Délmagyarország, 1998. február (88. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-23 / 45. szám
2 KÜLFÖLD HÉTFŐ, 1998. Í^BR. 23. Számháború A Z Egyesült Államok kongresszusa egy hónapon belül szavaz a három NATO-tagjelöltről. Az amerikai védelmi minisztérium hozzáfogott a még bizonytalankodó képviselők meggyőzéséhez. A Pentagon a közvetlen költségeket mintegy tízéves távlatban Csehország, Lengyelország és Magyarország esetében mindössze 1,5 milliárd dollárra becsüli. Tavaly februárban még 27 és 35 milliárd dollár közötti összegre taksálták a közép-európai országok felzárkóztatásának költségeit. Az akkori jelentés a várható kiadásokat három csoportba osztotta: A honvédelem átalakítása 10-13 milliárd dollár. Az úgynevezett regionális képességek megteremtése, vagyis a jelenlegi NATO-tagországok esetleges bevetésének költségei a jelentkező államok területén 8-10 milliárd dollárt, míg a bővítéshez kapcsolódó kiadások, azaz az együttműködési és a kommunikációs képesség megteremtése, a logisztikai háttér biztosítása, az integrált légtérellenőrzés, a kiképzések, a gyakorlatok pedig 9-12,5 milliárd dollárt emésztenek majd fel. Az 1,5 milliárd dollár és a 27-35 milliárd dollár között nagyságrendnyi a különbség. Ismerve a magyar hadsereg állapotát nehéz elképzelni, hogy a fenti tételeket ilyen olcsón megúszná a három tagjelölt és a NATO. Az amerikai kongresszus képviselőit mások is bombázzák különféle számokkal. Az internetet is kifejlesztő Rand Corporation például 20 és 100 milliárd dollár közötti összegre becsüli a kiadásokat. Igaz, ők a hatvanas-hetvenes évek, vagyis a hidegháború stratégiai helyzetét vették kiindulási alapnak, így egy kifejezetten agresszív, támadó szándékú Oroszországgal, sőt csehországi, lengyelországi és magyarországi atomfegyver-telepítéssel is számolnak. / gaz, hivatalosan közép-európai atomfegyver-telepítésről nincs szó, Moszkva pedig gazdasági nehézségeivel van elfoglalva. Egyelőre. , TciÁx- íz^ AAJ~ Ismét Tudjjman az elnök • Zágráb (MTI) Ismét Franjo Tudjman államfőt választották meg szombaton a kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) elnökévé. A párt szombaton kezdődött kétnapos kongresszusán nem is volt más jelölt e tisztségre, csak a 76 esztendős államfő, aki újabb 4 évre lett pártja elnöke. Tudjmant tavaly választották ismét köztársasági elnökké. Kétezer gránát robbant • Volgográd (MTI) Kétezer páncélelhárító gránát robbant fel szombat este az orszországi Volgográdban egy katonai raktárban. A robbanást követően tűz ütött ki, amelyet különlegsen kiképzett erők bevetésével oltottak el. Áldozatokról nem érkezett jelentés. A beszámolók szerint a detonáció következtében 900 méteres körzetetben szóródtak szét repeszdarabok. Izraeli légitámadás • Bejrút (MTI) Izraeli harci gépek vasárnap reggel feltételezett gerillaállásokat támadtak Dél-Libanonban. A libanoni légvédelem tüzet nyitott a gépekre - közölték bejrúti biztonsági források. Két izraeli repülőgép a dél-libanoni hegyvidéken hajtotta végre az akciót az Irán támogatását élvező Hezbollah állasai ellen. A gépeket nem érte találat, amikor a libanoni légvédelem tüzet nyitott rájuk jelentették izraeli források. Tüntetés Le Penért • Versailles (MTI) Nagyszabású tüntetést tartottak a hét végén Versailles városában a francia szélsőjobboldali párt, a Nemzeti Front hívei: a felvonulók amiatt tiltakoztak, hogy a párt elnökét, JeanMarie Le Pent egy tavalyi választási botrány miatt súlyos büntetés fenyegeti. A megmozduláson a szervezők szerint 15-18 ezren, a rendőrség szerint 9 ezren vettek részt. Az ügy előzménye: a szélsőjobboldai pártvezért tavaly, a parlamenti választásokat megelőző kampány során az egyik Párizs környéki kisvárosban, Mantesla-Jolie-ban ellentüntetők fogadták, s Le Pen annyira elvesztette fejét, hogy tettleg bántalmazni próbálta a városka szocialista képviselőjelöltjét, Annette PeulvastBergeal asszonyt. Simo Zarics Hágába megy • Zágráb (MTI) Kedden önként Hágába indul egy újabb boszniai szerb férfi azok közül, akiket háborús bűnök elkövetésével vádol a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket kivizsgáló Nemzetközi Törvényszék. Simo Zarics a harmadik boszniai szerb a „Bosanski Samac-i ötök" közül, aki feladja magát a törvényszéken, hogy a bosnyák tanúvallomásokat cáfolva ártatlanságát próbálja bebizonyítani az etnikai tisztogatások vádjával szemben. • Bolognai egyetem Göncz Árpád díszdoktor Romano Prodi olasz miniszterelnök is gratulált a magyar államfőnek. (MTI Telefotó) • Bologna (MTI) Irodalmi és múforditói munkássága elismeréseként díszdoktorrá avatták szombaton a bolognai egyetemen Göncz Árpád magyar köztársasági elnököt. Az ünnepi eseményen jelen volt Romano Prodi olasz kormányfő is. Fabio Roversi Monaco, az egyetem rektora beszédében emlékeztetett arra, hogy a XI. század végén alapított bolognai egyetemnek szinte a kezdetektől fogva voltak magyar diákjai, és a bolognai alma mater ma is erős kapcsolatokat tart Magyarországgal. Az elmúlt két évben az egyetem ismét megnyitotta magyar kollégiumát, az 1956-os magyarországi forradalom 40. évfordulóján jelentős nemzetközi tudományos konferenciát szentelt az eseménynek. Göncz Árpád díszdoktorrá avatását az egyetem irodalmi, zenei és drámai tanszéke kezdeményezte. Walter Tega professzor, a tanszék vezetője a döntés indoklásakor hangsúlyozta, hogy a címet egy rendkívüli személyiségnek Ítélték, de ez a diploma egy egész nemzetnek szóló elismerés, az egymást kölcsönösen gazdagító kapcsolatok eredménye. Göncz Árpád doktori értekezését szintén a történelmi kapcsolatok hangsúlyozásával kezdte: a bolognai egyetemet - mondta - mi mindig is magyar egyetemnek tekintettük. A köztársasági elnök saját életútjáról szólva azt emelte ki, hogy ez a vérzivataros század megtanította arra: ha békességben akar az ember élni a lelkiismeretével, mindig az ember és az emberség mellé kell állnia. Magyarország az elmúlt nyolc évben legalább 70 év lemaradását hozta be. Joggal számfthat arra, hogy az új évezred legelején Európa teljes jogú tagja lesz. „Különösen büszke vagyok arra, hogy a rendszerváltás óta Magyarországon nem volt politikai per. Senkit nem zártak börtönbe politikai okokból. A halálbüntettés ismeretlen nálunk, s ki tudja mióta először, Magyarországon senkit nem üldöznek a hite, a meggyőződése, vagy az anyanyelve miatt" - mondta. • Jól áll a seregünk? Olcsóbb lesz a vártnál a NATO-bővítés • Washington (MTI) Az amerikai védelmi minisztérium most elkészült új tanulmányában másfél milliárd dollárra becsüli a három középeurópai ország NATOcsatlakozásából fakadó közvetlen költségeket tízéves távlatban. Az összeg jelentősen kisebb a kormányzat tavaly februárban nyilvánosságra hozott előrejelzésénél, amely akkor még 27 és 35 milliárd dollár közé illesztette a várható kiadásokat. Az új Pentagon-elemzés szemmel láthatóan az északatlanti szövetség saját, decemberben közzétett becsléséhez idomul. Kormányzati források alapvetően két okkal magyarázták a többletköltségek visszafogását a The New York Times szombati számában. Egyfelől kiemelték, hogy a NATO szakértői sokkal jobb állapotban találták a három tagjelölt ország katonai infrastrukturális létesítményeit - például repülőtereit és raktárait -, mint korábban gondolták. Másfelől az előző tanulmány még abból indult ki, hogy nem három, hanem négy ország kerül be a NATO-ba az első fordulóban. Az új becslés alapján a bővítéssel járó közvetlen pótkiadások 1,5 milliárd dollárra rúgnának tíz év alatt. Az összegből az Egyesült Államok négyszázmilliót vállalna magára, a többit a szövetség európai tagjainak és a csatlakozó országoknak kellene fedezniük. A költségtényező nagyon fontos szempont az amerikai szenátus ratifikálási vitájában, amely a jövő héten, kedden újul fel William Cohen védelmi és Madeleine Albright külügyminiszternek, valamint Henry Sheltonnak, a vezérkari főnökök egyesített bizottsága elnökének közös meghallgatásával. Kongresszusi és kormányzati forrásokból valószínűnek tartják a bővítés jóváhagyását, hozzátéve azonban, hogy a kedvező jelzések ellenére nem lehet eleve lefutott ügynek tekinteni a ratifikálást, egyebek között éppen a költségkihatással kapcsolatos aggodalmak miatt. Szavazás márciusban várható: a kilencedike és tizenegyedike közé eső napokat emlegetik. Az új költségtanulmányt a meghallgatás előtti, hétfőn hozzák hivatalosan nyilvánosságra. A bővítést ellenző körökben gyanakvással és fenntartással fogadták az erősen megkurtított előrejelzést: olyan cinikus politikai húzást látnak benne, amely arra szolgál, hogy a kormányzat megnyerje az ügynek azokat a szenátorokat, akik a költségkihatások miatt amúgy esetleg a ratifikálás ellen szavaznának. Tény és való, hogy az utóbbi években napvilágot látott tanulmányok óriási szóródást és eltérést mutatnak, gyakran nem is összevethető kiindulópontokra támaszkodva. A szakértők abban nagyjából egyetértenek, hogy a várható többletkiadások alapvetően három, egyelőre nehezen prognisztizálható tényezőtől függnek: milyen jövőbeli fenyegetéssel kell a szövetségnek szembenéznie; milyen nagyságú fegyveres erőre lesz szüksége egy újból megizmosodó Oroszországgal szemben; milyen küldetéseket kíván a szövetség magára vállani a jövőben. Az amerikai külügy- és a védelmi minisztérium közös elemzése tavaly februárban abból indult ki, hogy Oroszország sem most, sem a közeljövőben nem fog fenyegetést jelenteni az észak-atlanti szövetségre - Európára - nézve, tehát nem lesz szükség arra, hogy állandó jelleggel NATO-csapatok állomásozzanak az új tagország területén. A többletköltségek elsősorban a csatlakozó államok fegyveres erőinek korszerűsítéséből, a NATO parancsnoki-irányítási rendszerébe való beillesztéséből és a kollektív légvédelmi rendszer kiszélesítéséből fakadnának. Az amerikai kongresszus költségvetési irodája (CBO) - más szempontokat és kalkulációkat véve alapul - a maga részéről 21 és 125 milliárd dollár közé tette a többletkiadásokat. A nagy hírű Rand Corporation kutatóintézet elemzői pedig úgy vélték, hogy a NATO kiszélesítésének járulékos költségei 20 és 100 milliárd dollár között mozognak majd tíz-tizenöt éves távlatban. • Annan-Huszein-találkozó után „Közel az áttörés"? Szaddám Húszéin (jobbról) bagdadi rezidenciáján fogadta vasárnap az ENSZ főtitkárát. (MTI Telefotó) • Bagdad (MTI) Jelentós előrelépés történt Kofi Annán ENSZ főtitkár és Szaddám Húszéin iraki elnök vasárnap Bagdadban folytatott tárgyalásain - jelentette be az iraki fővárosban Fred Eckhard, az ENSZ főtitkár szóvivője. Kofi Annán a megbeszélések után úgy fogalmazott, hogy „közel az áttörés". Reményei szerint vasárnap éjjel vagy hétfőn reggel írásbeli megállapodást tud kötni a bagdadi vezetéssel az iraki tömegpusztító fegyverek ENSZ-ellenőrzéséről - közölte a szóvivő. „Sokkal közelebb kerültünk a sikeres befejezéshez, úgy érezzük, hogy karnyújtásra vagyunk az egyezménytől" - mondta Eckhard, de hangsúlyozta: az alkudozás még nem ért véget. A szóvivő nem fejtette ki, hogy milyen vitás kérdések maradtak terítéken, de diplomáciai források szerint a legkényesebb, megoldatlan feladat az elnöki rezidenciákat érintő ENSZ-ellenőrzések időtartamának és gyakoriságának meghatározása. Irak javaslata szerint az elnöki paloták legfeljebb 60 napon át állnának az ellenőrök rendelkezésére, akik egy palotát egy alkalommal vizsgálhatnának át. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa ragaszkodik ahhoz, hogy határozatlan ideig ellenőrizhesse a rezidenciákat. Annán vasárnap Bagdadban egy közelebbről meg nem nevezett helyen három órán át zárt ajtók mögött tárgyalt Szaddám Húszéin iraki elnökkel. Az INA iraki hírügynökség szerint a megbeszélések „kedvező légkörben" folytak. Az ENSZ-főtitkár szóvivője elmondta, hogy Annán bagdadi látogatása alatt folyamatosan kapcsolatban áll számos politikai vezetővel, köztük az ENSZ BT öt állandó tagjának képviselőivel. A világszervezet főtitkára hétfőn - elutazása előtt nyilatkozatot tesz közzé iraki tárgyalásairól. Az Egyesült Államok katonai csapással fenyegette meg Irakot, ha Annán küldetése kudarcot vall és Szaddám Húszéin nem egyezik bele az elnöki épületegyüttesek feltételek nélküli ellenőrzésébe. Az Asz-Szaura nevű iraki kormánylap „ésszerűtlennek és a valóságtól elrugaszkodottnak" nevezte a washingtoni követelést, és a kompromisszumot tartotta a válságból kivezető egyetlen járható útnak. A bagdadi parlament vasárnap az amerikai katonai csapás megakadályozását kérte a BT-tagokhoz küldött memorandumában. Eközben Alain Dacey, az Irakban tartózkodó ENSZ-ellenőrök vezetője közölte, hogy a szakértők vasárnap folytatták munkájukat a nem vitatott helyszíneken.
