Délmagyarország, 1997. december (87. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-02 / 281. szám

IV. EURÓPA-KAPU KEDD, 1997. DEC. 2. Marad a tilalom • Brüsszel (MTI) Az Európai Bizottság állategészségügyi felelősei ellenőrizték Észak-Írország egyes vágóhídjait és élelmiszer-feldolgozó iparát a kergemarhakór miatt elrendelt kereskedelmi embargó esetleges feloldása céljából, de arra a következtetésre jutottak, hogy továbbra is kétséges a hústermelés feletti ellenőrzés hatékonysága Észak-Írországban. A brüsszeli bizottság illetékes főbiztosának szóvivője „problematikusnak " minősítette az exportra szánt hús egészségügyi ellenőrzését. Emiatt a brit hírügynökség azt írta, hogy a Nagy-Britanniával szemben érvényesített nyugat-európai marhakereskedelmi tilalom közeli feloldásába vetett remények szertefoszlani látszanak. EU-komisszár • Bréma (MTI) Bréma város ügyészsége „szabálytalanságok" miatt vizsgálatot indított Martin Bangemann, az Európai Unió brüsszeli bizottságának főbiztosa ellen. Ugyanis Bangemann állítólag ajándékba kapott egy jachtot egy vitorlás klubtól, amelyiknek tagja volt. A jachtot Bremer Vulkán, a német hajógyárak első embere adta neki, hogy a csőd szélére jutott vállalkozást állami juttatásokkal segítse ki. A jachtot a gdanszki lengyel hajógyárban készttették el Bremer Vulkán alkalmazottjának irányításával. Az azóta csődbe ment Bremer Vulkán hajógyár volt vezetőit most azzal gyanúsítják, hogy 1992-ben 716 millió márkát (387 millió dollárt) kaptak állami segélyként a volt NDK három hajógyárának korszerűsítésére. Lengyel tej • Varsó (MTI) A lengyel tejtermelők szövetségének elnöke eurokrata húzásnak minősftette azt a brüsszeli tervet, hogy egészségügyi okokból megtiltják a lengyel tej behozatalát. Lengyelországban 28 szövetkezettől származik a tejtermelés 80 százaléka. A lengyel tejtermelők képviselője bírálta a lengyel kormányt amiatt, hogy olyan társulási megállapodást kötött az EU-val, amely nem teszi lehetővé a kölcsönös ellenőrzést, s kellő anyagi alapot sem teremt a tejüzemeknek ahhoz, hogy az európai normáknak megfeleljenek. Jacek Janiszewski lengyel mezőgazdasági miniszter is meglepetésének adott hangot a kialakult helyzet miatt, melyet a minisztérium tisztviselőinek szörnyű hanyagsága idézett elő. A miniszter válságcsoportot hozott létre az ügy okainak és várható kimenetelének megvizsgálására. Kívül, belül? • Párizs (MTI) A franciák nem látnak okot arra, hogy miért csak kilenc országgal startolna a monetáris unió. Ha csak kilenccel - ez Kohl német kancellár tagszám-becslésében az alsó érték - akkor Spanyolország, Portugália és Olaszország maradna ki a kezdő körből. Franciaország jó ideje szorgalmazza, hogy Itália az alapítók között legyen. > Az európai jogszabályok Fehér Könyve llniés fogyasztóvédelem A vásárlót megvédik, ugye? (Fotó: Nagy László) Az Országgyűlés elé a minap terjesztette az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium a fogyasztók védelmével foglalkozó törvény tervezetét. Ebben az általános és a fogyasztói érdekvédelmet biztosító rendelkezések mellett kitérnek a fogyasztóvédelem állami, önkormányzati és érdekképviseleti intézményrendszerére is. A törvénytervezet szabályozásai összhangban vannak a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek között 1991. december 16-án Brüsszelben aláírt Európai Megállapodással, amit az 1994. évi I. törvénnyel hirdettek ki. A megállapodás alapján az országnak tlz év áll rendelkezésére arra, hogy a magyar fogyasztóvédelemmel kapcsolatos jogszabályok a közösségi normákhoz közelítsenek és hasonló színvonalat érjenek el, de hazánknak e területen más kötelezettsége nincs. Az Európai Bizottság elkészítette az EU-tagállamok állam- és kormányfőiből álló Európa Tanács 1995 júniusi cannes-i ülésére a közép- és kelet-európai társult országok számára az úgynevezett Fehér Könyvet, ami az egységes belső piaci közösségi jogszabályok átvételéhez ad útmutatást. A könyv egyik melléklete foglalkozik a fogyasztóvédelmi szabályozáshoz szükséges jogokkal. Az EU-ban közösségi szinten nincs egységes fogyasztóvédelmi jogszabály, hanem az előírások inkább az árukra és szolgáltatásokra vonatkozó irányelveket és ajánlásokat tartalmazza. A tagállamok ezért eltérő jogforrási szinten vezetik be a közösségi előírásokat. így például Ausztriában sajátos polgári jogszabályok js kapcsolódnak a fogyasztóvédelmi törvényhez, mtg Belgiumban az előírások átfogóbbak. Ezek kiterjednek a termékfelelősség szabályozásán és a polgári jogi rendelkezéseken kívül a fogyasztó megtévesztésére, beleértve a megtévesztő reklámokat és a tisztességtelen kereskedelmi magatartás tilalmát is. A görög törvény a legátfogóbb, mert több szabályozási területet is rendez, többek között a csomagküldő tevékenységeket, a reklámokat, a javító-karbantartó szolgáltatásokat és a házaló kereskedést is. Egyes országok, például Dánia, Finnország és Svédország, a Fehér Könyv fogyasztóvédelmi ajánlásai között szereplő általános termékbiztonságról szóló irányelvet elfogadták, s bevezették a jogrendszerükbe. A várhatóan 2002-ig befejeződő csatlakozási tárgyalások lezajlásáig Magyarország jogrendszerét, így a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos szabályozásokat is, át kell alakítani, mert igen sok pontban eltér a közösségben elfogadott jogoktól. Az EU jogrendszeréhez való igazodás nem csupán a társadalmi viszonyból adódó kötelezettség teljesítése, hanem a csatlakozásra való felkészülés fontos része is. K. T. • Másfél év a NATO-„klubtagságig" Előtte Barcsra bomba is esett" ## Megtörtént a népszavazás a NATO-csatlakozás kérdésében, amelyre az ország igent mondott. Ha valami eget rengető dolog nem következik be, akkor hazánkat az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének 50. születésnapján, 1999. április 4-én már teljes jogú tagként köszönthetik. Addig azonban hátra van még másfél esztendő. Mi történik ez idő alatt? - kérdeztük egyebek mellett Póda Jenő országgyűlési képviselőtől, a honvédelmi bizottság tagjától. Tíz nap telt el azóta, hogy a parlamenti pártok lelki békéje helyreállt, ugyanis várakozáson felüli volt a népszavazáson való részvétel, elsöprő többség voksolt a NATO-hoz csatlakozás mellett. Azt azonban nem kell gondolni, hogy most rettentően felpörögnek az események, hiszen a „klubtagságig" másfél év még hátra van. • Milyen lépések történtek meg a november 16ai népszavazás eredményének ismeretében, és milyenek várhatóak a jövőben? - kérdeztük Póda Jenőt, a parlament honvédelmi bizottságának tagját. - A külügyminiszter már elküldte Brüsszelbe a szándéklevelet, amelyben a kormány leszögezi, hogy elfogadja a NATO által támasztott követelményeket, megfogalmazták a dokumentumban: teljes jogú tagja kívánunk lenni a szervezetnek mondta az MDF megyei képviselője. - A következő állomás: december 17-én ül össze a NATO külügyminiszteri értekezlete, amely formálisan dönt, hogy kiket vesznek fel, a politikai döntés már korábban megszületett. A kormányokkal már megtörténtek ősszel az alkutárgyalások, amelyeken megállapodtak, hogy például Magyarországnak mennyit kell majd fizetnie. • Ha formálisnak is ígérkezik a külügyminiszterek tanácsának döntése, azt meg kell várni. Mi jön azután? - A 16 jelenlegi tagországnak jóvá kell hagynia a három új tag felvételét. Van, ahol a parlament szavaz erről, de Kanadában a kormány. Ez nem 1-2 hónapos folyamat lesz, várhatóan egy évig is eltart majd. Eközben a magyar, a cseh és a lengyel parlamentnek is ratifikálnia kell a döntést. Ha minden „összejön", akkor '99 április 4-én ünnepélyes keretek között felveszik a három országot. 9 A felvétel politikai garanciái mikortól voltak érezhetőek? - Lényegében az Awacsgépek '92-es berepülése óta - vélekedett a honatya. Emlékezzünk rá, amikor ezek a repülők megjelentek a magyar légtér fölött, akkor pillanatok alatt megszűntek a légsértések jugoszláv részről. Tudjuk, hogy előtte Barcsra még bomba is esett. Antall József '90-ben jelentette be Brüsszelben, hogy az ország csatlakozni kíván a NATO-hoz, tulajdonképpen az említett folyamat, amely másfél év múlva zárul le, akkor kezdődött el. Most csendesebb időszak következik, a labda már máshol pattog. 9 És mi a teendő idehaza, amíg a 16 tagország „pingpongozik"? - Nekünk a honvédséget nem csupán a NATO-követelmények miatt kell átalakítanunk, hanem azért is mert elavult, azért is, mert ésszerű, bevált modelleket vehetünk figyelembe a reform során. Mindez így, ebben a helyzetben könnyebb és olcsóbb is lesz. A tagságért 11 millió dollárt várnak majd tőlünk, ám ez ugyanolyan biztonságot jelent a számunkra, mint azon országok számára, amelyek ennek többszörösét fizetik. A befizetési aránynál lényegesen nagyobb biztonságot tudhatunk majd magunkénak. És az addig így lesz, amíg a nemzeti jövedelmünk nem verekszi fel magát az északatlanti államok szintjére. V. Fekete Sándor Az EGK regionális politikáért felelős nemzeti képviselői 1959. szeptember 25-én tartották első ülésüket Brüsszelben. Munkacsoportot alakítottak a regionális kérdések tanulmányozására. Az EK állam és kormányfőinek 1972 októberi, párizsi konferenciája Olaszország és Írország sürgetésére határozatot hozott a Regionális Fejlesztési Alap felállításáról. A határozat szerint az alapot a monetáris és gazdasági unió első szakaszának vége, 1973. december 31. előtt kell megteremteni. Az EK Bizottság jelenlése, amely áttekintette, hogy miként változtak meg a bővülés következtében a regionális fejlettségbeli különbségek, 1973. május 3-ra készült el. A Tindemans, belga miniszterelnök irányításával készült jelentést 1976. január 7-én tették közzé. Az ún. Tindemans-jelentés javasolja a közös politika kiterjesztését a gazdaság, a társadalmi és a regionális kérdések területére. Továbbá az egyszerű, a mindennapi emberekhez közelebb álló Európa kiépítését. Elképzelhetőnek tartotta azt is, hogy az EK országok nem egyforma ütemben, hanem többféle sebességgel haladnak majd a szorosabb integráció felé. Az Európai Bizottság tisztségviselői közül 2000ig Mónika Wulf-Mathies felügyeli a regionális politikával, a Kohéziós Alappal kapcsolatos ügyeket. • A régió: amőba Szeged nincs a világtérképen? A Nyugatról jött üzletember az utolsó „civilizációs" pontként jelöli meg, a Balkánon élő pedig első információs bázisnak tekinti Szegedet. Az ellentétes közelítéssel jellemezhető földrajzi helyzet óriási lehetőségeket rejt. Arra voltunk kíváncsiak, hogyan gondolkodik erről a város egyik jelképévé növekedő cég, a Szegedi Nemzetközi Vásár- és Piacszervező Kft. igazgatója, dr. Katona András. Mára eldőlt a vita, így tény: az egyik leghatékonyabb markeling eszköz a kiállítás és a vásár. Tehát azon cégek, melyek a balkáni piac iránt érdeklődnek, illetve azok számára, melyek nyugatra törnek: Magyarország az egyetlen kapu, melyen keresztül egymással kommunikálhatnak. Az egyik Európa-kapu szerepre alkalmas város Szeged - egy formálódó eurorégióban. A régiói sohasem a határai definiálják - hangsúlyozta az egykor területfejlesztési kutatásokkal is foglalkozó szakember. A régió olyan, mini az amőba: központja definiálja. De tudni kell: az amőbán belül bármikor kialakulhat egy másik sejtmag is, s átcsúszhatnak oda a funkciók. Az adottságokra rá kell irányítani a figyelmet, s ehhez eszköz: a vásár. A Szegedi Nemzetközi Vásárt a világban sehol sem jegyzik.' - rögzítette a meghökkentő tényt a vásárigazgató. A rendezvénynek a nemzetköziséghez valójában nincs köze. Ugyanis a privatizáció következtében azok a cégek, melyek öt évvel ezelőtt külföldiként jelentek meg, ma magyarországi leányvállalatukon keresztül mutatkoznak be. Elmaradtak a testvérvárosi kiállítók. A délvidéki kapcsolatok fenntartásában és bővítésében az itteni cégek és intézmények közül a Szegedi Nemzetközi Vásár Kft. ment el a legmesszebb. Közvetlen szomszédjaink közül Romániával a gazdasági együttműködés beindult, de a lehetőségeket még távolról sem sikerült kimeríteni. A vásárigazgató hisz abban, hogy e kapcsolatrendszernek lesz jövője. Ám hangsúlyozta: Szeged nincs rajta a vásárok világtérképén. Mert az általános vásárok marketing értéke csökken. Ellenben a szakkiállításokat nagy becsben tartják az érintett, egymásnak konkurenciát jelentő világcégek, ugyanis ott vívhatják meg egymás elleni harcukat. Ám e cégek csak oda mennek, ahol kiépült az az infrastruktúra, mely alkalmas arra, hogy látványos háborújukat megvívhassák. Összkomfortos csatatérre van szükség, ami drága mulatság. A finnországi testvérváros, Turku példája követhető. A jelentéktelen kisvárosból az ottani vezetés stratégiai döntése nyomán lett vásárváros. Többek között azért, mert megépült a 25 ezer négyzetméter alapterületű kiállítási infrastruktúra. De a 10 évvel ezelőtti beruházás csak most hoz tiszta nyereséget. Igaz, a kiállítási turizmusból közvetve lecsapódó haszon a város egészét, az ottani vállalkozókat gazdagította. A bolognai kozmetikai vagy a kölni élelmiszeripari szakkiállításon is nyertesnek tekinthető a település és környéke, amit mutat, hogy ezekben a városokban egy évvel a vásárnyitó előtt már nem lehet szállást kapni. Ezzel szemben a Szegedi Nemzetközi Vásár Kft. kiállító cég, de az ilyeneket jellemző infrastruktúra nélkül. Sőt: a megyeszékhelyen nincs négycsillagos szálloda, de konferencia terem sem. A helyzeten változtatni az önkormányzat stratégiai döntése következtében, tőkeinjekcióval lehet. Mert ne feledjük: semmiből nem lesz semmi. Ú. I. Az Európa-kapu a Délmagyarország Kft. melléklete, a Külügyminisztérium támogatásával, a Kommunikációs stratégia keretében Jött létre. Az Európa-kapu mellékletet szerkeszd: Ú|szászi Ilona