Délmagyarország, 1997. szeptember (87. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-29 / 227. szám

6 HELYI TÜKÖR HÉTFŐ, 1997. SZEPT. 29. Lokálpatrióta: egy tel­jes évtizedig munkálko­dott a városszépítő egyesület élén. Itt szüle­tett, itt végezte tanulmá­nyait, itt dolgozik. A Szegedi Orvostudomá­nyi Egyetemen a kiváló tudóstól, Ivánovics György professzortól vette át a Mikrobilógiai Intézet vezetését és ez­zel megtört egy hagyo­mányt: az egyetemen nem volt addig intézet­igazgató - nő. Pro­fesszor sem. Munkatár­saival együtt olyan eredményeket ért el, amelyekre büszkén hi­vatkozik az egyetem, a város, de az egész egye­temes tudományosság is. Meghallják a nevét ­Béládi Ilona s ország­ban-világban nagyon sokan elismeréssel és hálával teszik hozzá: in­terferon. Most arra kér­tük, beszéljen az alma materéről. Nem volt szükség kérdésekre. .Amikor én érettségiztem, akkor még nem Tömörkény­röl volt elnevezve a gimnázi­um, hanem Árpádházi Szent Erzsébetről. Hogy mikor érettségiztem, arról négy év­vel ezelőtt minden újságol­vasó értesülhetett. Van a Délmagyarországban egy so­rozat: miről írtak 25, 50, meg 75 évvel ezelőtt. Bevallom, nem szoktam elolvasni, de 1993-ban valahogyan odaté­vedt a szemem erre a rovatra. Majd' elájultam! Egy nő ál­talában nem nagyon örül, ha nyomtatásban látja az évei­nek számát... Márpedig eb­ben a rovatban ott állt egy egész érettségiző osztály névsora, fölötte a cím: 50 éve történi. A mi osztályunk névsora volt. Le is másoltam fejleszthettük a műszere­zettségünket, születhettek szabadalmaink és az okta­tás mellett, amely persze folyamatosan a fő profilunk volt, a laboratóriumi mére­tű interferon gyártást elvál­lalhattuk." „Számomra mégis az a legfontosabb, hogy kutató­ként, elméleti emberként is hozzájárulhattam a gyógyí­táshoz: az interferonnak, en­nek a vírusokkal szemben hatásos és a sejtek szaporo­dását is gátló anyagnak az előállításával, alkalmazási területeinek bővítésével. Néha azt mondom, ezért megérte elhagyni a böl­csészkart... Eredetileg ugyanis latin­olasz-történelem szakos voltam, tanár akartam lenni, főleg azután, hogy a böl­csészkaron valósággal elbű­völt az előadásaival egy nagytudású ember, Marót Károly. Amikor sárga csil­laggal a mellén elment, azt mondtam: ha őt nem hall­gathatom, mi keresnivalóm van a bölcsészkaron? így lettem orvos. Mindig nehéz volt nekem az emberi szen­vedést látni, ezért választot­tam a kutatói pályát; mégis megadatott, hogy kutatóként is segíthessek a betegeken. Pontosan tudom persze azt is, hogy mindez nem jöhe­tett volna létre a családom nélkül. Nekem nem kellett öt órakor elrohanni a gyereke­kért, mert anyámmal éppen olyan biztonságban tudhat­tam őket, mintha én lettem volna velük. És nem terelték el a gondolataimat filléres gondok, mert a féljem gon­doskodott rólunk. Hát így... Várom az 55 éves érettségi találkozónkat." Sulyok Erzsébet 224 év tapasztalatából profitálhat! • Arcok a százéves Tömörkényből „Életem legszebb időszaka volt" Mindig hasznát veszi! és az akkor megtartott 50 éves érettségi találkozónkon mindenkinek adtam belőle egy példányt. Lássák, hogy a város lapja milyen kedvesen emlékezett..." „Életem egyik legkelle­mesebb, legszebb időszaka volt az a gimnáziumi nyolc év. Az 50 éves találkozón­kon is azt kellett megállapí­tanom: micsoda stramm osztály! A hetven felé is fiatalos, energikus hölgyek! Lányosz­tály volt. Ma is huszonegyen élnek a harmincból és ez nagy dolog! A tanáraink... Azt szokták mondani, a tá­volság mindent megszépít; de én jól emlékszem, hogy bár precízek és szigorúak voltak, szerettük a tanárain­kat. Az emberségükkel és a példájukkal hatottak ránk. Mi ma is úgy gondolunk rájuk, mint akiknek nagyon sokat köszönhetünk. Csodálatos emberek voltak közöttük: Ec­kertné Gizi néni, az osztály­főnökünk; érdekes egyéniség volt Dobos László, a szám­tantanárunk; kissé szórako­zott, de nagytudású és elraga­dó személyiség a történelem­tanárnőnk, Vass Henrietta. Azt mesélték róla, hogy kiírta a bejárónőjének az ajtóra: kulcs a lábtörlő alatt, ezüst az asztalon; mire a bejárónő odaért, persze eltűnt az ezüst... Na és a latintanár­nőnk, Horváth Edit! Győrben él, tartom vele a kapcsolatot, most szeptember 2-án kap­tam tőle ezt a levelet, amely­ben kedvesen érdeklődik a Dr. Béládi Ilona professzor nyugdíjasként is dolgozik. (Fotó: Karnok Csaba) fiaimról, az unokáimról és beszámol az új olvasmányai­ról. Szellemileg teljesen friss - most 88 éves! Meg vagyok győződve róla, hogy az egész életünkre hatottak ezek a szép gimnáziumi évek, a tanáraink, az osztályunk. Annyira jó közösség volt!" „Hogy kik lettek belőlük? Orvos, méghozzá kiváló és ismert gyermekgyógyász Szegeden Molnár Amália; Müller Irén Pesten orvos, Károlyi Magda Szegeden; a barátnőm, dr. Lantos Judit vegyész. Kolozs Marietta egy nagyon értelmes, több idegen nyelvet beszélő lány volt, jó okkal elhagyta az or­szágot - a Szabad Európa Rádió munkatársa lett. ő is itt volt az 50 éves találko­zón, ahol egyetlen megfáradt öreg hölgyet sem láttam, csakis energikus, aktív em­bereket és ez igen jó érzés. " „Nem tudom, mitől van ez. De én sem érzem magam 72 évesnek! Igaz, nem is hagytam abba semmit, nyug­díjasként sem. Délelőttön­ként továbbra is bejárok az intézetbe - még mindig az interferon, még mindig az ÉGIS Gyógyszergyár támo­gatásával. Nagyon kedves régi munkatársammal, Ba­kay Mártával dolgozunk együtt és van új munkatár­sunk is, biofizikus, Várko­nyiné Bálint Erzsébet. Jó ide bejönni! 1949 óta vagyok a Mik­robiológiai Intézetben, har­madéves korom óta. De­monstrátorként kezdtem Ivánovics professzornál és 1974-től 1994-ig voltam tanszékvezető. Nem taga­dom, hogy sokszor éreztem úgy: a férfiaknak talán egy kicsit könnyebb... Én vol­tam az első nó, aki itt tan­székvezető lett és megta­pasztaltam. hogy egy nő­nek körülbelül hússzor annyit kell teljesíteni, mint egy férfinak ahhoz, hogy legalább egyszer ráfigyel­jenek. Nem siránkoztam ezen, tudomásul vettem. Az az ember, aki jól ismeri magát meg a környezetét, képes a dolgok jobbik fe­lét, s nem az árnyoldalát látni. Szerencsém volt, hi­szen nő létemre is sikerült legalább annyit tennem, mint akármelyik férfinak. Az intézetben, amely kis létszámú - mindössze 12 egyetemi és öt akadémiai státuszunk volt - csak az interferon témában két nagydoktori, kilenc és fél kandidátusi értekezés ké­szült, s nem akármilyenek, hiszen mindegyikben volt eredeti gondolat. A sikerünkben persze nagy része volt annak, hogy csatlakoztunk az in­terferon magyarországi elő­állításának programjához és jó pár éven keresztül egy kutatási-fejlesztési-termelé­si társaság tagjaként, ráadá­sul az Akadémia támogatá­sával dolgozhattunk. így A BAV Rt. Magyarország legrégebbi vállalata, melyet Mária Terézia királynő alapított 1773-ban, egyszerű zálogházként. Alapítása óta folyamatosan hasznot eredményező, dinamikusan fejlődő vállalkozás. Most On is éljen a lehetőséggel! Az APV Rt. nyilvános értékesítés keretében felajánlja a BÁV Rt. 766 millió forint névértékű részvénycsomagját. 1000 Ft névértékű részvény 1400 Ft-os áron vásárolható meg. A részvényjegyzés 1997. szeptember 29-tol október 10-ig tart. (Túljegyzés esetén 5 nap után lezárul.) A részvények a K&H Brókerház Rt.-nél, valamint a K&H Bank kijelölt fiókjainál jegyezhetők.

Next

/
Thumbnails
Contents