Délmagyarország, 1997. november (87. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-08 / 261. szám

SZOMBAT, 1997. Nov. 8. BELFÖLD 3 Kisgazdák a sikerpropagandáról • Budapest (MTI) Szabadi Béla, a Független Kisgazdapárt gazdaságpolitikai kabinetjének vezetője szerint a kormány az elmúlt években szinte semmit nem tett a munkanélküliség visszaszorítása érdekében. Sőt, az iskolabezárásokkal és a kórházi ágyszámleépttésekkel tanárokat, orvosokat, ápq^ónőket fosztott meg hivatásuk gyakorlásától. Szabadi Béla úgy véli: a kormány még célként sem tűzi maga elé a munkanélküliek számának csökkentését, hiszen 2000-re is 10 százalékosra prognosztizálja az idén 10,8 százalékos munkanélküliségi rátát. A szakértő elfogadhatatlannak tartja, hogy a munkanélküliség ügyét - statisztikai manőverekkel - propagandacélokra használja fel a kormány. Mint mondta, egyszerre három adat van forgalomban a munkanélküliek számáról és a munkanélküliségi rátáról, amelyeket felváltva használnak. Emlékeztetett arra, hogy Horn Gyula miniszterelnök fordulatnak értékelte, ami ezen a téren történt. Ezzel szemben Szabadi Béla úgy látja: egy mindössze néhány tized százalékos csökkenést, ami ráadásul csupán az ellátások szűkítéséből fakad, nem lehet fordulatként emlegetni. A kabinet vezető kijelentette, hogy a kormány sorozatosan, tudatosan megsérti a jogalkotásról szóló törvényt, hiszen előterjesztéseihez nem készít hatásvizsgálatot. Kifogásolta, hogy a fogyasztóvédelmi törvényjavaslat nem védi meg a monopóliumoknak például a távközlési vállalatnak és az energiaszolgáltatónak - kiszolgáltatott fogyasztókat. Csongrádi sgt. 27. Tel.: 491-022. Ooroismoi út J. Tel.: 466-092 MODUL BAU ÖSZI "TÖFIDŐ-AKCIÓ Csabai tetőcserépre 10%, Holland tetőcserépre 20%, Alpesi tetőcserépre 10%, Katepal zsindelyre 15% árengedmény. Jövőkép L

efelé tartanak a kamatok. Ez azért van, mert az infláció mérséklődik. A jó hírek elszabadíthatják a fantáziát - de mi maradjunk csak a tényéknél. Gondolták volna önök, hogy már nálunk is van „igazi" hitelkártya? Pedig van. Igaz, keveseknek. A bankok számára ugyanis ez a legveszélyesebb fajtája (értsd: túl kockázatos) a lakossági hitelnek. Eddig Magyarországon csak két bank szánta rá magát, hogy válogatott ügyfélkörben kibocsásson olyan hitelkártyát, amelyhez nem kell induló betét. Körülbelül száz hazánkfia dicsekedhet ilyen plasztikkinccseL Mi, többiek nézzük a méregdrágán előfizethető filmcsatornán az Amerikában futószalagon gyártott „alkotásokat", amelyekben teljesen hétköznapi figurák vásárolgatnak nap mint nap - hitelkártyával. Az egyik ilyen filmben egy kisfiú „összegyűjtött" jó néhány kártyát a családtagjai készletéből, és egyetlen nap alatt megvásárolta a legújabb zenegépet, hozzá a CD-ket a kedvenc számaival, számítógépet, hozzá az áhított CD-ROM-okat, két baseballütőt és egy fekete macskát. (Hogy miért pont, ne kérdezzék, nem derült ki.) Megjött a papa, észrevételezte a gyarapodást, és sűrű ejnye-bejnyék közepette felszólította csemetéjét: most pedig vigyél szépen vissza mindent! Ennyi, jk Tálunk a papa elmegy a boltba, hogy részletre vá1Y súroljon - mondjuk egy kályhát. Kap egy űrlapot. Kell még a munkahelyi jövedelemigazolás, a legfrisebb szja-bevallás másolata, friss telefonszámla (mint a lakcím valódiságát alátámasztó irat), esetleg adóvagy bankszámlaszám. Kezes. Ezután még fél óra papírozás, aztán veheti és viheti a kályhát. A kamat évi 27-28 százalék. Na most: az a száz a hitelkártyájával sose vesz kályhát, mi, többiek - a föntiek miatt - keveset. Félő tehát, hogy miközben megvesz bennünket az Isten hidege, a salgótarjáni tűzhelygyár sem bírja ki, amíg tényleg lemennek a kamatok. Jk^/l tLlCh Kötszerüzem • Hajdúböszörmény (MTI) Hajdúböszörményben felavatták a RICO Kötszerművek Rt. új üzemét. A beruházás eredményeként 50 új munkahelyet teremtettek, s ezzel immár kétszázan dolgoznak a cég hajdúböszörményi gyárában. Az idén kétmilliárd forintot meghaladó árbevételre számítanak a különféle kötszerekből, vattákból és gépkocsikba készülő mentócsomagokból. Termelésük 10 százalékát exportálják elsősorban a FAK-országokba, de a minőségtanúsítványok beszerzése után az EU-országaiba is szállítani szeretnének. Faluszövetkezet • Berkenye (MTI) Csaknem kétszeresére bővíti hűtőházát a berkenyei Faluszövetkezet: 70 millió forintos beruházással további húsz vagonra való, azaz 200 tonna áru tárolását, fagyasztását oldja meg, s ezzel összesen 500 tonnás hűtőházi kapacitással rendelkezik majd. Várhatóan a jövő tavaszi gyümölcsszezon kezdetére elkészülő beruházáshoz 28 millió forintot az FM, to- vábbi 14 millió forintot pedig a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács adott vissza nem térítendő támogatásként. A vállalkozás egyébként öt éve alakult. A nógrádi mezőgazdasági termelőszövetkezetből kilépett 47 tag fogott össze ilyen formában biztosabb személyes boldogulásukra. {/Iára a szövetkezet már 500 hektáron gazdálkodik: az errefelé tradicionálisan termelt málna, fekete szedert és ribizlit tárolnak hűtőházukban. Dísziák • Szarvas (MTI) A szarvasi Pepi-kertben nemesitett hat új dísznövényfajta kerül rövidesen forgalomba. A Holt-Körös-parti arborétumi kutatóintézetben nemesített új növények között öt a fenyőféle és egy a lombos fa. Az öt új örökzöld díszfa: kerek, lassú növekedésű gömbtuja, vadakat elijesztő szúrós borókafenyő, sövényként is hasznosítható, a fagyra nem érzékeny bukszus és a megszokottnál kisebbre növő tiszafa. Az új szarvasi nemesítésű - lombhullató díszfa a törökmogyoró, amely az alapfajnál tovább tartja meg leveleit, termése pedig a közönséges mogyoróéhoz hasonló. Inkubátorház • Lenti (MTI) A határ menti övezetek általános fejlődési, kiegyenlítődési esélyeit növelő PHARE CBC-pályázaton 302 ezer ECU-t - csaknem 60 millió forintot - nyert a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány a Lentiben létesülő térségi inkubátorház céljára. Saját forrásul az alapítvány 10 millió forintja és a városi önkormányzat 26 millió forint értékű, átalakítandó ingatlanja szolgál. A ház három évre elsősorban a lakossági szolgáltatással, turizmusszervezéssel és kézművességgel foglalkozó kezdő kis- és középvállalkozás számára biztosítja a későbbi önállósodáshoz szükséges tárgyi, komplex tanácsadási, valamint oktatási feltételeket. Kónyáék vizsgálnának • Budapest (MTI) A jogállamiság helyreállítása óta november 3-án először került sor olyan tüntetésre, amit a rendőrség indokoltnak tartott feloszlatni. A Metész által szervezett demonstrációról az érdekeltek eltérő állításokat fogalmaztak meg, ezért hatpárti parlamenti bizottság felállítását kezdeményezi a Magyar Demokrata Néppárt. Ezt Kónya Imre jelentette be az MDNP parlamenti frakciójának pénteki sajtótájékoztatóján. A néppárti politikus - az előző kabinet belügyminisztere azt hangsúlyozta: a vizsgálat célja az események pontos rekonstruálásán túl az, hogy a jövőben hasonló eset ne fordulhassék elő, azaz a rendőrök nem bűnözőkkel szemben, hanem állampolgárok ellen lépnek fel. Hozzátette: egy fiatal demokrácia nehezen viseli el, hogy politikai demonstrálókkal szemben lépjen fel a rendőrség. Kónya szerint a jogi környezetet is meg kell vizsgálni, mert az érvényben lévő gyülekezési törvény alkalmatlan az ilyen ügyek korrekt rendezésére. Nem tartja kizártnak a törvénymódosítás szükségességét sem. Kónya Imre elmondta: a hatpárti parlamenti bizottság felállítását kezedményezó országgyűlési határozati javaslat szerint a testület feladata lenne a tüntetés szervezésének és a szétoszlatás minden mozzanatának teljes körű feltárása. A testület paritásos, nyolctagú, ellenzéki képviselő töltené be az elnöki posztot. A bizottság meghallgatásokat tartana, iratokat kérne be. Kónya Imre utalva a sajtóban megjelent nyilatkozatokra, amelyek szerint a kormánypárti frakciók nem tartják szükségesnek a vizsgálóbizottság felállítását - reményét fejezte ki, hogy végül mégis támogatni fogják a testület létrejöttét. Duna menti elkerülő út Ünnepélyes keretek között pénteken átadták a Dunakeszi és Vác közötti 2-es elkerülő út új 16 kilométeres szakaszát. A Göd közelében megrendezett eseményen részt vett Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, valamint Horn Gyula miniszterelnök, aki avatóbeszédében hangsúlyozta: az új út része annak a most elfogadott tízéves programnak, amely az EU-csatlakozás előmozdítására az infrastruktúra fejlesztését irányozza elő. (MTI Telefotó) Csökkenő kamatok • Budapest (MTI) A vállalkozói piaci kamatok 1995 őszétől tartó csökkenése az év harmadik negyedében kissé felgyorsult. Szeptemberben a hitelek átlagkamata egy százalékponttal, a betéteké 0,3 százalékponttal csökkent júniushoz képest, s ennek eredményeként szűkült a kamatrés - állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank közleménye. A kamatrés szűkülésével együtt, a jegybanki elemzők megállapítása szerint, csökkent az egyes bankcsoportok hitel- és betétkamatainak eltérése a bankrendszer egészének átlagától. A pénzintézetek vállalkozókkal szemben érvényesített éven belüli hiteleinek átlagkamata augusztusról szeptemberre 0,2 százalékponttal mérséklődött, és 21,0 százalék volt. A betéti kamatok eközben 0,1 százalékkal 17,3 százalékra csökkentek. A hitel- és betéti kamatok különbsége ennek megfelelően 3,7 százalékpontra változott, ami 0,1 százalékos mérséklődésének felel meg. Az új és megújított hitelszerződések együttes értéke az éven belüli hitelekénél nem változott, az éven túliaknái viszont csökkent az előre jelentetthez képest. Ennek ellenére az állományadatok enyhén emelkedő hitelállományra utalnak. Az éven belüli hitelek súlyozott átlagkamata a középbankoknál 0,1 százalékponttal emelkedett és szeptemberben elérte a 20,6 százalékot. A kisbankoknál hasonló növekedés mellett a kamat 21,7 százalékra nőtt, míg a nagybankoknál 0,6 százalékpontos csökkenés eredményeként 21,3 százalékos átlagkamatra kötötték a szerződéseket. Az éven belüli betétek súlyozott átlagkamata a nagy- és középbankoknál 0,1-0,1 százalékponttal, 16,9, illetve 17,7 százalékra csökkent. A kisbankoknál viszont a betéti átlagkamat 0,3 százalékponttal nőtt, s ennek hatására 17,6 százalékos átlagkamatszint alakult ki. Marad a támogatás • Budapest (MTI) A gazdasági kabinet álláspontja szerint 1998-ban is az idén bevezetett energiakompenzációs szisztémát kellene alkalmazni - nyilatkozta Draskovics Tibor pénzügyi államtitkár a testület pénteki ülését követően. A kabinet olyan javaslatot terjeszt a kormány elé, hogy a kompenzációt jövőre is 5050 százalékos arányban, alapítványi formában finanszírozza a központi költségvetés és az energiaszolgáltató társaságok. A továbbiakban azonban szerencsésebbnek tartanák a normál szociálpolitikai rendszeren keresztül támogatni a rászorulókat tette hozzá az államtitkár. • Vajdasági román és magyar együttműködés Európai mércével, Eurépéban Öt esztendős előkészítő munka után - a tervek szerint - november 21-én Csongrád megyében kerül sor a Duna-Tisza-Maros eurorégiós együttműködési megállapodás aláírására. A Csongrád megyéből induló kezdeményezés célja a három szomszédos ország határ menti térségének - politikai indíttatásoktól mentes fejlődésének elősegítése. A Szerbiát. Romániát és Magyarországot érintő együttműködés alapdokumentumának a jugoszláv-magyar határ menti kapcsolatok erősítését szolgáló tartalmi kérdéseiről esett szó tegnap Röszkén, ahol a Vajdaság több településének vezetője, illetve köztársasági, tartományi képviselője is jelen volt. A program ötletgazdája dr. A részletek tisztázásának aktív részese volt - balról jobbra - Leehmann István, dr. Géczi József, Magyari László és Kasza József is. (Fotó: Miskolczi Róbert) Géczi József országgyűlési képviselő a néhány hónappal ezelőtt Zentán tartott román, magyar és vajdasági tanácskozás emlékezetes eseménye miatt gondolt arra, hogy a vajdasági magyarok képviselőivel is megismertessék az eurorégiós elképzeléseket. Akkor ugyanis a jugoszláviai magyar képviselők és polgármesterek nem vehettek részt a hasonló kérdésekkel foglalkozó megbeszélésen. Az eredeti elképzelés szerint persze a tartományi, illetve a megyei elnökök írják majd alá a megállapodást, ám, mint a sajtótájékoztatón Kasza József, Szabadka polgármestere, a vajdasági delegáció vezetője elmondta: fontos lenne, hogy a kisebbségi érdekek - európai mércék szerinti - érvényesülése is tükröződjön a szerződésben. Az eurorégiós együttműködés jelentősége ugyanis óriási lehet, mivel olyan támogatási források megszerzésére adhat majd hosszú távon esélyt, amelyek elősegíthetik a jugoszláv-román-magyar határ menti megyék, tartományok infrastrukturális és gazdasági fejlődését. Éppen ezért szeretne a magyar kisebbség is aktív részt vállalni az interregionális projektek 'kidolgozásából, megvalósításából. N. R. J.