Délmagyarország, 1998. március (88. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-20 / 67. szám

4 KRÓNIKA 1— PÉNTEK, 1998. MÁRC. 20. • Külföldi diákok a Kőrösy szakközépiskolában Iskola a határon túl A külföldi diákok, Katié Furr (USA), Amy O'Shea (Ausztrália), Bernie Holland (Új-Zéland), Mariana Ramos (Brazília) és a Németországban járt Pintér Anita. (Fotó: Karnok Csaba) miről írt a DM? • 75 éve Tanulási tilalom elsá napja A Bajtársi szövetségek határozatai értelmében ma reggel nyolc órakor a kü­lönböző fakultások bejára­tainál az a meglepetés vár­ta a zsidó vallású és a Baj­társi egyesületekbe nem tartozó keresztényvallású hallgatókat, hogy az egye­O 50 éve temi épületekbe nem en­gedték be őket. A hír ért­hető meglepetést és meg­döbbenést keltett város­szerte, mert az eddigi ta­pasztalatok alapján min­denki meg volt győződve a szegedi egyetemi hallgatók békés szándékairól. (1923) A Szabadság-szobor árnyékában Joliot Curie asszony, párizsi egyetemi tanár és az atomerő bizottság egyik biztosa Franciaországból repülőgépen New Yorkba érkezett. Kiszálláskor az amerikai bevándorlási ha­tóságok közölték vele, hogy nem hagyhatja el a bevándorlási hivatalt és semmiféle nyilatkozatot nem tehet. Az intézkedés okáról a hatóságok semmi­féle felvilágosítást nem ad­tak. Joliot Curie asszony tájékoztatni akarta az ame­rikai népet a Franciaor­szágban élő spanyol köz­társasági száműzöttek ín­séges helyzetéről. (1948) O 25 éve A veseátültetés kérdéseiről A veseátültetéssel kap­csolatosan sajtótájékozta­tást tartottak az Egészség­ügyi Minisztériumban. Egyebek között elhang­zott, hogy az első veseá­tültetést ez év január ti­zennyolcadikán végezték el a szegedi 1. számú se­bészeti klinikán. Egy hu­szonegy éves nő élő édes­anyjának veséjét kapta meg. A műtét technikailag jól sikerült, de néhány nap múlva kilökődési tünetek mutatkoztak, ezért a beül­tetett vesét eltávolították. A beteg jól van, továbbra is művesekezelésben ré­szesül. (1973) a A Montana bízik a déli régióban Szeged: informatikai centrum? RÓZSA EDIT ország­gyűlési képviselő választási irodája (Szeged, Károlyi u. 2-4.. tel./fax: 326-588, 424­130) a választópolgárok rendelkezésére áll hétköz­nap 9 és 17 óra között. DR. SZABÓ LÁSZLÓ, a 7-es választókerület (Újsze­ged) képviselője fogadóórát tart pénteken 15.30 és 16.30 óra között a Korondi utcai orvosi rendelőben. JOGSEGÉLYSZOLGÁ­LATI fogadóórát tart az MDF szegedi szervezete 16 órakor a Tábor utca 5. szám alatti irodában és ügyeletet tartanak 8 és 18 óra között. A KERESZTÉNYDE­MOKRATA NÉPPÁRT Victor Hugó utcai székhá­zában 16 és 17 óra között ingyenes jogi tanácsadást tartanak a párt jogtanácso­sai. SZEMÓK ÁRPÁD, a 22-es választókerület (Új­Rókus) képviselője fogadó­órát tart 16 órától a Garam ulcai óvodában. HOLNAP DR. SZALAY ISTVÁN polgármesternek, az MSZP országgyűlési képviselője­löltjének (Csongrád megye 1. számú választókerület) kampánycsapata közönség­találkozót tart az Odesszai ABC előtt 16 és 18 óra kö­zött. A rendezvényen részt vesz Gyémánt Imre, Kozma József, Kiss Tamás önkor­mányzati képviselő is. DR. FARÁDY ÉVA. a MIÉP és a Metész Csong­rád megyei 3. körzeti or­szággyűlési képviselőjelölt­je bemutatkozik választói­nak, videovetítéssel egybe­kötve, Üllésen 18.30 órakor a művelődési házban. Gazdajegyzők Szegeden • Munkatársunktól Szegeden a Pick-klubban gyűltek össze tegnap a Csongrád megyében tevé­kenykedő gazdajegyzők. A 31 mezőgazdász a tanácsko­záson a földhasznosítási tá­mogatásokat tekintette át, majd beszámolót hallgatott meg a Növényegészségügyi és Talajvédelmi, valamint az Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állo­más munkatársaitól. Vala­mennyien az aktuális jog­szabály-változásokat ismer­tették. A megyei szakembe­rekre különben nem kevés feladat hárul jelenleg az ele­mi kárbecslések, a gázolaj­támogatások, az őstermelői igazolványok kiadása és ér­vényesítése miatt. A tegnapi tanácskozáson bemutatko­zott az IKR Bábolna Rt. 4000-es körzete is. Pártok a startvonalnál • Munkatársunktól Ma este 6 órakor a Royal Szállóban a Közéleti Kávé­ház rendezvényén Kéri László szociológussal, a Kritika című folyóirat már­ciusi számában megjelent Pártok a startvonalnál című tanulmányról és az 1998-as választási esélyekről be­szélget a házigazda: dr. Szondi Ildikó egyetemi ad­junktus. A dél-alföldi régióból egyedüli intézményként a Körösy József Közgaz­dasági Szakközépiskola külföldi diákokat fogad a nemzetközi American Field Service szervezet tagiskolájaként. Az ide érkező diákok az iskolá­ban és vendéglátóiknál ismerkednek a magyar élettel. A Kőrösy József Közgaz­dasági Szakközépiskola har­madik éve fogad diákokat a világ számos pontjáról az American Field Service tag­jaként. Az ide látogató kül­földi diákok 6-9 hónapot töl­tenek itt, eközben ismerkedve az országgal és a nyelvvel. A szervezet az első világháború után alakult, American Am­bulance Field Service néven. Az önkéntes alapon szervező­dő nonprofit intézmény ma már a világ számos országá­val tart fenn kapcsolatot, így Június végére elkészül az E5-ös autópálya Kis­kunfélegyháza déli kijá­rójáig futó szakasza, s 2003 szilveszterén már biztos, hogy Budapesttől a röszkei határátkelőig ér a négysávos sztráda - hangzott el tegnap azon a fórumon, ame­lyet a Magyar Autóklub Csongrád megyei szer­vezete rendezett Szege­den, a megyeházán. S hogy épül-e új határállo­más Röszkén, lesz-e pénz egy Kiszombort el­kerülő, a román határig vezető útra? E kérdések­re is választ kínáltak a sztrádafórumon résztve­vő szakemberek. Minisztériumi főosztály­vezető, az Alföldi Kon­cessziós Autópálya (AKA) Rt. vezető szakembere, or­szággyűlési képviselő, me­gyei önkormányzati tisztség­viselő és vámparancsnok-he­lyettes éppúgy asztalhoz ült a megyeházi autópálya ta­nácskozáson, mint a terület­fejlesztésben vagy éppen a határátkelő építési ügyekben járatos vámparancsnok-he­lyettes. Vagyis szakértőkből nem volt hiány - állapíthat­1990 óta Magyarországgal is. A szegedi szakközépiskola 1995 óta tagja a szervezet­nek, egyelőre egyedüliként a délalföldi régióból. A Kő­rösyben három év alatt 11 di­ák fordult meg, akik Norvé­giából, Thaiföldről, Ausztrá­liából, Brazíliából, Új:Zé­landról és az Egyesült Álla­mokból érkeztek. Jelenleg négy külföldi diák tanul az is­kolában, ahonnan eddig két tanuló volt külföldön a szer­vezettel. Az iskola tanára, Csorbáné Gulyás Márta sze­rint, aki az iskola és az AFS közti kapcsolatokkal foglal­kozik, nem várható, hogy nö­vekedne a külföldön tanuló magyar diákok száma, hiszen annak költsége 3500-6000 dollárra rúg, amit a tanuló családjának kell állnia. Ebben az összegben a repülőjegyen és a biztosításon túl benne van az AFS irodáinak fenn­tartásához szükséges pénz, il­letve az AFS negyedévenkén­ták meg a fórumra érkezők, mint ahogy jó néhány konk­rét információval is gazda­gabb lett az, aki a régóta óhajtott, Szegedig kanyargó autópályáról szeretett volna többet megtudni. így például hallhattuk: az AKA már az idén folytatja az előkészüle­teket a Félegyházáig elérő sztráda továbbépítésének ér­dekében. Semmi akadálya nem lehet hát annak, hogy az előírt határidőt betartva, 2003 végig elkészüljön ez a több tízmilliárdos beruházás. De az is elképzelhető, hogy ennél hamarabb is autózha­tunk majd ezen az úton. Mint ahogy már jóval több, mint álom a E43-aes autópá­lya is, amelynek beruházási munkálata egy Szegedet északon elkerülő úttal indul­na meg az E5-től keletre ha­ladván, majd űj Tisza-híd fö­lépítésével folytatódna, s a Marostól északra futna az aszfaltcsík a román határig. De ennél jóval hamarabb el­készülhet az új határátkelő Kiszombor és Csanád kö­zött. Ehhez a beruházáshoz kapcsolódóan új, 6 kilométe­res utat is kap majd Csong­rád megye, amely Kiszom­bort megkerülve vezeti le a forgalmat az itt létesítendő ti rendezvényeinek anyagi fe­dezete. Ezeket az egy hetes rendezvényeket a szervezet minden tagországban meg­tartja ott tanuló diákjai szá­mára. Nem várható az ide lá­togató külföldi diákok számá­nak jelentős növekedése sem, hiszen egyre nehezebb ven­déglátó családokat találni, az AFS ugyanis a vendéglátók­nak nem ad támogatást a diá­kok elszállásolásához. A külföldi diákok elsősor­ban nem Magyarországra akarnak jönni, már a nyelvi problémák miatt sem. Az itt tanuló AFS-es diákok közül többen Nyugat-Európába sze­rettek Volna menni, ahol azonban nem sikerült helyet találni számukra. Az egyik diák elmondta, hogy hét or­szágot jelölt meg a szervezet­nél, ebből Magyarország a harmadik volt. - Számunkra az egyik gond az, hogy sok család azért fogad külföldi diákokat, határállomáshoz. Már az is biztos - hangzott el a tegna­pi fórumon -, hogy ehhez az. építkezéshez Phare-segélyt kap régiónk. Az idén 250 millió forint fordítható a be­ruházás előkészületeire, s ha a Brüsszelből érkező pénzek a remélt határidőre megér­keznek, jövő tavasszal már megjelennek az útépítő mun­kagépek is a zombori pusz­taságban. Hihetné az ember, hogy ennyi jó hír hallatán még ak­kor is mosolygós arcok te­kintettek a hallgatóság sorai­ból a szakértőkre, ha gyor­san kiderült, a sztráda hasz­nálati díja olcsóbb már nem lesz, s egyelőre még azt sem tudni pontosan, mennyibe kerül majd egy pesti út, ha az autós már Kiskunfélegy­háza déli határában fölkor­mányozza kocsiját az E5-re. Ám amikor elérkeztek a kér­dések percei, szinte csak pa­naszok soroltattak. A do­rozsmai kiskertek tulajdono­sai arról faggatóztak, vajon lehet-e még változtatni a pá­lya nyomvonalán, ugyanis a tervezett út olyan közel ­szerintük túl közel - fut bir­tokaikhoz. Nos, az autósztrá­da tervezési szakasza lezá­rult - hangzott el a tanácsko­hogy angol nyelvtanára le­gyen a hasonló korú gyere­küknek - mondja Mariana Ramos, brazíliai diák. - Volt már arra példa, hogy egy ta­nulónak emiatt új vendéglátó után kellett néznie. Hasonló problémáról nem számolt be Pintér Andrea, a Kőrösy szakközépiskola tanulója, aki Németországban töltött né­hány hónapot. - Ez persze érthető - mondja -, hiszen ke­vés német szülő akarná ma­gyarul taníttatni a gyerekét. Abban viszont egyetértet­tek, hogy a beilleszkedés mindannyiuk számára nehéz volt. A külföldön tanuló ma­gyar diákok a kint szerzett is­meretekkel hosszabb távon is élni kívánnak, többnyire a nyelvvizsga megszerzése is cél. Az itt tanuló külföldi diá­kok azonban elmondták, to­vábbtanulási terveikben alig­ha tudják majd kamatoztatni a magyar nyelv ismeretét. Nyilac Gergely záson -, s abban bizony sen­ki ne is reménykedjék, hogy új nyomvonalat rajzolnak meg egy évvel a kivitelezés megkezdése előtt. Ami pe­dig már a csengelei körzet lakóit kedvetlenítheti el: fa­lujuknál ugyan épül pihenő a sztrádán, de itt nem hajthat­nak föl az útra, mivel fölve­zető csomópont Csengelén nem létesül. Az is kiderült tegnap, hogy sokak számára még az sem világos, mikor és mennyi pénzt kapnak majd a pályaépítés céljaira megvásárolt földjükért. Volt olyan fölszólaló, aki azt pa­naszolta, hogy vele már há­rom éve megkötötték az adásvételi szerződést, ám pénzt még a mai napig nem látott. Ezekre a fölvetésekre egyetlen jó tanácsot kaptak. Akinek bármilyen vitája tá­mad a földeladás során, pa­naszával forduljon a bíró­sághoz. S hogy mikor lesz új hatá­rátkelőnk Röszkén? Ha'elké­szül odáig az autópálya - ér­kezett a válasz. Most tehát csak azért kell fohászkod­nunk, hogy az éppen 25. születésnapját ünneplő régi határállomás addig ne ömöl­jék össze... Bátyi Zoltán Második alkalommal rendezett szakmai napot tegnap délelőtt Szege­den, a Forrás Száltóban a Montana Információ­technológiai és Kommu­nikációs Rt. Mivel a cég nemrégiben többségi tu­lajdont szerzett a szege­di Griff Kft.-ben, a déli régiót informatikai cent­rummá kívánja fejleszte­ni. Szajbély György, a Mon­tana Rt. vezérigazgatója el­mondta: a részvénytársaság a közelmúltban többségi tu­lajdont szerzett a szegedi Griff Kft.-ben, azért, hogy az ország déli területein meghatározó szerephez jus­son. A 2,5 milliárd forgalmú Montana fantáziát lát egy­részt a szegedi és a Csong­rád megyei informatikai pi­acban, másrészt a hármas határ közelségében. Mint ahogy azt a további­akban kifejtette, nem titkolt cél a szegedi szoftverbázis kiépítése, majd a határok át­lépése. Ebben a munkában sokat segítenek a Griff Kft. tapasztalatai. A Griff ugyan­is - erre Kohajda András ügyvezető igazgató tett uta­lásokat - látja, mekkora a hiány a szoftverekben. Amennyiben pedig az Euró­pai Unió határa Szegedhez közel húzódik majd, lehető­ség nyílik a romániai, szerbi­ai szoftverek „beszívására", a határokon túli irodák meg­nyitására is. A Griff nevét a környéken két „termék" kapcsán ismer­ték a felhasználók. Egyrészt a költségvetési intézmények­re szabott, a jogszabályokat alaposan ismerő szoftverek­ről, másrészt a hagyományos vállalati tevékenységről (azok a cégek fordultak a Griffhez, amelyek kevés pénzért komplett ügyviteli megoldást szerettek volna vásárolni). A szegedi kft. a Montanával együtt nemrégi­ben a KVI tenderét is meg­nyerte, amelynek köszönhe­tően hároméves projektet in­díthat mintegy 4 ezer költ­ségvetési intézményben. A sajtótájékoztatón részt­vevő dr. Szeri István, a Csongrád Megyei Kereske­delmi és Iparkamara elnöke - a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara informatikáért felelős alelnöke - hangsú­lyozta, a Montana és a Griff tevékenységének olyannyira nagy a jelentősége, hogy a gazdasági önkormányzaton belül önálló osztály is ala­kult. A CSMKIK-hoz máris 384 olyan vállalkozás tarto­zik, amely erről a piacból él. A Montana és a Griff ter­jeszkedésének személy sze­rint azért is örül, mert a ve­zetőkkel együtt kezdték pá­lyájukat a mostani Tisza Vo­lán Rt.-nél. Szegeden ráadá­sul hamarosan megalakul a Közép-Kelet-Európái Infor­mációs központ, amely Pha­re segítséggel kapcsolja össze Romániát, Szerbiát, Szlovéniát, Horvátországot és Magyarországot. A köz­pont létrehozásában a szom­szédos országok fejletlen te­lefóniája miatt a CSMKIK­nak óriási szerepe lesz. Az immáron Montana­Griff Kft. ügyvezetője, Ko­hajda András a cég terméke­ivel kapcsolatban kiemelte, hogy információs rendszere­iket „tokkal, vonóval" adják, vagyis azok mindent tudnak, amire a mai technika képes. Mintegy 300 szerződő féllel állnak kapcsolatban, szoftve­reiket 800 helyen alkalmaz­zák, s az elmúlt évi forgal­muk elérte a 300 millió fo­rintot. Fakat* Klára • Kiskertes bánat autós örömökkel Megyeházi sztrádafórum

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents