Délmagyarország, 1998. március (88. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-24 / 70. szám

• Kísérletnek szánják a szegedi modellt Lakásépítés hallgatóknak • Tudományos kutatás megyénkben Kevesebb jut fejlesztésre Mészáros Rezső, a JATE rektora egy új labor átadásán. Egyre kevesebb az ilyen alkalom? (Fotó: Karnok Csaba) Lakni pedig kell valahol, az egyetemistának is. A vékony pénzű diáknak bizony nem mindegy, hol és mennyiért húzza meg magát tanulmányai ideje alatt. Ma már az intézményválasztáskor egyre többen nézik meg azt, milyen az adott egyetem, illetve főiskola kollégiumi ellátottsága, mert a magas albérleti díjat egyre kevesebben bírják fizetni. A döntésben tehát fontos tényezővé vált a kvártély kérdése. Az 1 996/97-es tanévben, országos viszonylatban, a felsőoktatásban tanulók 33 százaléka kapott kollégiumi elhelyezést. Szeged a kollégiumi férőhelyek számát tekintve a maga 25 Százalékával jócskán az országos átlag alatt marad. Rácz Bélával, a JATE integrációs rektorhelyettesével arról beszélgettünk, hogy ilyen esetben mit lehet tenni. A Szegedre érkező 30 millió dolláros világbanki kölcsönből az integrációhoz kapcsolódó beruházásokat lehet megvalósítani. Ezek közül a legfontosabb az Ady téren épülő könyvtár, valamint a Kossuth laktanya területére tervezett hallgatói lakásépítési program. Amikor kiderült, hogy a világbanki kölcsönből a diákok életkörülményeit javító beruházásokat is lehet finanszírozni, azonnal munkába kezdtünk - mondta a beszélgetés elején Rácz Béla. Tudtuk, arra nincs sok esélyünk, hogy egyik napról a másikra majd kapunk egymilliárd forintot egy új kollégium építésére, éppen ezért a lépésről lépésre történő fejlesztésben gondolkodtunk. Az egyetem vezetői gazdaságossági alapszámftásokat végeztek, amelyből kiderült, hogy a már meglévő kollégiumok fenntartása is igen drága dolog, azok működtetése ugyanis jócskán leterheli az egyetemi költségvetést. Tehát egy más formát kellett választani, s olyan rendszerben gondolkodni, amely mind rövid, mind pedig hosszá távon megoldást jelent, s amely lé• Budapest (MTI) A Magyar Egyetemi és Főiskolai Sportszövetség a Testnevelési Egyetem aulájában megtartott éves rendes közgyűlésén a szervezet múlt évi tevékenységéről összeállított jelentésből kitűnt, hogy a versenyzők a szicíliai nyári Universiadén szerzett 7 arany-, 4 ezüst- és 1 bronzérmükkel tovább öregbítették a magyar sport jó hírnevét. A nehézségek ellenére jól működtek a főiskolás sportegyesületek, egyre népszerűbbek a szabadidős sporttevékenységnek tekinthető univerzitas-kuparendezvények, ahol például csak kosárlabdában már 76 fővárosi csapat vetélkedett. Az egyetemi és főiskolai ifjúság testnevelésének általános helyzetére a további leépülés jellemző hangzott el. A MEFS évi 10 nyegesen gazdaságosabb a jelenleginél Ekkor merült fel az az ötlet, hogy az egyetem a város különböző pontjain panellakásokat vásárol, s azokat adja ki a hallgatóknak. Ez az elképzelés azonban nem sokáig élt. - A panellakások ugyanis mára elöregedtek, s felújításra szorulnak - hangsúlyozta Rácz Béla. - A felújítás várható költsége és időpontja azonban egyelőre nem ismert, s egyébként is nagyon sok kockázati tényező volt az ötletben, így hát elvetettük. Ezzel szinte egyidőben jött be a képbe az Universitas tulajdonában lévő, közművesített Kossuth laktanya, amelynek területén nagyon sok használhatatlan raktárépület és hangár van. Ezek helyére két-három szobás lakásokat lehetne építeni, amelyek fenntartási költségeit azok a beköltöző hallgatók állnák, akikkel az egyetem szerződést kötne. Az elképzelések szerint a dolog tehát ugyanúgy működne, mint az albérleteknél, azaz a diákoknak kauciót és rezsit kellene fizetniük. Ez a rendszer egyébként Németországban már régóta működik. A Hattyas sori lakások előnye lenne, hogy a belvárosban vannak, közel a felsőoktatási intézményekhez, s a tervek szerint olcsóbban lakhatnának ott a diákok, mint az albérletekben. Nem utolsó szempont - s ez az egyetem célja is -, hogy a rendszer önfenntartóvá válhatna. Az önfinanszírozó modell egyébként a világbanki szakértők tetszését is elnyerte, olyannyira, hogy a szegedi elképzelést kísérletnek szánják a diákok életkörülményeit javító világbanki programban. Rácz Béla elmondta: ha a világbanki kölcsönből marad hárommillió dollár, akkor abból megépítik az első négyszintes lépcsőházat. Azt követően pedig folyamatosan és fokozatosan fejlesztenek, építkeznek, attól függően, hogy mennyi pénz áll a házhoz. A rektorhelyettes beszélgetésünk végén hangsúlyozta, hogy a lakásépítési program egyelőre csak a globális tervezés stádiumában van, s az igazi munka még csak most kezdődik... Szabó C. Szilárd ezer forintos fejenkénti normatív testedzési támogatást kért e helyzet megváltoztatására. A kérést a rektori konferencia és az OTSH egyaránt támogatta. A művelődési és közoktatási miniszter azonban e kérést - amint azt Frenkl Róbert elnök ismertette - forrás hiányában elutasította. A közgyűlés határozata értelmében a kérést megismétlik. Köpf Károly, az OTSH főosztályvezetője a hivatal nevében támogatásáról biztosította a főiskolás sportot. Arról is tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a régóta joggal hiányolt sportkoncepció elkészült. A Sporttörvény legutóbbi módosításának figyelembe vételével - némi átdolgozás után - rövidesen széleskörű társadalmi vitára bocsátják. Elmondta azt is, hogy a sportkoncepció az egyetemi és főiskolai sporttal is részletesen foglalkozik. A közgyűlés jutalmazással zárult. • DM-információ, forrás: KSH A Központi Statisztikai Hivatal 1996-ban felmérte a tudományos kutatási tevékenység Csongrád megyei helyzetét. Az elemzést Donkáné Verebes Éva készítette. Az alábbiakban a felmérés eredményét ismertetjük. A társadalmi-gazdasági megújulás, az anyagi jólét egyik mérőszáma a kutatási, fejlesztési tevékenységre fordított GDP. Az évtized eleje óta az arány jelentősen visszaesett, az 1990. évi 1,61 százalékkal szemben 1996-ban már csak 0,67 százalék volt. A kutatási, fejlesztési ráfordítások közül a tudományos kutatás kisebb mértékben csökkent, mint a kísérleti fejlesztés. Ez utóbbiban jelentős szerep jutott a gazdálkodói kör, a privatizált vállalatok e célra szolgáló szűkös erőforrások miatti kényszerű, de nem égy esetben az elsődlegesen külföldi technológia meghonosításához kötődő K+F tevékenységek beszüntetésének. Csongrád megye a főváros után kiemelkedő jelentőséggel bír a hazai kutatások terén. A megyében lévő kutatási tevékenységet • Munkatársunktól Táblázatunk a kutatóhelyek ráfordításait mutatja be az országban, vidéken és a három legjelentősebb megyében. Az adatokból kiderül, hogy a vidék fele részben sem részesül a támogatásokból, a fővásoshoz képest. A három megye közül, viszont vezet Csongrád. Igaz, az 1994-es évet száz százaléknak véve nálunk kisebb mértékben nőttek a kutatásra és fejlesztésre fordított pénzek, mint a másik két megyében. Emellett, sajnos, a ráfordításból a beruházásra szánt hányad is itt a legkisebb. (Forrás: KSH) végző önálló pénzügyi gazdálkodású szervezeteken kívül az egyetemeken és a főiskolákon'is jelentős az ilyen irányú tevékenység. A megyében végzett alap- és alkalmazott kutatások zömében humán jellegűek. Az elért és elismert eredmények ellenére sem külföldi, sem hazai tőke befektetések nem finanszírozzák még jelentős mértékben a megyében végzett kutatások ráfordításait. A tőke hiányában egyre gyakoribbak a külföldre vitt és ott befejezett kutatási kísérletek, ami természetesen a későbbiekben jogilag sem kedvező a magyar kutatásnak. A kutatási fejlesztési tevékenység országos ráfordításának 6,1 százalékát 1993-ban még 7,4 százalékát - Csongrád megyében használták fel a kutatóintézetek. A három milliárd forintot meghaladó költség több mint 92 százaléka folyó kiadás. Ez az arány magasabb az országos átlagnál, ami azt jelzi, hogy a beruházásokra, a megújulásra fordított összeg nagyságrendje viszont elmarad az országos arányoktól. Ez utóbbi vonatkozásában jelentős továbbra is a főváros-centrikusság, bár az arány Győr-Moson-Sopron megyében volt 1996-ban a legmagasabb. A beruházási pénzeknek közel hetven százaléka jutott a fővárosba, Csongrád megye részesedése mindössze négy százaléknyi. A megyében a kutató-fejles^tő helyeken foglalkoztatottak száma meghaladja a négy és fél ezer, teljes munkaidőre átszámítva pedig az 1700 főt. Az előbbi az országosnak több mint 12, az utóbbi 8,7 százaléka. A Csongrád megye nagyságrendjét követő Hajdú-Bihar megyében ugyanezek az arányok 8, illetve 7 százalék. Ennél kisebb mértékű a különbség a kutatók, fejlesztők létszámarányaiban, míg a K+F személyzet létszámaránya kiugróan magas - 16,5 százalék - Csongrád megyében. A teljes munkaidőre átszámított létszám a megyében valamivel kevesebb az 1994. évinél, a csökkenés az országossal egyező tendencia. A kutatók jelentős részaránya rendelkezik tudományos fokozattal. Csongrád megyében minden száz kutatóból harmincnégy főnek az országos átlag harmincegy fő - van kandidátusi vagy annál magasabb tudományos fokozata. Kiemelkedően magas a megyék rangsorában az akadémiai rendes vagy levelező tagsággal, illetve tudományok doktora fokozattal rendelkezők száma. Magyarországon összesen 6404 kutatónak van tudományos fokozata, közülük 2732-en vidékiek, azon belül Csongrád megyében 646-an vannak. A 6404 tudósból 4734-en a tudományok kandidátusai, 1425-en a tudományok doktorai. Vidéken 2100 kandidátus és 556 doktor dolgozik, megyénkben az előbbiek 471en, az utóbbiak 155-en vannak. A Magyar Tudományos Akadémiához rendes vagy levelező tagként országszerte 245 tudós tartozik, vidékről 76. Csongrád megyében pedig 20 rendes vagy levelező akadémiai tag él. A megye életében a fentiekből következően egy jelentős nagyságrendű, többnyire alulfinanszírozott kutatási tevékenység játszik fontos szerepet. A kutatóbázis eredményessége, a kutatást végző személyzet, a szellemiség léte mindenképpen javítja a társág társdalmi-gazdasági megítélését, a menedzselés hiánya viszont komoly károkat okozhat. Természetesen tény az is, hogy a zömében humán kutatások a jelenlegi gazdasági helyzetben még sokáig háttérbe szorulnak a gazdasági tevékenység megújulását célzó kísérleti fejlesztésekkel szemben. Döntöttek a tankönyvtámogatásokról • Budapest (MTI) A Felsőoktatási Tankönyv- és Könyvtártámogatási Pályázatok Kuratóriuma döntött az ez évi 450 millió forintos támogatási keret elosztásáról - tudatta Farkas Krisztina, a Felsőoktatási Pályázatok Irodájának kommunikációs vezetője. Mint elmondta: összesen 1296 pályázat érkezett 1 milliárd 960 millió forintot igényelve a felsőoktatásban használha1ó tankönyvek és szakkönyvek, valamint „elektronikus lehetőségek" kiadásának támogatására. Tájékoztatása szerint a kuratórium 256 mű kiadásához járult hozzá 377,6 millió forint összegben. A testület az idei keret terhére még tavaly 28 pályázatnak összesen 75,1 millió forintot ítélt oda - tette hozzá. Az irodavezető beszámolt arról is, hogy a nyertes pályázók számára a közeljövőben kiállítással egybekötött fogadást tartanak. A rendezvényen bemutatják a tavalyi pályázaton támogatott könyveket és ismertetik az 1999-es Frankfurti Nemzetközi Könyvvásár kapcsán a felsőoktatási tudományos könyvek idegennyelvű kiadásának támogatására kiírt pályázat eredményeit is. Dolctorandusz világtalálkozó • Budapest (MT) Tavaszi szél '98 címmel április 3-án Gödöllőn nyitják meg a fiatal magyar tudományos kutatók és doktoranduszok második világtalálkozóját - jelentette be Gál András Levente, a Doktoranduszok Országos Szövetségének (DOSZ) elnöke fővárosi sajtótájékoztatóján. Mint elmondta: a háromnapos rendezvényre 500-600 kutatót várnak a világ minden tájáról és a határon túlról. Beszámolója szerint a résztvevők a tudomány közéleti szerepvállalásának kérdéseit, a magyarországi innovációs folyamatok esélyeit és a fiatal tudósok előtt álló feladatokat vitatják meg a konferencián. Szólt arról, is, hogy a találkozó ideje alatt megrendezik a tudományok vásárát, ahol különböző könyvkiadók, szerkesztőségek, alapítványok és az innovációban érdekelt vállalatok, illetve intézmények mutatkoznak be. Gál András Levente tájékoztatása szerint a Tavaszi szél '98 világtalálkozót valószínűleg Göncz Árpád köztársasági elnök nyitja meg és Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter záija. Csongrád megye az élen jár Kutató-fejlesztő helyek ráfordításai (1996) Ráfordítás Ráfordítás Beruházásra fordított hányad M Ft-ban 1996 %-ában a ráfordításból Magyarország, összesen 49 976,6 138,9 10,7 Ebből vidék, összesen 16 596,7 135,6 9,8 Csongrád megye 3 053,5 1153 7,1 Hajdú-Bihar 2 103,0 118,1 113 megye Győr-Moson-Sopron megye 1 640,0 1593 18,2 Egyetemi sportgyülés