Délmagyarország, 1997. december (87. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-24 / 300. szám

SZERDA, 1997. DEC. 24. SPORT 11 '97 LEGJOBBJAI • '97 LEGJOBBJAI • '97 LEGJOBBJAI • '97 LEGJOBBJAI Tóth Noémi Ha dr. Tóth Gyuláról azt állítjuk, hogy neve összeforrt a szentesi vízilabdával, a két lányáról is elmondható mindez. Az idén Noémit a Magyar Vízilabda Szövetség is a legjobb magyar pólóshölgynek szavazta. Bár a Hungerit Szentesi VK „négyese" az őszi fordulóban Stieber Mercédesz mellett csak a másodhegedűs szerepét tölthetette be, így is számtalan gólpassz és gól jellemezte a játékát. A hazai válogatottban is évek óta meghatározó egyéniség, s vitrinjét vb-arany, EB-arany, BEK-arany, EB-eziist, EBbronz, Világ Kupa-bronz és hét magyar bajnoki arany díszíti. Ja, kérem, akit az édesapja tízéves korától a „mélyvízben" nevel... Persze az is igaz, hogy hétről hétre szemés fültanúi lehetünk, ez bizony cseppet sem előny. Noémi ennek ellenére hű a klubhoz, ahol apu dirigál. Az ELTE Tanárképző Főiskolájának utolsó éves hallgatója most a januári perthi világbajnokságra készül. Aztán ismét BEK-sorozat következik klubszínekben, majd az ezredfordulón a sydney-i olimpia szerepel a versenynaptárában. S talán maradt még hely abban a vitrinben... Bessenyei Tamás Bizony felkapta a fejét a „szakma" a Komjádi uszodában a 99. országos úszóbajnokságon, amikor a 100 méteres mellúszás döntőjén eredményt hirdettek. Az első Bessenyei Tamás, a Szentesi Városi Úszóklub sportolója volt, 1:03,72 perces idővel. A szentesi harmadikos gimnazista egy ezreddel úszott jobbat, mint az olimpiai bajnok Rózsa Norbert, és a másik nagynevű ellenfelét, Güttler Károlyt is két századmásodperccel előzte meg Sóti Richárd tanítványa. Ez viszont csak a fővárosban meglepetés. A Kurca-parti kisvárosban viszont - ahol Tamásról azt is tudják, hogy milyen szorgalmasan készült, és minden segítséget megadtak ahhoz, hogy a nyári glasgow-i ifjúsági Eb-n is rajtkőre állhasson, s ezt az ötödik hellyel viszonozta -, többen tutira vették a bajnokverést. Bejött! Bessenyei Tamás a tévések, rádiósok és fotósok gyűrűjében is megmaradt olyan szerénynek és magabiztosnak, mint a hullámok között. S lám, bebizonyította ország és világ előtt, hogy nem a szavakkal, hanem a tempókkal lehet feljutni a csúcsra. De ez egy tizenhét esztendős fiatalember esetében talán még nem is az utolsó meglepetés... Dr• Tóth Gyula ST4 Ha szóba kerül a szentesi póló valahol, az biztos, hogy tízből kilenc ember dr. Tóth Gyula nevével hozza kapcsolatba. Nem is csoda, hiszen több évtizede a ligeti uszoda „tartozéka" a mesteredző. Az ő nevével érték el a legnagyobb sikert a férfiak, s ó volt a magyar női vízilabda egyik meghonosítója a Kárpát-medencében. Aztán „hátra arc" a fiúknak, s maradtak a lányok, akikkel az idén már hetedszer fényeseden a magyar bajnoki cím. S mellette a válogatott szövetségi kapitányaként is rendre hozta az eredményeket. Januárban a perthi vébére vezényli a címeres mezes lányokat. A kapitány szeme előtt viszont már ott dereng a másik ausztráliai világesemény. Az olimpia, melynek végre ók is részesei lehet(né)nek. Dr. Tóth Gyula elévülhetetlen érdemeket szerzett már abban is, hogy felvegyék a lányokat a névsorba. Aki ismeri, tudja róla, hogy maximalista. Képes egy-egy bajnokin még 22-0ás hazai vezetésnél is az ittott lézengő nézőket túlharsogva, dorgálni a „lányait". Ki tudja, talán ha többen lennénk a „harminchármas" szélén, nem menne neki olyan simán... Az összeállítást készítették: Imre Péter, P. Sándor Jézsef, Révész Jánes, Süli Jézsef, Süli Rébert, Szélpál Lászlá. Fotá: Gyenes Kálmán, Kernek Csaba, Miskolczi Róbert, Tésik Attila. • Mindig akadnak olyan sportemberek, akiket nem lehet egyik hagyományos kategóriába sem „belegyömöszölni", de teljesítményük, életművük, sportemberi magatartásuk mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Ők a különdíjasok. Szentes - a Nemzeti Sportváros Az alig több mint harmincezres Kurca-parti városban, 54 sportágban, 19 sportegyesületben és 13 diáksportkörben, a lakosság mintegy tíz százaléka igazolt sportolóként veszi birtokba nap mint nap a 78 sportlétesítményt. Az élsportot Szentesen elsősorban a vízilabda jelenti, de számos más sportág is ott van, a nemzeti bajnokságok második és harmadik vonalában. Itt épült az elmúlt években a megye új sportlétesítményeinek húsz százaléka. A korszerű Városi Sportcsarnok fennállása óta, még tovább szélesedett a kisváros sportélete. Nem sok olyan diák-, vagy szabadidős sporteseményt rendeznek ebben az országban, ahol a szentesiek ne indulnának. No és ha ott vannak, általában ők sem üres kézzel térnek haza. Évek óta sikeresen veszik az akadályt a tömegsportban is, erre bizonyságok a Kihívás Napi helyezéseik. S persze mindezekhez rengeteg pénz kell. Szentes város önkormányzata és a mellette működő Sportalap Kuratórium pedig ennek biztosításában élen jár. Éves költségvetésüknek három százalékát áldozzák sportcélokra, s ezzel még Budapestet is messze megelőzik. 1997-ben 75 millió forint került az él-, a diák-, és a tömegsport finanszírozására, illetve a létesítmények működtetésére. Csoda-e ezek után, hogy ott áll a város határában a tábla: Nemzeti Sportváros. Zentai Tamás Hungerit Szentesi VK Kertes János Szegeden bizonyára kevés olyan ember van, aki ne ismerné a Kertes nevet. Kertes Mihály, az apa, a megyei labdarúgásban szerzett elévülhetetlen érdemeket, hiszen hosszú ideig állt a CSLSZ élén. Elnöksége idején a megye labdarúgása is a virágkorát élte. Fia, János pedig a motorcsónak mellé tette le a voksát. Mint versenyző, Európa dobogójának harmadik fokára állhatott. A Világkupán ezüstérmes lett. Többször húzta fel a címeres mezt, s mint a válogatott tagja, EB és vb-csapathelyezett lett. A hazai bajnokságokon tizennégyszer győzött. Még a mai napig is tart két országos csúcsot. A gyorsasági szakágban 35 évig versenyzett. Hat éve azonban már „csupán" a megbízhatóságiban áll rajthoz. Közben volt a magyar ifjúsági válogatott szövetségi kapitánya, s tagja a sportági szakszövetség elnökségének. Egy kis túlzással azt is állíthatjuk róla, hogy életeleme az igazságért való harc. Talán ennek is köszönhető, hogy az 1989-től számított klubvezetői tisztsége óta hétszer nyerték meg a csapatbajnokságot, s mindezt zsinórban tették. Kertes János, bár 58 éves, de még esze ágában sincs a versenyzést befejezni. Az Életműdíjjal mi nem is akarjuk az ellenkezőjére rávenni... Az lenne csoda, ha a hetedik magyar bajnoki cím után „lecsúsztak" volna a dobogónkról. Az a gárda, mely dr. Tóth Gyula mesteredző irányításával már „ismerős" a kontinens háromfokú lépcsőin is. Kádár Noémi és Varga Zita a kapuból, a rutinos Tóth Gabriella, Sipos Edit, Tóth Noémi, Stieber Mercédesz, Szremkó Krisztina, Drávucz Rita, Ábel Krisztina, Sipos Anett, Hadady Adrienn, Debreczeni Beáta, s a jövó reménységei: Győri Eszter, Juhász Bianka, Molnár Anett, Makra Melinda és Vaszlavszky Krisztina a mezőnyből. Az a team, amely évek óta hat állandó taggal és a szövetségi kapitánnyal erősíti a magyar nemzeti válogatottat. S ahonnan az idén Tóth Noémit felnőttként és Drávucz Ritát ifjúságiként választotta az év játékosának a Magyar Vízilabda Szövetség. Az az együttes, mely sokáig egyedüli erőssége volt a magyar női pólónak. Ma sincs náluk jobb, de immár változtak az erőviszonyok a bajnokságban. Ma már szűkültek a gólkülönbségek, de még mindig ők a „nyerők" hétről hétre. Az a csapat, ahonnan most két erősség távozik Olaszországba: Stieber Merci és Sipos Edit. Az, hol nincs pénz az igazolásra, de folyik a saját utánpótlás nevelése. Az a csapat, ahol mindenki dolgozik, tanul, s szinte csak a meccsen találkozik velük egyszerre az edző. Az, ahol amatőrként profi színvonalon teljesítenek. Az a csapat, melynek jön a következő nagy falat: a BEK-sorozat, s akitől mindenki azt várja, hozza a nyolcadik magyar aranyat is. Nehéz az eredményt elérni, de megtartani talán még nehezebb. A Hungerit Szentesi VK-nak évről évre sikerült. Persze, ehhez a játékosokon és az edzőn túl kellenek olyan lelkes segítők, mint Juhász József klubelnök és Sóti Lajos szakosztályvezető. No és szükséges olyan kitartó szponzor is, mint a Hungerit Rt. De hát éppen ettől olyan jók, s éppen ebből lesz A CSAPAT! Ducsai Géza Lékó Péter Különdíjasok Még csak tizenhét éves a csongrádi fiú, de már tízéves pólósmúlttal rendelkezik. Tari Lászlónál kezdett vízilabdázni, s új edzője, Kádár József ajánlotta Kemény Ferenc szövetségi kapitány figyelmébe. A Kontavill Szentesi VK ifjúsági korú centere tagja volt a maribori korosztályos Európa-bajnokság aranyérmes együttesének. Zentai Tamás a csongrádi Batsányi Gimnázium negyedikes tanulója, s naponta jár át edzésre a Kurcaparti egyesülethez. Érettségi után egyetemen szeretne továbbtanulni, s bár ő magáról azt tartja, hogy nem igazán centertermetű, de Kádár Józsefnél már néhányszor az „egyben" is helyet kapott az EB-t követően. Sem Csongrád, sem Szentes nem egyetemi város. Arra viszont nem egy példát tudunk, hogy ez nem akadály annak, aki továbbtanul, és mellette még pólózni is szeret... Savanya Norbert Váradi Márton Dalibor Brajdics Buday Ferenc Bartók Csaba Balogh Tamás Alekszander Kocsergin Dudás Gyula