Délmagyarország, 1998. január (88. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-16 / 13. szám

PÉNTEK, 1998. JAN. 16. KITEKINTŐ 7 • A mezőgazdaságban borul a papírforma A termelőknek még lehet melegük Kutya, Szakállas vicc tartja úgy, hogy a mezőgazdaságnak öt ellensége van: az imperializmus, meg a négy évszak. A tréfát persze túlhaladta az idő, de nem az időjárás. Mióta eszemet tudom, nem hallottam olyat termelőtől, hogy megfelelő lett volna az időjárás. Vagy túl száraz volt a nyár, vagy túl nedves. Ha erre az évszakra nem lehetett ráhúzni semmit, maradt a tél, ami vagy fagyos volt, vagy túl meleg. Most is az utóbbit rójuk fel az időjárásnak. Piaci észjárással persze a rossz idő a jó, mert akkor az egekbe szökik a zöldségek, gyümölcsök ára. Ha elviszi a fagy, akkor azért drága, ha túl meleg az idő, akkor azért. Ha egy hirtelen lehűlés nem viszi el a termést, még van esélyünk arra, hogy rekordokat döntögessen a mezőgazdaság. Nálunk viszont ez is költséges mulatság. A portéka többsége ilyenkor eladhatatlan, jöhet az állami közbeavatkozás, az adófizetők forintjaiból. Szóval, nálunk sosincs jó idő. A Föld viszont fittyet hány a termelőkre és tovább melegszik. Mi pedig kényszerűen megtanulunk együtt élni a januári tavasszal. Aki teheti, kevesebbet fűt, s mosolyog a zsebe, aki nem, az egyszerűen csak kigombolja a télikabátját, végigsétál a Tisza partján és tévedésből már januárban szerelmes lesz. Lehet, hogy jön még a kutyára február? Rafai Gábor • Makó, Földeák, Kiszombor Támad a mezei pocok Tavaszi tájkép januárban. Fokozatos lehűlés kellene... (Fotó: Gyenes Kálmán) Nem örülnek a mezőgazdászok a szokatlanul enyhe, téli időjárásnak Makón és térségében sem. A jó télre éppúgy szükség lenne, mint a jó nyárra - mondják a szakemberek. A magas hőmérséklet kedvez a kártevők életben maradásának, elszaporodásának - a gombától kezdve a rovarokon át a rágcsálókig. Az őszi kalászosok, igaz, a szokásosnál gyorsabban fejlödnek, ám ennek is lehetnek hátulütői. - Ha mérsékelt hideg lenne, és mondjuk, tíz-tizenöt centis hó alatt aludna a határ, sokkal nyugodtabb lennék a mezőgazdaság helyzete miatt - mondta Dóczi István, Makó gazdajegyzője. A gazdajegyző elmondta, a legnagyobb kárt a mezei pocok túlszaporodása jelenti. A lucernában eddig 15 százalékos a rágcsálók kártétele, az őszi gabonában pedig mintegy tíz százalékra tehető ugyanez. Ha az időjárás lehetővé teszi a „pocokállomány" további szaporodását, és csak a tavaszi esők fogják csökkenteni az állományt, a kárté• Mártély A repcét már A szőlők és gyümölcsösök a melegben már megérlelték rügyeiket, s könnyen elfagyhatnak, ha megjön az igazi téli idő. A szántóföldi növénykultúrák fejlődését pedig a tavasz kezdetén beköszöntő fagyok veszélyeztetik. A mártélyi Tisza Mezőgazdasági és Szolgáltató Szövetkezet a honi kisszövetkezetek megtestesítője. A cég elsősorban szántóföldi kultúrákkal foglalkozik, mintegy 900 hektáros termőterületen. - Termelési struktúránk miatt egyelőre nem okoz igazán nagy gondot a januári, szokatlanul meleg időjárás. Sokkalta veszélyesebb ez az idő azon gazdálkodók számára, kik szőlő- és gyümölcstermesztéssel foglalkoznak mondta Varga Béla főagronómus. • A szántóföldi növényeknek tehát kedvez a meleg január? - Elsősorban nem a meleg, tel fölmehet akár húsz százalékra is. Áttelelő vöröshagymát Makón és térségében csak pár száz négyzetméteren termesztenek, s ha nem következik be hosszú, hó nélküli, hideg időszak, nem fog károsodást szenvedni - mondta végül Dóczi István. A földeáki Egyetértés Mezőgazdasági Szövetkezet összesen 550 hektáron termeszt őszi búzát és árpát. Hojfmann Ferenc, a szövetkezet elnöke a kalászosok fejlődésének fölgyorsulásáról számolt be. Elmondta: csak remélni lehet, hogy nem következik be hó nélküli, kemény fagy. Ez esetben nem következik be károsodás. - Az őszi búza és árpa fejlődése az ilyenkor szokásosnál két-három héttel előrébb tart - tudtuk meg Furák Ferenctől, a kiszombori Új Élet Mezőgazdasági Szövetkezet növénytermesztési főágazatvezetőjétől. Ám az őszi gabonának át kellene esnie egy, a téli hideggel járó jarovizációs szakaszon is, ami eddig nem következett be. Repcét termelő, kiszombori gazdálkodók elmondták: az enyhe iőjárás miatt elszaporodott a repcebolha. F. Cs. kiszántották hanem a csapadékban gazdag tél az, amely részben legalábbis helyrehozhatja a száraz ősz okozta károkat. Szövetkezetünkben száz hektár repcét kellett kiszántanunk, mert az a szárazságban nem tudott megerősödni. • Vajon az milyen következményekkel jár, ha a tél most már igazán beköszönt? - Az őszi kalászosok gyengék, a hideg idő tehát a kifagyás veszélyét jelenti számukra. Az őszi búza, árpa sincs biztonságban. Ezért csak reménykedni tudunk, hogy a hideg beállta előtt valamelyest megerősödnek ezek a kultúrák. • Ha márciusban, netán áprilisban lenne igazán hideg, milyen károkkal kellene számolniuk? - Ha a tél áthúzódik a tavaszba, az a szántóföldeken is igazán nagy bajokat okozhatna. Képtelenek lennénk elvégezni a tavaszi földmunkákat, s a tavaszi növényeket sem tudnánk időben elvetni. Kóri Barnabás Rendhagyó hónapokat tudhat maga mögött a mezőgazdaság. Ősszel a szárazság okozott gondot a talajelőkészítésben és a vetésben, majd megeredt eső, most pedig hetek óta itt a januári tavasz. De vajon jó-e, ez a termelöknek és a veteményeknek? Egyelőre szebbik arcát mutatja az idei tél, de most mindenki attól tart, ha mégis ránk köszönt egy keményebb, fagyosabb február, akkor sok kárt tehet a túl korán éledező növényekben. - Közel százezer hektár A meteorológusok szerint lesz még az idén igazi tél. Jó, jó, de mikor? kérdezhetnök. Melegben karácsonyoztunk és szilvesztereztünk. Elképzelhető, hogy fagyban locsolkodunk? Többek között erről beszélgettünk Koppány György egyetemi tanárral, a JATE Éghajlattani Tanszékének oktatójával. • Tanár úr! Ön szerint mi okozza a januári tavaszt? - Szokták az El Nino jelenséget emlegetni, de annak a Csendes-óceán déli része a keletkezési helye. Mivel az El Nino 15-18 ezer kilométerre van tőlünk, így onnan csak közvetett hatások érnek bennünket. Viszont, ha Európa térképére tekintünk, akkor Magyarországtól 3000 kilométerre észak-északkeletre megtaláljuk a Lappföldtől Észak-Uraiig húzódó tundrát, ahol télen mínusz 35-38 fokot is mérnek éjszaka. Ha legalább négy-öt napig északias az áramlás, s naponta mondjuk 600 kilométert utaznak a légtömegek, akkor öt nap alatt Magyarországra érnek, s őszi kalászost vetettek el tavaly Csongrád megyében mondja Cserjési Lajos, az FM Hivatal megyei növénytermesztési főfelelőse. Amilyen rossz volt a novemberi szárazság, most annyira jó az enyhe tél. Decemberben közel 70 milliméter eső is esett, ehhez járult még az enyhe időjárás, s gabonák gyorsan kikeltek. Továbbra is szépen fejlődik a vetés, mert az év eleji 30 milliméteres csapadék is jót tett nekik. • Lehet-e böjtje később a mostani meleg időjárásnak? - Egyelőre csak a jó oldalát látja a mezőgazdaság az enyhe télnek, de a kora tavaszi fagyok még alaposan mínusz 10-20 fokos hideget okozhatnak. Ha viszont tartósan délies az áramlás, akkor a 2500 kilométerre lévő ÉszakAfrikából érkeznek hozzánk a forró, szubtrópusi légtömegek. • Akkor ez utóbbi okozza a mostani enyhe telet? - Igen. Emlékszem, hogy az 1950-5l-es tél hasonlóan enyhe volt, de annyira, hogy arra kétszáz éve nem volt példa. 1957-ben is érdekesen alakult a téli időjárás. Január első fele a délies áramlás miatt nagyon enyhe volt, aztán a hónap közepén északira fordult az áramlás, s az időjárás átváltott az ellenkező végletbe. Egyébként azért tapasztalunk nagy szélsőségeket Magyarországon, mert csaknem egyforma távol vagyunk a szubtrópusi forró levegő és az arktikus, észak-európai hideg levegő eredő helyéhez. • A meteorológusok előrejelzései szerint márciusban hideghullám tör majd be az országba. Ön szerint is lesz ennek az enyhe télnek böjtje? - A meteorológiai törvény szerint nekünk az egyetemen nem szabad prognózist adnunk. De nem is tudnánk, megtizedelhetik a gabonákat. G Milyen munkák várnak a termelőkre? - Hátravan még 150 ezer hektár tavaszi kalászos elvetése. Ha túl sokat nem változik az időjárás, akkor a tavaszi talajelőkészítés akár februárra is előre jöhet. A március pedig már a vetés hónapja lehet. Ekkorra várható a kalászosok fejtrágyázása is, amit egy csapadékos időjárás még megnehezíthet, mert esetleg nem lehet rámenni a földekre. Akkor viszont kénytelenek lesznek légi úton kijuttatni a földekre a vegyszert, ami drága és sok termelő nem élhet majd ezzel a lehetőséggel. mert ahhoz nincsenek megfelelő adataink. Egy dolgot azonban mondhatok: ha havas és hideg a február, akkor nagy valószínűséggel hideg március köszönt ránk. Ha viszont nincs hótakaró februárban, akkor valószínűleg enyhe március jön. Tudniillik a hó elolvasztására sok hő kell, s a tavaszi meleg a hó elolvasztására fordítódik, éppen ezért nem tud felmelegedni a levegő hőmérséklete. Amikor viszont nincs hó, a sugárzás felmelegíti a levegőt. • Úgy tudom: a különböző kutatói iskolák egyetértenek abban, hogy az utóbbi 30 évben némiképpen magasabb lett az átlagos hőmérséklet, s nem lehet tudni, hogy ez a természetes ingadozás része, vagy egy egyirányú folyamat. Önnek erről mi a véleménye? - Ez teljesen pontos megfogalmazás. Ahhoz ugyanis, hogy az éghajlat megváltozását biztosan állíthassuk, évtizedek kellenek. Az, hogy az utóbbi időkben néhány enyhe év követte egymást, nem bizonyítja, hogy megváltozott az éghajlat. Bár egyre nagyobb a valószínűsége annak, A jó idő persze rossz oldalát is megmutatta ezen a télen: elszaporodtak a rágcsálók a földeken. A decemberi esősebb időszak egyrészt lelassította a kártevők szaporodását, másrészt maguk a termelők is irtották a hívatlan látogatókat. Szél István, a hivatal kertészeti főfelügyelője elmondta, hasonló helyzet alakult ki a megyében meghatározó ágazat, a gyümölcs és zöldségtermesztés területén is. Jelenleg 2500 hektár szőlő, 1000 hektár alma és 2000 hektár őszibarack-ültetvény található Csongrád megyében. • Eddig szerencsére még nem esett kár a gyümölhogy az emberi tevékenység következtében - széndioxid-, metán- és freongáz-kibocsátás - egyre vastagodó gázréteg miatt üvegházhatás lép fel. De ne feledjük: a vízgőz a legnagyobb üvegházhatású gáz, azt viszont nem befolyásolja az ember. S még valami: a vízgőz az üvegházhatás 62 százalékát adja. • Az utóbbi napokban Kínában, Görögországban, Olaszországban és KözépAmerikában rengett a föld. Előtte Eszak-Amerika egyes tájain az ónos esőzések miatt szükségállapotot vezettek be, a La Manche csatorna két partján tornádó pusztított, Bangladesben pedig a rendkívüli hideg szedte áldozatait. Mintha a természet figyelmeztetne bennünket... - Erre mondom én azt, hogy most a hírközlés sokkal fejlettebb, mint az elmúlt századokban, így mindenről értesülünk. Azelőtt is sorozatban történtek természeti katasztrófák, csak azokról vagy nem értesültünk, vagy csak később kaptunk híradást. Ss. C. Sz. esősökben, de itt jóval nagyobb a veszély, mint a szántóföldi növényeknél. Hamarabb ébrednek a gyümölcsfák, a mélynyugalmi állapot is előbbre jön a szokatlan meleg miatt. A főfelügyelő saját tapasztalataira hivatkozva elmondta, a legtöbb helyen már duzzadnak a rügyek, ami azért is veszélyes, mert ha februárban mégis csak bejön a papírforma, akkor mínusz 15 fokos hidegre is számíthatunk. • A mezőgazdaság számára milyen lenne a jó időjárás? - Nem mindegy, hogyan jönnek a fagyok és meddig tartanak majd. Most egy fokozatos lehűlés lenne szerencsés. Ha február végéig nem lesznek nagyobb kilengések az időjárásban, akkor megmenekülhet a termés. A túlzott meleg miatt a kártevők is elszaporodhatnak a gyümölcsösökben, a növényvédőszerek alkalmazása pedig plusz terhet jelent a termelőknek. Tavaly már megszenvedtük, hogy milyen károkat tudnak okozni a kora tavaszi fagyok. Az almatermés 70 százalékkal kevesebb volt, mint egy évvel korábban az őszibaracknál is több mint 50 százalékos volt a kiesés. Ennek nyomán azután szinte az egekbe szöktek a piaci árak. • Sok helyen, főleg Balástyán és környékén már elkezdték felhúzni a fóliaházakat. - Úgy tűnik, az idén bőven lesz saláta a piacon, ráadásul a megenyhült időjárás miatt a szokottnál jóval korábban számíthatunk a primőrökre. A januári tavasz miatt most a fóliasátrakban és üvegházakban kevesebbet kell fűteni - ha egy hirtelen jött fagy közbe nem szól -, reménykedhetünk abban, hogy az idén olcsóbban juthatunk majd a zöldségekhez és-gyümölcsökhöz. Rafai Gábor Hömérö • DM-információ Meglehetősen meleg és csapadékban szegény volt az elmúlt háromnégy hónap a Dél-Alföldön. Az októberi meteorológiai adatokat figyelve kiderül, hogy a tél eleji hónap legmelegebb napján a 19 és fél fokot is elérte a hőmérő higanyszála. Összeségében mégis több mint 3 fokkal maradt el a sokéves átlagtól a hónap középhőmérséklete. Csapadék kicsivel az átlag fölött hullott, összesen 48 milliméter. A nap viszont sokat sütött, összesen 167 órát. A november is kegyes volt hozzánk, hiszen 6 és fél fokos havi átlaghőmérsékletet mutat a statisztika. A leghidegebb mínusz 6, a legmelegebb 22 fok volt ebben a hónapban. A csapadék 16 milliméterrel maradt el a sokévi átlagtól. S a nap is már csak 67 órát sütött egész hónapban. Decemberben a leghidegebbet 17-én mérték, mínusz 11 fokot. A hónap elején viszont még plusz 10 fok is előfordult napközben. • Januári tavasz Lesz böjtje az enyhe télnek?