Délmagyarország, 1997. december (87. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-31 / 304. szám

SZERDA, 1997. DEC. 31. BELFÖLD 3 Algyő önállósulásának máris isszuk a levét... (Fotó: Gyenes Kálmán) jegyzet Éteri kámfor F ége a hét szűk esztendőnek a frekvenciapiacon. Kínosan vigyáztak eddig a nemzeti kincsre, mint­ha attól féltek volna, nehogy véletlenül megteljen az éter lármás kereskedelmi rádiókkal. Kedvelt módszer volt a kényszertársbérlet, így próbálkozhattak csak az első fecskék, bábelrádiókba tömörülve, egy frekvenci­án mixelték a műsoraikat a teljesen önálló társulatok. Nem számított kivételnek a Magyar Rádió sem, hiszen a szegedi körzeti stúdió az üres órákra beengedte a Danubius rádiót. Nem volt ez veszélytelen dolog, hi­szen ma lámpással sem találni olyan hallgatót, aki vi­lágosan meg tudná mondani, hogy akkor most ez a Danubius vagy a szegedi stúdió frekvenciája. A házi­kóba beeresztett, farkas" pedig felfalta a kismalacot, a kereskedelmi adó privatizálásakor vitte magával a bejáratott frekvenciát - a szegediek meg hoppon ma­radtak. A probléma nem újkeletű, magam is több mint egy esztendeje tudakoltam mindenféle fórumon, hogy mi lesz, ha ez mégis bekövetkezik. Eleinte könnyed vála­szok és legyintések érkeztek válasz helyett, később csatlakozott némi homlokráncolgatás, majd elkezdett működni a „bermuda háromszög" és az ORTT - An­tenna Hungária - Hírközlési Főfelügyelet triumvirá­tus között nyom nélkül eltűnt a felelet. A Magyar Rá­diónak ebben a játszmában nem osztottak lapot, mi több a vidéki stúdiók mindössze egy röpke lábjegyzet erejéig szerepelnek a médiatörvényben. Budapestor­szágban nem sokat tudnak a végvári rádiózás állapot­járói. ~ry ármily furcsa, ebből a nagy éteri renoválásból a ±J hallgató kerülhet ki győztesen, hiszen vége a frekvencialnségnek, jövőre, azaz holnapután után már Szegeden is dúskálhat a nyugati URH sávban a rádiók között. A megszokott helyi adók mellé csatlako­zott az ősszel a Petőfi és a Bartók, most jön a friss Da­nubius és a Hungária, a két vadonatúj országos keres­kedelmi rádió. A szegedi stúdió pedig készül és re­ménykedik, hogy a halogatás és a kapkodás közepette az új esztendőben műsora nem válik kámforrá az éter­ben a hallgatók előtt - s ha kell, megtalálják az új frekvencián. M^ VcM • Nő a körzeti adásideje... Hol szól a rádió? a Kitüntetett életmentők • Szolnok (MTI) Életmentőket tüntettek ki kedden Szolnokon a megyei közigazgatási hivatalban. Az egyik kitüntetett Somodi Tünde 20 éves abádszalóki lakos, a karcagi kórház ápo­lónője, aki az idén nyáron a Nagykunsági Főcsatorna abádszalóki szakaszán ki­mentette a vízből fuldokló unokatestvérét, Somodi Zol­tánt. A másik elismerést Katona Zoltán törökszent­miklósi lakos kapta. A fiatal­ember 1997. szeptemberé­ben ahhoz nyújtott segítsé­get, hogy kimenthessenek a helyi református temető kút­jából egy idős hölgyet, aki vízvételnél megszédülve esett a vízbe. Az elismerése­ket Tóta Áronné, a Jász­Nagykun-Szolnok Megyei Közigazgatási Hivatal veze­tője adta át. Baranya atlasza • Pécs (MTI) A gyulai székhelyű Hi­szi-Map Kft. megyeatlasz­sorozatának 13. tagjaként elkészült a Baranya összes települését bemutató kiad­vány. A 400 oldalas atlasz a to­pográfiai adatokon kívül közérdekű, valamint kultu­rális és gazdasági informá­ciókat is tartalmaz a telepü­lésekről. A szerkesztők a keddi sajtótájékoztatón el­mondták: a Hiszi-Map Tér­képkiadó és Kereskedelmi Kft. eddig több mint 2500 telelepülés térképét adta ki, és terveik szerint a jövő év közepéig minden magyar­országi megye atlasza el­hagyja a nyomdát. Olyan multimédiás adat­csomag kiadásának előké­születei is folynak Gyulán, amely földrajzi, gazdasági, idegenforgalmi és humán ismereteket vizuális és hangzó megjelenítéssel tár­ja majd az érdeklődők elé. Körös Főiskola • Szarvas-Békéscsaba (MTI) Három fakultással, az óvó-, tanítóképző, valamint közgazdasági szakkal kezdi meg működését január else­jétől a szarvasi-békéscsabai Körös Főiskola. A felsőok­tatási intézmény a Viharsa­rok két pedagógusképző fő­iskolájának az összevonásá­val születik meg, s az el­képzelések szerint a továb­biakban újabb - például mezőgazdasági, egészség­ügyi, környezetvédelmi és idegenforgalmi - karokkal bővülhet. Erről Köteles La­jos, a békéscsabai főiskola korábbi, a szarvasi főiskola jelenlegi vezetője tájékoz­tatta az MTI munkatársát. Köteles Lajos az új év első napjától az új intézmény ügyvezető főigazgatójaként szervezheti meg a Körös Főiskolát. Az ország első térségi főiskolája Délkelet­Magyarország azon sajátos­ságára épít, hogy itt nincs vitathatatlan vezető szerepet betöltő város, s így a több­központú tájak területfej­lesztési modelljének első szervezeti formája lehet a Körös Főiskola. A vállalkozók szem­szögébál a legrosszabb variációt fogadta el a szegedi képviselőtestület december 11 -én: a helyi iparűzési adó mértékét egységesen 13 ezrelék­ben állapította meg, s csak a kétmillió forint alatti korrigált nettó ár­bevételt produkáló gaz­dálkodók élveznek men­tességet. Az érdekképvi­seletek máris kilátásba helyezték, hogy a jövő évi önkormányzati vá­lasztásokon mozgósítják a lakosságot, ne szavaz­zanak a helyiadó-rende­letetre igennel voksoló városatyákra. Vállalkozói körökben óri­ási a felháborodás, amiért a képviselők a három lehető­ség közül a számukra leg­rosszabbat, a „B" variációt szavazták meg. (Csak emlé­keztetőül: az „A" variáció 613, a „B" 662, a „C" 542 millió forintos adónöveke­déssel számolt.) Dr. Marto­nosi István egyrészt a Csongrád Megyei Kereske­delmi és Iparkamara alelnö­keként, másrészt a KISOSZ megyei titkáraként is elfo­gadhatatlannak tartja a dön­tést. - A képviselők nem értik, • Budapest (MTI) Január l-jén életbe lép a közúti közlekedés­ről szóló belügyminiszte­ri rendelet. E jogszabály vezeti be többek között a kezdő vezetői enge­dély, azaz a próbajogo­sítvány rendszerét, szep­tember 1-jétöl pedig a gépjármű fölötti tulaj­don-, illetve rendelkezé­si jogot igazoló törzs­könyv és jármükísérö­lap, illetve a rendszám­címke használatát. Az új esztendő első napjá­tól a sikerrel vizsgázott friss autós már csak kezdő veze­tői engedélyt kaphat, ami két esztendő után automatikusan végleges jogosítvánnyá vál­hat. Ennek feltétele, hogy a próbaidő alatt az illető ne kövessen el jogerősen meg­állapított közlekedési bűn­cselekményt, illetve arra se adjon okot, hogy szabálysér­miért nem mindegy a vállal­kozó számára az, hogy 1000 forintból 12 vagy 13 forintot fizet ki helyi iparűzési adó címén - magyarázza a keres­kedők és vendéglátók érdek­képviselője. - Nem tudják, hogy egy átlagos vállalkozó másik 26 helyre is adózik. Még egy, a Miniszterelnöki Hivatal által vezetett deregu­lációs tanács számára készí­tett anyagban is az szerepel - elismerve az igazunkat -, hogy 1996-ban 53-féle jog­címen vontak el pénzt a gaz­dálkodóktól. A különböző hatóságok nincsenek egy­mással kapcsolatban és nem látják, hogy a másik mennyit kasszíroz. Ráadásul az elvo­nások azokat érintik, akik vállalkozói engedéllyel ren­delkeznek. A feketegazdaság helyett is azokat sarcolják, akik már az európai átlag fö­lött adóznak, akik tisztessé­ges munkával szeretnének az ötről a hatra jutni, fejleszte­ni, alkalmazni a városlakók­nak azt a rétegét, amelyik máskülönben munka nélkül lenne. • Helyiadóügyben már lapunkban is többször el­mondta véleményét Sze­ged alpolgármestere. Azt próbálta érzékeltetni, hogy a várost működtetni kell, még ilyen áron is. 4/ Mit szólnak ehhez az érv­hez az érdekképviseletek? - A város azzal is védeke­zik: nem rendelkezik akkora apparátussal, hogy fölmérje a feketegazdaságot. Mi azt mondjuk, mindenre megvan­nak a megfelelő módszerek. Szeged kis város ahhoz, hogy a vagyonnak ne legye­nek látható jelei. Régen ké­pesek voltak a tanácsháza hivatalnokai arra, hogy az ingatlanadót ránézésre ki­vessék - ehhez elég volt vé­gigsétálniuk a városon. A fe­ketegazdaságban működőket bele kell tudni „húzni" a közteherviselésbe. Másrészt: a polgármesteri hivatal még mindig nem a sajátjaként ke­zeli a beruházásokat, fejlesz­téseket. Átvesznek olyan munkákat, amelyek már egy év múlva tönkremennek. Csak egy példát mondok: a Déltáv az egész városban föltörte a járdákat, hogy el­vezethesse a kábeleket. Tu­dom, szükség volt rá. De a városnak nem lett volna sza­bad átvenni ilyen minőség­ben a járdákat. A KISOSZ előtt, a Debreceni utcában például rövid időn belül leszakadt és az egészet újra kellett aszfaltozni. Kis odafi­gyeléssel rengeteg pénzt meg lehetne takarítani. • Algyő elszakadásával mintegy 200 millió forintos, a Mol által befizetett helyi iparűzési adótól esik el Sze­ged. Többek között ezért volt szükség a helyi adó mértékének emelésére? - Ugyanakkor azt még senki sem ismerte el, hogy Algyő „fenntartása" mennyit vitt el a közös kasszából. Számításaink szerint évi 100 milliót. A különbözet - amit a város a maradókkal szeret­ne megfizettetni - így csak 100 millió. • Mit lépnek az érdek­képviseletek? - A vállalkozók segítsé­gével minden erőnkkel azon leszünk, hogy a képviselők, akik ezt a helyiadó-emelést megszavazták, jövőre ne ke­rüljenek be az önkormány­zatba. Továbbá szeretnénk egy 5-6 tagú adóreform bi­zottságot létrehozni, amely egy, a várost képviselő szak­emberből, valamint a kama­rák, az IPOSZ, a KISOSZ képviselőiből állna. Azért, hogy a szakmai érvek ebben a bizottságban csapjanak össze. Nem akarok senkit se megsérteni, de úgy látom, hogy egy orvos vagy egy ta­nár képviselőt nagyon könnyen „megvezet" az ap­parátus, és nem tudja, mit is szavaz meg. Fekete Klára sos engedélyével viheti kül­földre a kocsit. A rendszámtábla hatósági érvényességét jelző ctmkét a hátsó táblán helyezik el, sor­számát pedig a forgalmi en­gedélybe is be kell jegyezni. Az érvényesítő cimkét az időszakos műszaki vizsgák alkalmával a közlekedési felügyelet, a jármű első bel­földi forgalomba állításakor pedig a rendőrség adja ki. A belügyminiszteri ren­delet szerint törzskönyv és rendszámtábla címke nélkül a korábban vásárolt autók is legfeljebb 2000 utolsó nap­jáig vehetnek részt a közúti forgalomban. A kezdő veze­tők közül pedig 1998. janu­ár 1. után is végleges jogo­sítványt kapnak vizsgájuk után azok, akik 1997. de­cember 31. előtt megkezd­ték járművezetői tanfolya­mukat, vagy legalább is be­jelentkeztek valamelyik au­tósiskolába. Január elsejétől meg­változik több magyaror­szági rádióadó hullám­sávja. Igy többek között a Magyar Rádió Szegedi Körzeti Stúdiójának adá­sát is az eddig megszo­kottól eltérő frekvencián találják meg a hallgatók. A hullámsávváltozásról, s az ezzel egyidáben mó­dosuló műsorrendről tá­jékoztatta lapunkat Vá­gási Kálmán, a körzeti stúdió vezetője. - Tegnap délután kettő óráig még nem dőlt el, hogy az alföldi régióban fogható szegedi adó a CCIR frenk­vencián, a 100-as MHz tarto­mányban szólal-e meg, vagy a Kossuth rádió szentesi URH 66.29 MHz-es frekven­ciáján sugározza műsorát 1998 első napjától - mondta el Vágási Kálmán. Hozzátet­te: az viszont biztos, hogy va­lamelyik hullámsávon min­denképpen megtalálják a hallgatók a szegedi körzeti stúdió műsorát. A korábban megszokott 94.9 MHz-n egyébként napi 24 órában a Danubius rádió szólal meg. Jövőre a körzeti stúdió adásideje megnő - minden • Budapest (MTI) Az építőipar termelése az előzetes adatok szerint 1997­ben 6-8 százalékkal több lesz az 1996. évinél. Az épí­tőiparban ugyanakkor 2-4 százalékos növekedésre szá­nap 5 óra 55 perctől este fél 11-ig sugároz műsort. A reg­geli órákban zenés hírműsort kínálnak a hallgatóknak, amit szolgáltató jellegű program követ majd. A szegedi adást hallgatók 6 és 7 órakor a Kossuth rádió krónikáját hall­gathatják meg, 8 órakor pedig a BBC világhlradója kerül be a műsorba. Délutánonként 1 és 6 óra között zenés műsoró­rákat kínálnak a szegedi rádi­ósok - nem feledkezve meg a Esti krónikáról, majd a régió híreit összefoglaló körzeti krónikáról sem. Este nemzetiségi műsorok szerepelnek a körzeti prog­ramban. Minden nap hallható lesz a szlovák, a román, a né­met, a horvát, a szerb és a ro­ma nyelvű adás, míg a szlo­vén, a ruszin, a bolgár, a gö­rög, az ukrán, az örmény és a lengyel nyelvű műsorok a hét különböző napjain váltják egymást. E nemzetiségi prog­ramokat már január 5-től hallgathatják az érdeklődők, február 1-től kialakul egy olyan műsorrend, amelyben az ország regionális stúdiói már közös műsorokat is kí­nálnak a hallgatóknak - tud­tuk meg Vágási Kálmántól. B. Z. mítanak. A termelés emelke­dő trendje várhatóan 1998­ban is folytatódik. Minderről az Ipari Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztéri­um (IKIM) tájékoztatta az MTI-t. Próbajogosítvány és törzskönyv tés miatt a rendőrség bevon­ja jogosítványát. Ha közülük valamelyik mégis bekövet­kezne, akkor a próbaidő egy esztendővel, plusz a jogosít­vány megvonásának idejével meghosszabbodik. A rende­let szeptember l-jén hatály­ba lépő intézkedései közé tartozik a járműkísérő lap bevezetése. Ezt a rendőrség állítja ki az importőrök által behozott vagy itthon gyártott gépkocsikra. Az okmányban az autó azonosító számai, jellemzői mellett feltüntetik az importőr, a kereskedő ne­vét, a vámolás időpontját és a vámokmány számát, a vá­sárló nevét, címét és már tar­talmazza a később kiállítan­dó törzskönyv számát is. Az autó tulajdonjogát igazoló törzskönyvet ugyancsak a rendőrség állítja ki. Az ok­mány egyrészt tartalmazza a kocsi - járműkísérőlapon le­írt - jellemzőit, másrészt rögzíti a tulajdonos adatait. Az iratot nem kell magával hordania az autósnak, de szeptembertől a jármű átírá­sa csak ennek birtokában oldható meg. A régebben vá­sárolt gépkocsikat pedig el­adás előtt - a rendelkezésre álló igazolások alapján ­törzskönyveztetni kell. A törzskönyv bevezetésé­vel átalakul a forgalmi en­gedély is. Ebben a jármű tu­lajdonosának adatai helyett, az üzembentartóé szerepel­nek majd. Ha a kettő nem azonos, akkor az autó hasz­nálója csak a tulajdonos írá­Felszálló ágban

Next

/
Thumbnails
Contents