Délmagyarország, 1998. január (88. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-16 / 13. szám

6 UNIVERSITAS PÉNTEK, 1998. JAN. 16. • Nőnek a hallgatói terhek Számtan - felsőfokon Szeptembertói lesz lakhatási támogatás. (Fotó: Karnok Csaba) • Új szakok februártól és szeptembertől Csak gyakorlatiasan! Teller Ede kilencvenéves • Munkatársunktól Tegnap volt kilencvené­ves a magyar tudomány nagy alakja, Teller Ede. A hidrogénbomba atyjaként emlegetett tudós 1939-ben az urániumbizottság tagja­ként közreműködött az atombomba létrehozásában, majd nekilátott a hidrogén­bomba előállításának. A bombát 1952-ben ki is pró­bálták a Csendes-óceán egyik szigetén. Teller Ede ezután visszatért az egyete­mi katedrához, a hetvenes években pedig az amerikai kormány nukleáris fegyver­kezési tanácsadója lett. Lehel-kiállítás • DM-információ A József Attila Tudomá­nyegyetem egykori adjunk­tusának, Lehel István festő­művésznek a munkáiból nyí­lik emlékkiállítás január 21­én 17 órakor a tudománye­gyetem Dugonics téri épüle­tének aulájában. A tárlatot a művész halálának huszonö­tödik évfordulója tiszteletére rendezi meg a JATE Kultu­rális Irodája és a Bálint Sán­dor Művelődési Ház. A kiál­lítást Kiss Ernő népművelő nyitja meg. Szakszervezeti ülés • Munkatársunktól Együttes ülést tart a Fel­sőoktatási Dolgozók Szak­szervezetének a József Atti­la Tudományegyetemen működő szakszervezeti bi­zottsága és az egyetem Kö­zalkalmazotti Tanácsa janu­ár 20-án 10 órakor a Dugo­nics téri rektori épület ta­nácstermében. Az ülésen megvitatják a magyar felsőoktatás terüle­tén és ezen belül a JATE-n felmerülő aktuális kérdése­ket, mint például a felsőok­tatási integráció, a normatív finanszírozás, a közalkalma­zottak jogállásáról szóló tör­vény módosítása és a bér­kérdések. Felszólal Kis Papp László, az FDSZ elnö­ke és Mészáros Rezső, a JA­TE rektora, akikkel az ülést követően kötetlenül beszél­gethetnek a résztvevők. Henry Ford­dü • DM-információ Pályázati lehetőséget hir­dettek a Henry Ford Európai Természeti és Kulturális Örökségért Díj elnyerésére. Ez a díj Európa egyik legna­gyobb környezet- és termé­szetvédelmi projekteket elis­merő és jutalmazó program­ja, amelyre tavaly százhúsz pályázat érkezett. A beadott pályamunkák erősítették a kulturális és környezeti örökség ápolása fontosságá­nak elismerését. A program harminchárom résztvevő or­szág pályázatait ötszázezer dollár összdíjazásban része­síti. A díjra jelentkezhetnek magánszemélyek, szerveze­tek vagy intézmények. A ti­zenöt éves múltra visszate­kintő díjat támogatja az UNESCO Világörökség Központ és az Európa Ta­nács is. A pályázatokat feb­ruár 28-ig lehet benyújtani a Henry Ford Európai Termé­szeti és Kulturális Öröksé­gért Díj információs és saj­tóirodájának címére (1027 Budapest, Lipthay u. 5.). Csokorba szedtük, mi várható 1998-ban a fel­sőoktatás területén. Semmi já, mondhatnók, már ami a hallgatókat il­leti. Az alábbi számok­ból kiderül, hogy a jövő tanévben jelentősen megnövekednek a felső­oktatásban tanulók ter­hei. Idén a tavalyi évhez ha­sonlóan 42 ezer hallgató ve­hető fel a felsőoktatási intéz­mények nappali tagozatára. Változás viszont a tavalyi évhez képest, hogy csökken­nek a hallgatóknak nyújtható támogatások. Míg 1997-ben 2,9 milliárd, addig 1998-ban már csak 2,6 milliárd forintot kapnak a diákok az állami költségvetésből. A Felsőok­tatási Kollégiumok Szövet­ségének sürgetésére a kor­mány szeptembertől lakhatá­si támogatást ad azoknak a hallgatóknak, akik jogosul­tak lennének kollégiumi el­helyezésre, de helyhiány mi­att nem jutnak be a diákszál­lókba. A művelődési minisz­térium 730 milliót költ e cél­ra, ami egy hallgatóra vetítve • Munkatársunktól A napokban mutatták be a József Attila Tudomány­egyetemen a Csabai Márta - Erős Ferenc szerkesztette „Mélylélektan és kultúra" című kötetet. A Gradus ad Parnassum Könyvkiadó gondozásában megjelent könyvben olyan tanulmá­nyokat olvashat az érdeklő­dő, amelynek zömét egyete­mi hallgatók írták. Ez egyébként az alcímből is ­Műhelymunkák egy szemi­náriumból - kiderül. A kö­tetben tehát a „nagyágyúk" mellett olyan diákok publi­káltak, akik az 1996/97-es tanévben részt vettek a JA­TE Bölcsészettudományi Karán tartott „Mélylélektan, humán tudományok, kultú­ra " elnevezésű kutatószemi­náriumon. Amelynek az volt a célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a pszichoana­lízis alapfogalmait, történeti. 3000 forintot jelent. Az egy hallgatóra jutó állami támo­gatás januártól 65 ezerről 70 ezer forintra emelkedett, de a hallgatói érdekképviselet nem volt elégedett ezzel az összeggel. Tegyük hozzá: az infláció következtében a hallgatói normatíva még így sem éri el az 1992-es szintet. A tandíjrendelet értelmé­ben jövő tanévtől kiegészítő tandíj is szedhető a hallga­tóktól. Ez felmenő rendszer­ben érvényes. Azaz: akik ta­valy kezdték tanulmányaikat, 1998 szeptemberétől már magasabb - maximálisan ha­vi 7000 forintos - tandíjat fi­zetnek. Ez nem vonatkozik azokra, akik idén szeptem­berben kezdik el az egyete­met, illetve a főiskolát. Ők az első évben csak havi 2100 forintot kötelesek leróni, 1999 szeptemberétől viszont már tőlük is magasabb tandí­jat kérhetnek. Információink szerint néhány helyen már döntöttek a tandíjakról, s a legtöbb intézmény alacso­nyabb díjat állapított meg, mint ami maximálisan szed­hető. A soproni Benedek Elek Pedagógiai Főiskolán kulturális, szellemi gyökere­it és fejlődésének főbb vo­násait. Egyszersmind meg­mutassa, milyen hatást gya­korolt a freudi elmélet a hu­szadik század ember-, kul­túr- és társadalomfelfogásá­ra. A kötetben messzemenő­én a legjobb írás Csabai Mártáé, aki a „Határsértők és határőrök" című tanul­mányában a nőiség proble­matikáját boncolgatta, ele­mezgette a pszichoanalízis és a férfifantázia tükrében. Ebből kiderül, hogy míg a férfiak fantáziája explicit módon szexuális, addig a nőké romantikus. A férfi fantáziában gyakrabban for­dul elő a dominancia és a szadizmus, a nőknél pedig inkább az engedelmesség a jellemző. Csabai Márta ta­nulmányán kívül tizenöt műhelymunkát olvashatnak még a könyvben a pszichoa­nalízis iránt érdeklődők. például félévente 10-12 ezer 500 forint közötti összeget kell majd a hallgatóknak fi­zetni. A szegedi felsőoktatási in­tézmények még nem állapí­tották meg tandíjaik össze­gét. A JATE Rektori Hivata­lából származó értesüléseink szerint, az intézmény egyete­mi tanácsa várhatóan május végén, június elején dönt majd a tandíj összegéről. Lednitzky András, a SZOTE Rektori Hivatalának vezetője elmondta, hogy az orvostu­dományi egyetemen új belső finanszírozási rendszert ala­kítanak ki az idén, amelynek keretében a szabályzatokat is módosítják. Az új rendszer­ről - azon belül a tandíjról ­februárban tárgyal az egyete­mi tanács. Szabó Tibor, a JGYTF főigazgató-helyette­se közölte: a téma még nem került a főiskolai tanács elé, amely majd a végső szót mondja ki, de előzetes szá­mításaik szerint nem szeret­nének 3000 forintnál maga­sabb összegű tandíjat szedni. Az Élelmiszeripari Főiskolán szeptembertől legfeljebb 3-4 ezer forint közötti tandíjat A JATE-n valószínűleg több millió, a SZÉF-en több százezer forintot sikerült meg­takarítani a december 20. és január 5. közötti szénszünet alatt, amikor energiatakaré­kossági okokból bezárták az épületeket. A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Élel­miszeripari Főiskolai Karán óvatos becslések szerint mint­egy 340 ezer forint energia- és 80 ezer forint telefonköltséget spóroltak meg. Ifkovics István, a műszaki osztály vezetője szerint a megtakarítás mérté­két az időjárás is befolyásolja, a mostani enyhe tél miatt ke­vesebbet tudtak megspórolni, hiszen egyébként sem kellett volna sokat fűteni. Azt is el­mondta, hogy - bár a megta­karítás csekély - a főiskolának mégis megéri szénszünetet tar­tani, és a jövőben is bezárják az épületeket a karácsony és szilveszter körüli időszakban. A József Attila Tudománye­rónak ki a hallgatókra - tud­tuk meg Cséfalvay Ignác ta­nulmányi osztályvezetőtől. A pontos összegről márciusban dönt a főiskolai tanács. A jövő tanévtől várhatóan emelkedik a kollégiumi térí­tési díj is. Ennek maximális havi összege az éves hallga­tói normatíva öt százaléka, azaz 3500 forint lehet, de sok helyen a külön szolgálta­tásokért is kérhetnek pénzt. A JATE-n még nem határoz­tak a díjemelésről, ellenben az orvostudományi egyete­men és a tanárképző főisko­lán 1998. január l-jétől meg­emelték a havi térítési díjat. Előbbi helyen átlagban két­száz, míg az utóbbin négy­száz forinttal. Az Élelmisze­ripari Főiskolán márciusban döntenek a díjemelésről, s amint Cséfalvay Ignác el­mondta: szeptembertől nem akarnak havi 3500 forintnál többet kérni a kollégistáktól. A lakhatási támogatás kérdé­sével - amelynek várható ha­vi összege 2-4 ezer forint kö­zött lesz - később foglalkoz­nak a szegedi intézmények. Sx. C. Sx. gyetem még nem készített szá­mításokat a szénszünet alatti megtakarításról, de az valószí­nűleg több millió forint lehet, ami töredéke ugyan az intéz­mény közel három milliárd fo­rintos költségvetésének - tud­tuk meg Rácz Béla általános és integrációs rektorhelyettes­től. Szerinte az épületek bezá­rását nem drámai eseményként kell felfogni, hiszen - mint mondta - amikor a nyolcvanas években többször is Németor­szágban töltötte a karácsonyt, maga is tapasztalta, hogy még a leggazdagabb kutatóintézete­ket is bezárták az ünnepek kö­zötti időben. Ott ugyanis hoz­zászoktak ahhoz, hogy amin lehet, spórolni kell. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán Marsiné Bökő Ildikó gazdasá­gi igazgató a jövő hónapra ígérte a pontos számítások el­készítését a szénszünet alatti megtakarításról. H. Sx. Több szegedi felsőok­tatási intézményben ter­vezik új képzés indítását vagy februártól kereszt­féléves formában, vagy szeptembertől, az új tan­év kezdetével. A jövő hónaptól induló oktatás­ra a jelentkezés határ­ideje a napokban jár le, az ősszel kezdődő kép­zésekre pedig március 1-jéig kell beadni a fel­vételi kérelmet. A másoddiplomás köz­gazdászképzésen belül terü­letfejlesztési specializáció indítására készül februártól a József Attila Tudomány­egyetem közgazdasági tan­székcsoportja. A négy félé­ves, egy szemeszterben 45 ezer forintba kerülő szakirá­nyú oktatás csak akkor kez­dődik el, ha legalább tizen­öten érdeklődnek iránta. A január 17-ei jelentkezési ha­táridőt valószínűleg kitolják február első hetéig, mivel a tájékoztató kiadvány kevés­sel a határidő előtt jelent meg. A területfejlesztési specializáción a közgazdász alapismeretek mellett regio­nális és település-gazdaság­tant, területfejlesztési politi­kát, település-szociológiát is oktatnak majd. A JATE Természettudo­mányi Karának alkalmazott kémiai tanszéke a felsőfokú szakképzés keretében hat új, szeptemberben induló szakot kínál az érettségizetteknek. A felületvédelmi technoló­gus képzésen résztvevők a lakk- és festékiparban, a fe­lületkezeléssel, korrózióvé­delemmel foglalkozó ipari üzemekben, vagy anyagvizs­gáló, minőségellenőrző labo­ratóriumokban tudnak elhe­lyezkedni. A hulladékhasz­nosító technológus szakon végzők önkormányzatok, hulladékkezeléssel és feldol­gozással foglalkozó vállal­kozások, környezetvédelmi cégek felsőfokú hulladékke­zelési és gazdálkodási szak­képesítést igénylő feladatait láthatják el. A környezetvé­delmi technológus szak hall­gatói környezetvédelmi fel­ügyelőségeknél, vízügyi igazgatóságoknál, erdészeti és mezőgazdasági üzemek­ben, nemzeti parkokban kap­hatnak munkát. A műszaki optikus végzettségűek mun­katerülete optikai elemek előállítása, javítása a terme­lésben, a kutatásban és az orvostudományban, továbbá az orvosi gyakorlatban alkal­mazott optikai berendezések működtetése, karbantartása. Természetvédelmi technoló­gus képzés még nem folyik hazánkban, beindításával le­hetőség nyílik arra, hogy a természetvédelem elméletét és gyakorlatát jól ismerő szakemberek vegyenek részt a természetvédő szervezetek munkájában. A vegyipari méréstechnológus oktatás­ban résztvevők jártasságot szereznek a kémiai és fizikai méréstechnikában, és kutató, fejlesztő, valamint minősítő laboratóriumokban rutin mé­rési feladatokat tudnak vé­gezni, laboratóriumi műsze­reket, informatikai eszközö­ket kezelhetnek. A képzési idő valamennyi szakon két év, és mindegyikre 15-20 je­lentkezőt vesznek fel, akik legalább hármas érettségi át­lageredménnyel rendelkez­nek. Az elméleti oktatás a tudományegyetemen folyik majd, a gyakorlatot pedig különböző vállalatoknál sze­rezhetik meg a hallgatók. Amennyiben szeptemberig nem akkreditálják a képzése­ket, akkor azokat önköltsé­ges formában hirdetik meg. A JATE Bölcsészettudo­mányi Karán úgynevezett keresztféléves, tehát február­ban kezdődő kommunikáció szak indul az egyetem kihe­lyezett levelező tagozatán, a Budapest Média Intézetben. A hat féléves, főiskolai szin­tű, szemeszterenként 47 ezer 500 és 100 ezer forint közöt­ti összegbe kerülő képzésre kétszáz hallgatót vesznek fel, eddig azonban csak har­mincötén jelentkeztek. Ugyancsak a Budapest Mé­dia Intézetben, és szintén költségtérítéses formában in­dul szeptembertől a levelező tagozatos, tíz féléves ameri­kanisztika oktatás, amely 85 főt tud fogadni. A Juhász Gyula Tanár­képző Főiskolán egészségtan tanári szakot indítanak a kö­vetkező tanévtől, amelyet másik szakkal párosítva le­het felvenni. A nappali tago­zatos, állami finanszírozású, nyolc féléves képzésre je­lentkezők kiválthatják az írásbeli felvételit, ha a kö­zépiskolában második, har­madik és negyedik évben szerzett jegyeik összege bio­lógiából vagy magyar nyelv­és irodalomból eléri a tíz pontot. A szóbeli felvételi vizsga beszélgetésből áll. Hegadtt* Szabolcs Férfiúi fantázia, nöi agyvelő Megérte-e szénszünet? • Csontos-pályázat európaiság • DM-információ A Magyar Tudományos Akadémia pályázatot hirdet - dr. Csontos László hagya­téka alapján - Magyaror­szág ezeréves hozzájárulása az Európai Közösség eszmé­jéhez címmel, tudományos történeti munka megírására. A pályamunkákat magyar, angol vagy német nyelven, kb. húsz szerzői ív terjede­lemben kell beküldeni az MTA Filozófiai és Történet­tudományok Osztályára. A pályázaton szerzői munka­közösségek is részt vehet­nek, de a díjakat a külön er­re a célra alakuló bírálóbi­zottság nem oszthatja meg. Az I. díjat elnyert pálya­munkát az Akadémia ma­gyar, angol és német nyelvre lefordíttatja és a 2000. év­ben megjelenteti. A II. és III. díjat elnyert munkák az MTA kézirattárába kerül­nek. A könyveket elsősor­ban az Európai Unió orszá­gai és a világ nagy könyvtá­rai, hazai könyvtárak, tudo­mányos intézmények, egye­temek számára terjesztik. Az I. díj 1 millió 500 ezer, a II. díj 1 millió, a m. díj 750 ezer forint. A pályamunkák beküldési határideje: 1998. szeptember 30.

Next

/
Thumbnails
Contents