Délmagyarország, 1998. március (88. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-19 / 66. szám

II. UNIVERSITAS CSÜTÖRTÖK, 1998. MÁRC. 19. Matematikai központ . • Budapest (MTI) A Bolyai János Matematikai Társulat a Művelődési és Köxoktatási Minisztérium támogatásával létrehozta az Erdős Pál Matematikai Kutatóközpontot. Az alapító okiratot Magyar Bálint kultuszminiszter, Csiszár Imre, a társulat elnöke, Michelberger Pál, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke, valamint több nagy tudományegyetem matematika tanszékének egyegy képviselője írta alá. Az aláírás alkalmával elhangzott: a központ célja a nemzetközi együttműködésben végzett matematikai kutatások segítése. Ennek érdekében az új intézmény alkotóműhelyeket szervez és létrehozza az Erdős Pál vendégprofesszori ösztöndíjat. Az MKM évi 10 millió forinttal, az amerikai DIMACS Kutatóintézet, a Lucent Technologies és a Microsoft pedig évente összesen 30 ezer dollárral támogatja a központ működését. A támogatók 3 évre vállalták, hogy hozzájárulnak az űj intézmény költségeihez. Az Erdős központ az idén két nagyobb rendezvényt szervez: június 25. és július 8. között kerül sor a „Véletlen diszkrét rendszerek", majd július 13-24. között a „Bolyongások" című alkotóműhely megrendezésére. A központ hamarosan közzé teszi az Erdős Pál vendégprofesszori ösztöndíj pályázati felhívását, annak érdekében, hogy külföldről néhány hónapra vendégkutatókat fogadhassanak magyarországi közös kutatásokban való részvételre. Regionális ismeretek • Munkatársunktól A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Tudományos Bizottsága tanácskozást rendez „Regionális ismeretek oktatása a magyar felsőoktatásban" címmel március 25-én 10 órakor a József Attila Tudományegyetem rektori tanácstermében. Rechnitzer János, a bizottság elnöke nyitja meg a fórumot, majd Mészáros Rezső, a JATE rektora beszél a regionális egyetem szerepköréről, az integrációs törekvésekről és a képzési struktúra változásairól. Lengyel Imre, a felsőoktatási albizottság elnöke beszámol az albizottság céljáról, működéséről. Ezt követően a címben megadott témáról hangzanak el előadások Enyedi Györgytől (Eötvös Loránd Tudományegyetem), Korompai Attilától (Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem), Lados Mihálytól (MTA), Lengyel Imrétől (JATE), Nemes Nagy Józseftől (ELTE) és Sántlut Attilától (Janus Pannonius Tudományegyetem). Az előadásokat vita követi. Délután két órától a tanácskozást a közgazdasági tanszékcsoport Honvéd téri épületében folytatják. Farkas Beáta ismerteti a JATE közgazdasági doktori képzését, különös tekintettel a regionális ismeretanyagra. Megvitatják a felsőoktatási albizottság tervezett hírlevelét, majd felavatják a regionális és alkalmazott gazdaságtani tanszéket. • Negyvenéves a szegedi gyógyszerészkar Vészhelyzet - vény nélkül Dr. Falkay György: Hatástanból mindennap vizsgázik a gyógyszerész. (Fotó: Kamok Csaba) Negyvenéves születésnapját ünnepli az idén a szegedi gyógyszerészkar. Ebből az alkalomból sorozatban mutatjuk be e negyven év szereplőit. Ezúttal dr. Falkay Györggyel, a Gyógyszerhatástani Intézet vezetőjével beszélgettünk. 9 Mi a szerepe a hatástannak a gyógyszerészképzésben? - A farmakodinámia, vagyis gyógyszerhatástan azokkal a mechanizmusokkal foglalkozik, amelyeken keresztül a gyógyszer az élő szervezetre hat. Mivel az utóbbi években Magyarországon rendkívüli mértékben megnövekedett a gyógyszerkincs, a gyógyszerészek képzésében egyre nagyobb szerepe van a farmakodinámiának. Az összes regisztrált gyógyszert ugyanis képtelenség megtanítani a hallgatókkal, (gy a mechanizmusokat kell megérteniük. A hatástan az a diszciplína, amelyből minden nap vizsgázik a gyakorló gyógyszerész. A Magyarországon jelenleg forgalomban levő gyógyszerek harminc százaléka vény nélkül kapható. Nyugat-Európában ez a hányad negyvenöt százalék körül van, és várhatóan nálunk is emelkedni fog. Ezzel egyre nagyobb felelősség hárul a patikusra. Döntenie kell arról, gyógyszert ade a betegnek vagy elküldi az orvoshoz, képesnek kell lennie arra, hogy megfelelő vény nélküli gyógyszert ajánljon a betegnek. Ismernie kell a gyógyszeres interakciókat, hiszen az idős emberek például egyszerre többféle gyógyszert is szednek. Mindez egészen új feladatok elé állítja a gyógyszerészeket, amelyre a képzésnek kell felkészítenie a hallgatókat. 9 Milyen tárgyak oktatása tartozik az intézethez? - A gyógyszerhatástan és toxikológia a fő diszciplína, amely - mint már említettem - azzal foglalkozik, hogyan hat a gyógyszer az élő szervezetre. A másik fő tárgy, a biofarmácia a folyamat másik oldalát vizsgálja, vagyis azt, hogyan hat a szervezet a bevitt gyógyszerre. Hogyan szívódik fel, hova jut el, hogyan ürül ki és így tovább. A harmadik tárgy a természetes gyógymódokkal foglalkozik. Nem arról van szó, hogy természetgyógyászatot oktatnánk, de a gyógyszerésznek tudnia kell, mi a teendő, ha a beteg gyógynövényt vagy gyógykészítményt kér. Egy felkészült szakembernek ismernie kell a fitoterápiai elveket. A negyedik, és egyben a legújabb tárgy a klinikai laboratóriumi diagnosztika. Erre azért van szükség, mert gyógyszerész diplomával és szakvizsgával sokan helyezkednek el ezen a területen. Mi ennek az ismeretkörnek az alapjait tanítjuk. Fontos előrelépés lesz az oktatásban a számítógépes modellezés bevezetése. Állatkísérleteink eddig demonstratív jellegűek voltak, hiszen nem lehet minden hajlgató kezébe patkányt adni. Nemrég művelődési minisztériumi pályázatot nyertünk egy számítógépes kabinet kialakítására. így egyéni, interaktív számítógépes modellezéssel ki tudjuk váltani az állatkísérleteket. 9 Milyen kutatásokat folytatnak az intézetben? - A legfontosabb kutatási irány a reprodukciós farmakológia, amelyet a női klinikáról „hoztam magammal", ugyanis 1995-ig ott voltam laborvezető. Ez a kutatás azt vizsgálja, hogyan hatnak az egyes gyógyszerek a terhes méhre. Áz intézet az alapkutatást adja a klinikai vizsgálatokhoz. Nemrég a Rockefeller Alapítványtól nyertünk 120 ezer dollárt erre a kutatásra. A jövőben erősíteni kívánjuk a molekuláris farmakológiai kutatásokat egy nemrég felszerelt izotóp-labor segítségével. 9 Milyennek találja a hazai gyógyszerfogyasztási kultúrát? - Magyarországon mindig végletes a gyógyszerfogyasztás. A régi rendszerben a gyógyszernek nem volt értéke, most viszont túlságosan drága. Az egészségügyi kultúránk szintjéhez képest túl sok a recept nélkül kapható gyógyszer. Az egészségügyi kultúra javításához pedig sokkal többet kellene szerepelniük a szakma reprezentánsainak a médiában. Rendkívül veszélyesnek tartom azt a szándékot, mely szerint bizonyos gyógyszereket patikán kívül is árulnának. Véleményem szerint gyógyszert a patikában kell venni, és nem trafikban, vagy az önkiszolgálóban a polcról, mert csak a gyógyszertárban van biztosítva a megfelelő szakértelem. A legártatlanabb készítmények is veszélyesek lehetnek, ha nem a megfelelő célra vagy dózisban alkalmazzák őket. Azok, akik a liberalizáció mellett kardoskodnak, gyakran hivatkoznak az amerikai gyakorlatra. Csak azt felejtik el, hogy ott a drugstore-ban nem a polcon árulják a gyógyszert, hanem saját kubatúrával az üzlet elkülönített részén működő patikában. Ez a megoldás valóban ésszerű összekapcsolása a marketing érdekeknek és a szakmai szempontoknak. Keczer Gabriella • Öntevékeny csoportok a JATE-n (13.) A Rádió 1 O A Rádió 10 a JATE talán legkisebb öntevékeny csoportja, mindössze két tagja van. Rádiózásra adták a fejüket, először a Móra Kollégiumban, aztán a Tisza Rádióban kaptak adásidőt. De bárhol is csinálnak műsort, mindig a főiskolásokhoz és egyetemistákhoz szólnak. A Rádió 10 - még nem ezen a néven - akkor jött létre, amikor 1996 elején a Móra Kollégium vezetése pályázatot Irt ki kollégiumi rádió működtetésére, és a tízes szoba lakói, Tóth Gábor és Kanyári József egyedüli pályázóként nyertek. Az infrastruktúra adott volt: rendelkezésre állt egy, korábban videofilm-kölcsönzőként működő stúdió, a szobákban pedig hangszórók voltak elhelyezve. A kollégiumi rádió adása 1996 márciusától indult. Este nyolc órakor ismertették a lakókkal a hallgatói önkormányzat és a tanulmányi osztályok híreit, információit, reklámozták a büfé árait. A rádióban kampányoltak a hallgatói önkormányzat jelöltjei. Abban az időben kezdődött a szakkollégiumi élet is, és az aznap esti előadóval rendszeresen interjút készítettek a rádióban. Még ugyanebben az évben Rádió 10 néven öntevékeny csoportként jegyeztették be magukat a JATE kulturális irodáján annak érdekében, hogy támogatáshoz juthassanak. Pénzt a kari hallgatói önkormányzatoktól és a kollégiumtól is kaptak. Az anyagi segítségnek is köszönhetően a kollégium fennállásának hetvenötödik évfordulóján három napos adást készítettek, amelyben például a kollégium meghívott régi lakói üzenhettek egymásnak. A támogatásból fejlesztették a stúdiót, CDket, keverőpultot vásároltak. Minden pénzt a rádiózásra költöttek. A csoport tagjai 1996 novemberében azzal a kéréssel fordultak Sibalin Endréhez, a Tisza Rádió vezetőjéhez, hogy szeretnének fiataloknak szóló műsort csinálni. A rádió vezetője hétfőnként délután négy és fél öt között félórát biztosított a Jam című műsor számára. Később az adás négyórásra bővült és a címét is megváltoztatták. A Shake ma is hallható hétfő délutánonként. Az öntevékeny csoport tagjai ma elsősorban ezt a műsort készítik, de a kollégiumi rádió sem szűnt meg. Adásait jelenleg egy másik stáb készíti, bár a Rádió 10 tagjai is részt vesznek még a műsorkészítésben, elsősorban információkat és tanácsokat adnak az utódoknak. Hegedűs Szabolcs VIII. Aragónia! Katalin, Anne Boleyn, Jane Seymour, Klevei Anna, Katherine Howard és Catherine Parr. Hat asszony, akik egy Tudor házbéli angol uralkodó, VIII. Henrik feleségeiként kerültek be a történelmi krónikákba. Ök a hősei Antónia Fraser angol történész-író könyvének, amely immár a második magyar kiadását éri meg az Európa Kiadónál. Henrik feleségei már saját korukban is Európa zaftos botrányainak számítottak, a király nevét sokáig - a pápai átok miatt - nem is volt szabad az „átkozott" szó nélkül kiejteni a katolikus udvaroknál. Hat felesége közül többen tragikus sorssal fizettek a királynéságért, és a kor szokásai szerint bukásuk előtt mindegyiküket megvádolták valamivel. A király a pápai ellenkezés miatt minden feleségével egy-egy lépéssel közelebb került az új vallási eszméhez, a protestantizmushoz; válásai nélkül nem született volna meg az anglikán egyház, mely ma is a brit monarchia egyik oszlopa. Pedig az 1509-ben trónra lépő Henrik uralkodói élete nem úgy kezdődött, hogy később a kontinens legbotrányosabb házasságsorozata legyen belőle. Első feleségével, a hívő katolikus Aragóniái Katalinnal huszonkét évig élt házasságban, amikor beleszeretett a királyné egyik - a kortársak szerint üde, de nem a legszebb - udvarhölgyébe. Az Anne Boleynnal folyó kapcsolat talán a történelem egyik híres szerelmi románca lett volna, ha közben a király nem bonyolódik bele nyakatekert válási mesterkedésébe, melynek a lényege, hogy az 1509-ben létrejött házasságot fiú örökösök hiánya miatt érvénytelenítsék. Ehhez azonban a pápa beleegyezése kell volna, amelyet nem sikerült megszerezni, így Henrik elvágta a gordiuszi csomót, egyházát elszakította Rómától és feleségül vette Anne Boleynt. A szerző maliciózusan jegyzi feleségei meg, a megalázott Katalinnak ez volt a szerencséje, mert ha szégyenben hagyottan is, de életben maradt, ellentétben Anne királynéval és több utódával, akik a bakó kezei között végezték. A Tudorok uralkodása nemcsak drámaíró tollára való helyzetekből született (a York és a Lancaster ház polgárháborúja), hanem drámai helyzetet is szült, melynek főszereplője Henrik testvérének (IV. Jakab skót király) unokája, a skótok királynője, Mária volt, akinek történetét egy másik könyvében ugyanilyen izgalmasan írja le a szerző. Antónia Fraser remek könyve nemcsak azért érdekes, mert bizalmas viszonyba hozza az olvasót a korabeli európai politikával és szereplőivel (a reneszánsz kezdetét, a humanizmus korszakát éljük), hanem „szobatitkokat" is elárul. Henrik maga is érdekes személyiség volt. Apjával, a rövid ideig uralkodó VII. Henrikkel zárult le a fehér és a piros rózsa, vagyis a York- és a Lancaster-ház háborúja, mely nélkül több Shakespeare királydrámával lennénk szegényebbek. VIII. Henrik, aki mindkét házzal rokonságban állt, lényegében békességet hozott a szétzilált Angliára és odavonzotta a korbeli gondolkodók egész sorát. Igaz, közülük is nem egy (mint Morus Tamás például) szintén a Tower vesztőhelyén végezte. A könyv nem a király, hanem asszonyainak története. Manapság Erzsébet magyar királynén kívül egyetlen asszonyról sem olvashatunk érdekesebb történelmi leírást, mint Henrik feleségeiről, akiket a szerelem és a nói becsvágy adott a királyhoz és a hóhér vagy a történelem vett el tőle. Bár Antónia Fraser neves történész, e könyvében igyekezett - jó értelemben levetni aprólékos tudását, így a történet leírásában minden benne van, ami egy sikeres és érdekfeszítő regényhez is szükségeltetik. (Antónia Fraser: VIII. Henrik hat felesége: Európa Kiadó) Panek József Kakaószüret 9 Munkatársunktól Termést hozott a kakaófa a JATE füvészkertjében. Erre legutóbb a hetvenes években volt példa, akkor egy másik fán nőttek termések. A mostani növény 10-12 éves. A kakaófa Dél-Amerikából, az Amazónas vidékéről származik. Toktermése érett állapotban sárgásbarna színű. Héja kemény, szivacsos belsejébe ágyazódik 20-40 mag. Az általunk is fogyasztott kakaót úgy nyerik, hogy a babszemeket néhány napig erjesztik, amíg jellegzetes keserű íze nem lesz, majd szárítják és őrlik. Olaját pedig kisajtolják, ebből lesz a kakaó vaj. A füvészkert ebben a hónapban mindennap 9-től 16 óráig, áprilistól 10-étől 18 óráig látogatható. A szegedi füvészkertben a hetvenes évek óta nem hozott termést a kakaófa. (Fotó: Miskolczi Róbert)