Délmagyarország, 1998. március (88. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-19 / 66. szám

Pénz beszél? jy-orábban szóbeszéd tárgya volt, hogy egyes 1A. olykor csak homályosan megnevezett - helyeken pénzért diplomához lehet jutni. Botrányos eset: az illető okleveléről az okmány kibocsátójaként feltüntetett felsőoktatási intézményben nem tudnak semmit. Az új felvételi eljárás bevezetése után már sokan nyíltan kimondták: a diploma megvásárolható. A képlet valóban egyszerűnek tűnik. Ha a felvételiző nem éri el a bekerülési ponthatárt, ám nem marad el attól sokkal, félévente több tízezer forintért elkezdheti tanulmányait. Feltételezik azt is, ha már bent van, akkor nyilvánvalóan elvégzi az egyetemet, hiszen az eddigi tapasztalat szerint Magyarországon csupán bejutni nehéz az intézményekbe. Tehát a pénz beszél: a gazdag szülő gyereke érvényesül, a szegényé nem. Az oktatók véleménye megoszlik ebben a kérdésben. Egyesek az esélyegyenlőség torzulásáról beszélnek, mások viszont nem tartják diszkriminatívnak az intézkedést. Utóbbiak - egyebek mellett - azzal példálóznak, hogy a gyengébben felvételiző költségtérítéses tanulóból is lehet évfolyamelső. Ez viszont azt bizonyltja, hogy a felvételi eljárás nem feltétlenül mutatja pontosan a tudás- és képességbeli különbségeket, s akár el is lehetne törölni. A

kárkinek van is igaza, az biztos, hogy ezt a továbbtanulási formát elhamarkodottan és átgondolatlanul vezették be. Számos kérdés - így például az államilag támogatott oktatásba való átlépés vagy a költség szociális alapon történő elengedésének lehetősége - szabályozatlan maradt. Végül ez is csak egy magyar félmegoldássá sikeredett. Hegedűs Szabolcs Vizsgázott a hallgató, s az új rendszer is Akkreditáció Diplomaátadás a SZOTE-n. Tavaly még nem voltak „fizetős" hallgatók (DM-archív fotó) Róna-Tas András nyelvészprofesszor hat esztendeje irányítja a magyar felsőoktatási intézmények akkreditációját, amelyen az egyetemek és főiskolák több mint kétharmada már átesett. A Magyar Akkreditációs Bizottság elnökével a szervezet felépítésérái és működésérái beszélgettünk. • Professzor úr! Mióta elnöke az akkreditációs bizottságnak? - 1992 óta. Akkor alakult meg ugyanis az Ideiglenes Országos Akkreditációs Bizottság, amelynek én lettem az elnöke. Egy évvel később létrejött az Országos Akkreditációs Bizottság, ahol szintén én elnököltem. Tavaly év eleje óta Magyar Akkreditációs Bizottság néven működik irányításommal a szervezet. • Hat esztendővel ezelőtt milyen célból hozták létre a bizottságot, milyen feladatokkal bízták meg? - 1992-ben az volt a feladatunk, hogy elősegítsük a doktori tanfolyamok áthozatalát a tudományos minősítő bizottságtól az egyetemekre. Ennek lebonyolításában segédkeztünk. Nos, a feladatnak megfeleltünk, hiszen ezt a szerepet átvették az egyetemek, • Nem sokkal később azonban újabb feladatot kaptak. - Az 1993. évi felsőoktatási törvény előírta, hogy az intézményeknek át kell esniük egy minőség-ellenőrzési vizsgálaton. Azóta folyamatosan vizsgáljuk az egyetemeket és a főiskolákat, ugyanis a törvény értelmében 2000. június 30-ig be kell fejeznünk az összes magyar felsőoktatási intézmény akkreditációját. • Hogyan állnak a munkával? - Az intézmények több mint kétharmada már átesett a minden részletre kiterjedő minőségellenőrzési vizsgálaton. A szegedi intézmények - a József Attila Tudományegyetem, a SzentGyörgyi Albert Orvostudományi Egyetem, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola és a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Élelmi>0-ig szeripari Főiskolai Kara megfeleltek a minőségi követelményeknek. Mindemellett a tavalyi évben egy plusz feladat is hárult a Magyar Akkreditációs Bizottságra: szakmai véleményt kellett mondanunk azokról a pályázatokról, amelyeket az integrációra készülő intézmények nyújtottak be. • Ha már itt tartunk, szeretném megkérdezni, hogy van-e valamilyen ellentét a művelődési és közoktatási miniszter két tanácsadó szerve, a Magyar Akkreditációs Bizottság és a Felsőoktatási Tudományos Tanács között? - Nincs. A két szervezet jó viszonyban áll egymással. • Mindezt azért kérdezem, mert a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola a szegedi tanítóképzés újraindításáért beadott kérelmét a MAB támogatta, míg az FTT elutasította. - Nézze, mi a tanárképző főiskola tervezetét minőségileg rendben találtuk, éppen ezért támogattuk. Az FTT viszont egészen más .oldalról vizsgálta meg a kérelmet. Ők azt nézték meg, hogy az szükséges-e, van-e rá pénz, s hogy az illeszkedik-e az ország felsőoktatási rendszerének stratégiájába. Ezeket figyelembe véve határoztak úgy, hogy nem támogatják az elképzelést. • Hogyan épül fel a Magyar Akkreditációs Bizottság? Kik hozzák meg a döntéseket? - A bizottság döntést hozó plénuma harminc emberből áll. A harminc tagból tizenötöt delegálnak a felsőoktatási intézmények, tízet a tudományos kutatói intézetek és ötöt a különböző szakmai szervezetek. A tagokat, a művelődési miniszter előterjesztése alapján, a miniszterelnök jelöli ki. A plénum mellett negyven, különböző szakbizottság működik, amelyeket olyanok vezetnek, akik tanácskozási vagy szavazati joggal bírnak, s részt vesznek a döntések előkészítésében, illetve meghozatalában. A szakbizottságokban összesen háromszázötvenen dolgoznak. Szabó C. Szilárd A mostani tanév kezdetétál már nem csak levelező tagozaton lehet pénzért tanulni a felsőoktatási intézményekben, hanem nappalin is. A főiskolák és az egyetemek a felvételi ponthatártól legfeljebb tíz százalékkal lemaradó jelentkezőket is felvehették, ha azok vállalták a költségtérítést. A JATE-n és a SZOTE-n arról érdeklődtünk, hogyan teljesítettek a költségtérítéses hallgatók az első félévben. A JATE-n, a természettudományi karon 50 ezer forint egy félév a költségtérítéses hallgatók számára. A nappali tagozatra a tavalyi felvételi vizsgát követően meghirdetett 220 helyre 46-an jelentkeztek, és 31-en iratkoztak be. Papp Katalin oktatási dékánhelyettes szerint nagy volt közöttük a lemorzsolódás. Biológia szakon például az első félévben négy költségtérítéses diák tanult, a második szemeszterre csak egy maradt. A kimaradásnak anyagi és tanulmányi oka is lehet. A TTK-n lehetővé tették a diákoknak a költségtérítéses formából az államilag finanszírozott oktatásba való átkerülést, a keretszámon • Munkatársunktól A táblázat a költségtérítéses formában tanulók előző félévi létszámát és a jövőre tervezett keretszámokat mutatja a fenti cikkben szereplő intézményekben. A 45 jogászból 25-en párhuzamos képzésben tanulnak. A TTK tanári szakhoz tartozik a biológia, a fizika, a földrajz, a kémia, a környzettan-biológia, a környezettan-földrajz, a matematika és a számítástechnika. A nem tanári szakok a biológus, a fizikus, a geográfus, a közgazdasági programozó matematikus, a matematikus, a programozó matematikus és a vegyész. belül, tanulmányi eredménytől függően. Az átlépéshez szükséges átlagot szakonként határozzák meg. A költségtérítéses képzésről a dékánhelyettesnek az a véleménye, hogy az torzítja az esélyegyenlőséget. Papp Katalin a költségtérítéses oktatást a másoddiplomás, valamint a felsőfokú szakképzésben tudná elfogadni. Az utóbbi esetben elképzelhetőnek tartja, hogy a tanulás költségeit átvállalnák azok a cégek, amelyek a végzett szakembereket alkalmazni akarják. A József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán nappali tagozaton költségtérítéses formában 45 jogász és 17 közgazdász hallgató kezdte meg tanulmányait 1997 szeptemberében, a kiegészítő közgazdászképzés nappali tagozatára pedig 16 „fizetős" iratkozott be. A vizsgaidőszakot mindannyian befejezték, és beiratkoztak a második félévre. Közülük egyesek szerettek volna államilag finanszírozott képzésbe átjelentkezni, ez azonban nem olyan egyszerű. Herczegné Német Mária, a tanulmányi osztály vezetője elmondta, hogy az átjelentkezést a jogszabály nem teszi lehetővé. Jelenleg csak abban az esetben lehet költségtérítéses hallgatóból államilag finanszírozott, ha ez utóbbi képzésből egy másik hallgató véglelgesen kimarad. Arra azonban semmilyen szabály nincs, hogy kit lehet véglegesen kimaradt hallgatónak tekinteni. Gyakran előfordul, hogy a költségtérítést vállaló hallgató később szociális helyzetére hivatkozva kéri a fizetés alóli mentesítést. Paczolay Péter oktatási dékánhelyettes szerint ezt nem engedélyezhetik, hiszen az államilag finanszírozott keretszámot nem léphetik át. A költségek mérséklésére azonban van lehetőség. Az egyetemi tanács határozata alapján a költségtérítéses hallgatók legjobban tanuló tíz százaléka húsz százalék fizetési kedvezményt kaphat. Ez versenyhelyzetet teremt a diákok között. A legeredményesebbek a jogi karon az egy félévre szóló 55 ezer forint helyett 44 ezret fizetnek. A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán a 123 első éves diákból 12 költségtérítéses hallgató volt az első félévben, és ugyanennyien tanulnak a második félévben is. Az orvosi és a gyógyszerész karon ugyanis - a diákok kérésére olyan határozat született, amely szerint akkor sem kell félévet ismételnie a hallgatónak, ha egyesre vizsgázik az első szemeszter végén, Zsoldos Ferencné, a dékáni hivatal vezetője szerint a költségtérítéses hallgatók tanulmányi eredménye nem tér el jelentős mértékben a többiekétől. A Gyógyszerésztudományi Karon is határoztak arról, hogy négyes tanulmányi átlageredménnyel a diákok kérhetik átkerülésüket az államilag finanszírozott oktatásba. Ezt azonban addig nem alkalmazzák, amtg a kormány vagy a művelődési minisztérium nem foglal állást ebben a kérdésben. Fizetési kedvezmény a 325 ezer forintos féléves költségből a gyógyszerész hallgatóknak nem adható. Falkay György oktatási dékánhelyettes szerint a költségtérítéses és az államilag finanszírozott hallgatók tanulmányi eredményének csekély mértékű eltéréséből azt a következtetést lehet levonni, hogy a jelenleg működő felvételi rendszer nem feltétlenül értékmérő. Elképzelhetőnek tartja, hogy a költségtérítéses formában tanulók még inkább bizonyítani akarják, hogy megállják helyüket az egyetemen. H. Sz. Feltalálók világtalálkozója • Munkatársunktól A napokban tartják Budapesten a feltalálók világtalálkozóját. Az eseménysorozat március 16án kezdődött és 22-én fejeződik be. A találkozó keretében rendezik meg az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) nemzetközi szimpóziumát március 16. és 19. között a Technika Házában „Feltalálók és az információs technika" címmel, valamint az első feltalálóolimpiát. Tegnap tartották a Feltalálók Egyesületei Nemzetközi Szövetsége (IFIA) jubileumi közgyűlését Budapesten, a Technika Házában. A WIPO szimpóziumának pedig ma van az utolsó napja. A Feltalálóolimpia - Genius '98 elnevezésű találmányi kiállítást ma nyitják meg délután három órakor az Olimpiai Csarnokban. Az olimpiát azzal a céllal rendezték meg, hogy versenyfórumot teremtsenek a feltalálók számára, felhívják a világ figyelmét a feltalálás fontosságára, és ösztönözzék a kreativitást. A kiállítók - egyebek mellett - közszükségleti cikkeket, fegyvereket, a vegyészet, a kohászat, a textil- és papíripar, a gépészet, világítás- és fűtéstechnika, a fizika, az elektromosság terén felhasználható találmányokat mutatnak be. A kiállított tárgyakat értékelik, és díjakat osztanak ki azok feltalálói között március 21-én 19 órakor a Körcsarnokban. A bemutató március 22-éig 10-től 18 óráig látogatható, és az Interneten is megtekinthető. Kreativitási diákolimpia • Munkatársunktól A feltalálók világtalálkozójának egyik kísérő programja a március 19. és 22. között az Olimpiai Csarnokban rendezett kreativitási diákolimpia. A résztvevők 6-10 éves, és 11-18 éves korcsoportokban versenyeznek a következő jellegű feladatokkal: képi ábrázolás, formatervezés, konstrukció, dekoráció és gasztronómia. A döntő március 21-én 11 és 17 óra között lesz. Kereskedelmi börze • Munkatársunktól Agora nemzetközi kereskedelmi börzét is szerveznek március 19-22. között, szintén az Olimpiai Csarnokban azzal a céllal, hogy közvetlen, formalitástól mentes üzleti kapcsolatteremtési lehetőséget biztosítsanak. A résztvevők tőke, vállalkozás, alvállalkozás, együttműködés, termék, eljárás, szolgáltatás, védjegy és szabadalom témakörökben tehetnek ajánlatokat. Fizetnek, hogy tanulhassanak SZAKOK Költségtérítéses hallgatók az 1997/98-es tanév elején az 1998/99-es tanévre Költségtérítéses létszám Jogász (nappali) 45 65 Közgazdász (nappali) 17 20 Közgazdász (kiegészítő nappali) 16 30 TTK tanári szakok (nappali) 17 110 TTK nem tanári szakok (nappali) 14 65 Gyógyszerész (nappali) 12 20