Délmagyarország, 1998. február (88. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-19 / 42. szám

• Munkatársunktól A Felsőoktatási Tudomá­nyos Tanács legutóbbi ülé­sén úgy határozott, hogy nem támogatja a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolá­nak a tanítóképzés újraindí­tására vonatkozó kérelmét. Békési Imre a döntést kom­mentálva elmondta: sejtette, hogy nemleges határozatot hoz a tudományos tanács. A Szeged száz kilométe­res körzetében három tanítóképző főiskola is működik. Lapunk arra volt kíváncsi, mit szólná­nak Baján, Békéscsabán és Kecskeméten ahhoz, ha újraindulna a szegedi tanítóképző. Albertné Herbst Mária, a bajai Eötvös József Főiskola főigazgatója kijelentette: nem örül annak, hogy Sze­geden újraélesztik a tanító­képzést. Mint mondta, azt tapasztalják - s nemcsak a saját bőrükön, de más intéz­ményekben is —, hogy az utóbbi időben a tanítókép­zés, egészen pontosan a pe­dagógusképzés iránt egyre kevesebben érdeklődnek. Éppen emiatt a tanítóképző intézményeknek - központi rendelkezés alapján - évről évre csökkenteniük kell a keretszámukat. Baján példá­ul az elmúlt tanévben még kétszázhúsz, idén viszont már csak kétszáz tanítójelöl­tet vehettek fel. Albertné Herbst Mária hozzátette: szerencsére a bajai Eötvös József Főiskolán a pedagó­giai és a műszaki fakultás mellett művelődésszervező és könyvtár szakon is tanul­hatnak a hallgatók. Megtud­tuk: az utóbbi fakultásokkal kompenzálni tudják a tanító­képző beiskolázási gondjait. A főigazgató szerint a felső­oktatási politikával abszolút nincs összhangban a szegedi tanítóképző újraindításának terve. Köteles Lajos, a békés­csabai Körösi Csorna Sándor Főiskola főigazgatója el­mondta: rendkívüli módon sajnálja, mi több, tragédiá­nak tartja, hogy a hatvanas évek elején felszámolták az igen neves és híres szegedi tanítóképzőt, de tudomásul főigazgató információi sze­rint mindössze egy szavaza­ton múlott, hogy pozitív döntés szülessen az ügyben. A tanárképző főiskola veze­tőjének véleménye szerint azonban hatalmi szóval nem lehet kiiktatni a versenyt, ép­pen ezért fellebezést nyújt be Magyar Bálint művelődé­si és közoktatási miniszter­hez. kell venni, hogy időközben felnőttek a dél-alföldi régió­ban olyan óvónő- és tanító­képző intézetek, amelyekben ugyanolyan modern és ma­gas színvonalú az oktatás, mint annak idején a szegedi­ben volt. A főigazgató véle­ménye szerint a Juhász Gyu­la Tanárképző Főiskolának nem ebbe az irányba kellett volna nyitnia, ettől függetle­nül a szegedieknek jogukban áll tanítóképzőt indítani. Eb­ben az esetben nem tehetünk mást - hangsúlyozta a fő­igazgató -, minthogy vállal­juk a versenyt. Köteles Lajos csak azt nehezményezi, hogy a szegediek nem kon­zultáltak az ügyben a kör­nyékbeli tanítóképző intéz­ményekkel. Nem tudom, mit szólnának a szegediek ah­hoz, ha mi tanárképző főis­kolát indítanánk Békéscsa­bán? - hangzott a főigazgató kérdése. Janurik Tamás, a Kecske­méti Tanítóképző Főiskola főigazgatója közölte: a felső­oktatásban zajló integráció­val a tanárképző főiskolák léte került veszélybe, hiszen általános iskolai tanárt a tu­dományegyetemeken is ké­pezhetnek. így aztán a fő­igazgató megérti a szegediek törekvését, azt, hogy lefelé kívánnak nyitni a pedagó­gusképzésben. Mint mondta, nem örül annak, hogy a sze­gediek tanítóképzőt akarnak indítani, de nem is esik két­ségbe, hiszen intézményében évről évre nő a hallgatói lét­szám. Janurik Tamás közöl­te: ha beindul a szegedi taní­tóképző, nincs mit tenniük, vállalják a versenyt. A fel­szálló ágban lévő kecskemé­ti tanítóképzőben egyébként tervezik, hogy a jövőben an­gol, német és magyar szakos tanárokat is képeznek. Sz. C. Sz. Az ország egyik legré­gebbi tanítóképző inté­zetét 1963-ban minden indoklás nélkül szüntette meg az akkori hatalom. Az 1844-ben alapított szegedi katolikus tanító­képző intézetet politikai okokból záratták be. Bé­kési Imre, a Juhász Gyu­la Tanárképző Főiskola főigazgatója több mint tíz esztendeje küzd a ta­nítóképzés újraindításá­ért. Törekvését támogat­ja a városi és a megyei vezetés, a katolikus egy­ház, a Szegedi Universi­tas és a Magyar Akkre­ditációs Bizottság is. - A Forradalmi Munkás­Paraszt Kormány harminc­négy esztendővel ezelőtt el­rendelte, hogy a szegedi taní­tóképzőt be kell zárni ­kezdte a beszélgetést Békési Imre. Azt nem indokolták, hogy miért kell megszüntetni az intézményt. Vélhetően azért kellett a kapukat be­csukni, mert ott vallásos ne­velés is folyt. A főiskolán a nyolcvanas évek elején tették meg az első lépéseket a taní­tóképzés újraindítása érdeké­ben. Amikor 1986-ban Békési Imrét főigazgatóvá választot­ták, a kiváló nyelvész prog­ramjának hangsúlyos részévé vált a tanítóképzés felélesz­tése. - Mindezt azért tettem, mert vallom, hogy a tanító­képzés a város pedagógiai képzésének egésze szem­pontjából meghatározó lehet. Kodály Zoltán azt mondta: sokkal fontosabb, hogy ki az énektanár Kisvárdán, mint hogy ki az Opera igazgatója, mert a rossz igazgató azon­nal megbukik, de a rossz ta­nár harminc éven át harminc évjáratból öli ki a zene sze­retetét. A tanító ugyanolyan, mint a készséget fejlesztő énektanár. Műveltségével, szépérzékével és hangvételé­vel formálja az apróságokat. Tőle függ, hogy a gyermek szeret-e majd a későbbiek­ben olvasni, írni, számolni, mozogni. Fontos történelmi dátum 1928. Ekkor helyezték át ugyanis Budapestről Szeged­re az Állami Polgári Iskolai Tanárképzőt. Később ennek keretei között alakult ki az Apponyi Kollégium elneve­zésű tanítóképző intézeti ta­nári képzés is. Klebelsberg Kunó annak idején tisztában volt azzal, hogy aki tanítókat akar képezni, annak három területen kell felkészültnek lennie. Szegeden mindhárom adott volt: a főiskola, a tudo­mányegyetem és a tanítókép­ző. - Mit tapasztalunk, ha át­repülünk a múltból a jelen­be? Azt, hogy a tanítóképzők annak a kívánalomnak akar­nak megfelelni, amitől élet­ben maradásuk függ: tudo­mányos fokozattal rendelke­ző tanárokat kell felmutatni­uk. Bátran kijelentem, hogy a tanítóképzők az utóbbi idő­ben szinte vadásszák az ilyen pedagógusokat. A tanárkép­ző főiskolának reális esélye van arra, hogy keretein belül újraindítsa a tanítóképzőt, ugyanis kétszázharminc ok­tatójából mintegy hatvan rendelkezik tudományos fo­kozattal. A tanítóképzést - amely Békési Imre szerint a peda­gógiai gondolkodás legtisz­tább modellje - támogatja a városi és a megyei vezetés, a katolikus egyház, a Szegedi Universitas, valamint a Ma­gyar Akkreditációs Bizott­ság. Az újraindításról Békési Imre tárgyalt már Magyar Bálint miniszterrel is, aki szintén támogatásáról bizto­sította. A Felsőoktatási Tu­dományos Tanács (FTT) azonban egyelőre késlekedik az újraindítási kérelem el­fogadásával. (Az FTT leg­utóbbi ülésén döntött.) A tu­dományos tanács legfőbb ér­ve az, hogy a tanítóképzés iránti igényt három helyen is - Békéscsabán, Kecskemé­ten és Baján - kielégítik a dél-alföldi régióban. A fő­igazgató szerint ez azonban csak mennyiségi érv. A Ju­hász Gyula Tanárképző Fő­iskola viszont magas színvo­nalú rajz, ének, testnevelés és idegen nyelvi képzésével olyan minőségi többletet tud felkínálni a tanítójelöltek­nek, amit a többi intézmény nem. A JGYTF azt is fela­jánlotta, hogy egyelőre csak egy huszonnégy fős csopor­tot indítana, ám a környék­beli tanítóképzők - arra hi­vatkozva, hogy akkor elin­dulna egyfajta elitképzés ­ettől is félnek. Ami biztos: idén szeptem­berben nem indul tanítókép­zés Szegeden, mivel azt elő­zetesen meg kell hirdetni a felvételi tájékoztatóban. AzX azonban nem zárta ki Békési Imre, hogy ha megkapják idén az engedélyt, akkor pót­felvételivel nem indítanak el egy csoportot. Szabó C. Szilárd Rehabilitációs napok • Munkatársunktál A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Neuropszichiátriai Rehabili­tációs Osztálya negyedik al­kalommal rendezi meg a re­habilitációs napokat Szege­den. Összesen öt alkalom­mal, február és június között havonta egyszer tartanak tanfolyamot házi és intézeti betegápolási szakemberek számára „Pszichoszociális kérdések a gyógyításban" címmel reggel nyolctól dél­után négy óráig. Az első foglalkozás február 25-én lesz a SZOTE Pulz utcában lévő neuropszichiátriai re­habilitációs osztályának tan­termében. Ezen szó lesz az egészségügyi és szociális el­látás határterületének kérdé­seiről, a szociális ellátás alapfogalmairól, a szociote­rápiás segítségnyújtásról, és a résztvevők kommunikáci­ós alapgyakorlatokat is vé­geznek. Tudomány és egyház • DM-információ A Katolikus Egyetemis­ták és Főiskolások Egyesü­lete által szervezett Tudo­mány - hit - egyház című előadás- és vitaest-sorozat­ban ma 17 órakor Bölcskei Gusztáv teológus, debreceni református püspök tart elő­adást. Ebben a tudomány, a hit és az egyház viszonyát vizsgálja protestáns etikai szempontból. Az előadás a József Attila Tudomány­egyetem bölcsészkarának épületében, a Természettu­dományi Kar előadótermé­ben lesz. Ságváris színjátszók • Munkatársunktól A József Attila Tudomá­nyegyetem Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumának Imponderábiliák nevű szín­játszó csoportja lép fel ma 19 órakor a Középfasor 1-3. szám alatt található Rendez­vényházban. A társaság Se­an O'Casey Hajnali komé­dia című darabját adja elő. A bemutató előtt 18 órakor kiállítás nyílik szépirodalmi, képzőművészeti alkotások­ból „A nő már csak ilyen..." címmel. A színielőadást kö­vetően pedig szegedi fiatal zenészek adnak koncertet. Holland­magyar csereprogram • DM-információ Holland-magyar csere­programra lehet jelentkezni a József Attila Tudománye­gyetem Hallgatói Külügyi Bizottságánál. A Hollandiá­ból érkező diákokat április 25. és május 2. között fo­gadják Szegeden, az itt ta­nuló diákok pedig ősszel utazhatnak ki. A csereprog­ramban azok vehetnek részt, akik legalább alapfokon be­szélnek angolul, németül vagy holland nyelven. Bő­vebb információval a kül­ügyi bizottság szolgál a JA­TE Hallgatói Irodájában. t HIRDETÉSFELVÉTEL: •S SZEGED. V) ezt STEFrtNIfl 10.. az. < >­SflJTóHrtZ g s sz REGGEL 8-TÓL 4W •tlJ Q ESTE 6-IQ! ipr Országos adatok a közoktatásban 1989-90-es tanévben 1996-97-es tanévben A főfoglalkozású pedagógusok száma 90 602 83 658 A főfoglalkozású tanítók száma 39 183 36 212 Tanítói diplomát szereztek 2 720 1 726 Hart a végsókig M inden a szegedi tanítóképző újraindítása mellett szóL Semmi sem szól a szegedi tanítóképző újra­indítása mellett. Vizsgáljuk meg nagyon röviden a fen­ti állítást és annak tagadását. Dicső múlt. A szegedi tanítóképző megszűnésekor az ország egyik legrégebbi, ilyen jellegű intézménye volt, amely a kapuzárásig igen eredményesen műkö­dött. Gyakorlatiasság. A mai szegedi felsőoktatási rendszer szinte mindent kínál a továbbtanulni szándé­kozóknak, tanítókat azonban nem képeznek. így azok a tanítói vénával megáldott szegedi fiatalok, akik a hat-tízéves korosztályt szeretnék oktatni-nevelni, kény­telenek máshol megszerezni a pedagógiai ismereteket. Minőség. Egy olyan egyetemi városban, mint Szeged, ahol egymást érik a különböző szakmai műhelyek, előbb jelennek meg például a neveléstudomány korsze­rű és új irányzatai - amelyeket rövid időn belül be le­het építeni a pedagógusképzésbe, versenyképesebbé té­ve ezzel a végzősöket -, mint mondjuk Békéscsabán. Racionalitás. Evek óta csökken a gyermekek száma az általános és középiskolában, amiből az következik, hogy belátható időn belül nem lesz szükség nagyobb mértékű tanító-, illetve tanárutánpótlásra. Yf ékési Imre mindezeket tudja. Mint ahogy azt is: ha £j nyár elején lejár intézményvezetői mandátuma, akkor is folytatja a harcot azért, hogy a tanítóképzés helyet kapjon az egységes szegedi felsőoktatási rend­szerben. Békési nem adja fel • Tanárképző kontra felsőoktatási tanács Újraindvl-e a tanítóképzés? • A szomszédok hangja Vállalják a versenyt Oktat-e majd Szegeden végzett tanító szegedi gyermekeket? (Fotó: Karnok Csaba)

Next

/
Thumbnails
Contents