Délmagyarország, 1998. március (88. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-20 / 67. szám

PÉNTEK, 1998. MÁRC. 20. HAZAI TÜKÖR 3 ...ha a legközelebbi Ford márkakereskedőhöz ellátogat, mivel a szalonban kiállított autók áraira nem rászámolnak, hanem ameddig a készlet tart a kipontozott Fordokat kedvezőbb .^^KiÉK&a áron megvásárolhatja. Jövőbe vezet Büntetés? U űn és büntetés. Két olyan fogalom, amelynek reális D összhangját többnyire nehéz megtalálni, és végül szinte mindig elégedetlenek a szankciót megállapítok és az azt elszenvedők is. A megyei önkormányzat vezető tisztség­viselőinek ügyében azonban - a vétkes kötelezettségszegés kimondása után - viszonylag könnyűnek ígérkezett a bün­tetés kiszabása. De nem így történt, hiszen csak másodszo­ri nekifutásra, tegnap tudtak megegyezni annak mértéké­ről, amely sokak szerint túl enyhére „sikeredett". Az érin­tettek és a hozzájuk közelállók persze éppen ellenkezőleg ítélik meg a helyzetet. Ez - mondhatjuk - természetes. Az viszont elgondolkodtató: meddig terjedhet egy választott vezető tisztségviselő hatalma, felelőssége, legyen az megyei alelnök vagy éppen polgármester. Szabad-e a lakosság ér­dekeinek képviseletére ígéretet tevő testületet kijátszani? Mert lényegében erről van szó, amikor megkérdezésük, vé­leményük kikérése nélkül - még ha nem is szakértők az adott kérdésben, de a törvény erre jogot ad nekik - dönt egy vezető tisztségviselő. Vagy felejtsük el a sokat emlege­tett és olyannyira várt demokrácia elveinek érvényesítését? De hová vezethet az az út, amelyen - még ha jó szándéktól vezérelve is - egyesek önkényesen határoznak súlyos, tíz-, esetleg százmilliós közpénzek sorsáról? Felmentést adhat­e a kötelezettségszegés vétségében a szakmai hozzáértés té­nyének hangsúlyozása, hiszen éppen emiatt illene tudni, miként lehet annak törvényes keretek között érvényt sze­rezni. A többség, gondolom, a „nem" válasszal ért egyet. Nem is tehet másként, mert különben elszabadulna a „po­kol", kiszámíthatatlanná válna a települések, a megyék, vagy éppen az ország jövője. £ zért, amikor napvilágra kerül bármilyen mulasztás ­legyen szó csupán egyfalú néhány milliócskájáról nem lehetünk elnézőek. Nem engedhetünk a pártérdekek­nek sem, mert emiatt egyesek később vérszemet kaphat­nak, és a lavinát már nehezebb lenne megállítani, mint most egy kisebb hógolyót elkapni. • A kampány bennünket jellemez Szocialista mérleg Véget ért egy fejezet, de nincs ok szégyenkez­ni, ugyanis új, megválto­zott körülmények között folyhat az országépítés ­így összegezte a Parla­mentben végzett munkát három szegedi szocialis­ta képviselő, dr. Botka László, dr. Géczi József Alajos és Fritz Péter. Az utóbbi hetekben az Or­szággyűlést nem kerülte el a választási kampány. A kudar­cok közül a tegnapi sajtótájé­koztatón Géczi képviselő ki­emelte, hogy megoldatlan maradt a kisebbségek ügye, aminek presztízs- és szava­zatveszteség lesz a következ­ménye, de a határon túli ma­gyarokat is nehéz helyzetbe hozta. A Duna-vita zátonyra futásának okaként azt jelölte meg, hogy az ellenzéki pár­tok most nem a realitások, hanem '89-es lelkiállapotuk szerint ítélkeztek. A megyei építkezés elkezdődött, ezért nem szeretnénk, ha az itteni kampányt a dunai vízlépcső vagy a kisebbségek parla­menti képviseletének megol­datlansága befolyásolná, hi­szen ezeknek az ügyeknek a sikertelensége nem a Parla­ment szocialista frakcióján múlott - fogalmazott Fritz képviselő. Annál is inkább, mert a következő Parlament megalakulásáig még olyan eredményeket várnak, mint például Mórahalom kistér­ségben - közmunka pályázat­nak köszönhetően - a külte­rületi dűlő utak rendbehoza­tala, vagy a Maty-ér környé­kének - a kajak-kenu világ­bajnokságnak is hála - nem­zeti sport és szabadidő köz­ponttá nyilvánítása, vagy hogy a konzervgyár - a Be­fektetési Bank tőkeinjekciói­nak eredményeként - tőzsdé­re kerül. Az igazi korszakváltás március 31-én, az Európai Unió és Magyarország közöt­ti tárgyalás kezdetéhez köthe­tő, nem a májusi választások­hoz, mert ekkor dől el, hogy a gazdaság különböző ágaza­tai, a régiók milyen enged­ményekkel és feltételekkel csatlakozhatnak az EU-hoz ­vélekedett Botka képviselő. Az integrációs folyamatot nem a harsányság, hanem a hatékonyság jellemzi. A kampány része, hogy az újra nem választott honatyák milliós végkielégítéssel tá­vozhatnak a Parlamentből, melynek indoka - válaszolt kérdésünkre Botka képviselő -, hogy a végkielégítés intéz­ménye mindenkire vonatko­zik, s az összeférhetetlenségi törvény következtében föl kellett számolniuk civil kötő­déseiket. A kampány olyan ­állították a szocialista politi­kusok -, amilyen a választó­kerület. Ú. I. Pontozással • • On nyer... Keresse a ponttal jelölt Fordokat, és az ár Önnel szemben alul marad! • Sárszentmihóly (MTI) A sárszentmihályi polgár­mester az Alkotmánybíróság­hoz fordul amiatt, mert nem nézhette meg azokat az általa összegyűjtött aláírásokat, amelyeket az OVB nem talált hitelesnek - közölte Tóth Ta­más. Mint ismeretes, a pol­gármester eddig több mint 140 ezer támogató aláírást gyűjtött össze kezdeménye­zéséhez. amelynek célja az, hogy írjanak ki népszavazást a halálbüntetés visszaállításá­ról. Mivel az Országos Vá­lasztási Bizottság az aláírá­sok átvizsgálása után azt a határozatot hozta, hogy nincs meg a referendum kiírásához szükséges számú hiteles alá­írás, Tóth Tamás azt kérte a testülettől, hogy mutassák meg neki és a nyilvánosság­nak azokat a kézjegyeket, amelyek fennakadtak az OVB szűrőjén. Szállíté­szalagtüz • Hejöcsaba (MTI) Száz- és háromszázmillió forint közötti kár érte a Hejő­csabai Cement és Mészmű­vek Rt. a szállítószalagtűz miatt. Miskolc hejócsabai ne­gyedében a lakók észlelték először, hogy kigyuladt a ce­mentgyárat a kőbányával összekötő gumiból készült szállítószalag. A miskolci tű­zoltók nagy erőkkel vonultak a helyszínre. Akkor a szállí­tószalag már mintegy másfél­két kilométer hosszúságban lángolt, az égő gumi fekete füstje gomolygott. A tűzoltók munkáját nehezítette a hely­szín megközelíthetősége, és az is késleltette az oltást, hogy több mint egy órával a keletkezés után kapták a jel­zést. Csaknem négy órába tellett, míg sikerült megfé­kezni a tüzet. A szabadrablás emléke • Vác (MTI) Az 1848-49-es szabadság­harc váci eseményeinek em­lékeiből nyílt kiállítás a város Tragor Ignácról elnevezett múzeumában; a tárlat júliusig tekinthető meg, s naponta délelőtt 10 órától este 6 óráig váija a látogatókat. Két csata is lezajlott Vácott, ezeket idézik föl a kiállított fegyve­rek - kardok és pisztolyok -, illetve több dokumentum is. A tavaszi hadjárat idején, 1848. április 10-én Damja­nich tábornok hadteste itt üt­között meg a császári erők­kel, és aratott győzelmet. Ké­sőbb a honvédek a támadó orosz katonák ellen védték a várost, július 17-én Görgey visszaverte Paszkevics főerő­inek támadását. Utóbb a túl­erő miatt visszavonultak; ek­kor az orosz csapatok pa­rancsnokai kétórás szabad­rablást engedélyeztek, ami nagy károkat okozott a pol­gárosodó településnek. • Sikeresnek nevezték az Érdekegyeztető Tanács munkáját Társadalmi béke és stabilitás Horn Gyula és Kiss Péter munkaügyi miniszter. Sikeres négy évről beszéltek. (MTI Telefotó) • • Budapest (MTI) Nem lehetett volna fenn­tartani a társadalmi békét és a politikai stabilitást a mun­kavállalói, a munkaadói és az önkormányzati érdek­képviseletek, illetve a kor­mány alkotó együttműködé­se nélkül - hangsúlyozta Horn Gyula miniszterelnök csütörtökön az Érdekegyez­tető Tanács négyéves mun­káját értékelő ülésén a Munkaügyi Minisztérium­ban. A miniszterelnök sike­resnek nevezte az elmúlt évek érdekegyeztetését, bár elismerte, hogy nem sikerült tető alá hozni az 1994 nya­rán tervezett társadalmi-gaz­dasági megállapodást. - Ezért viszont - tette hozzá - egyik félnek sincs oka szemrehányást tenni a másiknak. A kormányfő leszögezte: a kabinet szándéka szerint az európai uniós csatlakozási tárgyalások során folyama­tosan egyeztet a partnerek­kel. A miniszterelnök rámuta­tott, Közép-Kelet-Európában egyedül Magyarországon alakult ki a rendszeres ér­dekegyeztetés. Sikerült ér­demben összekapcsolni a re­formokat a stabilizációval. Ennek során például ered­ményesen egyeztettek a szo­ciális partnerekkel a nyug­díjreformról. A bér- és álmegállapodá­sok végigkísérték a négy évet - mondta a miniszterel­nök. Jelentős előbbre lépés­nek nevezte az 1998-as jöve­delmekről szóló egyezséget. A miniszterelnök köszönetet mondott az érdekegyeztető feleknek az együttműködé­sért. • Lehmann-Ratlcai-ügy Megrótták az elnököt Miután az elmúlt hé­ten Csongrád megye közgyűlése - ez alka­lommal fegyelmi taná­csa - nem tudta lezárni Ratkai Imre alelnök és Lehmann István elnök fegyelmi ügyét, a testü­let tegnap ismét zárt ülést tartott. Ezen - a szükséges, minimálisan 21 helyett - 31 igen sza­vazattal megrovásban részesítették Lehmann elnököt, míg 3 2-en amellett voksoltak, hogy Ratkai Imrétől megvon­ják 13. havi juttatását. A fegyelmi büntetés mér­tékéről, kiszabásának körül­ményeiről az érintettek mellett néhány képviselő vé­leményét is megkérdeztük. Lehmann István: - Az ASZ-jelentés, amelyet én el­fogadhatónak tartottam, fel­borzolta a kedélyeket. A rám kirótt büntetést - bár vi­tatni nem tudom - nem tar­tom megalapozottnak, vá­rom annak Írásbeli indoklá­sát. Állítom mindezt annak ellenére, hogy az elmúlt he­tekben sokféle vádaskodás szenvedő alanya voltam. Véleményem szerint politi­kai indíttatásból támadtak engem, hiszen személyem­mel kapcsolatban semmi konkrét mulasztás, károko­zás nem merült fel. Igaz, el­nökként felelek a gazdálko­dás szabályszerűségéért. Azért viszont nem érezhe­tem bűnösnek magam, mert valaki - vagy valakik ­megsértik a törvényi előírá­sokat, azt inkább rajtuk kell számon kérni. Ratkai Imre: - Fél órá­val az ülés után még nehéz értékelni a döntést. Az tény: vétettem, de nem bűnöztem, sem jogi, sem erkölcsi érte­lemben. Ezt támasztja alá, hogy - bár korábban olyan súlyos vádak is elhangoztak, hogy 32, míg mások szerint 28 milliót elloptam - a fe­gyelmi tanács nem indított ellenem vizsgálatot károko­zás, kártérítés címén. A tes­tület néhány tagjának bizal­matlansági indítványát is érthetetlennek tartom. Csak azt mondhatom: a megye ér­dekében próbáltam eljárni, bár az önkormányzati túl­szabályozottság és a napi élet messze áll egymástól. Mégsem tartom szükséges­nek, hogy „felálljak" a szé­kemből. Természetesen na­gyon várom a fegyelmi bün­tetés indoklását. Számomra a legnagyobb tanulság: a mai hazai társadalmi, politi­kai, gazdasági közállapotok lehetőséget adnak az ártat­lanság vélelmének figyel­men kívül hagyására is. Kiss Gyula képviselő: ­Ne mondja azt senki, hogy itt nem történt súlyos vétség, nincs ok az alelnök felmen­tésére. Nyolc órán át tár­gyaltuk az ÁSZ-jelentést, amely szerintem valós és lé­nyeges hibákra mutatott rá. A történtek után miként hi­hetünk majd Ratkai Imré­nek? A kiszabott büntetés pedig aránytalanul enyhe. Ezért azt tervezem, hogy az ügyészséghez fordulok jog­orvoslatért. Farkas Sándor képvise­lő: - Példaértékű volt, hogy a testület egyhangú szava­zással kimondta a két érin­tett személy vétkességét. A büntetés mértékének meg­állapításánál viszont már a politikai érdekek jutottak fő­szerephez. Pedig senki sem vonhatja kétségbe a számve­vőszék megalapozott ténye­ken alapuló megállapításait. Ezért sajnálatos, hogy a fe­gyelmi tanács tagjainak egy része - és így nem lett meg a minősített többség - nem szavazta meg a kártérítési határozat meghozatalát. Oláh Sándor képviselő: ­Egyesek előre prejudikáltak dolgokat, holott személyhez kötötten nem derült fény sikkasztásra, vagy más bűn­tényre. A belső információs rendszerrel persze baj volt, ezen változtatni kell(ett). Ezért is kötelezte a testület az elnököt bizonyos intézke­dések megtételére. A kisza­bott büntetésekkel egyetér­tek, az alelnök lemondatásá­ra tett javaslatot viszont in­dokolatlannak ítéltem. Póda Jenő képviselő: ­Nem lehetünk igazán elége­dettek, hiszen a múlt héten megállapított fegyelmi vét­séget, valamint a károkozást tekintve, azok szankcionálá­sa csak látszatbüntetésnek minősíthető. Ez azonban már azon képviselők felelős­sége, akik megakadályozták, hogy az elkövetett cselek­mények súlyával arányos büntetések szülessenek. A közvélemény ugyanakkor azt már tudja: a megyei ön­kormányzat fegyelmi taná­csa elfogadta a számvevő­szék jelentését, amely alátá­masztja a vétkes kötelezett­ségszegés tényét. Ezzel együtt joggal háborodhatnak fel, hogy törvénysértő mó­don kezelik a közjavakat,, és amikor ez kiderül, ilyen enyhe a büntetés. N. Rácz Judit Aláírások a halálbüntetés ügyében

Next

/
Thumbnails
Contents