Délmagyarország, 1998. március (88. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-06 / 55. szám

Nagy utazás M

inden ember éleiében eljön az a pillanat, amikor úgymond kirepül a családi fészekből. Sok fiatalnak azután lazulnak meg az otthonhoz fűződő szálai, hogy valamelyik felsőoktatási intézmény hallgatója lesz. Ez az idő gyakran egybeesik a családtagoktól való függetlenedés, az egyéni boldogulásra való törekvés szándékával. A nagyobb mértékű önállóságra vágyó egyetemisták vagy főiskolások szerint mindenütt jó, de legjobb az otthontól távol. Minél több időt töltenek messze a családtól, annál inkább feltalálják magukat, és egyre ritkábban vágynak haza. Az első évben még minden hétvégén elutaznak szüleikhez, aztán a következő évben már csak kéthetente, majd pedig egy egész hónapot töltenek távol az otthontól. De az is előfordul, hogy a szülők csupán a tavaszi, őszi és nyári szünetekben látják viszont gyermeküket, aki ugyanakkor egyre kevésbé érzi annak magát. A ritka hazautazásnak az elszakadás vágya mellett más oka is lehet. A súlyos, tömött hátizsákkal vagy sporttáskával, illetve mindezekkel egyszerre a zsúfolt buszon, koszos, fülledt, cigarettafüstös vonaton való utazás a fizikumot és az idegrendszert egyaránt próbára teszi. Nem csoda, ha állva és lökdösődés közepette eltöltött négyórás vonatozás után a diák megfogadja: „Biztos nem jövök haza egy hónapig." Amikor azonban már minden ruhája piszkos, és a hűtő meg a pénztárca is kiürült, ismét felveszi a hátizsákot, megfogja az utazótáskát és - lesz ami lesz - nekivág a négy-, hat- vagy nyolcórás útnak. Egy-másfél napos villámlátogatás után aztán tiszta ruhával és élelemmel megpakolva tér vissza. Ezzel talán kihúzza egy hónapigAz egyetemisták és főiskolások a magyar társadalom egyik legnagyobb ingázó rétege. UNIYERSITAS Honnan jönnek a hallgatók? • Európai tanulmányi központok Első a JATE Ha befut a pesti gyors... (Fotó: Nagy László) Egy kis statisztika A JATE rektori hivatalának munkatársai az előző félév adatai alapján felmérést készítettek arról, hogy hányan érkeztek az ország egyes megyéiből négy szegedi felsőoktatási intézménybe: a JATE-ra, a SZOTE-ra, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Élelmiszeripari Fősikolai Karára és a JGYTF-re. A felmérésből kiderül, hogy a négy intézmény összes hallgatójának 26,2 százaléka Csongrád megyei. Sorrendben a második BácsKiskun, a harmadik Békés megye, a negyedik Budapest. A legkevesebben, összesen 122-en Vas megyéből jöttek, és ők a diákoknak mindössze egy százalékát teszik ki. A felmérés eredményét az alábbi térkép mutatja. Múlt héten hírt adtunk arról, hogy értékelték az európai tanulmányi központok létesítésére benyújtott 29 pályázatot. A bíráló szakmai bizottság, az Akadémiai Tanács 12 pályázat számára ítélt meg támogatást abból a 3 millió ECU-böl, amit az Európai Bizottság nyújt a központok létrehozására. Az első helyre a József Attila Tudományegyetem pályázata került. A további sorrend a következő: 2. Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, 3. Gödöllői Agrártudományi Egyetem, 4. Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest), 5. Janus Pannonius Tudományegyetem (Pécs), 6. Miskolci Egyetem, 7. Kossuth Lajos Tudományegyetem (Debrecen), 8. Külkereskedelmi Főiskola (Budapest), 9. Pázmány Péter Katolikus Egyetem (Budapest), 10. Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola (Szombat• Szombathely (MTI) A szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola is létrehozhat egy európai tanulmányok központot - ezt Hans Beck, az Európai Unió magyarországi nagykövete jelentette be a főiskolán. A • Veszprém (MTI) Gaál Zoltán egyetemi tanárt, a mérnöki kar dékánját választotta meg rektornak a Veszprémi Egyetem tanácsa. Gaál Zoltán, a szavazatok hatvan százalékát kapta meg. A szavazás eredményét elküldik Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszterhez, hogy kinevezési javaslattal továbbítsa a köztársasági elnökhöz. Az 50 éves professzor nevéhez fűződik a veszprémi mérnökképzés kiszélesítése, korszerűsítése és a pihely), 11. Veszprémi Egyetem együttműködve a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájával (Tatabánya) és a Széchenyi István Főiskolával (Győr), 12. Bessenyei György Tanárképző Főiskola (Nyíregyháza). Az Európai Unió Tanulmányi Központok Titkárságának munkatársától, Rostási-Szabó Zsuzsannától megtudtuk, hogy a szegedi tudományegyetem 255 750 ECU-t nyert a pályázaton. Az európai tanulmányi központok szeptembertől kezdik meg tevékenységüket, vagyis az európai ügyekben jártas szakemberek felkészítését. A pályázaton nyertes intézményekkel néhány héten belül megkötik a támogatás folyósításának feltételeit is tartalmazó szerződéseket. A megítélt összeget az Európai Bizottság az 1998-tól 2000-ig terjedő három évre biztosítja azzal a feltétellel, hogy a központokat az ezredfordulót követően legalább további öt évig fenntartják. H. Sz. főiskola 300 ezer ECU elnyerésére pályázott abból a 3 millió ECU-s keretből, amelyből az Európai Unió 12 magyarországi felsőoktatási intézményben közvetlenül segíti az uniós ismeretek magas szintű oktatását. acgazdasági követelményeknek megfelelő átalakítása. Vezetésével indították Veszprémben a gazdálkodási, környezetmérnöki és műszaki menedzser szakokat. A jelenlegi rektor. Győri István mandátuma az év közepén lejár, ezért a Veszprémi Egyetem pályázatot hirdetett a rektori posztra. Ketten jelentkeztek, a jelenlegi rektor és a mérnöki kar dékánja. Előadások, programismertetések során mindketten megmérettettek a hallgatók körében egyaránt. Az elózö félévben 251 olyan hallgató tanult négy szegedi felsőoktatási intézményben, akik az ország másik végéből, Györ-Moson-Sopron megyéből érkeztek Szegedre. Vajon miért az otthonuktól szinte legtávolabbi egyetemet vagy főiskolát választották? írásunkból kiderül, hogy egyesek az önállósulásra vágyva döntenek így, mások pusztán azért, mert az általuk választott képzés egyedül itt folyik. Gombás Ágota negyedéves gyógyszerészhallgató hét órán keresztül vonatozik, amíg hazaér. Az egyetem és a szombathelyi otthona közötti utat háromhetente teszi meg. Azért jött Szegedre tanulni, mert amikor felvételizett, Budapesten kívül csak a SzentGyörgyi Albert Orvostudományi Egyetemen (SZOTE) volt gyógyszerészképzés, és a fővárosba nem akart menni. Mint mondja, a családjából nem ő az egyetlen, aki Szegeden tanul, hiszen az unokanővére is ebben a városban végzett felsőfokú tanulmányokat. Ágota úgy véli, Szeged csak kitérő az életében, a diplomaszerzés után szeretne visszamenni a Dunántúlra. Az előző eset is bizonyítja, hogy vannak olyan területek a felsőoktatásban, amelyeket az országnak csak egy-két pontján oktatnak. Ha valaki ilyen képzésre jelentkezik, könnyen arra kényszerülhet, hogy például a Nógrád megyei Lucfalváról Szegedre jöjjön tanulni. így történt ez Kidben Gyula, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola (JGYTF) harmadéves szlovák-történelem szakos hallgatója esetében is. Szülőfalujában a lakók nyolcvan százaléka szlovákul beszél, és ilyen nyelvet Budapest mellett Szegeden tanítanak. Bár a főváros közelebb fekszik Lucfalvához, de az számára túlságosan zsúfolt, Szeged pedig már egy középiskolai kiránduláson elnyerte tetszését. A későbbiekben is szeretne itt maradni, mert - mint mondja - Nógrád megye szép vidék ugyan, de elmaradott, és ott valószínűleg nem találna munkát. Már a kamaszkorban jelentkező függetlenség iránti igény is egyik oka lehet annak, hogy valaki az otthonától több száz kilométerre lévő városba megy tanulni. Egész Tamás, a JGYTF harmadéves művelődésszervező szakos hallgatója talán a legtávolabbi magyarországi városból, Sopronból érkezett Szegedre. Árra a kérdésre, hogy miért éppen ide jött, röviden azt felelte: ez az egyetemi város van a legmesszebb Soprontól. Ezenkívül szerinte Szegeden legendás hírű diákélet zajlik, erről azok az ismerősei is meséltek, akik itt végezték tanulmányaikat. Tamás azt tervezi, hogy itt keres magának munkát, ha befejezte a főiskolát. Az az egyszerű magyarázata is lehet annak, hogy valaki Szegeden tanul, hogy nem vették fel oda, ahová eredetileg jelentkezett. Döbör András, aki már a tanárképzőn diplomát szerzett és most harmadéves média szakon, öt évvel ezelőtt még úgy tervezte, a szombathelyi főiskolán tanul tovább, és csak másodikként jelölte meg a szegedi főiskolát. Szombathely közelebb esett volna a Győr-Moson-Sopron megyei Beled községhez, ha felvették volna oda. A pontszáma alapján azonban a JGYTF-re jutott be. Ezért mondja azt, hogy nem ő választotta Szegedet, hanem Szeged választotta őt. Hegedős Szabolcs Habilitáltak a SZOTE-n • Munkatársunktól A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem habilitációs és doktori bizottságának februári ülésén titkos szavazással az alábbi jelöltek habilitációját fogadták el: dr. Frenyó Sándor (főorvos, az orvostudomány kandidátusa. Országos Traumatológiai Intézet), dr. Jánossy Tamás (adjuktus, az orvostudomány kandidátusa, SZOTE Kísérletes Sebészeti Intézet), dr. Merchenthaler István (kutatásvezető munkatárs, az orvostudomány doktora, Wyeth Ayerst Womans Health Research Institute, USA), dr. Miczák András (docens, a biológiai tudomány kandidátusa, SZOTE Mikrobiológiai Intézet), dr. Nagymajtényi László (docens, az orvostudomány kandidátusa, SZOTE Népegészségtani Intézet), dr. Kiss Zoltán (főorvos, az orvostudomány kandidátusa, dr. Diósszilágyi Sámuel Kórház, Makó), dr. Kósa Ferenc (docens, az orvostudomány kandidátusa, SZOTE Igazságügyi Orvostani Intézet), dr. Kószó Ferenc (címzetes docens, a biológiai tudomány kandidátusa, SZOTE Bőrgyógyászati Klinika), dr. Rahóty Pál (főorvos, az orvostudomány kandidátusa, Országos Onkológiai Intézet), dr. Tekulics Péter (igazgató-főorvos, az orvostudomány kandidátusa. Szegedi Gyermekkórház), dr. Tóth Gábor (docens, a kémiai tudomány kandidátusa, SZOTE Orvosi Vegytani Intézet). Biológiai előadás • DM-információ Dr. Ormos Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központ Biofizikai Intézetének igazgatója tartott habilitációs tantárgyi előadást „A biológiai energiaátalakítás alapelvei" címmel március 2-án 14 órakor az akadémiai bizottság székházában. , Kopasz Márta kiállítása • DM-információ Kopasz Márta festőművész-grafikus hatvanéves munkáját bemutató tárlat nyílik március 9-én 17 órakor a József Attila Tudományegyetem aulájában. A kiállítást dr. Mészáros Rezső, a JATE rektora nyitja meg. A tárlat anyagát dr. Laczó Katalin tudományos főmunkatárs válogatta és rendezte. A kiállítás március 21-éig tekinthető meg, vasárnap kivételével 10-tól 18 óráig. Egyetemi hangverseny • DM-információ Az egyetemisták részére szervezett hangversenysorozat második része március 11-én este fél 8-kor lesz a JATE aulájában. A műsoron Telemann G-dúr oboa d'amore versenye, Bach 84. kantátája, Monteverdi „Tankréd és Klorinda párviadala" című műve szerepel. A Szegedi Zenekonzervatórium Musica Parlante kamarazenekara mellett közreműködik a Hollandiából érkező Tábori Péter és Mester Blanka, továbbá a fővárosi Állami Operaház művésze, Laczó András, valamint a szintén budapesti Dobozy Borbála csembalóművész. Hárommillió ECU Új rektor Veszprémben A szegedi intézmények hallgatóinak megyék szerinti megoszlása (százalék) 1997. második félévében ÖSSZESEN: • JATE: 6403 fö • SZOTE: 2035 fö • SZÉF: 668 fö O JGYTF: 2766 fő