Délmagyarország, 1998. február (88. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-04 / 29. szám

SZERDA, 1998. FEB. 4. EGY SZÁZALÉK V. Ez az év azzal kezdő­dött, hogy a Sütőipari Szövetség egyik vezetője, Bánki László kijelentette: a kenyér termelői árának már januárban 10-12 százalékkal kell emelked­nie, éves szinten pedig az infláció - 14-16 százalék? - mértékének megfelelő­en. Tehát fel kell készül­nünk arra, hogy egy kiló kenyérért megközelítően 150 forintot fizetünk majd az üzletekben. Egy hónap elteltével azonban kiderült semmit sem esz­nek annyira forron. Az emberek idegeit a leg­inkább az áremelésekkel le­het fölborzolni. A riogatás pedig garantáltan táptalajra talál, ha kenyérről, tejről, húsról és benzinről van szó. - Érzékeny pontunk a ke­nyér, holott ezzel a termékkel spórolunk a legkevésbé ­mondja Kelcz Vince, a Tisza Kenyér Rt. vezérigazgatója. ­Az emberek ugyanis nem úgy vesznek kenyeret, hogy három nap múlva is jó le­gyen, hanem csak fél napra. Ami megmarad, azt kidobják, hiszen a rossz kenyér már másnap ehetetlen. Tehát nem az a baj, hogy 120 forintba kerül egy kiló, hanem az, hogy ami megmarad, másnap már nem esszük meg. Tényleg: mennyibe is ke­rül ma egy kiló kenyér? Az alábbiakban mini-közvéle­ménykutatásom eredményét közlöm. A kérdezettek 5 százaléka elakadt a 3.60-as kenyérár­nál. Azóta nem követik nyo­mon a változásokat. Tíz szá­zalék a különleges, például a magvas kenyereket szereti és nem érdekli őket, mibe ke­rülnek. Huszonkilenc száza­lék a legolcsóbb kenyeret vásárolja, általában ugyan­• Nem kelesztik, gerjesztik a kenyeret Még nincs százötven forint Mindennapi kenyerünk. Az árak nem nőnek az égig. (Fotó: Miskolczi Róbert) azon a helyen. Ez pillanat­nyilag a sima fehér kenyér, amelynek bolti ára 79-120 forint, attól függően, hol vá­sárolják. A többséget, a megkérdezettek 56 százalé­kát nem izgatja, mennyit kell fizetni a kenyérért. Minden­nap megveszik, mert muszáj. Igaz, nincsenek filléres gondjaik. És most számoljunk! Mi­ért nyilatkozták az év elején a Sütőipari Szövetségbe tö­mörült Sütőipari Egyesülés, valamint a Magyar Pékek Ipartestületének vezetői, hogy a kenyér ára idén elér­heti a 150 forintot? Werli József, a Sütőipari Egyesülés igazgatója el­mondta: a fehér kenyér na­pokon belül elérheti a 94, a félbarna a 86 forintot, még mielőtt kiveszik a kemencé­ből. Erre teszik rá a 12 szá­zalékos áfát. Majd a keres­kedők megspékelik a 20-40 százalékos árrésükkel, még hozzáadnak további 12 szá­zalék áfát, és máris ott va­gyunk a 140-150 forintnál. A mostani (várható) áremel­kedés oka Werli szerint az, hogy 1997-ben és idén az év elején energiaár-emelések voltak, a villamos energia például csak tavaly 41 szá­Az AEGON a nyugdíjas évek biztonságáért Az AB-AEGON Altalános Biztosító Rt. eddig is számos lehetőséget kínált ügyfeleinek a nyu­galmas öregkor biztosítása érdekében, ám ettől az évtől még tovább szélesítették a választékukat. Juhos András életbiztosítási vezérigazgató-helyettes, az AEGON Elet Divízió vezetője úgy véli: a piac sokszínű igé­nyeire csakis a specializáció jelentheti a meg­felelő színvonalú választ. - E felismerés jegyében döntöttek úgy, hogy az ÁB-AEGON új struktúrájában önálló egységként működtetik az AEGON Élet Divíziót? Egyál­talán, mit takar ez az elnevezés - kérdeztük a szakembertől. - Az ÁB-AEGON hagyományosan a szélesebb társadalmi rétegek biztosítója, de úgy gondoljuk, hogy minőségi szolgáltatásainkkal más célcso­portokat is el tudunk érni. Úgy is fogalmazhat­nék, hogy az általunk kínált komplex nyugdíjbiz­tosítási termék a magasabb színvonalé, testresza­bott szolgáltatást igénylő piaci szegmenst céloz­za meg. Az AEGON Élet Divízió egy olyan spe­ciális üzleti egység, amely elsősorban a nyugdíj­biztosításokra koncentrál. E témakörben azért is állítottunk fel külön vállalati egységet, mert ta­pasztalataink szerint leginkább ezen a területen van szükség profi tanácsadásra. Több lábon állni - A többszintű nyugdíjrendszer fogalmával a polgárok többsége még csupán barátkozik, noha egyre többen vannak olyanok, akik már érzékelik a korábbi (állami) és az új (hárompilléres) nyug­díjrendszer közötti különbséget. Talán mégsem árt felidézni, hogy miben áll a különbözőség. - A járulékfizetés és ebből adódóan a nyugdíj­számítás felső korlátja miatt a nyugdíjbame­netelkor a magasabb jövedelműeknek jelentősen csökken a jövedelme. Annak ellenére így van, hogy hosszú évtizedeken keresztül mind a mun­kavállaló, mind a munkáltató jelentős járulékot fizetett be a társadalombiztosítási alapba. Éppen ezért a munkavállalók a világon szinte mindenütt három pillérre támaszkodva készülnek fel a nyugdíjaskori éveikre. Az első pillér az állami nyugdíj, a második a nyugdíjpénztár, a harmadik pedig az egyéni nyugdíjbiztosítási szerződés. Ezek együttesen már olyan anyagi támaszt ad­nak, amely megközelíü az aktív évek jövedel­mét - Az önök nyugdíjbiztosítási konstrukciója meny­nyivel nyújt többet, mást, mint a többi piaci sze­replő által kínált szolgáltatás? - Az AEGON nyugdíjbiztosítás egyben befek­tetés is. Az ügyfél szabadon dönthet arról, hogy a pénzét kötvénybe vagy részvénybe fekteü, rá­adásul folyamatosan változtathatja ezek arányát Ugyanakkor a lejárat napjának a megválasztá­sában és a fizetési feltételek tekintetében is rend­kívül rugalmasak vagyunk. A díjfizetések gyako­risága megszabható, a rendszeresen befizetett összegek nagysága pe­dig módosítható. - Arról már volt szó, hogy az AEGON nyug­díjbiztosítás nyugodt öregkort biztosit, de el­mondható-e ugyanez az ügyfél aktív éveiről is? - Nem egyszerűen nyu­godt öregséget szeretnénk biztosítani partne­reinknek, hanem abban is a segítségükre va­gyunk, hogy ezt a kort jó egészségben, egzisz­. tenciáiis gondok nélkül érjék meg. Amennyiben például valamilyen váratlan esemény történik, díjmentesítés, adott esetben kölcsön is igénybe vehető. És akkor még nem is említettem az élet­és betegségbiztosítási kiegészítők széles skáláját, amelyeket ugyancsak kínálunk. Számítógépes tanácsadók - Az üzleti sikerhez elengedhetetlen a kimunkált filozófia, a hozzáértő vezetés, de legalább ilyen fontos az a csapat, aki az ügyfelekkel naponta találkozik, aki a szerződéseket köti... - Úgy tervezzük, hogy 1999-ig ezer kiképzett tanácsadónk lesz. Magyarországon egyedülálló módon tanácsadóink kizárólag hordozható szá­mítógéppel dolgoznak majd, így a rendelke­zésükre álló adatbázis és nyugdíjszámítást prog­ram segítségévei azonnal pontos és korrekt vá­laszt tudnak adni bármilyen felmerülő kérdésre. Az ügyfeleink bizalmát növelheti az is, hogy cégünk igyekszik a hűségüket külön honorálni. A biztosítás lejártakor a lejárati tőkét akár 2-15 százalékkal is megemelhetjük attól függően, hogy az ügyfél mennyi ideig volt az AEGON partnere. Cégünk ezt biztonsággal megteheti, hiszen a nemzetközi AEGON csoport 100-120 milliárd dollárt kezel, míg a magyar 100 milliárd forintot meghaladó vagyon felett rendelkezik. Márpedig tudjuk, hogy minél nagyobb a befektet­hető összeg, a pénzpiacon annál jobb hozamokat lehet vele elérni. - Mekkora piaci részesedésre számítanak? - Számításaink szerint a tevékenység meg­kezdését követő ötödik évtől lehet nyereséges az AEGON Éiet Divízió, a tizedik év pedig már a befektetett tőke megtérülését hozhatja. Önállóan működő egységünk 4-5 milliárd forintos befek­tetéssel három régióközpontot alakított ki az országban. Visszatérve az eredeti kérdésre: elő­zetes várakozásaink szerint öt év alatt meg­közelítően 20 százalékos piaci részesedést érhe­tünk el az egyéni nyugdíjbiztosítási piacon, (x) EGON zalékkal ment föl. A forint­leértékelések miatt drágultak az importanyagok és az al­katrészek is. A kenyér előállítási költ­ségeiben az anyagköltség 35, az energia 21-22, a bér úgyszintén 21-22 százalékot képvisel. Az alapanyagok közül a liszt ma 30-40, az élesztő 200, a só pedig 25 forintba kerül. Február 4-ét írunk, ke­nyéráremelésről mégsem hallani. Miért? Balázs András vállalkozó, tápéi pék: - Nem tudunk nagyon árat emelni, hiába emelked­tek a költségeink. A kereske­dők ugyanis kihasználják a többletkapacitást, attól vesz­nek, aki olcsóbban adja a ke­nyeret. Nagy az árverseny. Mi 6-12 százalékos áreme­lést tervezünk, ami alig két­három forintos különbség. Borka József, a Szegedi Sütödék Kft. igazgatója: - Eddig még nem emel­tünk árat, de valószínűleg előbb-utóbb sor kerül rá. Mi­nimum 12-14 százalékra szükség lenne - ez nem éri el az infláció mértékét. A legtöbb üzletben, ahol érdeklődtem, nem tudtak kenyéráremelésről. Varga Mihály, a Római ABC tulaj­donosa elmondta: náluk 120 forintos a legdrágább kenyér. Szerinte, ha esetleg 5 száza­lékkal emelik is a termelők az árakat, arra ók a szokásos 10 százalékos árrésükből csak 5-öt tesznek rá. Vagyis: a tisztességes kereskedő nem emeli a csillagos égig az ára­kat. Hol van az az idő, ami­kor még 20 százalékos árrést is elfogadott a vevő...? Egy, csak egy cég emelte a kenyér árát hétfőtől: a Ti­sza Kenyér Rt. Kelcz Vince vezérigazgató szerint a töb­biek őrájuk vártak, hogy hozzájuk igazíthassák az áraikat. A Tisza Kenyér két „vezérterméke", a fehér és a félbarna kenyér 79 és 77 fo­rintba kerül termelői áron február 2. óta. Az áremelés mértéke 3,8 százalék. A töb­bi termék esetében - mivel mákot, dióbelet, túrót, tejfölt tartalmaznak - 10 százalék is kijöhet. Kelcz Vince állít­ja, ha a kereskedő is vissza­fogja magát, nem lesz 150 forint a kenyér. - Az a baj, hogy minden beszállító automatikusan megemeli az árait az infláció mértékével - folytatja a ve­zérigazgató. - Ezzel maguk is mesterségesen gerjesztik az inflációt. Ugyanez a helyzet a kenyérrel. Ha ilyen várakozás előzi meg a néhány százalé­kos áremelést, akkor legvégül a rossz minőségű kenyér is drágán kel el. Manapság in­kább a minőséggel kellene versenyezni. A cég idén új szlogennel próbálkozik: „Fo­gyassza a hagyományos re­cepttel készült kenyeret!" Az ár valóban nem min­den. Aki olcsón termel, az vagy nem fizeti meg az em­bereit, vagy számla nélkül vásárol. Csodák ugyanis eb­ben a műfajban sincsenek. Fekete Klára II .Ilii jpr i fj > jí^ i • i && bliil Az OTP Bank új szolgáltatása az új nyugdíjrendszerhez kapcsolódóan! Az OTP Magánnyugdíjpénztár előnyei: - Nem jelent többletkifizetést, mivel az amúgy is befizetésre kerülő nyugdíjbiztosítási járulék egy része kerül átcsoportosításra a magánnyugdíjpénztár felé - Tőkefedezeti elven működik, így mindenki a saját megtakarítását és annak hozamát fogja majd élvezni egyéni számláján, mely nyomon követhető - A munkáltató és munkavállaló a jövedelem 10%-ig kiegészítheti a befizetéseket - A befizetések és a jóváírt hozamok örökölhetőek - Az OTP az elmúlt évben a nyugdíjpénztáraknál 35-36%-os hozamot ért el - 50 ezer Ft éves tagdíjbefizetésig 94%-ot, 50 ezer Ft feletti befizetés esetén 96%-ot helyez a fedezeti tartalékba - A tagok folyószámla nyitásakor, munkabér átutalás esetén további kedvezményeket biztosít - Negyedévente egy 200 ezer Ft értékű OTP Travel utat, valamint 5 db gépkocsi-nyereménybetétkönyvet sorsol, melyen minden alkalommal valamennyi pénztártag részt vesz - A magánnyugdíjpénztárak szabályszerű és biztonságos működését az állam ellenőrzi és a Pénztárak Garancia Alapján keresztül garantálja - Díjmentes, egyéni életpálya számítási programmal és teljes körű felvilágosítással váija leendő tagjait az OTP Bank Rt. Csongrád Megyei Igazgatóságának valamennyi fiókja Örök fiatalságot nem adhatunk, de fiatalos öregséget igen! Kamarai krónika • Munkatársunktól Az új jövedéki tör­vény, a szakképzés mi­nőségbiztosítása, vala­mint a taxisok szerepel­nek heti krónikánkban. Marketing-klub A Csongrád Megyei Ke­reskedelmi és Iparkamara Marketing Vezető Klubjának következő rendezvényét feb­ruár 10-én, kedden 17 órakor tartja a kamara rendezvény­termében. A „Varázsszer vagy praktikum - egy PR ta­nácsadó ügynökség bemutat­kozása" címmel Balaton Anita (Moana PR Stúdió) ve­zeti a konzultációt. Bővebb információ kérhető Hajós Lászlónétól a 62/486-987/ 144-es telefonszámon. Jövedéki törvény A CSMKIK február 11-én 10 órától konzultációt tart az új jövedéki törvényről. Elő­adó Vincze István százados, a Vám- és Pénzügyőrség jö­vedéki osztályvezetője. A rendezvény helyszíne a CSMKIK rendezvényterme. Minőségbiztosítás a szakképzésben A kamara a gyakorlati ok­tatók és a gyakorlati képzést irányító szakemberek to­vábbképzési programja kere­tében február 12-én 10 órá­tól a Tantusz Művelődési Házban (Szeged, Dankó P. u. 27.) tart konzultációt. Elő­adó Pallaginé dr. Bánkfai Emese, a Szegedi Élelmi­szeripari Főiskola egyetemi docense lesz. Az Európai Unióban elterjedt, a szak­képzéssel kapcsolatos minő­ségbiztosítási követelmé­nyek bemutatása és a ma­gyarországi adaptációs lehe­tőségek vázolása a rendez­vény témája. Jelentkezés és bővebb felvilágosítás kér­hető Dobó Lajostól (62/ 423-452/172). Taxi és kamara A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Országos Közlekedési Kollégiumán belül hét tagozat alakul a kö­zeljövőben. Az eddigi elkép­zelések szerint a taxis, sze­mélyszállítási, belföldi fuva­rozási, nemzetközi fuvarozá­si, szállítmányozási szakkép­zési, valamint légi-vasúti ta­gozat jönne létre. A legsür­getőbb a taxis tagozat meg­alakítása, mert a MKIK kö­zösen készíti elő a Közleke­dési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériummal a taxizás szabályozására vonatkozó koncepciót. Egyelőre kor­mányrendeleti szinten írják elő a taxizás feltételeit, a személyszállítási törvény joganyaga 1999-ig készül el. A kormányrendelet kon­cepcióját március 15-ig dol­gozzák ki annak érdekében, hogy a kötelező szakmai egyeztetések után még idő­ben megszülethessen a jog­szabály. Az MKIK szándé­ka, hogy az egyéni vállalko­zói igazolvány kiadásával egy időben, július elsejétől a taxis engedélyek ügye is a kamarához tartozzon. A ké­szülő koncepcióban szerepel a taxizás személyi és tárgyi feltételeinek újragondolása, köztük a taxizáshoz szüksé­ges képzettség meghatározá­sa. A személyi kérdések kö­zött szerepelne például, hogy a taxis fokozott bünte­tőjogi védelem alá kerüljön.

Next

/
Thumbnails
Contents