Délmagyarország, 1997. december (87. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-17 / 294. szám

Ha Internet, akkor MATAVnet! Megnézheti, kipróbálhatja, megvásárolhatja Szegeden, a MATÁV Képviseleti Irodájában. 6747 Szeged, Tisza Lajos krt. 41. Telefon: (62) 475-544 0 A GDP területi megoszlása Dunántúliak, szökésben • DM/DV-információ Nem változott jelentősen a megyék és a régiók gazdasági teljesítőképessége az elmúlt évben. A KSH legújabb, a GDP tavalyi területi megoszlását elemző kiadványa szerint nőtt a közép-magyarországi és a nyugat-dunántúli régió előnye, miközben Dél-Dunántúl és ÉszakMagyarország az átlagosnál alacsonyabb ütemben fejlődött. Az ország bruttó hazai termékének 41,8 százalékát a fővárost és Pest megyét is magában foglaló középmagyarországi régió állította elő. A terület 1995. évi részesedése 40,3 százalék volt. A növekedés oka elsődlegesen a kereskedelem és a feldolgozóipar dinamikus, az országos átlagot meghaladó fejlődése volt. Az egy lakosra jutó hozzáadott érték 1996-ban átlagosan 672 ezer forint volt. A legmagasabb és a legalacsonyabb teljesítmény közötti különbség tovább nőtt 1995-höz képest: Budapesten 3,3-szor akkora volt az egy főre jutó GDP, mint Nógrád és SzabolcsSzatmár-Bereg megyében. Ugyanakkor közelítettek egymáshoz az átlagos és az attól 10 százalékkal elmaradó megyék: az e csoportba tartozó kilenc megye szélső értékei között mindössze 50 ezer forint az eltérés. Az egy főre jutó GDP alapján képzett sorrendben a megyék többsége megőrizte pozícióját: továbbra is az élen áll a főváros, illetve Győr-Moson-Sopron, Vas és Fejér megye, a legelmaradottabb Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye hátránya némileg nőtt. • Az állam kivonul? Energiaipar • Budapest (MTI) A Magyar Energetikai Társaság (MET) úgy látja, hogy az állam teljesen ki akar vonulni az energiaiparból - hangoztatta Járosi Márton, a MET elnökségi tagja. Éppen ezért a társaság úgy véli, hogy újból végig kell gondolni az energiapolitika alapjait, a további privatizáció menetét a magyar érdekek figyelembevételével. Természetesen nem kerülhetők meg az európai uniós csatlakozásra való felkészülés szempontjai sem. Petz Ernő, a Magyar Energetikai Társaság (MET) elnökségi tagja szerint a hazai gazdaság átmeneti viszonyai között Magyarországon a korlátozott piaci verseny körülményeit kell megteremteni. Az erre történő áttérés során pedig a fokozatosság elve alkalmazandó. Olyan energiapolitikára van szüksége hazánknak, amely az ország lakosságának érdekeit szolgálja - hangoztatta a szakember. Véleménye szerint bármennyire is csábító a teljesen liberalizált versenypiac minél szélesebb és gyorsabb elterjesztése, ma ez Magyarországon nem lehetséges. Leszögezte: a versenypiac nagyszámú és versenyre képes szereplőt igényel, akik kellő piaci erővel rendelkeznek a versenypiacon való tartós működésre. A közjó szolgálata megkívánja, hogy az állam, illetve az önkormányzatok beavatkozzanak a piaci folyamatokba, megvédjék a gyenge fogyasztókat, így a házgyári lakások lakóit, kisnyugdíjasokat, a nagycsaládosokat. Járosi Márton kifogásolta, hogy a hazai tulajdonosok az eddigi energiaipari privatizáció során alig jutottak szerephez. Különösen fájdalmas - mint mondta -, hogy az önkormányzatok nem váltak számottevő tulajdonossá az energiaiparban, sőt részben már a városi energiaszolgáltatók is külföldi tulajdonban vannak. MUNKA foglalkoztatás, agrárkérdések, kézművesképzés, heti gazdaság IV. • Tanyajáráson a Démász Rt.-vei Gazdátlan villanypóznák? Trafómustra a pusztában: Ót év, milliárdos ráfordítással. (DM/DV-fotó) A gazdasági átalakulást követően az elmúlt években sorra-rendre gazdátlanul maradtak a dél-alföldi tanyavilág villamosvezetékei. Az egykor a téeszek tulajdonában lévő hálózat egy része mára szinte életveszélyessé vált, több helyen úgy kellett kitámasztani az elkorhadt villanypóznákat, miközben a tanyán élők energiaigénye alaposan megnövekedett. Nemcsak a háztartási gépek gyors térhódítása, de a farmergazdaságok is megbízhatóbb villamosenergiaellást igényeltek. Az elmúlt öt évben a Démász Rt. 1 milliárd 300 milliót forintot áldozott az elhagyott hálózatok rekonstrukciójára. A hét elején Bács megyei tanyajárásra invitálta a társaság az újságírókat, hogy bemutassa a nagyszabású program legújabb állomását. - A nyolcvanas évek második feléig több mint 40 ezer tanyát villamosított a Démász - mondja Csizmadia Gábor üzletigazgató. 1992-ben egyre akutabbá vált az elhagyott hálózatok problémája, s készítettünk egy felmérést. Kiderült, a Dél-Alföldön 1300 kilométer elhagyott hálózat sorsa teljesen bizonytalan. Számolni kezdtek. A 40 ezer embert érintő gond megoldása akkor több mint másfél milliárd forintba került volna. Azt sem nehéz kiszámolni, hogy ekkora költséggel korszerűsíteni egy hálózatot aligha lehet kifizetődő gazdasági vállalkozás. A szolgáltató - az időközben bekövetkezett privatizáció ellenére - mégis tovább folytatja programját. - Öt év alatt 1 milliárd 300 millió forintba került 5346 fogyasztó biztonságos ellátásának megoldása. Jövőre 97 kilométeres hálózatot építünk újjá, ami újabb 300 milliós költség. A Démász szolgáltatási terültén ezután már csak 91 kilométeres gazdátlanná vált hálózat marad. - Környékünkön tíz települést érintett a hálózatkorszerűsítés - mondja Ficsor József, Kiskunfélegyháza polgármestere. - Az önkormányzat, egy pályázat útján 50 millióval járult hozzá a költségekhez. Az az igazság. a területfejlesztési programokban először nem is szerepelt a villamoshálózat fejlesztése. Tavalyelőtt módosítani is kellett a feltételeket. Fülöpjakab polgármestere, Csáki Béla szerint azok a tanyatulajdonosok jártak jól, akik a korszerűsítési hullám végére maradtak, mert most rendkívül megbízható hálózatot építettek ki. A kivitelező Prímavill Kft. ügyvezetője, Bárányi Béla szerint a közbeszerzési törvény megjelenése óta ez a program volt a legnagyobb ilyen jellegű vállalkozás. Referencia értékű munkát kellett elvégezni a kft.-nek, hiszen műszakilag nem mindennapi feladat elé állították őket. A tanyai hálózat alapfilozófiája az egyszerűség, hiszen a központtól távol lévő pontokon a meghibásodást nehezebb „utolérni" és megjavítani, mint a városi hálózatokon. Az eddig általános 200 méteres kábelhosszt például 800 méterre csökkentették. Igaz, ez többe került a hagyományosnál, hiszen jóval nagyobb számban kellett táppontokat kiépíteni, de így sokkal megbízhatóbb is lett a hálózat. Erre már csak azért is szükség van, mert átlag negyven esztendő telik el, míg a szolgáltató visszér ugyanarra a hálózatszakaszra, hogy korszerűsítse. Ráadásul a régi, elhagyott hálózatot le is kellett bontani. Kivéve azt a néhány villanyoszlopot, amelyeket a gólyák kedvéért hagyott meg a Démász, hiszen a költöző madarak nagyon ragaszkodóak: jövőre is ugyanazt a villanypóznát keresik, amelyen évek óta fészket raknak. Mondják, példa nélküli összefogást hozott a Bács megyei tanyavilágban az újravillamosítás. Az önkormányzatok mellett maguk az érintettek is segítették a munkát. Ki azzal, hogy fát vágott ki, ki azzal, hogy saját fészerét engedte át az építkezések idejére raktárnak. Kiskunfélegyháza környékén végleges gazdára talált a külterületi villamoshálózat. Erre pedig óhatatlanul szükség volt, hiszen éppen a terület egyik polgármestere nyilatkozott úgy, hogy villany nélkül elnéptelenednének a tanyák: se gazdálkodni, se emberi módon élni nem tudnának ugyanis az ott lakók. Ez pedig senkinek sem lenne jó. Rafai Gábor Szegedi fiók 6721 Szeged, Juhász Gy. U.36/B telefon: 62/473-089 Nyitvatartás: hétfőtől - csütörtökig de.: 9.00-től 12.00-ig du.: 13.00-tól 16.00-ig pénteken: 9.00-től 12.00-ig PEST-BUDA ÉRTÉKHÁZ MINŐSÉG A BEFEKTETÉSBEN SYUMHIA ENERGIATAKARÉKOS LÁMPATESTEK - KEDVEZŐ ÁRON FHZGERALD |||uíTIQ Q ROBBANÁSBIZTOS LÁMPATESTEK ÉS SZERELVÉNYEK MOEUER ® & g^RLINGERIN KÉSZÜLÉKEK ÉS BERENDEZÉSEK OBO BETTERMANN SZERELÉSI ANYAGOK TOSHIBA LÉGKONDÍCIONÁLÚ KÉSZÜLÉKEK Kiállítással egybekötött értékesítés közvetlen felhasználóknak és viszonteladóknak: FŐSZER-ELEKTROPROFIL KFT. 6723 Szeged, Római krt. 23. Telefon: 421-533 Fax: 421-637 6722 Szeged, Moszkvai krt. 30. Telefon: 321-676 Fax: 311-136 • Elnök: dr. Tolnay, alelnök dr. Szeri Tisztújítás a kamarában • DM/DV-információ A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara december 12-i tisztújító küldöttgyűlése ismét dr. Tolnay Lajost választotta elnökévé, s dr. Szeri Istvánt, a CSMKIK elnökét egyik alelnökévé. A Parlament felsőházi termében megtartott küldöttgyűlésen a testület megvitatta az elmúlt három esztendőről szóló beszámolót, s immáron ötéves ciklusra megválasztotta a kamara országos tisztségviselőit, s elfogadta az alapszabály módosítását. A szavazást megelőző gazdasági fórumon felolvasták Göncz Árpád köztársasági elnök üdvözlő levelét, majd dr. Fazakas Szabolcs ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter megtartotta vitaindító beszédét. A miniszter kiemelte, hogy Magyarország a privatizációt konzekvensen végrehajtotta, ma már a GDP 80 százalékát a magánszféra állítja elő - ezért is fontos a köztestületi kamarák szerepe. Akar László pénzügyminisztériumi államtitkár utalt arra, hogy a jövedéki termékek terén is akkor sikerült átlátható rendet teremteni, amikor az állami törekvések támogatást kaptak szakmai, vállalkozói részéről is. A kamarák további szakmai segítségét, támogatását kérte az államháztartási reformok végrehajtásához. Dr. Lotz Károly, közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, valamint dr. Benedek András, a Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkára főleg a kamaráknak átadandó további közigazgatási feladatokról adtak tájékoztatást. Dr. Tolnay Lajos a fórumot összefoglaló válaszában kifejtette, hogy a hazai vállalkozóknak elemi érdekük az államháztartási reform folytatása, amihez minden segítséget magadnak. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a nagy állami elosztórendszerektől (társadalombiztosítás, egészségbiztosítási stb.), melyekbe a vállalkozók igen magas összegeket fizetnek be, alacsony színvonalú, gyenge szolgáltatásokat kapnak vissza. A kamara elnöke szerint, ezen a helyzeten az államháztartási reform keretein belül sürgősen változtatni kell. A gazdasági fórum záró aktusaként ünnepélyes keretek között adták át a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Arany Emlékérmét Tardos Mártonnak, az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága elnökének és Puch Lászlónak, ugyanezen bizottság egyik tagjának, a kamarai munka fejlesztése érdekében nyújtott támogatásért, szakmai segítségért. A választás után tartott sajtótájékoztatón a régi-új elnök, dr. Tolnay Lajos kifejtette, hogy az elkövetkezendő időszak kiemelt feladatának tekinti a pályázati rendszerek korszerűsítését, a beszállítói program végrehajtását és a kamarai tagság felkészítését az egységes európai piacon való megjelenésre.