Délmagyarország, 1998. február (88. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-23 / 45. szám

HÉTFŐ, 1998. FEBR. 23. BELFÖLD 3 röviden A MIÉP jelöltjei • Budapest (MTI) A Magyar Igazság és Élet Pártja péntek estére véglege­sítette egyéni választókerü­letben induló országgyűlési elójelöltjeinek névsorát. A MIÉP mindenhol indít jelöl­tet Szob kivételével, ahol vi­szont várhatóan László Ildi­kót, a Kereszténydemokrata Néppárt szóvivőjét támogat­ja. A viszonosság alapján Cegléden - ahol a keresz­ténydemokraták várhatóan nem állítanak jelöltet - if­jabb Hegedűs Lóránt kap ha­sonló támogatást. A MIÉP vezetői közül „elfoglaltsága miatt" csupán Csurka István elnök és Kiss Andor párt­igazgató kapott felmentést az egyéni megmérettetés alól. A megyei és országos lista le­zárásával az utolsó percig várnak. A felkerülés egyik feltétele a kampányban való aktív részvétel, mindenek előtt pedig a 750 kopogtató­cédula összegyűjtése lesz. írásos engedéllyel! • Budapest (MTI) Magyarország területéről gépkocsit január l-jétől csak a tulajdonos, illetve az üzem­ben tartó, vagy az általuk meghatalmazott, írásos en­gedély birtokában lévő sze­mély vihet ki - ennek közlé­sét Krisán Attila ezredes, a Határőrség szóvivője kérte. A gépjárművezetőknek az írásos hozzájárulást - ameny­nyiben a gépjárművet nem a tulajdonos, illetve üzembe tartó vezeti - a határátkelőhe­lyen az ellenőrzést végző ha­tárőrnek kell felmutatni. Mi a lontosabb? • Budapest (MTI) Az SZDSZ Országos Ta­nácsa felszólítja a kormányt, hogy a rendőrség szervezeti egységét veszélyeztető és a törvényes kereteket szétziláló látszatintézkedések helyett biztosítsa a szükséges feltéte­leket és anyagi forrásokat a rendőrség hatékonyabb mun­kájához - áll abban az állás­foglalásban. amelyet szom­bati ülésén fogadott el a tes­tület. A tanácskozás utáni sajtótájékoztatón Hack Péter ügyvivő rámutatott: el kell dönteni, hogy mi fontosabb. a közbiztonság, vagy például a még el nem btrált 24 milli­árd forintos rakétatender. A politikus személyes vélemé­nye szerint indokolt lenne megvizsgálni a központi bűnüldözési igazgatóság ed­digi tevékenységét, mivel Hack úgy látja, hogy a szer­vezet munkája nincs arány­ban a létrehozásába beleölt pénzzel. Busójárás Mohácson • Mohács (MTI) Valódi tavaszköszöntő népünnepély - horvát nevén „Poklada" - volt a vasárnapi busójárás Mohácson. A feb­ruári tavasz verőfényében minden eddiginél nagyobb hagyományőrző jelmezes fel­vonulást nézhettek végig a Duna-parti városba sereglett vendégek ezrei. Közel há­romszáz faragott faálarcos, birkabundás busó és ugyan­ennyi fiatal maskarás ,janke­le" vonult fel a hfres farsang­vasárnapi télűző népünnep­élyen, melyhez hasonlót csak a szomszédos szláv népek tartanak. • Naponta tizenöt riasztás Több tűz, kevesebb kár Volt mit oltaniuk. (Fotó: Gyenes Kálmán) • Munkatársunktól Csongrád megyében tavaly több tűzeset tör­tént, mégis kevesebb kár keletkezett, mint 1996-ban. A tűzoltók fi­zetésén sikerült javítani, így már nem maradnak el a katonák és rend­örök mögött. Három éven belül minden má­sodik fecskendős autó helyére újat állítanak ­hangzott el a Csongrád Megyei Tűzoltóparancs­nokság tájékoztatóján. „A tűzoltóság a Belügy­minisztérium sikerágazata" - idézte a BM értékelését dr. Szöllősi Sándor tűzoltó­ezredes, megyei parancs­nok. A sikert az jelenti, hogy jó úton halad a gép­járműfecskendők cseréje: három éven belül minden második fecskendős autó helyett újat kapnak a tűzol­tók. Az eredmények közé sorolható az is, hogy a tűzoltóságnak sem adó-, sem társadalombiztosítási tartozása sincs. A Csongrád Megyei Tűzoltóparancsnokság sajtó­tájékoztatóján az 1997. évi munka értékelésén kívül az idei feladatokról is szó esett. Tavaly a megyében mintegy 30 százalékkal több tűzeset történt, mint 1996-ban, vi­szont az anyagi kár mégis csökkent: ennek magyaráza­ta az, hogy elsősorban az avar- és szeméttüzek száma nőtt, ezek pedig nem okoz­tak nagyobb pusztítást. Csongrád megye tűzoltóit naponta átlagosan 12-15 al­kalommal riasztják, de szá­moltak már 35 hívást is egyetlen napon. Védőruhája mindenkinek van, de a ruhák régiek, ám a csere sokba ke­rül: egyetlen védőruha ára 160 ezer forint. Tavaly befejeződött az ál­lami és az önkormányzati tűzoltóság szétválasztása. Hódmezővásárhely kivételé­vel mindenütt megalakultak az önkormányzatok hivatá­sos tűzoltóságai, amelyek fölött az állami tűzoltóság szakmai felügyelet gyakorol. A tűzoltók illetménye ko­rábban elmaradt a rendőrök és katonák fizetése mögött, az idei 30 százalékos bérfej­lesztéssel viszont a fölzár­kózhatnak a fegyveres testü­letek mellé. • Kongresszust tartott a Fidesz-MPP Elkészült a program • Budapest (MTI) Arra kell készülnünk, hogy a most távozó ka­binet helyébe lépjünk, s hogy a stafétabot átvéte­le után jól kormányoz­zunk - mondta Orbán Viktor nyitóbeszédében szombaton, a Fidesz-Ma­gyar Polgári Párt IX. kongresszusán. A pártel­nök a köszöntö szavak után bejelentette, hogy a szervezet elkészítette vá­lasztási programját, amely szerinte a polgári jövöt vázolja. Orbán Viktor úgy vélte, hogy a rendszerváltozás nem hozta meg a remélt felemel­kedést, nem nyílt meg min­denki számára a gyarapodás, a jólét lehetősége. - A hata­lomból most távozó kormány pedig alkalmatlannak bizo­nyult arra, hogy vonzó jövőt kínáljon az országnak, mert politikája jelentős részben el­herdálta a rendszerváltozás kínálta lehetőségeket - tette hozzá. A politikus hangsú­lyozta: a többséget sújtó újabb és újabb megszorítá­sokból származó bevételek egy szűk érdekcsoport gyara­podását szolgálják. Orbán vé­gül aláhúzta: pártja készen áll arra. hogy a polgári erők összefogásával létrehozza Magyarország új kormányát. A kongresszust köszöntő beszédek és felszólalások után Deutsch Tamás szava­zásra bocsátotta a Fidesz vá­lasztási programját, és 416 igen szavazattal a kong­resszus egyhangúlag elfogad­ta a dokumentumot. A választási program kö­zéppontjában a gazdasági nö­vekedés felgyorsítása szere­pel, a Fidesz kiszámítható adórendszer megteremtését tűzte célul, illetve a személyi jövedelemadó egyszeri, je­lentősebb mértékű csökken­tését ígéri a választópolgá­roknak. A programban fog­laltak szerint kedvező hitel­felvételi lehetőségekkel tá­mogatnák a kis- és középvál­lalkozásokat. Az első gyer­mek után mindenkinek járna a családi pótlék, és a párt kormányra kerülése esetén öt év alatt 200 ezer új munkahe­lyet ígér. A párt tervei között szerepel az első diploma megszerzésének tandíjmen­tessége, valamint a jelenlegi­nél kedvezőbb bérrendszer bevezetése az egészségügyi dolgozóknak. A Fidesz gazdaságpoliti­kája révén megvalósítható az évi 7 százalékos gazdasági növekedés, és tíz esztendő alatt megduplázódhat a ma­gyar gazdaság teljesítménye - jelentette ki Orbán Viktor pártelnök a kongresszust kö­vető sajtótájékoztatón. Nem­zetközi példákra hivatkozva elmondta, hogy Észak-íror­szág, Katalónia és Észak­Olaszország meg tudta való­sítani a gazdasági felzárkó­zást viszonylag rövid idő alatt, és hasonló sorsot jöven­dölt Lengyelországnak, Csehországnak, Magyaror­szágnak és Szlovéniának is. A XXI. század nagy kihí­vásaira megfelelő válaszokat lehet adni - hangoztatta Or­bán Viktor, és végezetül kije­lentette: a párt szövetségi rendszere kialakult, ezen vál­toztatni nem kell. • MSZP-választmány Horn Gyula értékelt • Budapest (MTI) Horn Gyula pártelnök-mi­niszterelnöknek a kormány elmúlt négyéves munkáját értékelő beszédével kezdő­dött meg vasárnap a Magyar Szocialista Párt országos vá­lasztmányának és elnökségé­nek ülése a párt Köztársaság téri székházában. A márciusi kongresszus előkészületeinek jegyében megtartott tanácskozáson, mint arról Szabó József Jenő MSZP-sajtófőnök tájékozta­tott, a pártelnök kiemelten foglalkozott azokkal a fel­adatokkal - például a szoci­ális ellátások, a családpoliti­ka és a munkabérek terüle­tén -, amelyeket hazánk EU­csatlakozásával összefüggés­ben el kell végezni. Kijelen­tette: úgy kell pénzt fordítani a közbiztonság javítására, hogy az állampolgárok érez­zék az elköltött forintok ha­tását. A választmány a kor­mányzati munka értékelé­séről szóló állásfoglalás el­fogadása után megtárgyalta az MSZP országos listájára tett javaslatot, amelyet a kongresszus véglegesít majd. Az elnökség javaslata szerint a listát Horn Gyula pártelnök vezeti, akit Gál Zoltán házelnök, Szekeres Imre frakcióvezető, Kovács László külügyminiszter és Kósáné Kovács Magda ügy­vezető alelnök követ. Az első ötven helyen szocialista miniszterek, vezető párt-tisz­ségviselők, illetve az MSZP szövetségeseinek képviselői szerepelnek. A küldöttek elfogadták a párt választási, politikai programjának tervezetét is, amelyet szintén a kong­resszus szentesít majd. Kisgazdajelöltek • Budapest (MTI) Vasárnap Budapesten nyilvánosságra hozták a Független Kisgazdapárt szí­neiben induló 176 egyéni or­szággyűlési képviselőjelölt nevét, és átadták megbízóle­velüket. A Csongrád me­gyei választókörzetek egyéni jelöltjei: I. Molnár Róbert, II. Bogdándi Győző, III. Ve­res János, IV. Vincze László, V. Hevesi János, VI. Pancza István, VII. Dr. Dán János. Helyesen: Bartha • Munkatársunktól Pénteki számunkban téve­sen írtuk az MDF-Fidesz MPP egyik közös képvise­lőjelöltjének a nevét. Helye­sen: a 3-as számú választó­körzetben a két párt dr. Bartha Lászlót indítja jelöltként. múlt 2H23 A mi dolgunk Tfrős lehűlést hozott az elmúlt héten kormányber­MJj keken belül a Vico-főnök Fenyő János meggyil­kolása: a két kormánypárton belüli jó kapcsolatairól ismert vállalkozó halála a választások előtt megron­totta az SZDSZ és az MSZP vezető személyiségeinek viszonyát. Emlékezetes Horn Gyula elszólásszerű mondata, mely szerint ma Magyarországon nincs közbiztonság, valamint az a hideg válasz is, ahogyan az SZDSZ miniszetelnökjelöltje, Kuncze Gábor rea­gált a vádakra. A belügyminiszter egy hetet kapott rá, hogy „megvalósítható ötletekkel" álljon elő a közbiz­tonság javítására. Kunce válasza egyszerű volt és velős: a javításhoz tízmilliárd forintra van szükség. Ennek megítélése egyelőre még a kormányszóvivő enyhe megfogalmazása szerint is a Pénzügyminiszté­rium rosszallásába ütközik. A közbiztonsági afférnak volt egy másik következ­ménye is: mind Kijevben, mind Bukarestben fel­szisszentek Horn Gyula kijelentésére, mely szerint a bűnesetek elkövetőinek 80 százaléka külföldről érke­zik, és ezt csak vízumkényszer bevezetésével lehetne kiküszöbölni. Néhány nap múlva a határon túli ma­gyarok megnyugtatásra a Külügyminisztérium közöl­te, hogy vízum esetén csak többszöri határátlépésre jogosító okmányról lehet szó, illetve olyanról, amely valamilyen módon kivételez a magyarokkal. Ez azon­ban nemcsak az Európai Unió nagyon szigorú szabá­lyai, hanem Bukarest miatt sem lesz könnyű, hiszen könnyen kitalálható, hogy Románia nem fog egy­könnyen belemenni abba, hogy állampolgárait ily módon válogassák határátlépés előtt. A nacionalista román sajtó máris hitleri megkülönböztetést emleget a magyar kormányfő részéről, vagyis a románok ér­zékenyebben reagáltak a vízum ötletére, mint az iga­zán érintett magyar kisebbség, ribből a közjátékból is kiderül, Magyarországnak IJj nem lesz könnyű dolga, amikor az uniós felvétel elé sietve meg akarja nyugtatni tárgyalópartnereit, hogy a magyar határ „légmentes" lesz a nem kívánt bevándorlással szemben. A vízumkényszer ügye ugyanis nemcsak Magyarországot érinti kényelmetle­nül, hanem Lengyelországot is, amelynek Ukrajná­ban van jelentősebb nemzeti kisebbsége, s amelyet szintén szorít a brüsszeli prés. A mi kisebbségi ma­gyar ügyünk talán a legkényesebb probléma, amellyel a trianoni szakadás óta Magyarországnak szembe kell majd néznie: a leendő kormánynak bizto­sítania kell azt, hogy ne húzzunk vasfüggönyt saját nemzetünk egy része elé, ugyanakkor igazodjunk a nemzetiségi problémáinkból mit sem értő uniós tag­államokhoz is. A bukaresti politikusok kimondottan erre a dilemmára játszva emlegetik előszeretettel, hogy nyugat felé nemcsak a román út vezet Magyar­országon keresztül, hanem a magyar út is elkanyaro­dik Románia felé - a kisebbségen keresztül. Az már a jövő kérdése, hogy a májusban megvá­lasztandó új parlament és kormány mennyire lesz ér­zékeny két és félmillió magyar sorsára, s mennyire követi mindenben a Brüsszel számára könnyebb utat, tudva azt, hogy nincs az a román kormány, amely be­lemenne az ottani magyarok kettős állampolgárságá­ba vagy hasonló kedvezményekbe. Ha mégis így len­ne, Romániában ugrásszerűen megugrana a magyar lelkek száma, és biztosan nem két és fél, hanem leg­alább 8 millió magyart (Erdély összlakossága) szám­lálnának. Az elmúlt héten úgy esett, hogy nem a vízumkény­szer kérdése volt az egyetlen kényszerítő erő, amellyel a mostani és a leendő kormánynak szembe kellett néznie, hanem az is, hogy a magyar Országgyűlésnek ismét külföldi katonai támogatásnyújtásról kellett határoznia. Ezúttal úgy, hogy a külügyérek tudták, amerikai idő szerint reggel a Pentagonban Clinton elnök beszédet mond az Irak ellen tervezett támadás­ról, és ebben a beszédben az amerikai szövetségesek között már ott kellene szerepelnie Magyarországnak is. Az időhiány annyira akut volt, hogy a kormány­többség késedelem nélkül elfogadta a Fidesz korláto­zó indítványát, így csak egy önkéntesekből álló orvos­alakulat utazik az Arab-öböl térségébe. A kényszert nem kell külön magyarázni: a Egyesült Államok szenátusában hamarosan szavazással döntenek arról, hogy Magyarországot felvegyék-e a NATO tagjai közé; nem is hiányzott a szövetségesi listáról egyik csatlakozásra meghívott közép-európai ország sem. A középnyugati államok szenátorai szá­mára állítólag még ez a kis reklám sem okozott könnyebbséget a szavazásban. Persze nekik sem lehet könnyű elmagyarázni a választóknak, miért költenek el annyi pénzt a magyarok felvételére, amikor azt sem tudni, kik azok és mire jók. Ha az ember bele­gondol, a magyar Alföld átlagembere is ezt monda­ná, ha képviselője azzal állna elő, hogy pár százmilli­árd forintból Guam szigetét a szövetségesünkké kell tennünk. Nincs - és nem is lesz - könnyű dolga tehát a vi­lágban (és itthon sem) a magyarnak.

Next

/
Thumbnails
Contents