Délmagyarország, 1998. március (88. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-27 / 73. szám

6 INTERJÚ PÉNTEK, 1998. MÁRC. 27. I TAVASZI f AKCIÓ I J 1998. / ' marci"s 30-tól I aPritis 30-ig í a készlet erejéig. É * akcu ideje alatt I alandékot kan I vili , ' ^ • Széchenyi-díjas: Vígh László Az intelligens sejtmembrán „Szinte játékosan, könnyedén, de sokat dolgoztunk". (Fotó: Karnok Csaba) A 70-es évek elején az SZBK neves lipidkutatójánál, Farkas Tibornál meghallgatásra jelentkezett egy vegyészhallgató: fogadna-e tudományos diákkörösnek? Az akkori egyetemista jelenleg a Biokémiai Intézet igazgatója: Vígh László. - Az egyetem után, ahol sem a latinos könnyedségnek, sem az angolszász nyitottságnak a nyomát nem lehetett érzékelni akkoriban, csak a poroszos fegyelmet, alig hittem, hogy létezik komoly kutatóhely Magyarországon, ahol ennyire közvetlenek, nyitottak az emberek - emlékezik most is szívesen. - Egy volt évfolyamtársam ajánlott be Farkas Tiborhoz, aki bár húsz évvel idősebb nálam és neves kutató, úgy tegezett le az első találkozáskor, hogy lehetetlen volt nem visszategezni. Minden csupa jókedv és derű volt körülötte, a munka pedig öröm. Én, aki az egyetemen éppen ellenkezőleg viselkedtem, hirtelen teljesen megváltoztam: nappal bent voltam a laborban, éjjel olvastam, növényélettanból levizsgáztam, országos diákköri konferencián első díjas lett a dolgozatom, a diplomamunkám is jól sikerült. Végül megpályáztam az egyik gyakornoki státust. Ketten nyertünk felvételt 1975-ben az SZBK-ba, Ormos Pál volt a másik, aki most a Biofizikai Intézet igazgatója. • A „zsíros dolgok", a lipidek és a sejtmembránok azóta központi szereplői az éleiének? - Mondhatjuk. Meg azt is, hogy mindaz, amit azóta elértem, nem jöhetett volna létre a feleségem nélkül, aki jelenleg is a munkatársam. A növények hidegtűrő képességét, a zsírsavak szerepét tanulmányoztuk. Szinte játékosan, könnyedén, de azért sokat dolgoztunk. Három év múlva már elkészült a doktori disszertációm, Hollandiába mehettem ösztöndíjjal. • Hogyan került kapcsolatba Joó Ferenccel, akivel most megosztva kapták a Széchenyi-díjat? - ő a debreceni egyetem oktatója és Beck Mihály híres intézetének tehetséges kezdő munkatársa volt és együttműködő partnert keresett. Azt mondta, úgy sejti, hogy a katalizátoraival nemcsak a lombikjában tud lipideket módosítani, hanem élő szervezetekben is. • Igaza volt? - Addigi kutatásaink alapján okkal feltételeztük, hogy a sejtmembránnak kitüntett szerepe van a hidegkárosodásban, de ez mindaddig eléggé vad és bizonyíthatatlan állítás volt, amíg nem tudtuk a hideghatást csakis a membránra koncentrálni. Amikor ez a viszonylag egyszerű katalizátoros eljárással sikerült és ugyanolyan károsodási szindrómák léptek fel, akkor bebizonyítottuk, hogy a membránon múlik a hideghatásra bekövetkező sejtkárosodás. A katalizátort egy jónevű amerikai cég megvásárolta 1986-ban és azóta használják szerte a világon, hiszen a segítségével programozhatóan el lehet játszani, modellezni a hideg hatását akár alga- vagy növényi sejt vagy rákos sejt membránjára. Rendkívüli volt a nemzetközi érdeklődés, Londonba, Párizsba, Amerikába, Svájcba, Japánba hívtak bennünket, vittük a katalizátort... A 80-es évek közepétől legalább 30 rangos nemzetközi folyóiratban írtuk le, hogy a membránok adott állapota, flexibilitása, fluiditása elengedhetetlen paramétere a membránfunkcióknajc. Ilyen funkciók például az érzékelőképesség, a válaszadóvagy az ellenállóképesség, vagy mondjuk a tumorsejtek felismerése és így tovább. Bebizonyosodott, amit mindig is hittünk, hogy a sejtmembrán egy intelligens képlet. Nem egyszerűen elszenved különféle hatásokat, fizikai és más stresszeket, hanem képes védekezni, parancsokat küldeni az úgynevezett stresszelhárító géneknek. A katalitikus hidrogénezéssel elsőként sikerült kimutatni, hogy az úgynevezett „sejthőmérők", amelyek különféle stresszhatásokat érzékelnek, nemcsak a sejt belsejében vannak, hanem a membránban is. Ennek bizonyos lipidjei elkötelezettek a stresszérzékelésben és a jelátvitelben, a génaktiváló folyamatban. Ezzel bizonyítást nyert a membrán-hipotézis, ami azt is jelentette, hogy az egyszerű eljárással, mintegy tíz évvel megelőztük a molekuláris biológiai, génsebészeti megközelítéseket. • Mindez azt is jelenti, hogy a membrán módosításával védekezni lehet a stressz-okozta betegségek ellen? - Világszerte óriási horderejű, igen messzire vezető gondolkodási-kutatási irányokat vettek a vizsgálatok. Olasz kutatókkal például sikeres kísérleteink folynak egy speciális, az AIDS-el járó és halálos kimenetelű gombafertőzéssel, a hystoplazma nevű kórokozóval kapcsolatban. Mivel ez éppen testhőmérsékleten a legéletképesebb, megpróbáljuk a sejtmembránja hőtűrő-képességét megváltoztatni: ha nem 37, hanem 34 fokon lesz életképes, a szervezet megvédhető. Joó Ferenccel speciális katalizátorok fejlesztésén dolgozunk, amelyekkel különféle stresszszerepet lehet eljátszani. • Vannak membránokat módosító gyógyszerjelöltjeik? - A gyógyszeripari érdeklődés is intenzív, hiszen így a természetes stressz-elfogadó és -válaszadó képességet lehet aktivizálni, nem szükséges génsebészeti beavatkozás. • Az öregedéssel köztudottan késnek a stresszválaszok; talán meg lehet fiatalítani a sejteket? - Nem elképzelhetelen, hogy egyszer majd fel lehet függeszteni az öregedést vagy meg lehet fordítani a folyamatot, vagyis elérni a fiatal sejtekéhez hasonló válaszadási képességet. A sejtjeink így eljuthatnak abba az állapotba, amikor legkisebb stressz kihívására is a leghatékonyabb eszközökkel tudnak felelni. Sulyok Erzsébet ÁrKon-bolcron Könnyeden! STIHL motoros aljnövényzet tisztítók a könnyebb munka érdekében FS 36 motoros kaszához 3.600,- Ft ertekben Stihl utazotaska db FS 80 FS 120 FS 300 FS 350 es FS motoros aljnövenvzet tisztltokhoz 10.000- Ft ertekben 1 db TE 300 fuszegelynyiro FS 500 ÓS FS 550 motoros tisztítótürészekhez: / r • 18.800,-Ft értékben Polycut 40-3 és Autocut 40-4 vágótej Keresse a Stihl kereskedőknél! g? A* i * 6724 Szeged, Pozsonyi Ignác u. 12., Stihl Márkabolt, Tel.: 62/423-031 • 6900 Makó, Aradi u. 99., Nagy István, Tel.: 20/413-414 mmmms>,xmsmm*- mt .^m&zm.ipáWHHHHMnnm