Délmagyarország, 1997. szeptember (87. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-29 / 227. szám

Csörög a Pannon GSM Kedves Olvasóink! Közérdekű prob­lémáikat, észrevételeiket, tapasztalatai­kat ezen a héten Sulyok Erzsébettel oszthatják meg. Újságíró munkatár­sunk munkanapokon reggel 8 és 10 óra között, vasárnap 14 és 15 óra között várja hívásaikat a 06-20-432-663-as rá­diótelefonszámon. Elveszett tárgyakat kereső olvasóink hirdetésben tehetik közzé mondandójukat, a talált tárgyak­ról szóló bejelentéseket továbbra is közöljük telefonos rova­tunkban. Hirdetésfelvétel 8 és 10 óra között a Sajtóházban. Szemét. Csányiné a 444-928-ról a szemét el­szállítása miatt emelte fel a telefonkagylót. Olvasta a napokban, hogy a hetven évesnél idősebbek kedvez­ményt kapnak, azaz díj­mentesen viszik el a hulla­dékukat. Olvasónk szerint viszont nem a kor, hanem a szemét mennyisége kelle­ne, hogy számítson. A Környezetgazdálkodási Kht. munkásai egyébként sem viszik el a szemetet, ha nincs dugig a kuka. Sze­rinte az lenne jó, ha vala­hogyan mérni lehetne, hogy kinek, mennyi sze­metet szállítanak el, s a mennyiség után kellene fi­zetni. Buszok. Á. Ferencné ar­ra hívta fel figyelmünket, hogy a tiszaszigeti busz­sofőröknek szinte soha sincs aprójuk, így nem tud­nak visszaadni a 94 forin­tos jegy árából. Olvasónk állítja, szombaton több utas is „ott hagyta" a visszajáró 6 forintot, igaz, nem egé­szen önként. Tari Szilárdot a Tisza Volán ellenőre késztette telefonálásra. Va­sárnap délelőtt családjával utazott Algyőre, ám a fele­sége otthon felejtette a bér­letét. Erre az ellenőr olva­sónkat büntette meg, mondván, neki vannak ott az iratai. Kicsit drága volt a feledékenység ára, miért nem lehet bemutatni más­nap az érvényes bérletet? ­kérdezi olvasónk. PANNON li élvaaal. CSÜTÖRTÖK, 1997. SZEPT. 25. SZEGED 129 • Családi délelőtt a reptéren „Szállj fel, színes papírmadár!" A röptetésben a föleresztés a legnehezebb... (Fotó: Nagy László) Az idén már másod­szor tartottak papírsár­kányröptetó versenyt a szegedi repülőtéren. A szombat délelőtti ren­dezvényre sokan elláto­gattak: gyerekek, szü­lök és nagyszülők egy­formán élvezték a játék örömét. Szombaton délelőtt papír­madarak lepték el az eget a szegedi repülőtér fölött: a második „United Way sárká­nyeregető családi napon" ki­játszhatták magukat a gyere­kek - és persze a fölnőttek is. Aki nem hozott sárkányt, azt a helyszínen tanították meg a ragasztás fortélyaira; de olyan röptető is akadt, aki hatalmas, fehér „dobozsár­kánnyal" érkezett. A sárkányröptetéshez ép­pen megfelelő szél várta a többszáz érdeklődőt. A ba­goly formájú papírmadarak mellett vidáman cikáztak az égen a szivárványszínű, sok­szög alakú és műanyagszár­nyú sárkányok. Az egészen kicsi gyerekek helyett szüle­ik röptettek: Gyurisitsné Bujdos Katalin horgászzsi­negen bocsátotta föl maga papírsárkányát, s megtudtuk tőle, hogy igen fontos a fa­roknehezék megfelelő elhe­lyezése. Bartalis András elsőéves teológushallgató, a ferences rend tagja: ő három rendtár­sával jött el a családi dél­előttre, s kiderült, hogy először röptét sárkányt. A játékosok versenyeztek is: kié a legszebb papírsár­kány, kié száll a legmaga­sabbra, kié marad fönn leg­tovább, stb. A támogatók (a Népjóléti Minisztérium, sze­gedi repülőtér, Dél-alföldi Aero Club, Auer Kft., Au­dio-Dekor Bt., Bartók Béla Művelődési Központ, Mega Modell, Forest Kft., Nass Kft.) jóvoltából ajándékokat osztogattak a gyerekeknek. A legbátrabbak pedig, egy vitorlázógép utasaként, még repülhettek is egy kört. A já­tékkal egy időben egészség­fölmérő szűrővizsgálaton vehettek részt az ér­deklődők, akiket életvezetési és edzéselméleti, valamint készségfejlesztési jó taná­csokkal is elláttak a szakem­berek. Ny. P. • Az MTV l-re kerülnek a szegedi stúdió műsorai Győzött a pesti pénzlobbi? Orvoskamarai bál • DM-információ A Magyar Orvosi Kama­ra szegedi területi szerveze­te negyedik alkalommal rendezi meg a szegedi or­voskamarai bált, október 18-án este 8 órai kezdettel a Forrás Szállóban. A korábbi bálák bevételét is jótékony­sági célokra, alapítványok javára fordították, ezúttal ­a most bejegyzés alatt álló - Orvosi Szakmáért Alapít­vány javára szánják a bevé­telt. Az alapítvány céljai kö­zött szerepel a Szeged és vonzáskörzetében dolgozó orvosok szakmai érdekkép­viseletének elősegítése, a helyi orvoskamarai munka anyagi hátterének bővítése valamint a rászoruló orvo­sok támogatása, az orvosi szakma társadalmi presztí­zsének növelése. Mindazokat, akik e cé­lokkal egyetértenek és az alapítványt támogatni kí­vánják, várják az október 18-i bálra. Kórussiker • Munkatársunktól A Szegedi Dóm Kórusa első díjat szerzett a Páter Ta­más Alajos Alapítvány zenei pályázatán. A díjat Budapes­ten adták át tegnap, a Margit körúti Ferences templomban, szentmise keretében. A győztes együttes ez alkalom­ból előadta Tamás Alajos Kapisztrán miséjét és részle­teket a Nándorfehérvár 1456 című oratóriumból. Operakoncert a Bartókban • Munkatársunktól Hétfőn 19 órakor a Bartók Béla Művelődési Központ dísztermében bemutatkozó koncertet adnak a Szegedi Nemzeti Színház produkciói­ban gyakran szereplő fiatal vendégművészek. Fellép a hangversenyen Udvarhelyi Boglárka, akit a Mefistofele Margitjaként és A varázsfu­vola Paminájaként hallhatott már a közönség, Timoty Bentch, a fiatal amerikai te­norista, aki többek között Ta­mino szerepét énekli majd a társulat hollandiai turnéja után Szegeden is. A másik te­norista, Balogh László Deb­recenből jött, Fers Márta is új énekes Szegeden. Fischl Mónika a Don Pasquale No­rmájaként lépett először szín­padra a múlt évad végén. Az érdeklődők az énekesek mel­lett Bödör Imre nagybőgőjá­tékát és Csepregi Hajnalka fuvolajátékát hallgathatják meg. A belépőjegy nélküli koncert műsorán Mozart-, Verdi-, Puccini-, Strauss- és Erkel-áriák szerepelnek. Zongorán közreműködik: Harazdy Miklós. A SZAB hírei • Munkatársunktól A Kelet-Európai steppe és a Kárpát-medence történeti kapcsolata az 5-12. század­ban címmel kétnapos konfe­renciát rendez a JATE Kö­zépkori Egyetemes Történeti Tanszéke és a Móra Ferenc Múzeum. A konferencia a SZAB-ban szeptember 29-én 10 órakor kezdődik. A Gyer­mekintézmények Mentálhi­giénés Munkabizottsága szep­tember 30-án 14.30-kor tartja munkamegbeszélését. A SZOTE Bőrklinika és a Ro­che Kft. szimpóziuma októ­ber 2-án 14 órakor kezdődik. Regionális szakmai konfe­renciát tart a SZOTE Család­orvosi Intézete és a Népjóléti Minisztérium Phare irodája október 3-án 10 órakor. Alföldi Napló • DM-információ Hétfőn este negyed hattól (TV2) az Alföldi Napló elsősorban gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkozik, pél­dául az Dél-Alföld eurorégi­ós törekvéseivel, Arad megye és a Vajdaság kereskedelmi lehetőségeivel, valamint arról is szó lesz, hogyan változtak a vámilletékek a magyar-ro­mán határon. ^NAT^Ü^ szőnyegkereskedés új szolgáltatása iráni perzsaszőnyegek rendelése hatalmas háttérkészletből Nyitva: H-P.. 15-18 óráig Szombat: 9-12 óráig a Hajós u.-Csaba u. sarkán 223/11 Gellérfy László és Bubryák István: „Ha Bán János az elnökre borítja az asztalt, ez akkor is bekövetkezik." (Fotó: Karnok Csaba) Az MTV Szegedi Kör­zeti Stúdió kilátásairól, a magyarországi regioná­lis televíziózás helyze­téről tartottak beszél­getöestet a Közéleti Ká­véházban Bubryák Ist­ván stúdióvezető és Gel­lérfy László stúdióve­zető-helyettes részvéte­lével. A beszélgetésen kiderült, a szegedi stú­diónak hamarosan igen kedvezőtlen körülmé­nyek között kell önálló gazdasági egységgé válnia. A magyarországi regioná­lis televíziózást veszélybe sodorta az a helyzet, amely az MTV2 földi sugárzási frekvenciájának eladását kö­vetően alakult ki. A privati­záció következtében a máso­dik közszolgálati műsort műholdról továbbítják majd a nézőknek. Egy hét múlva az MTV2 eltűnik a sugárzott földi adók sorából, helyette pedig két kereskedelmi adó jelenik meg. A műholdra Vi­tel miatt a körzeti televíziós műsorokat, amelyek addig az MTV2-n jelentkeztek, megnyirbált adásidővel az MTV l-re helyezték át, ami­nek az az oka, hogy a körzeti műsormegosztást műholdas technikával nem lehet meg­oldani. Az átalakításnak töb­bek között áldozatul esett a szegedi körzeti stúdió nép­szerű magazinműsora, a Szi­eszta is. A Közéleti Kávéház be­szélgetőestjén Bubryák Ist­ván stúdióvezető és Gellérfy László stúdióvezetó-helyet­tes a kialakult helyzetért a rossz médiatörvényt okolta, amely engedett a kereskedel­mi televíziós lobbinak és a jó reklámbevételű földi sugár­zású frekvenciákat nem hagyta meg a közszolgálati tévé számára. A műholdas szórású MTV2-t ugyanis csak a kábelezett vagy átala­kított parabolaantennával rendelkező lakásokban lehet majd fogni, ez pedig Ma­gyarország lakosságának csak 40,1 százalékát teszi ki. A magyar lakosság hatvan százaléka ezzel jogfosztott lett, állapította meg Bubryák István, az MTV2 működése pedig fokozatosan lehetet­lenné válik, hiszen a hir­detők nem fognak olyan adónak pénzt hozni, amelyet csak az ország kevesebb mint fele tud nézni. A MTV2 műholdra kül­désével a magyar vidéki té­vézés is veszít. A történet jellemző epizódja volt az idén még országos sugárzású Szieszta megszüntetése. A szegedi stúdió vezetői el­mondták, hogy egy 10 ezres mintát alapul vevő év eleji felmérés szerint a műsort mintegy 700 ezer ember nézte az országban. Nem sokkal ezután egy ezres min­tájú, csak Budapesten mért adat alapján (ahol nem is­merhették a műsort, hiszen korábban nem lehetett ott látni) mondták ki rá az ítéle­tet. A beszüntetés sajátos adaléka, hogy az alapításá­nak 20. évfordulóját ünneplő szegedi körzeti, stúdió mun­katársait idén májusban még az a Peták István tévéelnök biztosította a vidéki műsorok fontosságáról, aki egy hó­nappal azután lehetetlenné tette a regionális tévézést. Az elnök előbb csak a Szi­eszta „nyári szünetéről" be­szélt, a következő alkalom­mal azonban már fel sem vetődött annak a lehetősége, hogy a műsor ismét elindul­jon. A Magyar Televízió el­nökségének elgondolása sze­rint a szegedi és a pécsi kör­zeti stúdió idén ősztől önálló gazdasági egységként (felte­hetőleg kft.-ként) leválik a tévé költségvetéséről. Ez azt jelenti, hogy a szegedi stúdi­ónak önfenntartónak kell majd lennie, noha előzőleg megszüntették szórakoztató műsorát és lecsökkentették műsoridejét. (Jelenleg heti 5x15 perc híradóra és 2x30 perc magazinműsor előállí­tására kap megbízást, s e műsorok aligha tehetők „reklámerőssé"). A stúdió vezetői kiszámolták, hogy amennyiben a médiatörvény által biztosított minden per­cet reklámra tudnák fordíta­ni, a befolyt összeg akkor is csak a működési költségek 15 százalékára lenne ele­gendő. A szegedi stúdió ve­zetői attól tartanak, hogy a létrehozott kft.-ről az MTV vezetősége „kimutatja" majd, hogy rosszul működik, s akkor vagy elszállítják Szegedről a stúdió európai színvonalú technikáját, vagy bagóért eladják az első je­lentkezőnek. E helyzetben a szegedi stúdió előtt két me­nekülési út nyílhat: vagy a Magyar Televízió rendel ele­gendő regionális műsort, amelyek elkészítéséből fenn­tartható az intézmény, vagy pedig az MTV regionális stúdiói saját frekvenciát kap­nak, amelyen (az újvidéki vagy a temesvári és az aradi stúdióhoz hasonlóan) önálló adást indíthatnak. Az utóbbit Gellérfy László szerint már 20 évvel ezelőtt be kellett volna vezetni; ezzel szem­ben a magyarországi televí­ziózásban a regionális mű­soroknak kezdettől fogva csak hézagtömködő szerepük volt. A médiatörvény ugyan 2000-ig tiltja a regionális frekvenciák kiadását, az mégis jelenthet kiskaput, hogy a nemzetiségi műsorok sugárzásához jól jönne egy önálló adás. A stúdió vezetői remélik, hogy jövőre a rá­dióhoz hasonlóan a tévére is körzeti frekvenciapályázatot írnak ki. Erre az esetre már készen is áll egy eurorégiós televízió elképzelése, amely az újvidéki, valamint a te­mesvári és az aradi stúdióval közösen 4,5 milló embernek sugározna három nyelven. Azt azonban Bubryák Ist­vánnak be kellett vallania, hogy az önálló regionális té­vé tervét a ma befolyással rendelkező budapesti orszá­gos kereskedelmi tévés lob­bival szemben nehéz lesz el­érni, hiszen a reklámbevétel szempontjából minden re­gionális adás konkurrenciát jelent számára. A távlati reményekkel szemben a jelen semmi jóval nem kecsegteti a szegedi stú­diót. Noha vezetői megpró­bálnak több adásidőt és a le­endő kft. számára működési garanciákat szerezni az MTV-től, az már most bizo­nyos, hogy a stúdió 65 belső alkalmazottja közül 38-nak nem számíthatnak a munká­jára, a korábban foglalkozta­tott 50 külső munkatárs kö­zül pedig jóval kevesebbet tudnak dolgoztatni. Ez a fo­lyamat a szegedi stúdió körül eddig dolgozó, jó szellemi színvonalat képviselő mun­katársi kör felbomlását ered­ményezheti. Sajátos körül­mény, hogy a döntés, amely ide vezetett alig néhány nap­pal azután csapott le a körze­ti stúdióra, hogy Bán Jánost, a szegedi tévét 9 éven át irá­nyító stúdióvezetőt nyugdíja­zása után elbúcsúztatták. A stúdió mai vezetői mindket­ten Bán János tanítványának vallják magukat, úgy vélik, noha Bán éveken át védőpaj­zsot jelentett a stúdió számá­ra, ezt az akciót akkor sem akadályozhatta volna meg, ha „az elnökre borítja az asz­talt". Panek Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents