Délmagyarország, 1998. január (88. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-15 / 12. szám

CSÜTÖRTÖK, 1998. JAN. 15. SZEGED 5 a hét kérdése Kellenek-e újabb nagyáruházak? Jutalom a nyomra­vezetőnek • Munkatársunktól A szegedi kapitányság tar­jánvárosi rendőrőrse nyomo­zást folytat ismeretlen tettes ellen, aki január 10-én hajna­li egy óra körül betört a sze­gedi Arnika Gyógyszertárba. A betörő a patika labora­tóriumából ellopott 1,48 gramm Pilocarpinum chlora­tumot, 0,18 gramm Atropin sulfuricumot és egy darab Neomycin sulfuricum feliratú tároló üveget. A vegyszerek szemcsepp és szemkenócs alapanyagai, de rossz adago­lás esetén méregnek minősül­nek. A lopási és a rongálási kár nem jelentós, de az anya­gok veszélyessége miatt is fontos a tettes elfogása. A rendőrség kéri, akik az üggyel kapcsolatban érdem­leges információval rendel­keznek, jelentkezzenek személyesen a tarjáni rendőr­őrsön (Olajbányász tér 1.) vagy a 421-098-as telefon­számon. A nyomravezető százezer forint jutalmat kap. Nemcsók János a Telinben • DM-információ Nekünk, szegedieknek több ponton is van kapcsoló­dásunk az elhíresült bős­nagymarosi vízlépcső rend­szerhez. A magyar-szlovák nemzetközi tárgyalások veze­tője szegedi professzor, or­szággyűlési képviselő, Nem­csók János. A Délmagyaror­szág főszerkesztője, Dlusztus Imre annak idején, 1989-ben megjelent Vízlépcsőd című könyve pedig mindmáig bíró érvényességgel írja le a politi­kai érdekek között hánykoló­dó beruházás jobbra érdemes sorsát. Miről is van szó napja­inkban, a márciusi megegye­zési kényszer végfutamában, a hazai bős-nagymarosi vitá­ban? Melyek a beruházásnak a lakosság elótt még mindig nem eléggé ismert alapfogal­mai? Mit szeretnénk elérni és mi várható?... Ezekről a kér­désekről beszélget az államtit­kárral a Délmagyarország fő­szerkesztőjével közösen, a Telin Tv pénteken, 19.15 óra­kor kezdődő adásában Pavlo­vits Miklós. Szabadegyetem a szenvedély­betegségekről • Munkatársunktól A Nyugdíjasklubok és Idő­sek „Eletet az éveknek" Csongrád megyei szervezete szabadegyetemi előadássoro­zatot szervez a szenvedélybe­tegségekről. A Népjóléti Mi­nisztérium támogatásával megvalósuló előadássorozat célja: három nemzedék össze­fogásával, felvilágosító, meg­előző jelleggel felvenni a har­cot a kábítószerek, a dohány­zás és az alkoholizmus ellen. A program január 14-én in­dul, Botka László képviselő nyitja meg. A szegedi drog­centrum vezetője, Zelenai Ká­roly általános ismertetőt tart a szenvedélybetegségekről, Horpácsi András megyei tiszti főgyógyszerész pedig a kábí­tószerrel, gyógyszerrel kap­csolatos visszaélések tapasz­talatairól tart előadást. A he­tenkénti alkalmakon a továb­biakban szó lesz a drogbete­gek krízis állapotáról, a fiatal­kori bűnözés okairól, a lelki egészséggondozásról, jogi vo­natkozásokról. Az előadások a nyugdíjas művelődési ház­ban (Kossuth sgt. 53.) lesz­nek. délelőtt 10 órától. • A fazéktól a betegágyig Badellábál, avagy tálcán kínálva Kedves Olvasóink! Közérdekű problé­^ÉMHta máikat, észrevételeiket, tapasztalataikat ••^a ezen a héten Kalocsai Katalinnal oszthat­•j^Of ják meg. Rovatunkat hétköznap 8 és 10 fjLJ óra között, vasárnap 14 és 15 óra között ^iTsjB hívhatják a 06-20-432-663-as rádiótele­NyA JrjP: fonszámon. Elveszett tárgyakat kereső ol­AJj^f vasóink hirdetésben tehetik közzé mon­1 dandójukat, a talált tárgyakról ingyen adható fel információ. Hirdetésfelvétel: 8 és 18 óra között, a Sajtóházban. Beton és sár. Az Alsó kikötő soron, a volt vasúti híd vonalában levő terület­re rendre szállítanak beton­hengereket, s a szállítást végző autók felhordják a sarat az útra - közölte H. G„ a 435-197-ről. Azért bennünket hívott, mert a környéken lakóknak nem sikerül kideríteni, milyen cég raktároz ott. Jelentjük: nekünk sem sikerült meg­tudni. Üveghegy. Az Alsóki­kötő soron beton és sár, a Nagyállomás közelében, a 11-es busz megállójában pedig üvegtörmelék keserí­ti a közhangulatot. A 481­027-ról jelezték ezt ne­künk, hozzátéve: hetek óta ott magasodik az üveg­hegy, ami egy kitört rek­lámtáblából származik. Úszó Egylet. Nagyobb anyagi megbecsülést érde­melnének a Szegedi Úszó Egylet edzői, hiszen óriási energiával, szakértelem­mel, türelemmel és szere­tettel oktatják a gyerekeket és vezetik a tréningeket. Ez a megállapítás egy úszó gyermek édesanyjának ju­tott eszébe akkor, amikor a közelmúltban olvasta la­punkban a sportegylet anyagi nehézségéiről szóló sorainkat. A támogatást hi­ányoló anyuka naponta kí­séri el fiát az uszodába és látja, milyen nagyszerűen foglalkoznak az edzők a gyerekekkel. Sötétség. Dorozsmán, a Sziksósi út 7-9. számú ház előtt már hetek óta nem ég két utcai villanykörte ­panaszolta, több tucat Dé­mászhoz intézett bejelentés után P. I. ifflüüaaaEfli "... Iiéliwl.®*"* • Pecsétes - öt évre Az új útlevél a régi Az idén januárban és februárban lejár az út­levelek nagy többsége, de újat még nem kap­nak az igénylök, csak egy érvényességi cím­két ragasztanak a régi­be, ezzel még öt évig mehetnek külföldre. A parlament elé terjesztet­ték az útlevéltörvény módosítását, s várható­an 1998. második felé­ben vehetik át az állam­polgárok az új, tíz évig érvényes útlevelüket. Semmi ok az aggodalom­ra, mert a régi tfpusú útleve­lekkef az érvényességi dá­tum lejártáig lehet külföldre utazni - tájékoztatta lapun­kat Kalmár Zoltán, a szege­di önkormányzat ügyfél­szolgálati irodájának cso­portvezetője. Az év első két hónapjában körülbelül két­millió útlevél jár le, s ezért nagy forgalomra számítanak országszerte az önkormány­zatoknál. A szegedi irodát naponta 150-200 kérelmező keresi fel, 1998-ban eddig 850-en kérték az útlevelük meghosszabbítását. Tavaly egész évben csak 7340 sze­gedi élt ezzel a lehetőség­gel. A helyi ügyfélszolgálati irodában csak szegedi állan­dó vagy ideiglenes lakcím­mel rendelkező személyek kaphatnak útlevelet. A rendszeresen külföldön dolgozó magyar állampol­gárok (tolmácsok, idegenve­zetők, kamionsofőrök) két útlevéllel is rendelkezhet­nek. Az úgynevezett jogsze­rű második útlevélre akkor van szükség, ha például a kamionos Belgiumba vitt árut, de utána rögtön Török­országba kell utaznia. Ilyen­kor az otthon maradt útleve­lébe a munkáltató beleüttet­heti a török vízumot, s nem kell megvárni, míg a sofőr hazaér. Az amerikai vízum tlz évre érvényes, de az út­levél lejártával már nem használható fel. Az ameri­kai konzulátus kérésére a magyar hatóság engedélyez­te, hogy az Egyesült Álla­mokba utazók visszakapják a régi vfzumos, de érvényte­lenített útlevelüket. így mind a két útiokmány, vagyis a vlzumos régi és az új is szükséges az utazás­hoz. A paszport igényléséhez ki kell tölteni egy, a postá­kon megvásárolható útlevél­kérőlapot. Ha az igénylő 18 és 70 év közötti, akkor né­gyezer, ha 18 alatti és 70 feletti, akkor pedig ezer fo­rintos okmánybélyegre is szükség van. Ezen kívül vi­gyen magával két darab, egy évnél nem régebbi szí­nes vagy fekete-fehér iga­zolványképet, a régi útleve­lét és az érvényes személyi igazolványát. A 18 év alatti­ak útlevéligénylésekor mindkét szülőnek el kell kí­sérnie a gyereket az irodába, s a születési anyakönyvi ki­vonatot is magukkal kell vinniük. Válás esetén a gye­rek elhelyezésére vonatkozó jogerős bírói ítéletet, öz­vegy szülő esetében pedig az elhunyt házastárs halotti anyakönyvi kivonatát kell bemutatni. A beadást köve­tően 30 napon belül postáz­zák az új útlevelet. Az elveszett vagy meg­rongálódott útlevél kicseré­léséhez az alapilleték két­szeresét kell befizetni. Ez alól kivétel, ha valaki önhi­báján kívül veszti el az úti­okmányát, például feltörik a kocsiját vagy a lakását, eset­leg tűzeset történik. A beje­lentéshez csatolni kell a rendőrségi jegyzőkönyvet is. Ha a külföldre utazás nem várhat haláleset, bal­eset miatt, akkor a Csongrád Megyei Közigazgatási Hi­vatalban (Rákóczi tér 1., III. emelet) kell a kérelmet be­nyújtani. Az itt beadott igényléseket 5-8 napon be­lül feldolgozzák. Kormos Tamás Badellás csendélet. (Fotó: Schmidt Andrea) Van egyfelól a badel­lás vagy balkáni tálalási rendszer, ami hazai kór­házaink többségében jel­lemző betegétkeztetési mód, és van másfelől a temp-rite, a betegre „sza­bott" tálcás megoldás. Ez utóbbit a SZOTE egyik konyháján alkalmazzák, a betegek örömére. Tányérok, csészék, evőesz­közök jellegzetes csörömpö­lése, a badellákkal megrakott négykerekű kocsit küszködve toló-vonó nővérkék, az alkal­mi tálalópulthoz járuló bete­gek. Ismerős kép annak, aki hosszabb-rövidebb időt eltöl­tött már honi kórházaink, kli­nikáink egyikében, másiká­ban. A badellás étkeztetés, avagy a balkáni tálalási kultú­ra legfőbb kelléke a jó badel­la, amiből az étek a nővérke által kimeretik és kiosztatik a páciensek között. Kórházaink többségében - öt perccel EU-lépés előtt - tábori jellegű étkeztetés zajlik, a következő forgatókönyv szerint: nagy kannákkal, egymásra csúcso­zott tányérokkal, lábasokkal, négykerekű kocsival és me­rőkanállal felfegyverzett nő­vérekkel. Az étel vándorolta­tása, tárolása a kifutótól a cé­lig a higiénének a látszatát sem kelti, a fogások rendsze­rint hidegen jutnak a kórházi ágyakig. így működik a ma­gyar egészségügyi népétkez­tetés kórházaink többségében, s valahogy ilyenformán a sze­gedi kórházban is, ahol mára megelégelték a badellás kor­szakot, s tervbe vették a leg­korszerűbb tálalási rendszer, az úgynevezett egyénre „sza­bott" tálcás tálalás bevezeté­sét. - Pénz azonban nincs arra, hogy a korszerű betegétkezte­téshez szükséges valamennyi kelléket megvegye a kórház ­szögezte le a szomorú tényt dr. Nárai György főigazgató, majd hozzátetté: éppen az anyagiak híján szeretnénk vállalkozásba adni az étkezte­tést. Olyan vállalkozót kere­sünk pályázat útján, aki a kórház konyháját korszerűsí­ti, s meghonosítja a legkor­szerűbb tálalási rendszert. S hogy milyen is a fejlett országokban már javában működő tálcás ételosztás? A SZOTE új klinikájának alag­sorában működő konyhán a nemzetközileg elfogadott temp-rite tálalási rendszert al­kalmazzák már évek óta. Dupla falú, fedéllel herme­tikusan lezárható, hőszigetelő tálcák mélyedéseiben külön­böző formájú és nagyságú porcelán tányérok, csésze, s külön „fakkban" az evőesz­közök. Ilyen tálcába „csoma­golva" jut el a beteghez a reg­geli, az ebéd és a vacsora. Az étel útját a fazéktól a kórtere­mig a legcélszerűbb délelőtt 11. 30-tól 12. 30-ig megte­kinteni. Két kalauzom Hegedús Anikó diétás főnővér és Tar­jányiné Poczó Ildikó, élelme­zési osztályvezető - kísér a konyhába, ahol a futószalag mellett állnak vagy húszan, hófehérben merőkanállal a kezükben és fazekakkal kö­rülvéve. A szalag végén a „parancsnok" áll, a diétás nő­vér személyében, aki hango­san olvassa, a tálalószalagon „guruló", éppen soros tálcára, milyen étel kerüljön. Normál vagy - a különböző betegsé­gekhez igazodó - diétás me­nü. A naponta 702 betegre fő­ző új klinikai konyhán min­den nap legalább 30-40-féle diétás ételt készítenek. A tálcára névreszólóan el­készített ebédet, vacsorát vagy reggelit a tálalószalag­ról levéve a tökéletesen zár­ható, gördíthető, konténerre emlékeztető kocsikba kerül. Az épületen kívül eső klini­kákra a fedett tálcában jut az étel, mfg az új klinika épüle­tében csak egyszerű tálcára terítenek. A női és a gyer­mekklinikára, meg a gégé­szetre járó adagokat Mitsu­bishi márkájú kisteherautóval száflltják át. Az orvosegyetem többi klinikáján hagyományosan osztják az ételt, aminek elő­nye az, hogy a hálás betegek nem éreznek ellenállhatatlan kényszert arra, hogy emlékbe elvigyék a míves porcelán tá­nyérokat, guszta kis csészé­ket, extra evőeszközöket. Mert ugye mondani sem kell, a temp-rite tálalási rendszer egyetlen hibája, hogy kellékei könnyen mozgathatók. Kalocsai Katalin Korábbi lapszámunk­ban már foglalkoztunk a Víztorony téren épülő új Penny Markét áruházzal. A cikk megjelenése után szerkesztőségünket töb­ben is felhívták, s nem értettek egyet a megszó­lalókkal, mert szerintük éppenséggel szüksége­sek ezek az üzletek. Megkérdeztük az utca emberét, mi a véleménye a városban gombamód szaporodó marketekröl? Balogh Ildikó, a Hatos Rétes pultosa: - Szerintem szükség van az ilyen típusú áruházakra, de sajnos megölik a kisebb boltokat. Közülük a Metrót ismerem a legjobban, kará­csonykor azonban nem lehe­tett bejutni, a sor egészen a parkolóig kígyózott. A na­gyokban sok minden ol­csóbb, de azért egyes termé­kek drágák. A Metróban pél­dául többeket megtéveszt a nagy számokkal nyomott ár, pedig a pénzáros az apró szá­élelmiszereket, mint a kenye­ret és a tejet, pedig naponta a boltokban veszem meg. Tá­pén lakom, s biciklivel járok Szegedre, ezért jobb lenne, ha a város külterületeire is építenének áruházakat, mert így nem kellene elkerekez­nem a központig. Grósz Éva, a Kőrösy szakközépiskola diákja: - Ha a házam elé építené­nek egy ilyen hatalmas üzle­tet, biztosan tiltakoznék elle­ne. Általában a zöldterületek rovására létesülnek, a Vízto­rony téren is egy kisebb par­kot dózerolnak le a munka­gépek. Szeged szinte már „elpestiesedett", alig maradt egy-két füves rész, ahol sé­tálni vagy pihenni lehetne. A vásárlók többsége azonban igényli az áruházláncokat, mert olcsóbbak a termékek, mint a kisebb üzletekben. A „nagyok" kiépített parkolók­kal várják vevőiket, s busszal is könnyen lehet megközelí­teni ezeket a létesítménye­ket. K. T. Balogh Ildikó, Kertész Sándor (Fotó: Somogyi Károlyné) mokat üti a gépbe. Nem ra­gaszkodom a hatalmas bol­tokhoz, mindig az utamba kerülő első üzletben vásáro­lok be. Kertész Sándor, férfifod­rász: - A nagyobb üzletekben többnyire kevesebb pénzért lehet hozzájutni az árukhoz, mint a kisebbekben. A mar­keteket azért tartom jónak, mert itt havonta egyszer, nagy tételben tudom besze­rezni a cukrot és más tartós élelmiszert. A gyorsan romló

Next

/
Thumbnails
Contents