Délmagyarország, 1997. december (87. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-24 / 300. szám

12 KRÓNIKA'97 SZERDA, 1997. DEC. 24. Mi történt a világpolitikában 1997-ben? Megnyugvást és tisztuló viszonyokat vártunk Bös-Nagymaros ügyében a hágai nemzetközi bíróság döntésétál. Ám a nagy tekintélyű taláros testület ítélete óta sem jutottunk közelebb a magyar-szlovák erómúvita megoldáshoz Januárban, négy év után ismét elnöki eskü letételének ceremóniáját közvetítették a tévétársaságok Washingtonból. A főszereplő nem változott, mivel az USA polgárai Bili Clintonnak szavaztak még 1996 végén bizalmat Boldogabb, békésebb új esztendőt! Ezzel a jó­kívánsággal köszöntöt­tük rokonainkat, bará­tainkat, ismerőseinket egy évvel ezelőtt. Lám, már el is suhant 12 hó­nap, s 1997 leltárának elkészítésekor kiderül ­vajon mi is valósult meg 1996-os vágyainkból. Lapunk már több esz­tendeje összeállítja a magunk mögött hagyott év eseménykrónikáját, s ehhez a hagyományhoz idén is hűek maradunk. Elsőként a nagyvilág legfontosabb történéseit kötjük csokorba, majd napokon belül átnyújt­juk a belföldi nagypoliti­ka, szúkebb pátriánk eseményleltárát, s ol­vashatják a Délmagyar­ország és a Délvilág há­za táján történtek össze­foglalóját is. Január 1. - Costa Rica, Japán, Kenya, Portugália és Svédor­szág lett kétéves időtartamra a Biztonsági Tanács nem ál­landó tagja Honduras, Indo­nézia, Botswana, Olaszor­szág és Németország helyén. - Féléves időtartamra Hol­landia vette át az Európai Unió soros elnöki tisztét. 2. - Beiktatták hivatalába az ENSZ új főtitkárát, a ghá­nai Kofi Annant. 8-20. - Borisz Jelcin orosz elnököt tüdőgyulladás­sal kórházban ápolták. Az újabb betegsége nyomán ki­alakult politikai vákuumhely­zetben a parlament kommu­nista frakciója több Ízben megkísérelte az államfő le­váltását. 17. - Izrael és a Palesztin Hatóság aláirta a hebroni csa­patkivonásról szóló megáll­apodást, amellyel harminc évi megszállás után Hebron ismét palesztin igazgatás alá került. 20. - Az 19%. december 16-án megválasztott William Jefferson Clinton és Al Gore letette a hivatali esküt mint az Egyesült Államok elnöke és alelnöke. 21. - Helmut Kohl német' kancellár és Václav Klaus cseh kormányfő Prágában aláirta a cseh-német megbé­kélési nyilatkozatot. 30-február 4. - A 27. da­vosi Világgazdasági Fórum központi témája az informá­ciós technológia volt. Február I. - A görögországi Szalo­niki városát nyilvánították Európa „kulturális fővárosá­vá" az 1997. évre. 5. - Az egy hónapja tartó bulgáriai tömegmegmozdulá­sok befejezésével visszatért az élei a normális kerékvá­gásba, miután február 4-én a kormányzó szocialisták bele­egyeztek az általános válasz­tások áprilisi előrehozatalá­ba. - A három legnagyobb svájci bank bejelentette, hogy 100 millió svájci frank értékű alapot hoz létre a náci népir­tás áldozatai számára. II. - A szerb parlament ­az EBESZ ajánlására - elfo­gadta az Együtt ellenzéki pártkoallció győzelmét Belg­rádban, valamint 13 más vá­rosban az 1996. novemberi helyhalósági választásokon. 12. - Hvan Dzsang Jop, a Koreai Munkapárt KB-titká­ra, az észak-koreai ideológia egyik „szellemi atyja" politi­kai menedékjogot kért Szöul pekingi nagykövetségén. 15. - Genfben a Kereske­delmi Világszervezet ülésén korszakos jelentőségű meg­állapodás született a távköz­lés világméretű liberalizálá­sáról. 17. - Victor Ciorbea ro­mán miniszterelnök sokkterá­pia bevezetését jelentette be. 27. - Az Európai Bizott­ság vizsgálatot indított, hogy milyen erkölcsi problémákat vet fel és milyen jogi intéz­kedéseket igényel az élőlé­nyek klónozása. A lépésre azután került sor, hogy pár nappal korábban Nagy-Bri­tanniában mesterséges úton állítottak elő egy birkát. Március 1. - Lemondott az Alek­sander Meksi vezette albán kormány, miután a piramisjá­ték összeomlása után zavar­gások robbantak ki, és az or­szág déli részén a felfegyver­kezett lázadók saját közigaz­gatást hoztak létre. 4. - Tokióban Ausztrália, Kfna, Hongkong, Japán, Szingapúr és az Egyesült Ál­lamok létrehozták a Hatok fórumát, amely a Hetek (G­7) mintájára rendszeresen egyezteti álláspontját a nem­zetközi pénzpiaci, gazdasági fejleményekről. 21. - Helsinkiben Clinton amerikai és Jelcin orosz el­nök megállapodtak a NATO és Oroszország kapcsolatait szabályozó egyezmény fó vonalaiban, az 1972-es ABM-szerződés értelmezésé­ben, és a tárgyalások meg­kezdésében a START-III szerződésről. 25. - Los Angelesben az Oscar-díjak átadási ünnepsé­ge „Az angol beteg" (The English Patient) című brit film diadalmenetét hozta. Március 26-27. - A togói fővárosban, Loméban ren­dezték az Afrikai Egység­szervezet Zaire-ral foglalko­zó csúcsértekezletét. 28. - A gazdasági integrá­cióról tanácskoztak Moszk­vában a Független Államok Közösségének államfői. Április 10. - A berlini tartomá­nyi bíróság Ítélete szerint 1992. szeptember 19-én a berlini Mykonos ven­déglőben a teheráni vezetés utasítására gyilkolták meg az iráni kurdok négy ve­zetőjét. Az (téletet követően a német kormány, majd az EU többi állama visszahívta teheráni nagyköveteit. 22-én Irán hasonló ellenlépéssel válaszolt. 11. - Mintegy két évtize­des polgárháború után letette az esküt az angolai nemzeti egységkormány. 12. - Bukarestben a CEF­TA-országok és Románia képviselői aláírták Romániá­nak a Közép-európai Szabad­kereskedelmi Egyezményhez való csatlakozásáról szóló megállapodást. 14. - Rómában újrakez­dődött a háborús bűnök elkö­vetésével vádolt volt SS-tiszt, Erich Priebke pere. Július 22­én a katonai bíróság 15 évi börtönbüntetésre ítélte, mlg vádlott-társa, Kari Hass 10 év 8 hónapi börtönbüntetést kapott. A bíróság mindkét vádlott esetében 10 évet fel­függesztett, (gy Hass azonnal szabadult. 15.-aug.ll. - A napkelte haművelet keretében ttz or­szág 7500 katonája felügyel­te az albániai segélyszállít­mányok célba juttatását, par­lamenti választások lebonyo­lítását (jún. 29. és júl.6.) és a nemzetközi megfigyelők vé­delmét a zavargások sújtotta országban. 22. - A perui biztonsági erők kiszabadították a japán nagykövet rezidenciáján 1996. december 17. óta fogva tartott 71 túszt, és megölték a Túpac Amaru Forradalmi Mozgalom túszejtő terrorista­osztagának minden tagját. Egy túsz is életét vesztette. 24. - Denverben meg­kezdődött Timothy McVeigh pere, aki 1995. április 19­én Oklahoma Cityben fel­robbantotta az Alfréd Murrah nevét viselő szövetségi épü­letet. Június 2-án az esküdt­szék bűnösnek találta, s 13­án halálra ítélte McVeigh-t. 25. - Az ENSZ Közgyűlé­se elítélte Izraelt a megszállt palesztin területeken foly­tatott telepítési politikája mi­att. Május 1. - Iraki területre hatolt be egy 40 ezer fős török had­seregcsoport. Légi támoga­tással több hónapon keresztül akciót folytatott a Kurdisztá­ni Munkáspárt gerillái ellen. - 18 évi ellenzéki politizá­lás után a Tony Blair vezette Munkáspárt győzött a parla­menti választásokon: 179 fős abszolút többsége példa nél­kül áll az évszázadban. 5-14. - Genfben az Egészségügyi Világszervezet 50. közgyűlésének fő témája a rák, valamint a szív- és ke­ringési megbetegedések jár­ványszerű teijedése volt. Ha­tározatokat hoztak az ember klónozásáról és az Internettel kapcsolatos kérdésekről is. 7-18. - Az 50., jubileumi cannes-i filmfesztiválon 20 versenyfilm közül holtver­senyben a japán Sohei Ima­mura „Angolna" című műve, és az iráni Abbasz Kiaroszta­mi „A cseresznye íze" című filmje kapta meg a fődíjat, az Arany Pálmát. 8-9. - A Costa Rica-i San Jóséban Costa Rica, Guate­mala, Honduras, Salvador, a Dominikai Köztársaság és Nicaragua államfője és Beti­ze miniszterelnöke vitatott meg gazdasági kérdéseket és a bevándorlás témáját Clin­ton amerikai elnökkel. 10. - Barbados fővárosá­ban, Bridgetownban a Karib­tengeri Közösség és Közös Piac állam- és kormányfői Bili Clinton amerikai elnök részvételével akciótervet al­kottak az együttműködés me­gerősítésére, valamint bizton­sági és jogi problémákra. 15.-szeptember 9. - A 61 állam képviselőit tömörítő genfi Leszerelési Értekezlet a gyalogsági aknák betiltásáról kötendő nemzetközi egyez­ményről és az atomfegyver előállításához felhasználható hasadóanyagok gyártásának tilalmáról tárgyalt. 20. - Laurent-Désiré Ka­bila, a zaire-i lázadók vezére bevonult a fővárosba, Kins­hasába, ahol 23-án a Kongói Demokratikus Köztársaság­nak átkeresztelt állam elnök­évé kiáltotta ki magát. Előde, Mobutu Sese Seko, aki 1965 óta uralta az országot, elő­zőleg Marokkóba távozott, ahol szeptember 7-én meg­halt. 23. - Az EU állam- és kormányfőinek testülete, az Európai Tanács a hollandiai Noordwijkban a szervezet előtt álló intézményi refor­mokról tanácskozott soron kívül. - Moszkvában Borisz Jel­cin orosz és Alekszandr Lu­kasenko fehérorosz elnök aláírta a két ország szövetsé­gének alapokmányát. 23-24. - Botrányba ful­ladt népszavazást rendeztek Szlovákiában a NATO-tag­ságról és a közvetlen elnök­választásról. 25. - Sierra Leonéban a hadsereg államcsínnyel ma­gához ragadta a hatalmat. Ahmed Tejan Kabbah ál­lamfő Guineába menekült, az új elnök Johnny Paul Koro­ma őrnagy lett. 27. - A NATO 16 tagjá­nak állam- és kormányfői, Javier Solana NATO-főtit­kár, valamint Borisz Jelcin orosz elnök a párizsi Elysée­palotában aláírták a NATO és Oroszország kapcsolatait szabályozó alapokmányt. Jel­cin bejelentette, hogy Orosz­ország leszereli a NATO-ál­lamok ellen irányuló rakéták­ról az atomrobbanófejeket. Június 7. - A szicíliai rendőrség elfogta a legnevezetesebb maffia, a Cosa Nostra új ve­zetőjét, Pietro Algierit. 13. - Az ENSZ Közgyűlés határozata alapján Izraelnek 1,77 millió dollár kártérítést kell fizetnie a dél-libanoni Kánában fekvó ENSZ-tá­maszpont elleni, 1996. április 18-i rakétatámadás miatt. A döntést Izrael elutasította. 16-18. - Az EU állam-és kormányfőinek testülete, az Európai Tanács politikai megállapodott Amszterdam­ban a maastrichti szerződés módosításában. 19-22. - Denverben Bo­risz Jelcin orosz elnök első ízben vehetett részt a hét leg­fejlettebb ipari állam csúcsta­lálkozójának egészén. 20-án Jelcin és Clinton amerikai el­nök bejelentette, hogy Orosz­országot felvették a hitelező országokat tömörítő Párizsi Klubba. 25. - A Mir űrállomásnak ütközött a Progressz te­herűrhajó. A személyzetnek nem esett baja, viszont a Mir egyik modulja és napeleme megrongálódott. A helyreál­lítási munkálatok - a további meghibásodások miatt - hó­napokig elhúzódtak. Július 1. - 156 évi brit uralom után ismét kfnai fennhatóság alá került Hongkong. 3. - Biljana Plavsics, a boszniai Szerb Köztársaság államfője feloszlatta a koráb­bi elnökhöz, Radovan Kara­dzsicshoz hű parlamentet, s új választásokat írt ki. A tör­vényhozás 5-én megfosztotta Plavsicsot hatalmától, hatás­körét pedig az úgynevezett legfelsőbb védelmi tanácsra ruházta. 4. - Csaknem ötszázmil­lió kilométernyi (nyolchavi) utazás után leszállt a Mars felszínére a Pathfinder (Nyomkereső) nevű amerikai űrszonda, fedélzetén a Sojo­urner (Jövevény) nevű önjáró robottal. A programot no­vember 4-én nyilvánította be­fejezettnek a pasadenai irá­nyítóközpont, miután az ok­tóber elején megszakadt kap­csolatot nem sikerült felé­leszteni. Az űreszközök összesen 2,6 milliárd tudo­mányos adatot, 16 ezer fény­képet, valamint 15 komplett vegyi elemzést továbbított a Földre. 8. - Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének madridi csúcstalálkozóján Ja­vier Solana NATO-főtitkár hivatalosan bejelentette, hogy a szövetség Csehorszá­got, Lengyelországot és Ma­gyarországot hívja meg a csatlakozási tárgyalásokra. 9. - Madridban tartották az Euroatlanti Partnerségi Tanács első csúcstalálkozó­ját, melyen 44 állam- és kor­mányfő vett részt. 10. - Az Európai Unió brüsszeli bizottságának tagjai megállapodtak abban, hogy hat ország (Lengyelország, Magyarország, Csehország, Szlovénia, Észtország és Cip­rus) meghívását javasolják az 1998-ban kezdődő felvételi tárgyalásokra. - A NATO vezette béke­fenntartó csapatok (SFOR) megkísérelték letartóztatni az északnyugat-boszniai Prije­dor háborús bűnökkel vádolt volt rendőrfőnökét, a szerb Simo Drljacát, aki az akció­ban életét vesztette. 11-12. - Algírban a 11 földközi-tengeri országot tö­mörítő Mediterrán Fórum zá­rónyilatkozatában elítélte Iz­rael telepítési politikáját és a főleg Algériát sújtó terroriz­must. 22. - A Svájci Bankszö­vetség huszonnyolc ország nagy sajtóorgánumaiban köz­zétette azoknak a svájci ban­kokban elfekvő számláknak a listáját, amelyeket még a II. világháború alatt nyitottak. 29. - A szicíliai Cosa Nostra volt keresztapja, Gio­vanni Brusca egy római bíró­ságon azt vallotta, hogy a maffia Giulio Andreotti volt miniszterelnök számos politi­kai ellenfelét tette el láb alól, hogy egyengesse Andreotti karrierjét. Augusztus 19-24. - A katolikus fiata­lok ifjúsági világnapja párizsi rendezvényein többszázezer ifjú zarándok vett részt. A 12. megmozdulás záróünne­pén több mint egymillió fia­tal köszöntötte a Longchamp lóversenypályára „papamobi­lon" odalátogató II. János Pált, aki szentmisét celebrált. 25. - Hat és félévi börtön­büntetésre ítélte a berlini tar­tományi bíróság Egon Krent­zet, a volt keletnémet szocia­lista rendszer utolsó legfőbb párt- és állami vezetőjét a Nyugatra szökni próbálók agyonlövése miatt. Szeptem­beri 1-én Krentzet szabadláb­ra helyezték fellebbezési ké­relmének elbírálása idejére. 29. - A Vatikánban beje­lentették, hogy II. János Pál pápa május 30-án jóváhagyta „A doktrínák vizsgálatának szabályzatát", melynek célja az, hogy az eltérő tanokat hirdető teológusok nagyobb védelemben részesüljenek az eljárások során. 30. - A Nyugat-afrikai Gazdasági Közösség csúcsér­tekezlete a nigériai Abujában

Next

/
Thumbnails
Contents