Délmagyarország, 1997. december (87. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-02 / 281. szám

KEDD, 1997. DEC. 2. EURÓPA-KAPU III. A kilencek • Munkatársunktól A Duna-Maros-Tisza eurorégiót négy magyarországi és négy romániai megye, valamint a Vajdaság alkotja. Arad megye (Románia): területe 7652 km2, lakossága 507 ezer fő. Fejlett mezőgazdaságát több mint hatvan százalékban állattenyésztés jellemzi. Ehhez viszonylag fejlett élelmiszeripar is kapcsolódik. Fontosabb iparágai a gépgyártás és fémfeldolgozás, a textil- és a vegyipar. Bács-Kiskun megye (Magyarország): területe 8362 km2, lakossága 542 ezer fő. Az elsősorban mezőgazdaságáról, szőlő-, gyümölcsös zöldségkultúrájáról ismertté vált megye az elmúlt évtizedekben a Duna-Tisza közének kereskedelmi központjává fejlődött. Békés megye (Magyarország): területe 5631 km2, lakossága 407 ezer fő. A közép-békési városegyüttes (Békéscsaba, Gyula, Békés) főleg élelmiszeripari jellegű terület, de fejlett könnyűiparral is bír. Termelési profilját elsősorban a hús- és a tejipar, illetve a könnyűipar jellemzi. Csongrád megye (Magyarország): területe 4263 km2, lakossága 438 ezer fó. A dél-alföldi régió központja. Szegeden a környékbeli mezőgazdasági termelésre épülő fejlett élelmiszeripar jött létre. Világhírű szalámigyártása mellett paprikatermelése és feldolgozása is ismert. A térségben Szentesen primőrzöldség-termelés és fejlett baromfifeldolgozás, Makón hagymatermelés, Hódmezővásárhelyen porcelán- és mérleggyártás folyik. Hunyad megye (Románia): területe 7016 km2, lakosság a 547 ezer fő. Az Erdélyi-sziget-hegység és a Déli Kárpátok találkozásánál helyezkedik el, döntően hegyvidéki területen. Hagyományosan ipari jellegű megye, a munkaerő 46,7 százaléka dolgozik az iparban. Fő iparágak a bányászat, az energetika, a faés szőrmefeldolgozó ipar, melyek fejlődését a gazdag természeti források - vastartalmú és egyéb ércek - biztosítják. Jász-Nagykun-Szolnok megye (Magyarország): területe 5607 km2, lakossága 423 ezer fő. Az észak-alföldi terület az ország jelentós élelmiszertermelő térsége. A szántó több mint felén búzát és kukoricát termelnek. Fejlett tégla- és cserépipar, fa-, papír-, cukor- és malomipar jellemzi a megyét. Krassó-Szörény megye (Románia): területe 8514 km2, lakossága 376 ezer fő. Románia leginkább erdővel borított megyéi közé tartozik, az ország dél-nyugati részén található. A megye 65,4 százalékát hegyvidéki területek alkotják. A hagyományos mezőgazdasági és technológiai fejlődése mellett Románia egyik legrégibb vas- és acélipari központja. A termál források jelentős száma lehetővé tette a fejlett gyógyászat kialakulását. Temes megye (Románia): területe 8692 km2, lakossága 715 ezer fő. Mezőgazdasága kiemelkedő, a növénytermesztés mellett fejlett állattenyésztés jellemzi. A tradicionális élelmiszeripari ágazatok zömében a helyben termelt alapanyagot dolgozzák fel. Vajdaság Autonóm Tartomány (Szerb Köztársaság): területe 21 506 km2, lakossága 2 millió 13 ezer fó. Az elsősorban mezőgazdasági termeléssel foglalkozó lakossága búzát, kukoricát, cukorrépát, repcét, napraforgót, kendert és komlót termel. A fejlett agrárvidék jelentós élelmiszer-ipart vonzott magához. • Dokumentum Kölcsönös előnyök alapján • Munkatársunktól A Duna-Maros-Tisza regionális együttműködésről szóló dokumentum a kölcsönös elönyök szem előtt tartásával, az érintett országok törvényeit és a nemzetközi normákat alapul véve készült. A DMT keretében együttműködő kilencek a területi fejlődésben tapasztalható egyenlőtlenségek elkerüléséért olyan stratégiai elképzelések kidolgozását tervezik, amelyek az infrastruktúra, a gazdaság, a humán erőforrások fejlesztését, a környezet és természet védelmét jelölik meg. A dokumentum szerint gazdasági kapcsolataik alakításában első helyen szerepel az altérségek adottságaira épülő közös programok kidolgozása és információs rendszer létrehozása. Napjainkban ugyanis nem kielégftőek a határokon átnyúló, a termelést serkentő kooperációs és kereskedelmi kapcsolatok. Igénybe kívánják venni a kamarák segítségét is. Céljuk a vegyes tulajdonú kereskedelmi vállalatok, bankok alapításának szorgalmazása, valamint együttműködés a mezőgazdasági termékek forgalmazásában. A közlekedés és hírközlés infrastruktúrájának fejlesztése kiterjed majd a vasúti, közúti, folyami és légi közlekedésre. Új határátkelőhelyek megnyitását, a meglévők korszerűsítését tervezik. E célok közül kiemelhető a Szeged-Temesvár és a Békéscsaba-Szeged-Szabadka-Bácsalmás-Pécs vasúti kapcsolat, valamint a tiszai és a marosi hajózás újraélesztése. E lépések kedvezően befolyásolhatják az idegenforgalom alakulását is. A talaj, a levegő, a vizek védelmére irányuló elképzelések is megfogalmazódtak. Az egyetemek és főiskolák oktatói és hallgatói csereprogramjai, de kutatócsoportok és tanszékek támogatása, közös szakmai konferenciák szervezése is szerepel a tervek között. A regionális együttműködés esélyét növeli, hogy a három ország határa mentén elterülő régió nem válságövezet. Az interregionális program lehetőséget ad a már meglévő, korábbi gyökerekkel rendelkező kapcsolatok újjászervezésére, a régiek ápolására. A DMT első elnöke: Lehmann István Eurorégió született Együttműködés a stabilitásért: aláírók és érintettek. (Fotó: Enyedi Zoltán) Öt esztendővel ezelőtt született az ötlet: Magyarország délkeleti megyéi, valamint négy romániai megye és a Vajdaság lakói között mindig is létező kapcsolatrendszert foglalják keretbe. A Duna-MarosTisza euroregionális együttműködési megállapodás aláírásáig azonban göröngyös út vezetett. Földrajzi összetartozás A Nagy-Alföld fejlődéstörténeti és gazdasági szempontból jól elkülöníthető déli része Bácska, Bánát és a békés-csanádi löszhát. A Szeged-Temesvár-Újvidék háromszög gazdaság-földrajzilag mindmáig egységes sajátosságokkal rendelkezik, annak egyes területeit mégis országhatárok választják el egymástól. A térszerkezetet megbontó nemzetközi politikai döntések erőteljes hatást gyakoroltak e területek fejlődésére. A közel 77 és fél ezer négyzetkilométer területű, 6 milliós lakónépességű régióban térben és időben együtt éltek az agrár-, az ipari-, valamint a posztindusztriális társadalmakra jellemző gazdasági elemek, mégis megszakadtak, illetve meglazultak'a térségi kapcsolatok. Első lépések Fordulópontot a rendszerváltás idézett elő, amelyet követően - különösen a határ közelében - egyre jobban felerősödött a kapcsolatok felélesztése iránti igény. Ebben élen járt Csongrád megye önkormányzata, hiszen már 1992-ben szorgalmazta a magyar, román és a vajdasági határ menti együttműködés lehetőségeinek felkutatását. A háromoldalú, interregionális megállapodásra vonatkozó javaslattervezet 1994-re el is készült. Ennek akkori „szereplői" a romániai Arad és Temes, a magyarországi Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, JászNagykun-Szolnok megyék, valamint a Vajdaság. Később csatlakozott a kezdeményezéshez Romániából • Egy évig A központ: Szeged • Munkatársunktól A Duna-Maros-Tisza eurorégiós megállapodást négy román és négy magyar megye, valamint a Vajdaság írta alá. Tagok lehetnek - az adott ország jogrendjétől függően - más területi önkormányzatok is. Célja: együttműködni a gazdasági, kulturális, oktatási, művelődési és sportkapcsolatok fejlődése érdekében. Az eurorégió nem önálló jogi személy, elkülönült közigazgatási egység, működése során nem hozhat az adott ország külpolitikájával ellentétes állásfoglalást. A DMT-szervezet irányító testülete az elnökök fóruma, amely - egy évre, konszenzussal, rotációs elv alapján - választja soros elnökét. Most elsőként - Lehmann Istvánt, Csongrád megye elnökét bízták meg e feladattal. A szervezet központja így egy esztendeig Szeged lesz. Hunyad és Krassó-Szörény megye. A megállapodás 1997 novemberében született meg, mert a Duna-Maros-Tisza eurorégió intézményi keretei létrehozásának voltak akadályai. Ezek között említhető: a román parlament csak a közelmúltban ratifikálta a határ menti együttműködés európai keretegyezményt és a helyi autonómia kartát, ahhoz törvénymódosítás kellett, hogy a romániai megyék részesei lehessenek a határmenti együttműködéseknek. Gondot okozott továbbá, hogy a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságot nemrégiben kizárták több, fontos nemzetközi szervezetből. Ezért felmerült olyan gondolat is, hogy a Vajdaság egyelőre csupán megfigyelőként vegyen részt az interregionális programban. A hosszas egyeztető tárgyalások eredményeként 1997. november 21-én a három ország kilenc alrégiójának képviselője irta alá a regionális megállapodást. A Duna-Maros-Tisza regionális megállapodást 1997. november 21-én, 36 azonos példányban aláírták: Dan Ivan (Arad Megyei Tanács), dr. Balogh László (BácsKiskun megyei közgyűlés), Varga Zoltán (Békés megyei közgyűlés), Lehmann István (Csongrád megyei közgyűlés), Barbu Gheorge (Hunyad Megyei Tanács), Iváncsik Imre (Jász-Nagykun-Szolnok megyei közgyűlés), Frunzaverde Sorin (Krassó-Szörény Megyei Tanács), Coifan Viorel (Temes megyei Tanács), Perosevics Bosko M. A. (Vajdaság AT Végrehajtó Bizottság). Feladatok A partnerség fejlesztésének stratégiái között említhető az információs politika, amelynek célja, hogy a partner régiók lakosai között gyarapítsa a tudatosságot, előmozdítsa a DMT „alulról felfelé" irányuló szemléletmódját. A tagok - munkabizottságok közreműködésével - közös európai projektek kialakítását tervezik. Ezenkívül együtt munkálkodnak majd a DMT költségvetési forrásainak megteremtésén, illetve intézményi kereteinek megerősítésén. Vélemények Dr. Eörsi Mátyás, külügyminisztériumi államtitkár: - Miután hazánk az európai integrációs folyamatban képzeli el jövőjét, csak pozitívan értékelhető a regionális együttműködés feltételeinek megteremtése. Különösen, hogy a térségben bekövetkezett politikai változások is ilyen irányban hatnak. A Vajdaság részvétele pedig segítséget adhat a vélt vagy valós konfliktushelyzetek feloldásához, emellett szolgálhatja a nemzeti kisebbségek és az anyaországok kapcsolatának erősítését. Remus Opris, román miniszter: - Románia támogatja a DMT eurorégiós programot, a megyék önállóságát, amely lehetővé teszi a protokoll gyakorlati megvalósítását. Ez utóbbit lesznek hivatva szolgálni a létrehozandó munkacsoportok isT Tudni kell még: az EU-hoz csatlakozás érdekében sem játszhatnak periférikus szerepet a határ menti megyék, de országunk célkitűzéseit nem hagyhatják figyelmen kívül. Perosevics Bosko (a vajdasági Autonóm Tartomány végrehajtó bizottságának elnöke): - A megállapodás aláírásával olyan „gyermek" született, akinek van jövője. Es reméljük: olyan emberré válik, hogy a „szülőknek" is jobb körülményeket biztosít, illetve a térség több nemzetiségű lakóinak békés együttélését szolgálja majd. Coifan Viorel, a Temes Megyei Tanács elnöke: Bár nehéz túllépni bizonyos előítéleteken, mégis úgy gondolom, hogy az e régióhoz tartozó polgárok közös törekvéseinek majdani eredményei mindannyiunk előnyére válnak. Fontos, hogy ebbe a munkába bekapcsolódik a Vajdaság is, hiszen elsősorban - az infrastruktúra, a gazdaság fejlesztésében azonosak az érdekeink. Barbu Gheorghe, a Krassó-Szörény Megyei Tanács elnöke: - Európa e térségében új helyzetet teremt ez a szerződés. A földrajzi, gazdasági és tradicionális kapcsolódások, valamint a várható EU-s támogatások mind alátámasztották az ötlet megvalósításának szükségességét. Dan Ivan, Arad Megyei Tanács: - Sokat várunk az interregionális kapcsolattól. Tudni kell azonban: ahhoz, hogy sikeresen dolgozhassunk, nem nélkülözhetjük kormányaink és az EU anyagi segítségét. Lehmann István, Csongrád megye közgyűlésének elnöke: - A kezdetektől a régiók Európájának szellemében gondolkodtunk. Azon országok között ugyanis, amelyekben demokrácia van, természetes a határok átjárhatósága, az érdekek közös képviselete. Természetesen nem volt könnyű az együttműködés mikéntjének megfogalmazása a három érintett ország különböző jogrendje miatt. Most viszont komoly tervekkel kezdünk munkához, abban a reményben, hogy a Duna-Maros-Tisza eurorégió igazi katalizátora lehet e tájegység további fejlődésének. N. Rácz Judit Milliók Szarajevónak • Belgrád (MTI) Az Európai Unió 11 millió német márkát ad a boszniai háborúban megrongálódott szarajevói középületek, köztük a városháza felújítására - jelentették be a boszniai fővárosban. A tervek szerint a pénzből jut a Kosevo-stadion és egy főiskola helyreállítására is. A II millió német márkás segély része az „Európa Szarajevóért" programnak, s Donato Chiarini, az EU boszniai nagykövete úgy vélekedett, hogy a segítség újabb bizonyíték arra, hogy szoros kapcsolat alakult ki az EÚtagországok és Szarajevó polgárai között. Román-török összefogás • Bukarest (MTI) Románia és Törökország közös erőfeszítéssel arra törekszik, hogy mindketten bekerüljenek az Európai Unióba, Románia pedig a NATO-ba is - határozta el a két ország államfője. Emil Constantinescu és Süleyman Demirel megelégedéssel állapította meg, hogy már 5800 vegyes vállalat működik Romániában, a román-török árucsereforgalom pedig 337 millió dollárt tett ki az év első öt hónapjában. Békés Jugoszlávia? Brüsszel (MTI) Az Európai Unió külügyminiszterei üdvözölték, hogy a boszniai szerb köztársaságban békésen bonyolódtak le az általános választások, azok nyomán mérsékeltebbé válhat az ottani parlament, mert a radikális pártok gyengülni látszanak. A miniszterek külön üdvözölték az EU támogatásával lebonyolított EBESZ-rendezést, méltatták, hogy súlyos incidensre nem került sor. A miniszteri tanács megállapította azt is, hogy a boszniai központi intézmények még mindig nem működnek a kívánatos módon. Ismét felhívták a figyelmet a boszniai helyhatósági választások eredményének mielőbbi gyakorlatba iktatására. Ugyanakkor nem tartották aktuálisnak a protektorátusi rendszer esetleges bevezetését. Bolgár-szlovák érvek • Szófia (MTI) Bulgária és Szlovákia arra szólította fel az Európai Uniót, hogy valamennyi társult országgal egyidőben kezdje meg a csatlakozási tárgyalást. A bolgár és a szlovák külügyminiszter szófiai tárgyalásán azzal érvelt, hogy nem szabad új demarkációs vonalakat húzni Európában, még akkor sem, ha a tárgyalások eltérő időpontban futnak is révbe. A tárgyaló felek együttműködési jegyzőkönyvet írtak alá arról, hogy kormányuk segft í másiknak az EU-ba és a NATO-ba jutásban. A szlovák külügyminiszter támogatásáról biztosította Bulgáriának arra irányuló törekvését, hogy csatlakozzon a Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodáshoz (CEFTA), melynek Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovénia, Szlovákia és Románia tagja.