Délmagyarország, 1998. március (88. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-14 / 62. szám

2 KÜLFÖLD SZOMBAT, 1998. MÁRC. 14. kommentár Megjósolták, bekövetkezett A világot évek óta bejárják a lesoványodott észak-ko­reai gyermekeket ábrázoló megdöbbentő felvételek. A humanitárius szervezetek - amelyek élelmiszer- és gyógyszersegélyekkel próbálnak enyhíteni a helyzeten ­már az év elején megjósolták: ha az ENSZ tagországai nem segítenek, akkor Észak-Korea áprilisra kifogy az ennivalóból, s népességének egyharmada, köriilbelül hétmillió ember éhen pusztul. S hogy az előrejelzések nem légből kapottak voltak, jelzi, hogy a hivatalos phenjani hírügynökség nemrégiben közzé tett jelentése szerint a januári napi háromszáz grammos rizsfejada­got februárban kétszáz, márciusban pedig száz gramm­ra csökkentették. A készlelek azonban így is idő előtt ki­merüllek. Nem elég, hogy az ország szerencsétlen sorsú lakói egy, a sztálinizmust és a maoizmust sajátosan öt­vöző politikai rendszerben kénytelenek élni, de több mint három esztendeje árvizek is pusztítják a termést az ázsiai államban. A kommunista Észak-Korea legfontosabb élelmi­szerforrása Dél-Korea, amely gazdasági gondjai és a feszült, szinte háborús viszony ellenére kész lenne több segélyt küldeni. Ám a phenjani vezetés nem kíván együttműködni az adományozókkal. Tegyük hozzá, az adományozók is bizalmatlanok. Szerintük azért nehéz segíteni az észak-koreaiakon, meri az elzárt országban nem lehet nyomon követni a segélyek útját. r öbben és többször állították, hogy az élelmiszerek és gyógyszerek nagyobb részét nem a rászorulók között osztják ki, hanem az az állandó háborús készen­létben lévő, körülbelül egymillió főt számláló sztálinista hadsereghez jut. Az észak-koreai tragédia méretét jelzi, hogy az ország hegyvidékes körzeteiből már a kanniba­lizmusról is érkeztek hírek... • Észak-Korea Háborús mozgósítás • Tokió (MTI) Észak-Korea pénteken „háborús mozgósítást" rendelt el - erről értesí­tette a phenjani külügy­minisztérium az ország­ban múködö diplomáciai testületeket. A közle­mény szerint a „háború idején érvényes szabá­lyokat alkalmazzák a hadseregre és az egész társadalomra". Megoszlanak a szakértői vélemények arról, vajon Észak-Korea ezzel meghir­dette a rendkívüli állapotot, a katasztrófával fenyegető élel­mezési helyzetre való tekin­tettel, vagy ami valószínűbb, az intézkedés csak az év első felében rendezendő, szokásos katonai gyakorlatokkal kap­csolatos. A dél-koreai védel­mi minisztérium szerint ez utóbbiról van szó, és a phen­jani diplomaták szerint sincs nyugtalanságra ok. Mint mondják, csapatmozgások nem tapasztalhatók, semmi rendkívüli nem történt. Az intézkedés mindeneset­re megnehezíti azt, hogy a nemzetközi segélyszervezetek valóságos képet kapjanak az élelmezési helyzetről. Az in­tézkedés azzal jár, hogy a külföldiek csak előzetes be­jelentés és engedély alapján mozoghatnak az országban. A nemzetközi segélyszerve­zetek hosszú hónapokig tartó vita után érték el nmrégiben, hogy szabadon közlekedhet­tek az országban. A KNDK a múlt héten je­lentette be. hogy március kö­zepén az ország kifogy az élelmiszertartalékokból an­nak ellenére, hogy a napi rizsfejadagot 300 grammról 100 grammra csökkentették e hónap elejétől. Az egyik dél-koreai buddhista csoport legújabb felmérése szerint 3 millió ember életét fenyegeti veszély az élelmiszer hiánya miatt. A „háborús mobilizá­lásról" szóló phenjani beje­lentés egybeesik azzal, hogy több észak-koreai katona át­lépte csütörtök este a két Ko­reát elyálasztó demarkációs vonalat és csak a dél-koreai határőrök figyelmeztető lö­véseinek hatására távozott onnan. Pénteken a KNDK külügyminisztériumának szóvivője az amerikai hadse­reg dél-koreai jelenlétét ne­vezte meg a béketárgyalások legnagyobb akadályaként. Észak-Korea rendszeresen ostorozza „a koreai-félszigeti amerikai fegyverkezést" - e téma felemlegetése a Genf­ben hétfőn kezdődő koreai béketárgyalásokkal esik egy-' be. Tárgyalási kényszer? • Belgrád (MTI) A koszovói albán politikai vezetők pénteken sem jelen­tek meg a tartományi kor­mány pristinai épületében, hogy tárgyalásokat kezdjenek a szerb kormány, illetve a parlament képviselőivel a ko­szovói válság megoldásának lehetőségeiről. Ibrahim Ru­gova, a többségében albánok lakta Koszovó legtekintélye­sebb albán vezetője bejelen­tette: a koszovói albánok hét évvel ezelőtti népszavazásu­kon a függetlenségre szavaz­tak, s így a vezetők nem vé­hetnek részt olyan tárgyalá­sokon, amelyeken napirendre sem kerülhet a tartomány Szerbiától való elszakadásá­nak kérdése. • Több tízezer diák tüntetett „Koszovó, béke, szabadság" Egyes becslések szerint ötvenezren tüntettek tegnap Pristinában, békét és szabadságot követelve. (MTI Telefotó) • Pristina (MTI) Több tízezer albán tünte­tett békét és szabadságot kö­vetelve délután Pristinában, a Szerbiához tartozó Koszo­vó tartomány központjában. A koszovói független egyetemista szervezet által szervezett felvonulás részt­vevői „Legyen vége az erőszaknak", „Koszovó, bé­ke, szabadság", és „NATO ­segíts!", feliratú transzpa­ransekkel vonultak végig an­nak a negyednek a főutcáin, amelyben helyet kapott a ko­szovói amerikai tájékoztatási központ is. A tüntetők egy része albán, illetve amerikai, német, francia és brit zász­lókkal vonult fel, s tömeg több alkalommal is éltette Ibrahim Rugovát, a legtekin­télyesebb, békés ellenállást hirdető függetlenség párti koszovói albán vezetőt. A rendőrség a hétfői tün­tetéshez hasonlóan ezúttal sem tett kísérletet a tömeg szétoszlatására, s helyszíni jelentések szerint a hatósá­gok most nem vontak össze komoly rendőri erőket a tün­tetés helyszínén. A szerb rendőrség a múltban a ko­szovói albánok legtöbb tün­tetését szétzavarta, s a hét eleje óta tanúsított türelem is arra utal, hogy változóban van Belgrád Koszovó-politi­kája, s a szerbiai vezetés nem kívánja tovább élezni a szerbek és az albánok közöt­ti konfliktust. • Szófia (MTI) Todor Zsivkov egykori bolgár államfő vasárnap visszatér a Bolgár Szocialis­ta Párt (volt kommunista párt) soraiba, amelyből 1989 őszén zárták ki - adta hírül pénteken a bolgár sajtó. Kelet-Európa egykori kommunista vezéreinek kor­elnöke, a most 86 esztendős Zsivkov 1954 és 1989 között Todor Zsivkov feltételei állt a Bolgár Kommunista Párt (1990 óta Szocialista Párt) élén. 1962-től 1972-ig az ország miniszterelnöke, majd 1989-ig államfője volt. Vezető posztjáról 1989. no­vember 10-én mozdították el a párt reformerei. Bulgária egykori első szá­mú vezetőjét a szocialista párt egyik szófiai szervezete hivta vissza soraiba. Tag­könyvét a szervezet vasár­napi sajtóértekezletén veszi át, amelyen beszédet is mond. Zsivkov a Trud című szófiai lapnak nyilatkozva kijelentette: csak azzal a fel­tétellel egyezett bele a visszatérésbe, hogy a párt éléről eltávolítják azokat a vezetőket, akiknek semmi közük a szocializmushoz. Egységes európai szocialista párt? • Róma (MTI) Az európai szocialista pártok londoni találkozóján megállapodás született arról, hogy április 7-én újabb ­zárt ajtók mögötti - tanács­kozást tartanak a brit fővá­rosban „az európai szocializ­mus új alapjainak" megvita­tására - közölte Massimo D'Alema, az olasz Baloldal Demokratikus Pártja (PDS) vezetője a mai olasz lapok­ban megjelent nyilatkozatá­ban. A PDS vezetője kifej­tette, hogy Európa jelenleg olyan „fontos pillanatot él, amely egy ugrás kezdetét je­lentheti az európai történe­lemben." Ez az „ugrás" elsőként a Szocialista Inter­nacionálé európai pártjait érintheti. Ezek a pártok ma konfödereciót alkotnak, de ez a szövetség holnapra tényleges politikai formáció­vá alakulhat - mondta. „D'Alema szerint a londo­ni tanácskozás megnyithatja a valódi egységes európai szocialista párt megteremté­séhez vezető utat" - értel­mezték az olasz lapok a PDS vezetőjének szavait. Az egy­séges európai párt megszüle­tése az európai szocialista pártok 1999 februárjában Milánóban (esetleg Bécs­ben) tervezett kongresszusán várható. Kína támogatja a palesztinokat • Peking (MTI) Kína aggasztónak tartja a közel-keleti békefolyamat alakulását, és továbbra is tá­mogatja a palesztin nép „igazságos harcát elfoglalt területei visszaszerzéséért" ­mondotta pénteken Csien Csi-csen kínai külügymi­niszter. A kínai államférfi Szaeb Erakat palesztin dip­lomatával, az izreli-palesztin tárgyalások palesztin kül­döttségvezetőjével Peking­ben folytatott tárgyalásai után nyilatkozott. A kínai kormányt aggasztja, hogy a béketárgyalások holtpontra jutottak. A kínai álláspont szerint a békefolyamat meg­rekedése az araboknak és az izraelieknek egyaránt kárt okoz. Csien Csi-csen szerint a közel-keleti béketárgyalá­soknak az ENSZ határozata­in és a „területet a békéért" elv alkalmazásán kell alapul­niuk. Szaeb Erakat kifejezte reményét, hogy Kína, mint a Biztonsági Tanács állandó tagja, továbbra is erőfeszíté­seket fog tenni az átfogó rendezésért, amely a térség összes országának érdekeit figyelembe veszi. A palesztin vendég átadta Jasszer Arafat palesztin el­nök Csiang Cö-min kínai el­nöknek címzett levelét. Clinton a magyar szabadságharcról • Washington (MTI) Bili Clinton amerikai elnök különnyilatkozat­ban köszöntötte az 1848-49-es magyar sza­badságharc és forrada­lom százötvenedik év­fordulóját. Mint leszögezte, az emlé­kezést annál is inkább mél­tónak tartja, mert az akkori, mérföldkő fontosságú ma­gyarországi események feli­dézik azt az elkötelezettsé­get, amely az amerikai nem­zetben él a szabadság, az egyéni jogok és az önrendel­kezés iránt. Clinton nagy magyar ha­zafinak nevezte Kossuth La­jost, és hangsúlyozta, hogy noha a demokratikus küzdel­met katonai erővel legyűr­ték, a gazdasági, társadalmi és politikai reform magjai már akkor gyökeret eresztet­tek, és a következő évti­zedekben szárba is szökken­tek. Emlékeztetve azokra a magyarokra, akik a szabad­ságharc leverése után új éle­tet kezdtek Amerikában, az elnök kiemelte: szorgalmuk­kal, szabadságszeretetükkel, a család és a közösség iránti odaadásukkal a magyar szár­mazású amerikaiak hozzájá­rultak az Egyesült Államok megerősödéséhez és minden irányú gazdagodásához. Örvendetesnek mondta, hogy Magyarország jövője még sosem tűnt annyira ígé­retesnek, mint ma. - Elköte­lezve a demokrácia mellett, megbékélve saját magával és szomszédaival, Magyaror­szág élvezi a demokratikus nemzetek megbecsülését és támogatását - hangsúlyozta Bili Clinton, hozzáfűzve: vá­rakozással tekint Magyaror­szág NATO-csatlakozása elé, hogy a két ország közö­sen munkálkodhasson a sza­bad, demokratikus és bizton­ságos Európa megteremté­sén. Magyar Tavasz • Varsó (MTI) Magyar Tavasz elneve­zéssel többhónapos kulturá­lis, gazdasági és turisztikai rendezvénysorozat indul Lengyelországban. A feszti­vál megszervezéséhez az al­kalmat az 1848/49-es ma­gyar szabadságharc 150. év­fordulója kínálta. Az ünnep­ségek során kiemelt helyen emlékeznek majd meg a fel­kelők haseregének legendás vezetőjéről, a lengyel szüle­tésű Bem József tábornok­ról. A Magyar Tavasz ese­ményeibe lengyel városok egész sora kapcsolódik be: Varsó, Krakkó, Wroclaw, Poznan, Bytom, valamint Bem szülőhelye, Tarnów. Visszafoglalták a katedrálist • Kolozsvár (MTI) Több száz román görög­katolikus és görögkeleti, or­todox hívó csapott össze ma Kolozsváron, mivel az utób­biak a Legfelsőbb Bíróság jogerős határozata ellenére megtagadták egy, a kommu­nista rendszer idején a gö­rögkatolikusoktól elkobzott és az ortodoxok használatá­ba adott templom visszaadá­sát. A görög katolikusok erővel elfoglalták a város központjában lévő „Az Úr színeváltozása" katedrálist; a templomban még az oltár körül is tömegverekedés folyt. A helyszínre rendőri erőket vezényeltek és Ko­lozsvár központi útvonalán, ahol a templom áll, egy időre a forgalmat is lezárták. A városban délután is feszült légkör uralkodott. Orosz-csecsen tárgyalások • Nazrany (MTI) Nazranyban, az ingus el­nök rezidenciáján megnyílt az orosz-csecsen tárgyalások tizedik fordulója. A küldött­ségeket Ivan Ribkin orosz miniszterelnök-helyettes, il­letve Movtadi Udugov cse­csen külügyminiszter vezeti. Groznijban a tárgyalások előtt elég borúlátóan nyilat­koztak, mert a csecsen veze­tés úgy ítéli meg, hogy Moszkva eddigi vállalásai­ból alig valamit teljesített, s ezért nincs igazán remény az előrelépésre. Amnesztia • Szöul (MTI) A „nemzeti megbékélés" érdekében Kim De Dzsung dél-koreai államfő az eddigi legnagyobb szabású amnesz­tiát hirdette meg pénteken. A kegyelemben részesültek kö­zött vannak azok a nemzet­biztonsági törvény alapján elítélt politikai foglyok is, akiket Észak-Koreában tett látogatásaik vagy tüntetések­ben való részvétel miatt ítél­tek el. Új külön­megbízott • Genf (MTI) Kofi Annán ENSZ-főtit­kár Jiri Dienstbier korábbi csehszlovák külügyminisz­tert nevezte ki a délszláv ügyekért felelős emberi jogi különmegbízottjának. Di­enstbier, aki a rendszerváltás utáni első csehszlokák kül­ügyminiszter volt, Elisabeth Rehn helyét foglalja el.

Next

/
Thumbnails
Contents