Délmagyarország, 1998. január (88. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-20 / 16. szám

2 KÜLFÖLD KEDD, 1998. JAN. 20. Háború és béke Brit-magyar kézfogás. (MTI Telefotó) J

obb egy rossz béke, mint egy jó háború. E mondásI egy rabbitól tanultam, húsz éve is van már ennek. Azóta - meg elótte is - a „történelem" a rossz békék helyett többnyire a jó háborúkat választotta; igazságos alapon, természetesen. Azoknak a vélt vagy valódi igazságoknak az alapján, amelyeket a politikában képviselnek, s nem tudtak érvényre juttatni, a másik féllel elfogadtatni. Ha nem sikerült szép, vagy ellenkezőleg, durva szóval, rajta hát, szúrd és vágd!... Meg is mondták, valahogy így, hogy a háború a politika folytatása, csak más eszközökkel. Minő szépítés. A más eszköz: egy-egy autóbusznyi iskolásgyerek fölrobbantása, városok, utcák, házak megrakétázása, vagyis mindenféle civil nagy- és kiskorú megsemmisítése, amelyet a bombaküldő és rakétafeladó másik fél nyilván igazságosnak állít be önmaga és a világ előtt, hisz nem egyebet tesz, minthogy a háborúzó ellenfél biológiai és materiális tartalékaira mér elgondolkodtató csapásokat. Akkor már jobb, ha kiforgatjuk a mondást, s ekképp fogalmazunk: a politika a háború folytatása, mi több, helyettesítője, más eszközökkel jjatalmas rutinja van Arafatnak a háborúzásban. Ml. biztosan tudja azt is, ha az Intifada újraéled, az még inkább harcra buzdítja majd a Hamász terroristáit. Arafat nem tud olyan jó háborút - palesztin népfölkelést - produkálni, hogy a Hamásznak az elég jó legyen. De annyi békefeltétellel sem tudja beérni, amennyit Netanjahu elegendőnek tart. Az ugyanis valóban nem sok. A térképről a palesztinok se mehetnek le, kapaszkodni kezdenek, s ameddig csak a tárgyalóasztal szélébe, addig viszonylag béke lesz, amikor pedig a puskatusba, újra megnől a gyerekek, a civilek halálozási aránya, s ebben Netanjahunak is felelőssége lesz. 11. János Pál mondta tizenöt évvel ezelőtt Bécsben, hogy a háború valamennyi bűn summája, mindegyik résztvevő felel érte. • Algéria A hadsereg áll a gyilkosságok mögött? • Washington (MTI) Az algériai hadsereg szervezi a polgári személyek legyilkolását, hogy azokat az iszlám szélsőségeseknek tulajdonítsák - állította a CBS amerikai televíziónak adott interjújában Abdelhamid Brahimi, aki a nyolcvanas években volt az észak-afrikai ország kormányfője. Brahimi, aki tíz évvel ezelőtt lemondott a miniszterelnökségről, úgy véli: a hadseregnek az a feladata, hogy „ördöginek" állítsa be az iszlámistákat és megbüntesse a lakosságnak azt a részét, amely rájuk szavazott az öt évvel ezelőtti választáson, amelynek második fordulóját a hadsereg eltörölte, megakadályozva a fundamentalisták küszöbönálló hatalomrajutását. Ahmed Ujahia jelenlegi kormányfő cáfolta, hogy a katonaság ilyen szerepet játszana, és úgy nyilatkozott: a hadsereg igyekszik megakadályozni a gyilkosságokat, de az egész lakosságot lehetetlen megvédeni. A legutóbbi gyilkosságsorozatban a muzulmán böjti hónap, a ramadán kezdete, december 30. óta több száz védtelen polgári személyt öltek meg. Meg nem erősített értesülések szerint az áldozatok száma akár az ezret is elérheti. • London (MTI) A brit kormányfő szerint az Európai Unió mélyítésének és belsó reformjainak folyamata nem befolyásolhatja az EU-bóvítés folyamatát közölte hétfő este Horn Gyula, aki délután tárgyalt Tony- Blairrel Londonban. A magyar miniszterelnök egynapos látogatáson járt a brit fővárosban, folytatva azt a hagyományt, amely szerint mindig felkeresi a soros EU elnöki posztot betöltő tagállamot, mégpedig az elnöki időszak elején. Horn Gyula az EU-ba jelentkező kelet-európai országok vezetői közül elsőként járt Londonban azóta, hogy Nagy-Britannia január • Gáza (MTI) A palesztin népfelkelés, az Intifada felújításával fenyegetőzött a Gázaövezetben mondott vasárnapi beszédében Jasszer Arafat, a Palesztin Autonómiatanács vezetője. - Készek vagyunk visszatérni a kiindulópontra és újrakezdeni az Intifáda hét évét szögezte le Arafat arról beszélve, hogy mi történne, ha az izraeli-palesztin békefolyamatot továbbra sem sikerülne kilendíteni jelenlegi holtpont1 -jén átvette Luxemburgtól az elnöki tisztséget. Horn Gyula a megbeszélések után elmondta: Tony Blair brit kormányfő „egyetlen szóval sem említette", hogy erőltetettnek tartaná az EU-bővítési tárgyalások 2000-re történő befejezésével kapcsolatos magyar várakozásokat. A brit fél álláspontja az - jóllehet ezt még meg kell vitatnia az uniós társállamokkal is -, hogy a tárgyalások során a folyamat gyorsítása végett előre kell venni a különösebb nehézségeket nem okozó kérdéseket mondta a Blairrel folyatott megbeszélés után a magyar kormányfő. A miniszterelnök kíséretében levő Kovács László külügyminiszter a bővítési folyamat unióbeli fogadtatásáról járói. Az Intifáda egyébként az izraeli megszállás elleni palesztin felkelés volt, amely 1987-től egészen a békefolyamat kezdetéig tartott. - Mi nem a Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök által elképzelt békét akarjuk, hanem egy olyan békeegyezményt, amely elvezet államunk megalakításához, méghozzá Jeruzsálemmel, mint fővárossal - szögezte le Araáltalánosságban szólva kifejtette: egy jól működő integráció számára is mindig megrázkódtatást jelent új tagok felvétele, és ha ezzel kapcsolatban az EU részéről kérdések merülnek fel, az a hazai közvélemény számára sokszor eltúlzott módon úgy jelenik meg, mintha egyes tagállamok ellenőriznék a bővítést és meg akarnák azt akadályozni, jóllehet erről nincs szó. A magyar kormányfőt vendéglátói biztosították arról is, hogy brit részről nem lesz akadálya a NATO-bővítés jóváhagy ságának. E véleményének adott hangot George Robertson védelmi miniszter, aki a kormány nevében díszebédet adott Horn Gyula és kísérete tiszteletére. Robertson kifat. Beszédének az adott különös hangsúlyt, hogy mind ő, mind Netanjahu a most következő héten Washingtonban találkozik majd Bili Clinton amerikai elnökkel, és sok megfigyelő ezektől a tárgyalásoktól reméli a békefolyamat újraindítását. Kérdéses, hogy teljesül-e várakozásuk: az izraeli kormány ugyanis ismét elhalasztotta a döntést a ciszjordánai kivonulás mértéjelentette, hogy a NATO-bővitési határozat a következő hetekben kerül az alsóház elé, ahol nem lesz akadálya a jóváhagyásnak. Hasonló vélemény hangzott el a brit parlament külügyi és védelmi bizottságában is, amelyek a magyar kormányfő látogatása alkalmából tartottak hétfő délután együttes ülést. A védelmi bizottság elnöke, Bruce George közölte: készül a testület jelentése a NATO-bővítésről, amely a majdani alsóházi vitához szükséges és „remélhető, hogy a kedvező vélemény jó hatással lesz az amerikai szenátusi ratifikációra is". Horn Gyula és kísérete a rövid londoni látogatás után hétfő este hazautazott a brit fővárosból. kéről, s a palesztinok rögtön azzal vádolták a zsidó állam vezetését, hogy szándékosan kudarcra akarja kárhoztatni a washingtoni találkozót. Mindenesetre az izraeli televízió szerint a palesztin biztonsági szerveknek sikerült őrizetbe venniük a szélsőséges iszlám szervezet, a Hamász két tagját: az illetőket azzal vádolják, hogy ők készttették azokat a pokolgépeket, amelyekkel azután tavaly nyáron a szervezet hívei több izraeli merényletet követtek el, 25 ember halálát okozva. • Arafat fenyeget Intifada, hét év • Horn Gyula londoni tárgyalásai Biztonsági egyszeregy „Kirekesztő'' közlés • Pozsony (MTI) A pozsonyi kormány vezető ereje, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) módosítani akarja a választási törvényt - jelentette be Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök, a HZDS elnöke újságírók előtt. A változtatás egyik eleme az lenne, hogy minden egyes pártnak - függetlenül attól, hogy koalícióban, vagy önállóan indul-e - a parlamentbe való bejutáshoz el kellene érnie az 5 százalékos szavazatküszöböt. A cseh hírügynökség szerint ez az új szabályozás gyakorlatilag kirekesztené a pozsonyi parlamentből a szlovákiai magyarok három pártját. Megmenekült? • Bonja Luica (MTI) Elégedetten kommentálta a boszniai Szerb Köztársaság kormányának megalakulását Biljana Plavsics, a boszniai szerb területek államfője tévéinterjújában. Plavsics asszony úgy vélekedett, hogy ezzel a lépéssel „megmenekült a Szerb Köztársaság", mert ha a parlamenti szavazáson nem sikerült volna létrehozni a kormányt, akkor nem a szerbek, hanem a nemzetközi közösség boszniai főmegbízottja, Carlos Westendorp döntött volna a kabinet kinevezéséről. Úira Havel • Prága (MTI) Václav Havelt újraválasztják az államfői tisztségbe - véli a hétfői cseh sajtó. Havelnek jelenleg a kortárs cseh politikusok között nincs valódi ellenfele, s nem az a két ellenjelölt, a kommunista Stanislav Fischer és a republikánus Miroslav Sládek sem. Ha Csehországban nem a parlamenti képviselők és a szenátorok, hanem össznépi voksolással választanák az államfőt, akkor is Havel ellen egyedül talán Tomás Garrigue Masaryknak, a csehszlovák állam alapítójának lenne esélye - írja a legolvasottabb cseh napilap, a Mladá Fronta Dnes. A Factum közvélemény-kutató intézet felmérésére hivatkozva a lap azt íija, hogy Havelt a megkérdezettek 66 százaléka támogatja. BARI KIKOTO • LUKA BAR • PO m 1998. január D A órától a Hotel Tisza koncerttermében További információk: Szegedi Nemzetközi Vásár- és Piacszervező Kft Szeged, Mars tér „Ni" pavilon 6724 Tel./fax: 471-325, 471-397, e-mail: sznv@sznv.hu ... • • * • • m *