Délmagyarország, 1998. február (88. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-19 / 42. szám

6 HELYI TÜKÖR CSÜTÖRTÖK, 1998. FEBR. 19. Kiállítás a Weöresben • Kiss Árpád-díj dr. Papp Katalinnak Fizikát játékosan is lehet oktatni a hallgatókkal való foglalkozás." (Fotó: Sthmidt Andrea) A magyar kultúra napján az 1994-ben ala­pított Kiss Árpád-díjat vehette át dr. Papp Györgyné dr. Papp Ka­talin, a József Attila Tu­dományegyetem Termé­szettudományi Karának oktatási dékánhelyette­se, a kísérleti fizika tan­szék docense, aki tavaly a Széchenyi professzori ösztöndíjat is elnyerte. A mostani kitüntetést a ne­veléstudomány területén végzett kiemelkedő munkájáért adományoz­ták neki. • Milyen érzéssel vette át a dijat? - Különösen nagy meg­tiszteltetés számomra, hiszen eddig ezt a kitüntetést a szo­ros értelemben vett pedagó­giával foglalkozók kapták. Az én területem viszont a fi­zika szakmódszertana, a tan­tárgypedagógia. amely a fi­zika- és a neveléstudomány határán helyezkedik el. 9 A szakmódszertanon belül mivel foglalkozott? - Egyrészt középiskolá­sok körében tudásszintet és a tantárgyhoz való hozzáállást vizsgáló felméréseket végez­tünk. Figyelmünk kiterjedt a pályaválasztást motiváló té­nyezőkre is. Másrészt a szá­mítógép alkalmazásának le­hetőségeivel foglalkoztam a fizika szakmódszertan terü­letén. Ide tartozik a játékszi­mulációk bevezetése a fizika oktatásába. Az 1993-ban megvédett kandidátusi érte­kezésemnek is ez volt a té­mája: szimuláció és játék a fizika tanításában. Kifejlesz­tettünk továbbá olyan kísér­leteket, amelyek a középis­kolában elvégezhetők, és vonzóbbá teszik a fizika ta­nulását. A legfontosabb és számomra a legkedvesebb terület az oktatói munkám­ban a hallgatókkal való fog­lalkozás. A karon tantárgy­pedagógiai diákkört indítot­tam a tanárszakosok számá­ra, akik kevésbé tudnak ver­senyezni az úgynevezett ku­tató szakos diákokkal. A hallgatók jó eredményeket értek el, egyikük tavaly Pro Scientia-díjat kapott. Az ok­tatási dékánhelyettesi posz­tot pedig azért vállaltam el, mert fontosnak tartom, hogy a fiataloknak helyes termé­szettudományos szemléletük legyen. 9 A felméréseket kik vé­gezték? - Részben egy háromfős fizika szakmódszertani cso­port, részben pedig olyan hallgatók, akik a pedagógia tanszéken doktori progra­mokban vesznek részt. 9 Az eredményeket kik és hol használják fel? - Publikáljuk azokat a fi­zika tanításáról szóló folyó­iratokban. Ezen kívül közép­iskolákkal közösen szerve­zett konferenciákon is ismer­tetjük, hiszen az eredménye­inkre az oktatás irányítóinak is szükségük lehet. De pél­dául a pályaválasztás-moti­váció vizsgálata segítséget ad a karunknak is abban, ho­gyan csábítsuk ide a fiatalo­kat akkor, amikor a társada­lom értékrendjében manap­ság a természettudományos területek háttérbe szorultak. 9 Mit szeretne még elér­ni? - Közelebbi tervem írni egy önálló ismeretszerzésre alkalmas könyvet, amelyből a gyerekek megtanulhatják, hogyan működnek a boltok­ban is kapható játékszerek. A másik tervet nehezebb lesz megvalósítani. Szeret­ném elérni, hogy természet­tudományos területen is le­gyen tanítással kapcsolatos, tantárgypedagógiai doktori program. Ebbe a végzett vagy a már pályán lévő volt tanítványaink is bekapcso­lódhatnának. Hagadú* Szabolcs • Munkatársunktól A Weöres Sándor Általá­nos Iskola február 26-án, délután fél öttől tartja az óvodásoknak meghirdetett, „Meseváros" c. rajzkiállítás eredményhirdetéssel egybe­kötött megnyitóját. Ennek kapcsán a tanulók műsorral kedveskednek a vendégek­nek. Az iskola (Űrhajós u. 4.) a kiállításra pályázott és nem • Munkatársunktól A Kiss Ferenc Csong­rád Megyei Természet­védelmi Egyesület (Cse­mete) Természetfotós és Propaganda Szakosztá­lya természetfotó pályá­zatot hirdet az általános iskolák felső tagozatos tanulói és a középisko­lás diákok számára. A pályázatra Csongrád megyében készült fotókat, elsősorban alföldi tájat, nö­vényeket és állatokat ábrázo­ló képeket várnak négy té­makörben: Természeti tája­ink szépségei; A vadon élő növények dicsérete; A tör­péktől az óriásokig (vadon élő állatok); Környezetvéde­lem (az ember és környeze­tének viszonya, kritikája). Állatkertben készült, vala­mint dísznövényekről, dísz­állatokról és háziállatokról készült fotókat nem fogad­nak el. Témakörönként leg­feljebb 4 egyedi képet vár­nak, azaz egy pályázótól ma­ximum 16 fotót kérnek. Be­pályázott óvodásokat s szü­leiket egyaránt várja. - A Weöres egyébként március 2-án, reggel 8-tól 12-ig nyílt napot tart, melynek kereté­ben a szülők megismerked­hetnek az intézménnyel, az itt tanító pedagógusokkal. Ugyanezen a napon, délután négy órától hatig az iskola testnevelés tagozatára vár­nak jelentkező gyerekeket, a szülőkkel együtt. küldhető: fekete-fehér és színes papírképek (ajánlott méret 18x24 cm), diapozití­vok 5x5-ös üvegezett keret­ben. Mellékletként külön papírlapon kérik a beküldött képek kategóriánkénti jegy­zékét, címeit, a felvétel he­lyét és évszámát, a szerző adatait (név, lakcím, életkor, iskola), mindezeket a képek hátulján is fel kell tüntetni. A pályázatokat 1998. feb­ruár 28-áig lehet postára ad­ni (vagy személyesen elvin­ni) sérülésmentes csomago­lásban az alábbi címre: Ju­hász Gyula Tanárképző Főiskola Biológia Tanszék, dr. Molnár Gyula, 6725 Sze­ged, Boldogasszony sgt. 6. A csomagon szerepeljen a felirat: Természetfotó pályá­zat. A pályamunkákat márci­us 15-éig háromtagú zsűri bírálja el. A nyerteseket le­vélben értesítik. A képeket minden pályá­zónak visszajuttatják. Min­den kategória első három he­lyezettje értékes filmeket kap. Piacvezető az ÁB-AEGON Nyugdíjpénztár A siker kulcsa - biztonság és stabilitás Sokan azt állítják, vége már azoknak a szép időknek, amikor a munká­val teli évek után az embernek mindössze annyi dolga maradt, hogy várja a biztos megélhetést jelentő nyugdíjat. Nos, ez a vélekedés jelen pillanatban a hazai nyugdíjasok jelentős részére minden bizonnyal igaz, ám a parlamentben tavaly elfogadott nyugdíjtörvény már megnyi­totta előttünk a magánnyugdíjpénztárak intézményét, belátásunkra bízva ezzel, hogy ölbe tett kézzel várjuk-e a csodát, avagy tenni is akarunk-e valamit majdani - életünk aktív szakasza utáni - boldogulá­sunkért. S bár a törvényben szabályozott nyug­díjrendszer első látásra nem tűnik túlsá­gosan egyszerűnek, a társadalomban mégis megmozdult valami. Mert ugyan mi másnak tudható be az, hogy - a már több mint 250 önkéntes kölcsönös nyug­díjpénztár mellett - az eltelt rövid idő alatt mintegy ötven magánnyugdíjpénz­tár kapott alapítási engedélyt, melyből öt már tevékenységi engedéllyel is rendel­kezik. Ezek közül is kiemelkedik az ÁB­AEGON Nyugdíjpénztár, amely 130 ez­res magán és több mint 40 ezres önkéntes kölcsönös pénztári tagjával piacvezető lett a nyugdíjpénztárak nem hivatalos versenyében. Biztos helyen a pénz Ezen elképesztő siker és népszerűség okán kerestük fel az AEGON Nyug­díjalap-kezelő igazgatóját, Zatykó Pé­tert. - Igazgató úr! Az önök eredményei azt mutatják, hogy az emberek többsége ko­molyan elgondolkodott a nyugdíjpénz­tárak adta lehetőségeken. Ám annak mégis csak van valami különleges oka, hogy jelentős részük az AB-AEGON Nyugdíjpénztárat választotta... - Az ÁB-AEGON Nyugdíjpénztár sze­rintem azért lett az egyik legnépszerűbb, most már mondhatom, hogy piacvezető ezen a téren, mert egy olyan pénzügyi erővel és tapasztalattal rendelkező cso­port áll mögötte, amely eddig is - a világ több országában - bizonyította sikeres­ségét. Az emberek pedig érthetően a nagyobb háttérrel rendelkező, stabilabb cégek mellett döntenek, náluk jobban biztonságban érzik magukat, s ebben a mi esetünkben nem is csalódnak. Min­denki számára fontos ez a biztonságér­zet, hiszen a pénztártagok arról dön­tenek, hogy az elkövetkezendő 20-30 évben hová fektetik az idős napjaikra szánt megtakarításaikat. Az ÁB-AEGON Nyugdíjpénztár kima­gasló eredményeihez természetesen az is hozzájárult, hogy a megfelelő időben igyekeztünk tájékoztatni minden lehet­séges nyugdíjpénztári tagot. Ebben se­gítségünkre volt és a jövőben is segít­ségünkre lesz az ÁB-AEGON mintegy 4 ezer üzletkötője, akiken keresztül az érdeklődők információkat, sőt belépési nyilatkozatokat is kaphatnak. Az ÁB­AEGON Nyugdíjpénztár pénzügyi ta­nácsadói pedig a legkülönbözőbb vál­lalatok segítségére voltak, amikor azok­nak dönteniük kellett, kinek érdemes és kinek nem nyugdíjpénztári befektetést választani. Itt szeretném megjegyezni, hogy a magánnyugdíjpénztárak esetében mindenki egyénileg dönthet arról, me­lyik pénztárat választja. A munkáltató tehát senkit sem kötelezhet az általa esetleg ajánlott magánnyugdíjpénztár elfogadására. A magánnyugdíj­pénztárunkhoz csatlakozni kívánó ügy­feleinknek nem kell belépési díjat fizet­niük. - Miben látja Igazgató úr a nyugdíjpénz­tár előnyeit? - Talán az a legfontosabb, hogy a mun­kásévek során nyújtott teljesítmény job­ban tükröződik majd a nyugdíjpénztári szolgáltatásban, a nyugdíj tehát ma­gasabb lehet, mint a tisztán állami nyug­díjrendszerben. Az évek során felhalmo­zott pénz elérhetősége sem közömbös kérdés, hiszen a nyugdíjpénztári tőkéhez a hozzátartozók is hozzájuthatnak, lévén ez a befektetés örökölhető. Nem mel­lékes a befektetés követhetősége, mert ez esetben hónapról hónapra, évről évre - a pénztártag szeme láttára - halmozó­dik fel az a pénz, amely a nyugdíjaskori életét segíti majd. És természetesen - az önkéntes kölcsönös pénztárak esetében ­az előnyök közé sorolandó a befek­tetések után járó, rendkívül vonzó adó­kedvezmény is. S van, illetve lesz egy olyan előny is, amely hosszú távon vala­mennyiünket jobb élethez segíthet már az aktív időszakunkban is. Arról van szó ugyanis, hogy a nyugdíjpénztári befekte­tések tőkeakkumulációt hoznak létre a gazdaságban, s ez feltehetően a termelés élénkülését - ezen keresztül valamennyi polgár magasabb életszínvonalának megteremtését - szolgálja majd. Hozam vagy banki kamat? - Ezek az érvek igazán meggyőzőek, de engedje meg, hogy közvetítsem önnek azok álláspontját, akik úgy vélik, jobb helyen van a pénzük a bankban, ahol ráadásul bármikor hozzáférhetnek. - Nézze, a nyugdíjpénztár egy kifejezet­ten hosszú távú megtakarítás lehetőségét kínálja a gondtalanabb időskor megvaló­sulása érdekében. Aki rövid időn belül akar hozzájutni a pénzéhez, annak jóma­gam is azt tanácsolom, helyezze el bank­ban a megtakarítását. Az viszont egy más kérdés, hogy ez esetben szóba sem jöhetnek az adókedvezmények, és az illető csak az infláció hatásainak jobban kitett banki kamatokkal számolhat a nyugdíjpénztári befektetések stabilabb, de magas hozamai helyett. Rendkívüli esetekben egyébként az önkéntes köl­csönös nyugdíjpénztáraknál létezik a tagi kölcsön intézménye, ami azt jelenti, hogy a pénztártag - bizonyos keretek között - hozzájuthat felhalmozott pén­zéhez. A banki betéttel szemben van még egy oka, nevezetesen pszichés oka is annak, hogy miért érdemesebb nyug­díjpénztárban gyarapítani a pénzt, ön szerint vajon hány ember tudja megállni, hogy esetleg hosszú távú megtakarításra tervezett, bankban elhelyezett pénzéhez ne nyúljon hozzá időről időre, ilyen vagy olyan okból, amely pénz aztán so­ha nem kerül vissza eredeti céljára? A nyugdíjpénztári befektetés éppen ezért jelenti sokkal inkább a jövő zálogát. Verseny a javából - Igazgató úr! Az ÁB-AEGON Nyug­díjpénztár pillanatnyilag valóban a leg­előkelőbb helyen áll a hazai - hasonló ­pénztárak rangsorában, hiszen az or­szág egyes területein például több pénz­tártagot számlálhatnak, mint egyes pénztárak összesen. Ebből következően is biztos vagyok abban, hogy nagy ver­seny zajlik a pozíciókért. De vajon mi­lyen területeken? - Kezdetben az alapok megosztása volt a tét, ám az ebben zajló verseny már elérte azt a szintet, amelyen már nem lehet túl­lépni a működés veszélyeztetése nélkül. A verseny másik területét a hozamok jelentik. A versenytársak'itt kétélű fegy­vert használnak, mert a befektetési ho­zamok emelése csak kockázatosabb befektetések eredménye lehet. Az ilyen megoldások pedig könnyen a visszájára is fordulhatnak. - Ezek szerint az ÁB-AEGON Nyug­díjpénztár a középutat választja a hoza­mokat tekintve? - Nem középútnak mondanám ezt, hanem inkább úgy fogalmaznék, hogy egy nagyon biztonságos befektetési Zatykó Péter szerint az AB-AEGON Nyugdíjpénztár sokat tett a sikerért. portfólió és egy nagyon stabil befek­tetési politika eredményeképpen hosszú távú stratégiára építünk. Ebben azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy az elkövetkező 20-30 évben az inflációt 3-4 százalékkal mindig meghaladó hozamot biztosítsunk pénztártagjaink számára. - Mit tehet az a honfitársunk, aki esetleg éppen e beszélgetésünket olvasván hatá­roz úgy, hogy tagja kíván lenni az AB­AEGON Nyugdíjpénztárnak? - Természetesen örömmel fogadjuk, s rögtön két lehetőséget is kínálunk szá­mára. Az egyik, hogy felkeresi a lakóhe­lyéhez legközeíebb lévő ÁB-AEGON ügyfélszolgálati irodát, ahol bővebb tájékoztatást és belépési nyilatkozatot is kaphat. Ugyanezt megteheti a munkál­tatójánál is. Ennél is egyszerűbb az a megoldás, hogy felhívja az egész ország területén rendelkezésére álló 06-80-234­667-es vagy a 06-80-66-00-77-es in­gyenes zöldszámunkat, amelyen kér­déseket tehet fel, s mi tanácsot adunk ar­ra vonatkozóan, megéri-e, érdemes-e belépnie hozzánk. Amennyiben érdek­lődőnk úgy dönt, hogy számára előnyös az AB-AEGON nyugdíjpénztári tagság, elég, ha bediktálja az adatait, amely után megküldjük a belépési nyilatkozatot. Gyakorlatilag bárki lehet úgy pénztártag, hogy ki sem mozdul az otthonából - mondotta végezetül Zatykó Péter. (x) Természetfotó-pályázat - diákoknak

Next

/
Thumbnails
Contents