Délmagyarország, 1998. január (88. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-28 / 23. szám

6 HAZAI TÜKÖR SZERDA, 1998. JAN. 28. A disszertációk nyilvánosak • Budapest (MTI) A Magyar Rektori Konferencia (MRK) állás­foglalása szerint vala­mennyi, a magyar felső­oktatásban készült szak­és diplomadolgozat, va­lamint doktori disszertá­ció nyilvános, kutatható és idézhető - közölte Ba­zsa György rektor keddi budapesti sajtótájékozta­tóján. Az MRK elnöke rámuta­tott: a disszertációk nyilvá­nossága semmilyen formában nem függ a szerző személyé­től, akkori és későbbi szak­mai vagy társadalmi helyze­tétől illetve pozíciójától. Ki­fejtette: lehetséges, hogy mostani állásfoglalásukkal némileg megkéstek, de nem kívántak helefolvni azokba a vitákba, amelyek a múlt nyá­ron egyes kiemelkedő közéle­ti személyiségek diploma­munkáival kapcsolatban ala­kultak ki a sajtóban. Bazsa György beszámolt arról, hogy a rektori konfe­rencia megalakulásának 10. évfordulója alkalmából ápri­lis 22-én ünnepi ülést rendez­nek a parlamentben Göncz Árpád köztársasági elnök és Horn Gyula miniszterelnök részvételével. Arról is szólt, hogy az MRK azt szeretné, ha 1999­től éves szinten hallgatónként 10 ezer forint összegű nor­matívát vezetnének be a test­kultúra támogatására a felső­oktatásban. Kitért arra, hogy az oktatási tárca még nem dolgozta ki egyértelmű és vi­lágos koncepcióját az egysé­ges és egyetemi szintű tanár­képzésről. A rektor vélemé­nye szerint a jövőben nem engedélyezik majd új tanári szakok indítását a főiskolá­kon, így néhány éven belül megszűnik a tanárképzés ezekben az intézményekben. Keresztény­demokraták reformköre • Budapest (MTI) A Kereszténydemokraták Nemzeti Reformköre a KDNP egységének helyreál­lítására törekszik - egyebek mellett ezt hangoztatták a Kereszténydemokrata Nép­pártból (KDNP) kizárt, illet­ve kivált politikusok részvé­telével a napokban alakult tömörülés vezetői kedden Budapesten tartott bemutat­kozó sajtótájékoztatójukon. Szakolczai György, az új szervezet titkára elmondta: szorosan együttműködnek a Magyar Kereszténydemokra­ta Szövetséggel (MKSZ), melynek vezetője Surján László, a KDNP volt elnöke. Véleménye szerint a két irányzat között csak árnyalat­nyi a különbség, így például az, hogy az MKSZ a Fi­desszel fogott össze, míg ők elsősorban a Magyar Demok­rata Fórummal (MDF) kötött szövetség hívei. Ursprung János, a KDNP volt alelnöke, az űj tömörülés elnöke azon meggyőződésé­nek adott hangot, hogy ha a választások előtt nem is, de azt követően biztosan létre­jön a KDNP és az MDF uniója. A sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy a tö­mörülés radikális fordulatot sürget a gazdaság- és társada­lompolitikában, s hangsú­lyozták azt is, hogy a nemzeti érdekek figyelembevétele melletti európai integráció hívei. » Rendelőintézeti nagyüzem Egymilliószor találkoznak orvossal a betegek Tavaly az előző évinél 70 ezerrel több beteg fordult meg a járóbeteg-szakrendelésen. (Fotó: Schmidt Andrea) Miközben a magyar egészségügy legtöbb in­tézménye anyagi nehéz­ségekkel küszködik, a szegedi rendelőintézet, más néven járóbeteg­szakrendelés azzal dicse­kedhet, hogy nemcsak 13. havi, hanem 14. havi bért is fizetett dolgozói­nak. A „betegforgalom" 1997-ben 70 ezerrel nőtt az előző évihez képest, aminek köszönhetően az intézmény bevétele is gyarapodott. A hajdan OTI-nak, majd SZTK-nak, s a legújabb időkben - hivatalosan ­Szakorvosi Ellátás és Házior­vosi Szolgálatnak nevezett intézményben 690-en dol­goznak. Ide tartozik a bőr- és nemibeteggondozó, az onko­lógiai, valamint a pszichiátri­ai gondozók, a területi nő­gyógyászat, a terhesdiagnosz­tika, a fogászat, az anya-, és csecsemővédelem, a házi­orvosi szolgálat egy része és a védőnői hálózat. - A javarészt két épület­ben - a Tisza Lajos körúton és a Vasas Szent Péter utcá­ban - működő „nagyüzem" az ország egyik legnagyobb rendelőintézete - kezdte be­szélgetésünket dr. Gaál Ist­ván, az intézmény igazgató­főorvosa, majd folytatta a számszerű adatok sorolásá­val. - Az a tény, hogy sok egészségügyi intézménynél anyagilag jobban állunk, a teljesítményünk ugrásszerű növekedésének, s ebből faka­dóan a dotáció emelkedésé­nek köszönhető. Az elmúlt évben 70 ezerrel több beteg fordult meg a rendelőintézet­ben, mint az azt megelőző esztendőben, '97-ben egy­millió orvos-beteg találkozás történt. A betegforgalom nö­velése a többi között a labo­ratórium és a röntgen teljesít­ménynövekedésének a követ­kezménye - magyarázza Ga­ál doktor. - A város csak­nem valamennyi háziorvosa hozzánk küldi betegét vérvé­telre, röntgenre, de ezen kí­vül a kórházakt klinikák szá­mára is dolgozunk. Ez azt je­lenti, hogy nálunk, a rende­lőintézetben történnek meg a szükséges laborvizsgálatok. A kórházakat, klinikákat te­hermentesítjük ezzel, hiszen a páciensek bentfekvési ide­jét csökkentjük egy-két nap­pal. Gaál főorvos kérdésemre válaszolva elmondta: néhány évvel ezelőtt a szakrendelé­sek röngten-, illetve labordi­agnosztikáját a legtöbb fek­vőbeteg-intézmény figyel­men kívül hagyta, nem fo­gadta el, és újra elvégezte ezeket. A bizalomhiány a párhuzamos vizsgálatok tu­catját igényelte. Ma más a helyzet, mert olyan, a nem­zetközi normáknak megfelelő minőségbiztosítási rendszer működik a rendelőintézetben, amely garantálja a valós vizsgálati eredményeket. Az igazgató-főorvos vallja: nagyrészt a járóbeteg-szakel­látás felkészültségén múlik, hogy a betegeket be kell-e utalni vagy sem a kórházba. Egy szakmailag jól funkcio­náló járóbeteg-rendelés ké­pes arra, hogy az esetek je­lentős részében járó beteg­ként diagnoszitázálja és gyó­gyítsa a pácienseket. A lé­nyeg és a jövő remélhető re­alitása az, hogy a fekvőbe­teg-intézményekbe csak azok kerüljenek, akiknek esetében ez valóban indo­kolt. E cél érdekében, a szak­ellátás munkájának felké­szültségét javítandó vesznek részt a rendelőintézeti orvo­sok, asszisztensek tovább­képzéseken. Tavaly egy év alatt többen voltak szakmai kurzusokon, mint az azt megelőző öt esztendőben. A betegek számának nö­vekedéséből fakadóan az egészségbiztosítótól több be­vétel származik, de nemcsak ennek, hanem a takarékossá­gi intézkedéseknek is kö­szönhető, hogy a rendelőin­tézetben tavaly 14. havi bért is tudtak fizetni a dolgozók­nak és 30 millió forintot köl­töttek felújításokra, a többi között a számítástechnikai­informatikai rendszer beszer­zésére és kiépítésére. A 250 ezer ember járóbe­teg-szakellátásáról gondos­kodó szegedi rendelőintézet szervezetileg önálló intéz­mény, de számos területen aktívan együttműködik az orvosegyetemmel és a városi kórházzal. Közös érsebészeti szakrendelést tartanak fenn az egyetemmel, a szakrende­lő orvosai pedig folyamato­san ügyelnek a kórház kü­lönböző osztályain: a balese­ti sebészeten, a nőgyógyá­szaton, az urológián. Kalocsai Katalin • Démász Rt.: februárban közgyűlés Módosul a tulajdonosi kör Az Electricité de Francé Internationale SA (EdF) megszerezte a Démász Rt. többségi tulajdonát ­jelentették be a napok­ban. A francia társaság eddig 47,98 százalékos hányaddal bírt a dél-ma­gyarországi áramszol­gáltató tulajdoni szerke­zetében, ez emelkedett most 54,1 százalékra. A szakmai befektető egyébként a tőzsdén kí­vüli piacon forgó áram­szolgáltató papírok megvásárlása révén nö­velte tulajdoni hányadát. • Milyen változásokat je­lent ez a Démász életé­ben? - kérdeztük Derva­rics Attila vezérigazgató­tól. - A részvényvásárlás gyakorlatilag nem változtat­ta meg az EdF jogállását, hi­szen a privatizációs szerző­dés opciós jogot biztosított a francia befektetőknek a to­vábbi tulajdonszerzésre. Csak ennek időpontja volt eddig kérdéses, az EdF-nél pedig most látták elérkezett­nek az időt erre a lépésre. A többségi tulajdonosokat megillető jogokkal ugyanis eddig is rendelkezhettek a szerződés értelmében. • A vásárlás összefügg esetleg azzal, hogy a Dé­mász részvényeit a tőzs­dére kívánják vinni? - Valóban ez a tervünk, de a pontos időpontról még korai lenne nyilatkozni, hi­szen most folynak az előké­szítő munkálatok. Az vi­szont máris valószínű, hogy erre a lépésre még az idén sor kerülhet. • Február 20-ára rend­kívüli közgyűlést hívtak össze. Miért? - Folyamatosan változik a Démász Rt. tulajdonosi kö­rének összetétele. A kisbe­fektetők és a résztulajdonos önkormányzatok ugyanis szabadpiaci forgalomban ér­tékesíthetik a Démász-papí­rokat. A rendkívüli közgyű­lés arra is jó lesz, hogy tisz­tább képet kaphassunk a tu­lajdonosi kör összetételéről, hiszen azok, akik részt kí­vánnak venni ezen a fontos eseményen, előtte be kell hogy jegyeztessék a válto­zást a részvénykönyvbe. Ezt február 17-én 16 óráig tehe­tik meg. Természetesen a közgyűlésen a Démász-papí­rok tőzsdei bevezetése is na­pirendi pontként fog szere­pelni. • Van-e még állami tu­lajdon az áramszolgálta­tóban? - Erre nehéz pontos vá­laszt adni, hiszen az APV Rt.-nek nincs bejelentési kö­telezettsége felénk. Mi is a sajtóból értesültünk arról, hogy a privatizációs szerve­zet nem kívánja kárpótlási jegyekért cserébe áruba bo­csátani a Démász részvénye­it. Minden bizonnyal más­ként értékesíti. 9 Milyen képet mutat a tőzsdére készülő Dé­mász? - A tavalyi esztendőről még csak a gyorsmérleget vonhattuk meg. Az bizo­nyos, hogy a kitűzött céljain­kat elérjük. Tevékenységünk kritikus pontja, a hálózati veszteség terén is sikerült előre lépnünk tavaly. A sza­bálytalan vételezéseket, azaz az áramlopásokat erőteljes felderítőmunkával vissza tudtuk szorítani: 65 ezer fo­gyasztó ellenőrzése során 3600 szabálytalan vételezőt sikerült tetten érnünk. Szá­munkra örvendetes tenden­cia. hogy tavaly 1,5 száza­lékkal emelkedett az áramfo­gyasztás, döntően a nagyfel­használók területén, ami azt jelzi, hogy élénkülőben a dél-alföldi gazdaság. Rafai Gábor A fináncok 811 milliárdja • Munkatársunktól Hétfőn délelőtt vámo­sok foglalták el a Buda­pesti Közgazdaságtudo­mányi Egyetem épületét. Néhány büfés első meg­lepetésében talán még a sóskiflire is zárjegyet ragasztott volna, ám gyorsan kiderült: ezúttal szó sincs szigorú ellen­őrzésről - ünnepre gyűl­tek össze az ország ve­zető fináncai. Január 26-át - emlékez­vén az 1953-ban alakult nemzetközi vámszervezet első ülésére - 1983-ban ne­vezte ki vámosnappá a Vámigazgatóságok Világ­szervezete, s honi finánca­ink 1992 óta ünnepelnek együtt, ma már 142 tagor­szág pénzügyőreivel. S ahogy az már lenni szokott, ilyen jeles napon számvetés is készül az elmúlt év sike­reiről. Ezekben pedig nem volt hiány Magyarországon, ugyanis fináncaink tavaly 811,6 milliárd forintos re­kordbevétellel gazdagították az államot. Találtatik a be­hajtott összegek között vám, vámpótlék, fogyasztási adó éppúgy, mint mondjuk jöve­déki bírság. S e hatalmas mennyiségű pénzt a mind­össze 7500 vámost és 1400 közalkalmazottat foglalkoz­tató testület szállította a kincstárba. Munkájuk során felderítettek közel 15 ezer jogsértő cselekményt, illegá­lis kereskedők után kutatva végrehajtottak 7341 piacraz­ziát, s a jövedéki ellenőrzé­sek során végleg bezárattak 566 kereskedelmi egységet. De szükség is volt erre a szigorra, ugyanis 100 száza­lékkal nőtt a csempészbűn­cselekmények, s 38 száza­lékkal a regisztrált adócsa­lások száma. Kábítószer­csempészeket is föltartóztat­tak, még pedig 85 esetben, s összesen 2136 kilogramm narkotikumot foglaltak le ­tudtuk meg Arnold Mihály altábornagy, Magyarország első számú pénzügyőrének tájékoztatóján. Ehhez annyit tett hozzá Rovó István ezre­des, a Vám- és Pénzügyőr­ség Csongrád Békés megyei parancsnoka, hogy e roppant kábítószer-mennyiségből 2108 kilót a dél-magyaror­szági körzet narkóvadászai füleltek le. Mint ahogy a mintegy 40 milliárd forint értékben elkövetett bűncse­lekmények egy negyedét is a parancsnokságuk területén derítették föl. Az ünnepi hagyomá­nyok rendje szerint hétfőn kitüntetések átadására, elő­léptetésekre is sor került. Csongrád megye pénzügy­őrtisztjei közül Bukó Attila százados, a megyei pa­rancsnokság vám-adó osz­tályának vezetője őrnagyi rangot kapott, s átvehette a Vámigazgatási Világszer­vezet elismerő oklevelét. Őrnagyi előléptetésben ré­szesült Papp Dezső, a hód­mezővásárhelyi vámhivatal parancsnoka is. A nemzet­közi vámosnapon lapunk munkatársa, Bátyi Zoltán a Vám- és Pénzügyőrségért Érem arany fokozatát ve­hette át. tőzsde Erősödtek a részvényárak • Budapest (MTI) A Budapesti Értéktőzsde hivatalos részvényindexe, a BUX 146 ponttal emelkedett kedden 7506 ponton zárt. A részvények a hétfőinél ma­gasabb árakon forogtak, de napközben alig változtak az árfolyamok. A határidős index elszá­molóára decemberre 9250 pont lett, a jövő decemberi lejárat 11 ezer 502 ponton zárt. A Mol-részvényekkel napközben tartósan 5000 fo­rint fölött kereskedtek, ám a záróár 4990 forint lett. Ez 85 forinttal magasabb a hétfői­nél. A TVK-részvények 3125 forintot értek záráskor, 30 forinttal többet, mint az előző napon. A BorsodChem 50 forinttal magasabban, 6650 forinton zárt. Jelentős erősödést ért el az OTP, 7630 forintra nőtt az árfolyama. A másik bank­papír, az IEB a hétfőivel megegyező 16 ezer 300 fo­rintos árfolyamon fejezte be a napot. A Richter árfolyama 20 ezer 680 forintra, az Egis-é 12 ezer 200 forintra emelke­dett. Jól szerepeltek a mű­anyaggyártók is: a Grabop­last-részvények 330 forint­tal, a Pannonplast-papírok 130 forinttal drágultak. A vezető részvények kö­zül egyedül a Matáv veszí­tett értékéből. Bár napköz­ben 1000 forint fölött keres­kedtek a papírral, a nap vé­gére 997 forintra mérséklő­dött az árfolyama. Csökkent a kárpótlási je­gyek értéke is: 881 forintot értek záráskor. Csecsemő - elösejtböl • Alicante (MTI) Megszületett Spanyolor­szágban az első olyan kis­lány, aki kifejlett apai ondó híján nem spermából, ha­nem a sperma úgynevezett elősejtjéből, mesterséges, beültetéssel előidézett ter­hességből jött a világra. A Nuria nevű baba az alicantei Instituto Bernabeu Megter­mékenyítő, Nőgyógyászati és Szülészeti Klinikán fo­gant, és a Perpetuo Socorro kórházban született meg, 2700 grammos súllyal, 37 hetes terhesség után, csá­szármetszéssel. A forradal­mi technikát 1996-ban dol­gozta ki Franciaországban Jean Tesarik cseh származá-

Next

/
Thumbnails
Contents