Délmagyarország, 1998. március (88. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-14 / 62. szám

1998. MÁRCIUS ÜNNEPI KÜLÖNKIADÁS 5 Képernyőkön lép a világ elé Szeged a virtuális vásár valóságos megnyitóján. Egy szál virággal: Katona András, Gyimesi Kálmán, dr. Péter László és dr. Szalay István. (Fotó: Gyenes Kálmán) • A forradalom évfordulóján A virtuális város Évszázadok óta fel-felvetődik a kérdés: milyen messzire is a vagyunk Európától és a világtól mi, magyarok és mi, szegediek. Amióta a számítástechnika zsebkendőnyire zsugorította a világot, egyszerre távol és közel kerültünk mindenhez. Autópálya egyelőre ugyan nem vezet Szegedre, repülővel sem igen lehet nálunk landolni, viszont komputereinken másodpercenként üzeneteket küldhetünk a legtávolabbi kontinensre is. A szükségből kovácsol erényt az a maroknyi, megszállott ember, akiknek évek óta fontos, hogy Európa vérkeringésébe bekapcsolódjon Szeged is. A nemzetközi vásár és lapunk stábja - a Pingvin Web Stúdió technikai segítségével - most megabyte-ok tucatjain üzen a „Virtuális Szeged" elnevezésű programmal. Az elmúlt években a szegedi emberek fejében is új fogalom született: a városmarketing. Ezt a gondolatot házasltja az új program az Intertenet kínálta lehetőségekkel. Nagy nemzeti ünnepünk éppen alkalmas újkori forradalmi tettekre. Ma ugyanis nem karddal és pisztollyal vívják harcukat a városok, a régiók a szebb jövőért, hanem - alkalmasint - számítógépekkel. Az új korszakot nyitó szegedi kezdeményezést Katona András, szegedi vásárigazgató, Dlusztus Imre, lapunk főszerkesztője, valamint a város képviseletében Szalay István polgármester, és Szeged díszpolgára, Péter László irodalomtörténész gondolatai bocsátják szárnyra. Szeged és Európa szövevényes kapcsolatáról elmélkedik ünnepi különkiadásunkban a Virtuális Szeged bemutatója kapcsán a helytörténész, Péter László. Péter László Szeged és Európa 1975. augusztus 23án magyar vendéglátóink az Egyesült Államokból átvittek Kanadába. Mivel csak az USA-ba volt vízumunk, a határon kanadai vízumot kellett kérnünk. Adataink tollbamondásakor a szép tisztviselőnő annyiszor írta le a Szeged nevet, hogy mosolyogva mondta: már megtanulta. A feje fölött a falon világtérkép függött. Odaléptem, s láttam, hogy a kicsiny Magyarországban Budapest alatt Szeged olvasható. E két nyomtatott név be is töltötte az országot. Odamutattam. Büszkén, hogy a kanadai térképen hazámból másodikként az én városom volt föltüntetve. A leányzó valóban elcsodálkozott. Másik kezemmel megkerestem „álláspontunkat". Légvonalban a térképen nincs is messze a kettő egymástól.... Európához pedig még közelebb van. Pontosabban benne van. A tévhit, hogy Magyarország Kelet-Európához tartozik, csak 1945 után rögzült meg a fejekben, mióta az Elbától keletre az ún. népi demokratikus államok létrejöttek. Holott hazánk mind történelmi, mind földrajzi tekintetben KözépEurópa része. Ez volt ezer éve, ez volt minden ellenkező látszat ellenére 1945 és 1989 között is. Csak a magyargyűlölő Metternich hirdette, hogy Pozsonynál kezdődik Ázsia! o Még itt sem voltak honfoglaló őseink, amikor nyugati népek is meglakták hazánk földjét. A Kr. e. III—I. században a kelták, Kr. u. a 2-3. században éppenséggel a rómaiak. Őrállásuk itt volt valahol a Tisza-parton. S még mielőtt frásos emlékek tanúskodnának Szegednek az európai szellemi élettel kialakult tartós kapcsolatáról, tanúskodnak Szeged kövei. A vármaradvány körüli kőtár emlékei bizonyítják, hogy Szeged a 11. századtól az európai építészettel párhuzamosan fejlődött. A várba a töröktől beépített, a lebontáskor előkerült, alföldi viszonylatban egyedülálló román kori, gótikus és reneszánsz emlékek nemcsak a Város gazdasági virágzását, a tiszai közlekedés fejlettségét bizonyítják, hanem Szegedet az európai városépítészettel kapcsolják össze. Szeged kövei az európai ihletésű budai, visegrádi, esztergomi, pécsi, gyulafehérvári építészeti emlékekkel együtt tanúsítják városfejlődésünk európai jellegét. Éppígy a szellemi kultúra emlékei is. Jelképes, hogy az alsóvárosi templom főoltárán (1713) és Aachen híres magyar kápolnájában (1769) a magyar szentek (István, László, Imre) közt áll a Csanádi egyházmegyét megalapító olasz Szent Gellért és a Vajkot királlyá koronázó cseh Szent Adalbert szobra. Az egyház természetétől fogva Európával kapcsolt össze bennünket. A papok, különösen a szerzetesek nem csupán a kereszténység, hanem a műveltség terjesztői is voltak. A kolostorok a tudomány és irodalom műhelyei is. A bencések már a 11. században, a ferencesek 1316 előtt, a domonkosok 1318 után már tevékenykedtek Szegeden. A premontrei apácák Szentlélek monostora legjelentősebb középkori női kódexíróműhelyünk. Az Apor-, a Lányi- és a Pozsonyi kódex őrzi a szegedi zárda írástudó szerzetesnőinek keze vonásait. A Szegedi kódex (1516 után) őrzi a legrégibb név szerint ismert szegedi író, Márta nővér nevét. Ez az énekeskönyv egyébként a középkori magyar zenei műveltség értékes emléke. Ilyen eleven szellemi élet nem jött volna létre a Város európai beilleszkedése nélkül. 1412-ből van az első adatunk szegedi ifjú külországi tanulmányairól. A középkor végén hazánkból alighanem szegedi diákok tanultak legnagyobb számban külföldi egyetemeken. 1412 és 1601 között Bécsben 79, Krakkóban 69, Wittenbergben 14, Padovában 5, Bolognában 4, Heidelbergben 3, Bázelban, Ferrarában, Párizsban, Peruggiában, Sienában l-l szegedi diák tanult. 1515-ben Szegedi Gergely a párizsi egyetem, a Sorbonne doktora lett. A Bolognában deákoskodó Zákány Balázs Janus Pannoniust magasztaló latin verse az első, szegedi költőtől származó, 1522-ben nyomtatásban megjelent alkotás. Két év múlva ugyancsak Bolognában avatták doktorrá. Szegedi Kőrös Gáspár 1549 körül Padovában tanulta az orvostudományt, s lett hazatérve 1553-ban a humanista műveltségű dúsgazdag birtokos, a protestantizmust támogató Nádasdy Tamás háziorvosa sárvári várkastélyában. írásaival és orvosi működésével írta be nevét mind művelődés-, mind az orvostörténetünkbe. A szerzetesek a rendi alkotmányuk alapján folyamatosan fönntartották európai kapcsolataikat. Jászberényi Gáspár szegedi ferences gvárdián mint a magyar rendtartomány főnöke 1670ben társával viszontagságon úton jutott el a spanyolországi Valladolidba rendjének egyetemes gyűlésére. Útjáról írt beszámolója a hazai utazási irodalom értékes alkotása. Rendtársa, Kiss István 1766-ban Itálián át indult a Szentföldre. Szegeden írott műve, a Jeruzsálemi utazás (1792-1795) a magyar késő barokk prózairodalom klaszszikus alkotása. A gazdasági kapcsolatok is kiépültek Nyugattal. Szeged volt a kiindulópontja az Itáliába irányuló marhakereskedelemnek. 1510-ből van adatunk arra, hogy innen Alsó-Ausztriába hajtottak lábon ökröket. Bertrandon de la Brocquiere burgundi lovag 1433-ban 3-4 ezer lovat látott Szegeden. A török 1526-ban 70 ezer juhot hajtott el innen. £ © Szegednek a török alóli fölszabadításában 1686-ban jeles osztrák, német és francia hadvezérek játszottak szerepet, élükön Savoyai Jenővel. Utána ugyan az idegen várparancsnokok rátelepedtek a Városra, és sok küzdelmet kényszerítettek az önkormányzatra, de némelyikük tevékenysége előnyt is hozott Szegednek. Lotharingiai József herceg, akit kövérsége miatt a szegedi nép szüszogó princnek becézett, várbeli kertjében néhány nyugati őszibarackfajtát honosított meg tájunkon. 1848-49-ben a magyar forradalom és szabadságharc európai ügy volt. Úgy is, hogy láncreakcióként Párizsból Bécsen, Pesten át jutott Szegedre, de úgy is, hogy honvédeink mellett osztrákok (!), olaszok, lengyelek is küzdöttek. A szőregi csatában Alessandro Monti olasz és Józef Wysocki lengyel légionáriusai a túlerővel szemben alulmaradtak ugyan, de hősiesen küzdöttek. Kossuth már 1848. október 4-én szegedi toborzó beszédében annak a reményének adott kifejezést, hogy „Európa szabadsága Szegedről sugárzand ki". Utolsó nyilvános hazai beszédében, a Kárászház erkélyéről 1849. július 12-én is még bizakodott: „Ha mint előre megjósolám Debrecen lesz a hely, hol hazánk függetlenségét kivívjuk, úgy Szegedről fog Európának a szabadság kihirdettetni..." Jövendölése sajnos nem vált valóra. Petőfi már megérezte: Európa csendes, újra csendes, Elzúgtak forradalmai... Szégyen reá! lecsendesült, és Szabadságát nem vívta ki Nem ő volt az első, aki a magyarságnak Európa iránti viszonzatlan szerelmére hivatkozott: Magára hagyták, egy magára A gyáva népek a magyart; Lánc csörg minden kézen, csupán a Magyar kezében cseng a kard. Nagyjaink érezték, szóvá is tették, hogy a török ellen is magára hagyták a magyart. Amerika fölfedezése után a keleti piacok s a közvetítő Magyarország elvesztette Európa számára gazdagsági, kereskedelmi jelentőségét; nem áldoztak többé „a kereszténység védőpajzsára". Zrínyi A török áfium ellen való orvosságban idézte a népi mondást: „akinek nem borja, nem nyalja"; „az mi sebünk senkinek úgy nem fáj, mint minékünk, senki nem érzi nyavalyánkat úgy, mint mi". Csak a 18. században érlelődtek meg a török kiszorításának európai föltételei. A fekete kolostorban és Trianonban éppen a rajongott franciák okozták a legnagyobb csalódást. 1956ban is stratégiai érdekeknek esett áldozatul a magyar forradalom támogatása. Emigráns költő írta keserűen: „A Nyugat csak ugat..." © De mi magyarok csalódásaink ellenére hívek maradtunk az európai tudományhoz, művészethez. Nemcsak Batsányi vetette vigyázó szemeit Párizsra, nemcsak Ady számára volt nyugalmas búvóhely Párizs; szegediek is jártak oda meg Münchenbe, hogy lépést tartsanak korukkal. Csáky József Párizsban lett a modern szobrászat úttörője, Szőri József is ott tanulta el az impresszionista festészet módszereit, Tóth Molnár Ferenc, Nyilasy Sándor, Károlyi Lajos Münchenben képezte magát. Szegedről indult Berlinbe, Weimarba, Dessauba, majd Londonba és Chicagóba a modern művészet világhírűvé lett újítója, Moholy-Nagy László. Az irodalom szegedi klasszikusai közül ugyan a két prózaíró, Tömörkény István és Móra Ferenc, nem mutatott túlzott érdeklődést az európai modernség iránt, de írásművészetük híre túljutott határainkon. Szeged költője, Juhász Gyula pedig Babits Mihállyal és Kosztolányi Dezsővel európai ihletésre újította meg a század eleji magyar lírát. Az „átutazó írók" (Mikszáth Kálmán, Babits Mihály, József Attila, Radnóti Miklós) világirodalmi jelentősége vitathatatlan. Balázs Béla mint filmtudós vált híressé; az olasz neorealista filmművészet az ő tanításain nevelődött. A Szegedi Szabadtéri Játékokra 1934ben különrepülőgépen érkezett Schuschnigg osztrák kancellár. 1935-ben a Parasztbecsületet szerzője, Mascagni vezényelte, s főbb szerepekben a milánói Scala művészei léptek föl. Később is számos európai vendégénekes tette emlékezetessé a dóm előtti zenés színpadot. 1972-ben pl. Verdi Otellóját a bolognai színház operatársulata mutatta be. Á rendszerváltozás után, 1991-ben az eső miatt a dóm adott helyet az Európai Közösség Ifjúsági Zenekara Mahlerhangversenyének. A századfordulón jelent meg a nemzetközi sport. Az 1990. évi párizsi olimpián a Szegedi Torna Egylet tagja, a 18 éves Gönczy Lajos magasugrásban bronzérmet szerzett. Világversenyeken sokan megismertették Szeged nevét. Ha Greminger János, Sándor Károly, Lakat Károly, Czene Attila nevét idézem, csak a jéghegy csúcsát jellemzem. Baróti Lajos neve is Európa-, sőt világszerte ismeretes. o Az európai tudomány eredményei napokon belül eljutottak Szegedre. Röntgen 1895 végén mutatta be Bécsben „csodasugarait", s Homor István főreáliskolai tanár 1896. február 23-án a városháza közgyűlési termében már elálmélkodtatta nézőit, amint átvilágította Fluck Ferenc szabadságharcos főhadnagynak 1849-ben összeroncsolt, forradásos csontú kezét. A 20-as években Móra Ferenc mint régész szerzett Szegednek európai hírnevet. A Dél-Alföld szerencsés kezű ásatója olyan leleteket mentett be múzeumába, hogy 1925-ben a világhírű angol archeológus, Gordon Childe is ide zarándokolt a csókái kőkori leletek megtekintésére. Az elűzött kolozsvári egyetem idetelepülésével a szegedi tudomány világhírre emelkedett. Már a húszas évektől „a matematikai iskola" (Haar Alfréd, Riesz Frigyes, Kalmár László, Rédei László, Szőkefalvi-Nagy Béla stb.) munkássága révén, majd Szent-Györgyi Albert Nobel-díja (1937) után a biológiai kutatások révén. A Szegedi Biológiai Központ ezt az örökséget viszi tovább. Alföldi Lajos akadémikus a párizsi Pasteur Intézetben dolgozott, Kondorosi Ádám akadémikus a francia nemzeti kutatási központ növénybiológiai intézetének igazgatója, anélkül, hogy szegedi intézetét elhagyta volna. E beszámolómra készülve kértem a Szegedi Biológiai Központ főigazgatóját, jelölje meg azt a négy-öt témát, amelyet legfontosabbnak tart intézetének mai európai kapcsolatai közül. A másfél méteres faxon fölsorolt adatokból csak annyira jut itt hely és idő, hogy érzékeltessem e kapcsolatok gazdagságát. A központ Biofizikai Intézetének kutatói Frankfurt, Antwerpen, Madrid, Göttingen; a Biokémiai Intézet tudósai Innsbruck, Münster, Athén, Nápoly, Köln, Párizs, München; a Genetikai Intézet munkatársai Genf, Párizs, Ulster, Bécs; a Növénybiológiai Intézet tudományos dolgozói Freiburg, Warwich, Norwich, Nancy és Düsseldorf szakmabeli kollégáival működnek együtt összesen 25 témán. Az egyetem természettudományi karának mióta Bor Zsolt akadémikus öt évet töltött Göttingenben együttműködési szerződése van az ottani egyetemmel: a szegedi kutatók rendszeresen dolgoznak odakint. Az egyetemek európai kapcsolatai háromféleképpen szolgálják a kutatást: intézményi kapcsolatokkal, közös kutatásokkal és a kutatók egyéni vállalkozásaikkal. Ez utóbbiak áttekinthetetlenül gazdagok. A József Attila Tudományegyetem testvéregyeteme a göttingeni Georg August Egyetem, az udinei, turkui, brnói, odesszai, újvidéki, temesvári, lódzi és a szentpétervári Herzen Egyetem. Kutatási megállapodásokat kötött a JATE az angers-i, strasbourgi, marseille-i, lille-i, veronai, maceratai és a lipcsei egyetemmel. Egy-egy tanszék számos nemzetközi kutatási programban vesz részt. (Folytatás a 6. oldalon.)