi Kábelgyár volt. Itt kezdte a munkát gépkezelő­ként három műszakban, majd több mint húsz éven át a szakszervezet titkáraként ütköztette az érdekeket. Je­lenleg nyugdíjasként, társa­dalmi munkában az szb el­nöke. - Amit most átélünk, az nem mindennapi - ezekkel a szavakkal kezdte mondandó­ját a régi kábelgyári dolgozó, s beszélgetésünk során több­ször is makacsul visszatért ugyanehhez a gondolathoz. ­Az elmúlt heteket nem kívá­nom senkinek, még az ellen­ségemnek sem... • A korábbi években többször került kritikus helyzetbe a cég. Össze le­het-e hasonlítani azokat az időszakokat a jelenle­givel? - Hosszasan beszélhetnék a múltról, de szerintem már semmi sem lényegesebb, mint az, ami most történik, valamint a jövő. A Siemens vezetése ugyanis pár nappal ezelőtt arról döntött, hogy az úgynevezett rétegköpenyes (vagyis hírközlési) kábel­gyártást Szegedről a Duna­kábelhez helyezi át. Ennek következményeképpen meg­válik újabb 90 dolgozótól, a gyárat pedig önálló kft.-ként eladja. • Milyen most a hangu­lat a gyárban? - Mentjük, ami menthető. Szerencsére sikerült elfogad­tatni a gazdasági vezetéssel egy januártól érvényes és a dolgozók számára kedvező kollektív szerződést. Ennek lényege, hogy 20 éves mun­kaviszony után 9 havi bérnek megfelelő végkielégítés jár. Mint tudjuk, a Munka Tör­vénykönyve 25 esztendő után is csak 6 havi bér kifi­zetésére kötelezheti a mun­káltatót. A cél most már az, hogy minél előbb essünk túl az eladáson, a 150 embernek munkahelye legyen és meg­maradjon a szegedi kábel­gyártás. 9 Az érintettek már meg­kapták az értesítést az el­bocsátásukról? - Válságbizottság alakult, amelyben az érdekképviselet is részt vett. így sajnos, bele­szólhattunk abba, ki megy és ki marad. A törvényes kere­teket mindenki betartotta a tárgyalások során. 9 Mi lesz az emberekkel? - Ha sikerül gyorsan meg­hirdetni a gyárat és vevőre találni, nagyon bízom abban, hogy az elmenők közül so­kan újra visszatérhetnek a kábelgyárba. Egyelőre annak kell eldőlnie, milyen techni­ka marad Szegeden, s milyen profillal működtethető a jö­vőben is az üzem. Szerintem ez a gyár bármire képes! Akárcsak a kisteleki, ame­lyet sosem „néztünk le". A kábelszakmában nagy az összetartás. 9 Még mindig négynapos a munkahét? - Szerencsére valamivel több a megrendelésünk. A februári kihagyások után március óta már csak az éj­szakai műszak üres. Hétfőtől péntekig újra két műszakban dolgozunk. (Folytatjuk.) Falcét* Klára Bár nem sikerült meg­egyeznünk a szlovák fél­lel a hágai döntést kőve­tő hat hónapon belül, Nemcsók János államtit­kár mégis optimista. Azt mondja, hogy ö eleget tett vállalt kötelezettsé­geinek. Am az nagyon bosszantja, ha a kor­mányzati szerepre ké­szülök félrevezetik az embereket. Szerinte azonban mostanra eljött az igazság pillanata. S hiába akarják öt „lefe­jezni", úgysem sikerül­het. A vízlépcsőről terve­zett népszavazást pedig a polgári demokrácia ve­lejárójának tartja. 9 A hágai döntés után nagyon optimistán nyilat­kozott arról, hogy hat hó­napon belül sikerül meg­egyeznünk a szlovákok­kal. Azóta oda az optimiz­musa? - Hogyan lenne oda? ­kérdezett vissza Nemcsók Já­nos. - Hát megegyeztünk, kérem. Én február végére tel­jesítettem a tőlem elvált kö­telezettséget. Sikerült megál­lapodnunk egy előzetes ke­retmegállapodás szövegter­vezetében. Ennek értelmében - évtizedek óta először - a Szigetköz vízutánpótlása biz­tosított, a nullszaldós megol­dás szintén. S egy alsó duz­zasztót is kell építeni. Hogy • Máig optimista az államtitkár Mégis lefejezik Nemcsókol? az műszakilag milyen lesz, és hol létesül, az a hatásvizsgá­latok eredményétől függ. 9 No, de mindez hiába, ha... - Mára elérkezett az igaz­ság pillanata. A mellébeszélé­sek, a hazugságok és egy or­szág félrevezetésének az idő­szaka befejeződött. A hatásta­nulmányok végeztével, ame­lyeket nemzetközi szakértők is megerősítenek, nyilvánva­lóan a jövő év elején a két or­szág - kétségem sincs - aláír­ja majd a megvalósítás ala­pelvéről szóló előzetes keret­megállapodást. Én sohasem vittem politikát ebbe a dolog­ba. De engem először ütött arcul a hazug politika. Meg­engedhetetlennek tartom, hogy egy kormányzásra tö­rekvő párt hazugságokat ter­jesszen fizetett újsághirdetés formájában. Azért mondom pedagógusként ilyen kemé­nyen, mert elképesztő az a szemtelen, arcátlan, a hata­lom megszerzésére orientált hazudozás. Azt állítják ugyanis, hogy hatszázmilli­árdba kerül egy gát, és az minden lakos zsebéből 250 ezer forintot vesz ki. Ez több­szörösen is hazugság. 9 Mennyibe kerül? - A gát nem kerül többe Nemcsók János: „Mostanra elérkezett az igazság pilla­nata." (Fotó: Enyedi Zoltán) 150 milliárdnál. Másrészt pe­dig nem az állampolgárok zsebéből veszünk ki 250 ezer forintot, hanem beleteszünk hatvanezret, mert a csatorná­zást is megoldjuk. Azért tár­gyalunk, hogy a már „beépí­tett" négyszázmilliárd forint egy végleges duzzasztást kö­vetően visszajöjjön a magyar emberek pénztárcájába. Je­lenleg ennyi milliárdunk „fekszik" a műben, miközben Szlovákia évente 170 millió dollár értékű áramot termel. Ennek a fele a miénk kell le­gyen. A duzzasztásban egyébként ma már mindenki megegyezik. Nem azért kell duzzasztani, mert az szlovák érdek. Ez abszolút magyar érdek is. Másképp nem lehet a hajózást és az ökológiai vízigényt biztosítani. Az el­múlt harmincöt évben Bajo­rország és Alsó-Ausztria kö­zött harmincöt vízi erőmű jellegű építmény született. Ezek a hordalékot visszafog­ják, másrészt pedig felgyor­sul a Duna sodrása. Nem több víz kell, hanem maga­sabb vízszint, amely csak duzzasztással érhető el. 9 Mi a jó megoldás? - Két módszer van rá. Sar­kantyúval csak ideiglenes a megoldás. Ez azonban csu­pán 10-15 évig jó, és beleke­rül negyvenmilliárdba, s évente még hárommilliárdba. A végleges változat költsége 130 milliárd forint, amely or­vosolja még az energia-ter­melési gondokat is. Mi nem gátat akartunk. A szlovákok­tól mindennek ellenére az ideiglenes megoldást is kér­tük. Azt mondták erre, hogy az nem teljesíti az energetikai szempontokat. Azt is közöl­ték: nem járulnak hozzá, hogy az ő területükön építsük a sarkantyú egyik felét. 9 Ellenben a szlovák par­lament felszólított minket, írjuk alá a keretmegáll­apodást. - Én megértem az ő türel­metlenségüket. Azonban mi a nemzeti konszenzusra való törekvés jegyében elvégez­zük december végéig a kör­nyezeti hatástanulmányoknak megfelelő vizsgálatokat. A hazai ellenzőink pedig azért akarnak megint a hágai bíró­sághoz fordulni, hogy újabb tízmilliókat tegyenek zsebre érdemtelenül, szakértői pénz­ként. 9 Hogyan vélekedik a vízlépcsőről tervezett nép­szavazásról? - A polgári demokrácia csodálatos vívmányának gon­dolom azt, ha tízmillió em­berből néhány ezer valami el­len vagy valami mellett tün­tethet, vagy aláírást gyűjthet. A népszavazási kezdeménye­zést természetesnek tartom. Csak el kell mondani a lakos­ságnak, hogy mi a tét. Nem pedig félrevezetni a magyar közvéleményt. Már az An­tall-kormány minisztere meg­állapodáshoz közeli állapot­ban volt a szlovákokkal. Ám „lefejezték". Nemcsók Jánost is le akarták fejezni, csak ak­kora egyéniség, hogy kiköp­ni, és lenyelni sem tudják ezt a kövér embert. Ezért én va­gyok számukra az állandó veszélyforrás. De elpusztít­hatatlan vagyok, és szakem­berként mindig megmondom nekik, hogy ne hazudjatok, édes barátaim. Balázsi Irán Nagyhét, kedd „A főpapok és a farizeusok megértették hogy róluk beszél!" Jézus nyilvánosan tanít a templomban és példázataival, sokszor kíméletlenül kemény szavaival elitéli az akkori vallási vezetők kép­mutatását. Részlet Máté és Márk evangéliumából Amikor bement a temp­lomba és tanított, odajöttek hozzá a főpapok és a nép vénei. Megkérdezték tőle: „Milyen hatalommal teszed mindezt? És ki adta neked ezt a hatalmat?" Jézus így válaszolt nekik: „Kérdeznék tőletek én is egy dolgot. Ha megmondjátok nekem, én is megmondom nektek, milyen hatalommal teszem mindezt. János keresztsége honnan volt? A mennyből vagy az emberektől?" Azok így ta­nakodtak egymás közt: „Ha azt mondjuk: »a mennypől«, azt mondja majd nekünk: »Akkor miért nem hittetek neki?« Ha pedig azt mond­juk: »az emberektől", félünk a néptől, mert mindnyájan prófétának tartják Jánost." Azt felelték tehát Jézusnak: „Nem tudjuk." Erre ő azt mondta nekik: „Én sem mondom meg nektek, milyen hatalommal teszem mind­ezt. " Jézus ezt is mondta ne­kik: „ Vajon erről mit gon­doltok? Egy embernek két fia volt. Odament az első­höz és így szólt: »Fiam! Menj ki ma, dolgozz a sző­lőben!" Az így válaszolt: »Nem akarok" de később meggondolta magát és ki­ment. Akkor odament a másikhoz is, és ugyanúgy szólt neki. Az ezt felelte: »lgenis, Uram!" De nem ment ki. A kettő közül me­lyik tette meg az apa aka­ratát?" Azt felelték: „Az első" Erre Jézus azt mond­ta nekik: „Bizony, mondom nektek: a vámszedők és az utcanők előbb mennek be Isten országába, mint ti. Eljött ugyanis hozzátok Já­nos az igazság útján - és nem hittetek neki. A vám­szedők és az utcanők azon­ban hittek neki. Ti még en­nek láttán sem gondoltátok meg magatokat később, hogy higgyetek neki." „Hallgassatok meg egy másik példabeszédet. Volt egy gazda: szőlőt ültetett, kerítést kerített köréje, prést ásott benne és tor­nyot épített. Aztán kiadta azt bérlőknek, és idegen földre utazott. Amikor el­közelgett a szüret ideje, el­küldte szolgáit a bérlők­höz, hogy szedjék be a ter­mést. A bérlők azonban megragadták a szolgáit; az egyiket megverték, a mási­kat megölték, a harmadikat megkövezték. Ekkor ismét küldött más szolgákat, az előzőknél többet, de azok éppúgy tettek velük is. Vé­gül elküldte hozzájuk a fi­át, mondván: »A fiamat majd tiszteletben tartják.« De a bérlők, mihelyt meg­látták a fiút, azt mondták egymás között: »Itt az örö­kös, gyertek, öljük meg, és szerezzük meg az örökséget.« Megragadták őt, kidobták a szőlőn kívül­re és megölték. Amikor te­hát eljön a szőlő ura, mit fog tenni ezekkel a bérlők­kel?" Azt felelték neki: „A gonoszokat kegyetlenül el fogja pusztítani, a szőlőt pedig más bérlőknek adja, akik megadják neki a ter­mést a maga idejében." Jézus ekkor azt mondta nekik: „Ezért mondom nektek, hogy elveszik tőle­tek az Isten országát, és olyan népnek adják, amely meghozza annak gyümöl­cseit. " Példabeszédeit hallva a főpapok és a farizeusok megértették, hogy róluk beszél. Ekkor el akarták őt fogni, de féltek a tömegtől, mert az emberek prófétá­nak tartották őt. Később odaküldtek hozzá a farizeusok és a Heródes-pártiak közül né­hányat, hogy megfogják őt beszédében. Akik oda­jöttek, azt mondták neki: „Mester! Tudjuk, hogy igaz vagy, és nem nézed az emberek személyét, ha­nem az Isten útját igaz­ságban tanítod. Szabad-e adót fizetni a császárnak, vagy nem? Fizessünk vagy ne fizessünk?" Ő azonban tisztában volt képmutatásukkal, ezért azt mondta nekik: „Miért kísértetek engem? Hozza­tok nekem egy dénárt, hadd lássam!" Azok hoz­tak egyet. Ekkor megkér­dezte tőlük: „Kié ez a kép és a felirat?" Azt felelték neki: „A császáré." Erre Jézus ezt mondta nekik: „Adjátok meg tehát a csá­szárnak, ami a császáré, és az Istennek, ami az Is­tené. " És csodálkoztak rajta. Mikor a farizeusok meghallották, hogy a szaddúceusokat elnémítot­ta, összegyűltek egy cso­portba, és az egyikük, egy törvénytudó, hogy próbára tegye, megkérdezte tőle: „Mester, melyik a legna­gyobb parancs a törvény­ben?" ő azt felelte neki: „»Szeresd Uradat, Istene­det teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elméd­ből." Ez a legnagyobb, az első parancs. A második hasonló ehhez: felebaráto­dat, mint önmagadat.« Ezen a két parancson ala­pul az egész törvény és a próféták." Összeállította: Takács Szabolcs Törvénytekercs felolvasása a zsinagógában, Jézus korában. (Diccionaro Bíblico, CLIE, 1985)

Next

/
Thumbnails
Contents