Délmagyarország, 1998. január (88. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-20 / 16. szám

KEDD, 1998. JAN. 20. BELFÖLD 3 röviden Szikszó és Encs • „Zöldbárók" az MSZP uszályában? Korszerű agrárpártra várva Dr. Solymosi József, az Agrárszövetség elnöke: „A versenyképes ágazatokat és gazdálkodókat támogassuk!" (Fotó: Schmidt Andrea) jegyzet A beteg üdvéért n nem fogok sztrájkolni - szögezte le orvos ismerőÉ2j söm, még akkor, amikor először hangzott el a sztrájkfenyegetés, majd magyarázatképpen hozzátette: ő a minden körülmények között való gyógyításra esküdött, a beteg üdvéért dolgozik. Elhatározásával nincs egyedül. A napokban készült felmérés szerint így gondolkodott az orvosok döntő többsége, s egy esetleges sztrájkban csak 20-30 százalékuk vett volna részt. Jól ismeri az orvosi hitvallást és kötelmet az olcsó népszerüség-hajhászással nem vádolható soros népjóléti miniszter, aki pókerarccal jelenti ki: nincs válsághelyzet a magyar egészségügyben. S ebből következően értetlenül áll tanult kollégái lemondásra felszólító követelése előtt. Évtizedek óta nem volt Magyaroszágon precedens egészségügyi sztrájkra, a mindenkori kormányok - a tisztesség okán lemondott népjóléti miniszterek kivételével - évtizedek óta nem is veszik komolyan, ha az egészségügyiek sztrájkkal fenyegetőznek. Jól tudták és tudják ma is, az orvostársadalomnak nagyon szűk eszközrendszer áll rendelkezésére érdekeit érvényesítendő. A gyógyítás eskühöz kötött szolgálat, a beteg üdve a legfőbb törvény. É ez orvostól és ápolótól azt követeli meg, hogy az intenzív osztályon az életéért kapaszkodót nem hagyhatják magára, a vérző gyomrú beteget nem küldhetik haza munkabeszüntetés miatt, a szülész nem nyomhatja vissza az anyaméhből kifelé igyekvő csecsemőt, az eszméletlen sérültet sem gurtthatják egy házzal odébb, az inkubátorban melengetett koraszülöttől nem vehetik el a meleget, az öngyilkossági gondolattal küszködőt nem lökhetik el maguktól azzal, hogy az életmentő műhely sztrájk miatt zárva tart. S

ohasem lehetne teljes értékű sztrájkot szervezni az egészségügyben. A kormány gyaníthatóan nem a sztrájktól való félelmében hajlott bizonyos követelések megadása felé, inkább - a mostanság igencsak fontos hangulatjavítás érdekében. Az, hogy a miniszter szerint tisztességesnek nevezett kompromisszum, amit épphogy 14:12 arányban - elfogadtak a szakszervezetisek, milyen pénzben fogható eredményt hoz a gyógyító intézményekben, csak jó két-három hónap múlva derül ki. Úgy mint tavaly és tavalyelőtt. coo-, Nem lesz sztrájk az egészségügyben • Miskolc (MTI) Az elmúlt év utolsó hónapjában lényegesen nőtt a regisztrált munkanélküliek száma Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Összességében 58 ezer 168 munkanélkülit tartottak decemberben nyilván a munkaügyi kirendeltségek, csaknem 2300-zal többet, mint egy hónappal korábban. A munkanélküliségi ráta az országos 10,4 százalékot jóval meghaladva 19,7 százalék volt, 0,7 százalékkal magasabb, mint novemberben. A munkanélküliek egytizede fiatal pályakezdő. Jószerivel a megye valamennyi városában és térségében emelkedett az állástalanok száma, legnagyobb mértékben Szikszó, Encs és Sátoraljaújhely térségében. Információs kiadvány • Nyíregyháza (MTI) A befektetni szándékozók tervezését és döntésmeghozatalát segítő információs kiadványt jelentetett meg a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési Tanács. A kötet a régió gazdaságitársadalmi adatait tartalmazza, külön-külön bemutatva a tíz fejlesztési körzetet, valamint az eddig elkészült 11 kistérségi beruházási programot. A szabolcsi befektetést fontolgatók Baktalórántháza, Csenger, Fehérgyarmat, Kisvárda-Záhony, Mátészalka, Nagykálló, Nyírbátor, Nyíregyháza-Újfehértó, Tiszavasvári és Vásárosnamény körzetének természeti, demográfiai, foglalkoztatottsági, ipari és mezőgazdasági adatairól kapnak teljes információt a kiadványban. Kétszázmillió • Eger (MTI) Az ipari, illetve a területfejlesztési tárca pályázatain összesen 200 millió forintot nyert az Egri Ipari Park Kft. A 42,5 hektáros ipari park kiépítése a tervek szerint 2003-ra fejeződik be. A beruházás első két évében 14.5 hektáron építenek ki olyan infrastruktúrát, amely alkalmassá teszi a város déli részét az ipartelepítésre. A területhez kapcsolódóan megépítenek egy másfél kilométer hosszú közutat is, amely a belvárost elkerülő közvetlen összeköttetést teremt az ipari park, illetve az M3-as főútvonalhoz csatlakozó 25-ös út között. Az új útszakasz mintegy félmilliárd forintba kerül, amelyből 180 milliót az útalap biztosít. Zöldmezős beruházás • Tatabánya (MTI) Négy méter széles műpadlót gyártó üzemet létesít a győri székhelyű Graboplast Rt. Tatabányán. A zöldmezős beruházás keretében épülő gyár egyelőre évi 6 millió négyzetméter padlókárpit előállftására lesz alkalmas, s ez év végén kezdi meg a termelést. A négy méter szélességű PVC-padló stratégiai kérdés. hiszen a nagy európai versenytársak szinte mindegyike rendelkezik ezzel a termékkel. Tisztelgő látogatást tett az Agrárszövetség elnöke Csongrád megyében, ahol létezik szervezetük, ahol a megyei közgyűlésben képviseltetik magukat. A pártelnök és országgyűlési képviselő, dr. Solymosi József találkozott a megyei közgyűlés elnökével, Lehmann Istvánnal és az Agrárszövetség itteni tagságával. A látogatáson szóba került az MSZP, MSZDP és az Agrárszövetség között január 13-án aláírt választási együttműködési megállapodás is. • Miért fontos az Agrárszövetségnek az MSZPvel kötött megállapodás? - kérdeztük a pártelnököt, dr. Solymosi Józsefet. - A kis pártok számára reménytelen, hogy a mai politikai környezetben meg tudjanak kapaszkodni. A vidék, az agrárium markánsabb képviseletéhez is szükséges, hogy a kormányzati és a politikai munkához közel legyünk. Erre jobb az • Budapest (MTI) A sütőipari termékek drágulása folyamat, nem lehet az év elejéhez kötni - közölte hétfőn Budapesten Werli József, a Sütőipari Egyesülés igazgatója. Elmondta azt is: „a fehérkenyér ára 100 forint felett lesz az áremelés után, Az Asszonypárt című, hétfői jegyzetünk elolvasása után G. Nagyné dr. Maczó Ágnes országgyűlési képviselő, az Uj Szövetség Magyarországért Mozgalom elnöke a következő szöveg megjelentetését kérte. „Nem válaszolnék a megjelent írásra, ha Újszászi Ilona nem keverte volna bele a cikkbe a családomat, gyermekeimet. S hogy milyen hangnemben? Erről Szolzsenyicin orosz Nobeldíjas író jut eszembe, aki legújabb könyvében arról is esély a nagyobb kormánypárt közelében. A választási megállapodás többek között azt is tartalmazza, hogy az MSZP országos listáján négy helyet kap, az egyéni körzetekben és megyei listákon is szerepel az Agrárszövetség. Miközben szervezeti önállóságunk a választások után fennmarad, képviselőink a szocialistákkal egy frakcióban fognak dolgozni. 9 A „zöld bárók", a „téeszelnökök pártja" átalakult-e, szélesítette-e bázisát? - Soha nem szégyelltük, hogy 1989-ben az agárértelmiség alapította a pártot. E réteg akkor jórészt a szövetkezetekben és a szakigazgatásban dolgozott. Tagjaink, szimpatizánsaink köre nem terjed ki a magántermelőkre. • Magánszemély földtulajdont szerezhet, de szövetkezet nem. E diszkrimináció ellen tiltakozike az Agrárszövetség? - Mi a földtörvény mielőbbi elfogadását és a kormány módosítási javaslatait támogattuk. Igazságtalan, hogy Magyarországon pélír, hogy milyen körmönfont és brutális módon támadják az orosz pluralisták. Az ön írása ebben előkelő helyen szerepelne, ami a stílust illeti. Szolzsenyicint azzal támadták, hogy annyira elkötelezett a parasztság iránt, hogy az írásaiból dől a trágyaszag. Ön ilyen undorral jelzi pártatlanságát a sajtóban. De a nyilvánosság előtt feltett kérdésére nyivánosság előtt illik válaszolni. Mivel a szüleim fiatalon meghaltak, a férjem szülei nagyon régen elváltak, a nagyszülők is halottak, így dául a legelőbirtokossági társulások, az önkormányzatok, az egyházak igen, a mezőgazdasági szövetkezetek nem vásárolhatnak földet. Miközben a termelés több mint 50 százalékát a mezőgazdasági szövetkezetek adják. A népszavazás körüli politikai hisztéria következtében a fürdővízzel kiöntöttük a gyereket. Az új ciklusban meg kell találni a megoldást. • Mezőgazdaságunk védelme az Európai Unióhoz való csatlakozásunk egyik alapkérdése. Az Agrárszövetség szerint mi a lépéssorrend? - Már az integráció előszobájába a lehető legjobb pozícióban kell érkeznünk. Úgy, hogy a mezőgazdaságot '91-től jellemző zavaros viszonyokat tisztázzuk, a versenyképes ágazatokat és gazdálkodókat támogassuk. Az agárpiaci rendtartás is áttekintésre vár. Ezt követően, a kvóták ismeretében lehet dobbantani, s a magasabbra tett lécet is átvisszük. Az ehhez szükséges hátteret adja a történelmi jelentőségű agrártörvény és az egyezen a szombat délutánon az egyetlen élő nagymama, a férjem édesanyja vigyázott a gyerekekre. Főzött nekik, játszott velük, és tanultak is, mert nyugdíjas tanítónő. Ha további részletekre kíváncsi, szívesen tájékoztatom arról is, hogy melyik gyermekkel mennyi időt tanulok, naponta mennyi időt zenélünk, hisz négyen zeneiskolába is járnak, hogy mikor, mit szoktam főzni, mire tisztuló szabályozórendszer. • Nézzünk néhány konkrétumot! Méltányos, hogy 20 kezdő agrárvállalkozó között 200 millió forint szétosztására készül a kormány? - Látni kellene a pályázatokat, hogy a kérdésre érdemben válaszolhassak. • Az Agrárszövetség egyetért-e azzal, hogy a tavalyi 101 milliárd forintos agrártámogatási keretebői 9 milliárdot nem fizetett ki a minisztérium? - Sajnálatos, hogy ez a pénz „bentragadt", azokhoz nem jutott el, akik a legjobban rászorultak volna. Ez az összeg beépül az idei 117 milliárd forintos keretbe, egyszerűbb lesz a pályázati rendszer. • A szféra érdekképviseletének megosztottsága előny vagy hátrány? - Az ágazat politikai és szakmai érdekképviseletének koordinációja - sajnálatosan - nincs megoldva. Egy korszerű és hatékony agrárpárt létrehozásának nincs itt az ideje. Ú. I. zalék körül várható. Az indokai között a szakember első helyre az energiaköltségek múlt évi drágulását sorolta. Ez, mint mondta, mintegy 41 százalékot tett ki, s már ebben az esztendőben is további 5 százalékkal növekedett az energiaköltség. kor takarítok, mikor mosok és éjszaka hányszor kelek föl, ha a kicsi felébred. Remélem, hogy a Szegedre érkező pártelnököknek, nőpolitikusoknak a sajtóban ugyanígy felteszi ezt a családi kérdést, ugyanilyen hangnemben sajnálkozik. Miattam és gyermekeim miatt ne aggódjon! G. Nagyné dr. Maczó Ágnes" • Budapest (MTI) Nem lesz sztrájk az egészségügyben, miután az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (EDDSZ) országos vezetősége hétfői, budapesti ülésén elfogadta a szakszervezet követeléseire adott kormányajánlatot. A testület rendkívül szoros, 14:12-es szavazati aránnyal döntött: munkabeszüntetés helyett megállapodást köt a kormánnyal - közölte az ülést követően újságirókkal Gulyás Judit, az EDDSZ elnöke. A sajtótájékoztatóra meghívott népjóléti miniszter a szakszervezet döntését úgy értékelte: tisztességes és vállalható kompromisszum született. Elképzelhető - tette hozzá -, hogy a kormány és a szakszervezet már kedden aláírja a megállapodást. A dokumentum egyebek mellett garanciát nyújt arra, hogy az egészségügyi intézmények megkapják az ez évi 16 százalékos bérfejlesztés fedezetét. Ennek érdekében az intézmények finanszírozásuk 23,4 százalékát fix, vagyis a teljesítménytől független elemként kapják meg az egészségbiztosítótól. A dolgozók - a helyi alkuk függvényében - először márciusban kapják kézhez a megemelt bért. A szakszervezet követelte azt is, hogy legyen fedezete az egészségügyieknek törvényesen járó, 13. havi fizetésnek. Mivel azonban ez 9-10 milliárd forintot igényelt volna, az EDDSZ elfogadta a kormány kompromisszumos ajánlatát, mely szerint az idén 2,3 milliárd forintot, jövőre és azt követő évben pedig újabb 3-3 milliárd forintot biztosítanak erre a célra. Mint a tájékoztatón kiderült: ez a pénz nem kerül be pluszként az egészségügy költségvetésébe, azt a gyógyító-megelőző ellátások fedezetéből különítik el. Ugyancsak kompromisszumot kötött a szakszervezet, amikor elfogadta, hogy az ügyeletek átfogó szabályozása csak 1999-tól lépjen hatályba, s hogy az ügyeleti díjak ennek megfelelően most csak részben emelkedjenek. A megállapodás szerint az úgynevezett minősített, illetve hét végi ügyeletek díja 10 százalékkal emelkedik, két részletben ötöt százalékkal februártól, illetve júniustól. A szakszervezet követeléseinek teljes egészében megfelelő egyezség született arról, hogy a szakosított szociális intézményekben (például az elmeotthonokban) dolgozó egészségügyiek munkahelyi pótléka a jelenlegi 50-ről 100 százalékra emelkedjen. Ez 13 ezer 500 forintot jelent az idén - mondta Gulyás Judit. Kökény Mihály úgy vélekedett: egy kemény tárgyalássorozat végén sikerült olyan kompromisszumot találni, amely nem feszíti szét a költségvetés kereteit. Gulyás Judit elmondta: minden követelésük teljesítéséhez mintegy 15 milliárd forinttá lett volna szükség. Ha egy gyakorló és további terveket dédelgető politikus mindössze ennyit ért meg egy „asszonypárti" jegyzetből, akkor komolyan aggódni kezdek. Újszászi Ilona Drágul a kenyér ám azt pontosan nem lehet a kenyérféleségek 14-15 számegmondani, hogy melyik zalékkal drágulnak, míg a üzlet mennyiért árusítja péksütemények ennél is majd". A Sütőipari Egyesülés mintegy 3 százalékkal naigazgatója a továbbiakban rá- gyobb mértékben. Az ez év mutatott, hogy éves átlagban eleji áremelkedés 10-12 száMaczó Ágnes levelét megírta A nö politikus?