Délmagyarország, 1997. szeptember (87. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-19 / 219. szám

PÉNTEK, 1997. SZEPT. 19. KAPCSOLATOK 7 Kedves Kistelekiek! A hét keddjén, amikor hirtelen sötétült a holdvilá­gos, szép este, gondolom. Önöknek is eszébe jutott a régi Bergendy-nóta: sajtból van a Hold. Az éji mé­cses fogyni kezdett... Az, ami máskor több hét, most pár óra alatt lezajlott. A Föld árnyéka vetttődött a Holdra. Emiatt betűje éppen fordítottat cselekedett, a D formálása közben csökkent, míg a C-nél meg da­gadt. Hála az égnek, megadatott sokunknak, hogy ta­núi lehessünk e ritka természeti jelenségnek. A kisteleki sajtgyárban nap mint nap nyomathat­nák Demjén Rózsi nótáját, ők akkor is azt mondnák: nem a holdból, tejből szikkad a sajt. így ismerik az ízes kisteleki terméket az európai nagy sajtfogyasztó országokban, a franciáknál, németeknél, olaszoknál. (Az arabok se mondtak még le teljesen róla.) A sajtké­szítés mestereitől hallottuk, hogy a gyár már régóta az európai normákra tekintettel dolgozik. A hogyanról szólunk most a Kitekintő oldalon, s arról, hogy érez­ték-e a sajtszagot az üzemlátogatásra érkező szegedi főiskolások. Tja megemlítettük könnyű sajtgyári futamba LL ágyazva a Bergendy-zenekart, ne legyen érte ha­rag, de szólhassunk a kisteleki fúvósokról, emlékezve egyben a hajdani zeneoktatóra: Vándor Rudi bácsira, akinek keze alatt sok-sok falubéli gyerkőc tanulta meg „recsegtetni a rezet". Hogy azt se mondjuk: most már tényleg fújhatjuk a kisteleki zenevilágot, elújságoljuk, hogy halkabban igaz, de legalább akkora lelkesedés­sel, mint a fúvósok játszanak majd a hét végén Rácz Imre bácsi ifjú citerásai. tíLbirr Sándorfalvi forintok Tegnap ülésezett a sándorfalvi képviselő­testület. Négy napirendi pontot tárgyaltak meg a képviselők. Ezek közül a legfontosabb az 1998­ban szükséges felújítá­sok, beruházások, tele­pülésfejlesztés megvita­tása és a szennyvíz elhe­lyezése. A '98-ra tervezendő beru­házásokkal csak úgy lehet foglalkozni, hogy a vonatko­zó költségkihatások jelenleg még nem ismeretesek, mon­dotta Darázs Sándor polgár­mester a beszámolója elején. A képviselő-testület több al­kalommal kapott már tájé­koztatást és részdöntést már hozott is a szennyvíz elhelye­zésével kapcsolatban. A szennyvízrendszer kiépítésé­re csak abban az esetben van reális lehetőség, ha a költsé­gek legalább hatvan százalé­kát különféle pályázatok út­ján tudná a település biztosí­tani. A képviselő-testület dön­tése alapján megkezdődött az iskola tervezése. Az engedé­lyezési tervvel november 14­ig lehet pályázni. Az iskola­építés költsége mintegy 60 millió forintra tehető és szük­séges 20-30 százalék önrész vállalása, ezért a '98-as költ­ségvetési és fejlesztési terv koncepciójában közel 18 mil­lió forintot kell elkülöníteni erre a célra. A Sándorfalva-Algyő közti 4,5 kilométeres földút aszfaltozásával kapcsolatban továbbra is tárgyalások foly­nak Szeged és Hódmezővá­sárhely önkormányzatával. A megépítés költsége áfa nélkül '98-as árszinten 90-100 mil­lió forintra becsülhető. Ehhez jelenleg 65 százalékos állami támogatást lehet elnyerni. A maradék 30-35 milliót Sándorfalva önkormányzata nem képes finanszírozni, csak három milliót tud elkü­löníteni erre a célra. Mázsaház kihelyezését tervezik a tüzép-telep terüle­tére, ezért elküldték a megvé­telre vonatkozó árajánlatot a tulajdonosnak, az áfésznek. Erre még válasz nem érke­zett, így nem tudják bekalku­lálni a költségvetésbe. A Pick Rt. félmillió forinttal járulna hozzá a mázsaház építéséhez. A sándorfalvi rendőrőrs kialakítására - a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitány­ság tájékoztatása szerint - az ORFK költségvetése az idén nem biztosít fedezetet. Erre csak 1998-ban kerülhet sor. Ezért szükséges a képviselő­testület korábbi határozatá­nak megfelelően szerepelte­tett összeg kiadási tervezése. A beruházások mellett fel­újításokra és javításokra is el kell különíteni pénzt. Az is­kolák és az óvodák rendbeté­telére kell a legtöbbet szánni. A jövő évi nyári szünet ideje alatt szükséges a Hámán Ka­tó Általános Iskola Aradi ut­cai kerítésének felújítása. A Petőfi iskolában pedig három tanterem parkettájának csi­szolása és lakkozása elenged­hetetlen. Felül kell vizsgálni az Arany János iskolánál a tetőzet cserépfedését és a Pe­tőfi iskolai salakos pályát. Szerepel még az Építők isko­la tetőfelújítása is, de ha a hat tantermes általános iskola megépítése megvalósul, ak­kor csak kisebb javításokat kell elvégezni. A Petőfi isko­la udvarán térbeton kialakítá­sa szükséges. Az iíkola gaz­dasági és titkársági admi­nisztrációja hatékonyságának növelése érdekében célszerű két számítógép beszerzése. Az I. számú óvodánál a belső derítőaknát kell rendbe tenni. A II. számúnál pedig az épü­leten belüli felnőtt vécét kell kialakítani és az udvarit le­bontani. Ezek a beruházások és a felújítások még csak előter­jesztések. Az elfogadásuk és a szükséges döntések megho­zatala a képviselő-testület feladata. Az előterjesztést megelőzően Muhiné dr. Boruzs Ilona jegyző elkészí­tette a fenti feladatok végre­hajtásának költségbecslését. Kormos Tamás Tízéves a kistelek! id. Vándor Rudolf fúvósze­nekar. Nevük ismerősen cseng Kisteleken és kör­nyékén, hiszen gyakran hallhatják az együttest. A zenekar 1987-ben Tö­rökgyörgy József veze­tésével alakult. Később Czirok Zoltán vette át a kezdetben húszfős, ma negyventagú csoportot. 1994-ben a VIII. orszá­gos nemzetközi szintű minősítésen vettek részt, két kategóriában. Me­netzenében arany foko­zatú, koncertfúvósban pedig ezüst minősítést szereztek. Kovács István klarinétos adott bővebb tájékoztatást az együt­tesről. • Milyen hagyományok­ra épít a zenekar? - A harmincas évek óta működött már fúvószenekar Kisteleken. Eleinte városi, területi, majd megyei talál­kozókon vettünk részt. Egy év szereplés után Ajka váro­sa látott minket vendégül, amely nagy lépést jelentett a zenekar életében. A 60-as és 70-es években az országos hírűvé vált együttes vezető­iünk játszott ezen a napon, de pár évvel ezelőtt már má­sok csatlakoztak hozzánk. Az idén fúvószenekari és mazsorett találkozót is ren­dezünk a városban, amelyet hagyománnyá szeretnénk tenni. • Az országban sokfelé ismerik a zenekart. És külfödön szerepeltek már? - Eddig kétszer léptünk fel határainkon túl. A dániai Arslevbe a kisteleki Művé­szeti Iskola szervezésében jutottunk el. Egy fesztivál­iroda támogatásával léptünk fel Olaszországban, Castro­villariban. Ide Törökgyörgy József vezette Pro-Art Szvit mazsorettcsoport is elkísért minket. Az együttes évenként 40­50 alkalommal szerepel kü­lönféle rendezvényeken. Ez rengeteg gyakorlást követel, de a tagok mindent meg­tesznek a siker érdekében. A legnagyobb vágyuk, hogy a IX. országos minősítésen két aranyfokozatot szerez­zenek, egyet koncert-fú­vószenekari, egyet pedig show-kategóriában. Hellné Vass Rozália Sajtgyári capriccio Vajon mi érlelődik a kisteleki szalagon? (Fotó: Gyenes Kálmán) A zenekedvelő diák szerint a sajtgyártás jele­neteire is pászitható a vi­lághírű cseh író, Bohumil Hrabal remeke, A sör­gyári capriccio. Mióta Jirsi Menzel filmjével végképp láthatóvá és egyben hallhatatlanná tette a művet, talán nem baj, ha szóba hozzuk, amikor gyárról, életvi­dám emberekről beszé­lünk. Nem kapriccsó ez, könnyű zenemű, hallot­tuk máshol, éppen a csir­kegyári hajtásra, hanem annak kifordított népi változatával: kámpicso­rodó! Persze ezek után, ha valaki feltételezné, hogy a kisteleki sajt­gyárnak semmi köze a művészethez - nagyot té­ved. A szakmájuk művé­szei. Tavaly 1800 tonna sajtot adtak el. Ha ezt ki­lós trapistákban számol­nánk, az egymáshoz ra­kott gurigákból Balás­tyáig érne az út. - A Szegedlej Részvény­társaság része volt az üzem ­mondja Jenei Péter igazgató. - Két szentesi magánszemély vásárolta meg. Nemcsak ne­vében, hanem a valóságban is magyar tulajdon lett. A mostani neve ezért Kisteleki M+M Kft. A kisteleki sajtgyárban már régóta a közel-keleti ve­vők ízlése szerint csomagol­ták a portékát. Nyolc-tizenhat kilókat és a magyar szájnak jócskán sósat. Most is állíta­nak össze ilyen rakományo­kat, de felére, negyedére vág­ták a táblákat. Fél és kilós adagokat is csomagolnak eb­ből a fajtából. Ahogy mond­ják, a piacok kicsit átrende­ződtek. Az osztrák maradt, a német erősödött. A közel-ke­leti most kevesebb, a dél­szláv kiszámíthatatlan. Erre jegyzi meg az üzemigazgató: - Az embargó idején job­ban lehetett tudni, hogy ki az igazi vevő. Most az egyik szervezet fölülbírálja a mási­kat. Aki európai léptekkel kí­ván haladni, az ilyesmire kénytelen figyelni. A kistele­kiek folyamatosan alakítják a valamikori tejüzemet. Tiszta­ságot, rendet követel tőlük a világ és persze: ehető sajtot. - Sokat kellett emiatt köl­teniük? - Mindig kellene. Eddig körülbelül 25 millió forintot áldoztak a tulajdonosok. Szi­gorúak az Európai Unió tá­masztotta követelmények. Jártak itt az Országos Hús -és Tejellenőrzési Főfelügyelet­től és hiányosságokat talál­tak. A tejfogadón kell változ­tatnunk. Ajánlották, hogy a szennyvízelvezetésre jobban ügyelnünk, építsük át az öltö­zőket és így tovább. Észrevé­telük azonnali és folyamatos renoválást jelent. - És ha nem teszik? - Leveszik az exportszá­munkat, s akkor nekünk annyi! A kisteleki sajtosok kö­zössége hetven személyt szá­mol, tizenkettővel többet, mint amikor még nem voltak önállóak. A minap szegedi főiskolások jártak náluk. A fehérköpenyes gárda pár órára vette birtokba a gyárat. Ismerkedtek a sajtgyártás fortélyaival, illett is megkér­dezni, hogy tapasztalták-e a az ifjak körében oly sokszor használt „nagy, büdös sajt­szagot", a dögunalom és a tökrossz állapot testvérét? - Érdekes volt - mondta Kajtár Ferenc a másodévesek szakszerű megállapításával. Értenünk kell alatta, hogy a folyamatos sajtgyártáshoz naponta 25 hektó tejet horda­nak össze begyűjtőkocsikkal, a minőségét laborban ellen­őrzik. Gépek csattognak, csö­vek kanyarognak és tálcákon terül a massza, a fetasajt. És abból, mint öreganyáink a pogácsát, szaggatják ki a kí­vánt gurigákat. De az is le­het, hogy ezt épp gép csinál­ja... - jegyezte meg az egyik hölgy. - Az igazi sajtszag kelle­mes - tudjuk meg később. A kifinomult tejmesteri orrnak egyáltalán nem büdös, hanem pénzt hozó illat. Amikor már látják, hogy mi érlelődik a tálcán, megörülnek: érzik a pénz szagát! Habár, a latin mondás szerint - annak az nincs. (Pecunia non olet). Az íze miatt föleresztik sósvíz­zel, majd olyan porciókra osztják, amilyenre kell. Mac­kósra, kerekre, szögletesre, kolbászosnak. Az sem ma­radhatott titokban, hogy ami­óta magánosoké a gyár, a dolgozók fizetése 70 száza­lékkal emelkedett. Ami a kisteleki sajtgyár­ban kemény napi meló, az idegennek csupán könnyű kis időfutam - valós sajtgyári capriccio. A keresett sajtsza­got illetően Csendes tanár úr, a technológiai gyakorlat ve­zetője mondta, hogy igazából ő sem érezte, mert neki is te­jes az eredeti a szakmája. A főnökkel együtt végezték az erre jogosító iskolát. Azon­kívül csak a kisteleki sajtgyár vásárol errefelé birkatejet, szezonjában, megközelítően 200 ezer litert. Akasztóról, Nagylakról, Ceglédről hoz­zák ide. Ennél fájdalmasabb dol­gok sose történtjenek egy könnyű, őszeleji délelőttön... Majoros Tibor • Munkatársunktól Azt mondják, az az igazi hir, amit az újság kétszer is megír. Lehet. Azt is hírelik a hírre vágyók, hogy sose azt írja az újság, amit ké­ne. Ez is igaz. Hogy igazá­ból mit is kéne írnia az új­ságnak - mindmáig vita­tott. Ezért azután sokan vallják: úgy jó minden, ahogy történik. A hír an­nak szól, aki elolvassa. Citerásoknak Szombaton rendezik meg az ifjúsági citerazenekarok találkozóját. Első alkalom­mal tartanak ilyen fesztivált a városban, de szeretnék, ha ebből hagyomány lenne, mondotta Rácz Imre, a kiste­leki citerások vezetője. A megyéből hat településről, Szentesről, Forráskútról, Kis­kundorozsmáról, Zákány­székről, Földeákról és Ópusztaszerről várnak zene­karokat a rendezvényre. Dóriaknak Még van egy hetük a dóci képviselőknek, hogy a követ­kező testületi ülésre kellően fölkészüljenek. Amint azt Belovai Pál polgármester meghívójából megtudtuk, a jövő pénteken tartják a soron következő összejövetelt. A szokásos helyen, a polgár­mesteri hivatalban, délután fél kettőkor, különösen ki­emelt téma nem szerepel az ülés napirendjén, beszámolót hallgathatnak a testület jog­körében kiadott döntésekről, utasításokról, tárgyalásokról. Többeknek A Kitekintő oldal összeál­lítói szívesen betekintenének olyan vállalkozásokhoz, ahol másképp gondolják az életet. Keres olyan személyeket, akik szívesen vállalják a sze­replést. Igyekszünk, mi ma­gunk is megtalálni a kívánt embereket, de - tudják jól - a segítség mindig jól jön. Ahogy mondani szokás: egy kis súgás mindnyájunknak jót tehet. Levélben a Sajtóház cí­mén (6740 Szeged, Stefánia 10.), telefonon pedig az új­ságban megadott számon (481-281). Kisteleki fúvósok Gyakorolni sohasem árt! (Fotó: DM-archívum) je id. Vándor Rudolf. Ő szi­goráról és gyerekszereteté­ről volt híres, ezért ma is ő a példakép. Nevét 1992-ben vette fel a zenekar, egy ta­lálkozó alkalmából. A tisz­teletére minden év novem­berében emlékhangversenyt szervezünk, amelyre az or­szág legjobb fúvósait hívjuk el. Az idei emlékhangverse­nyen zenekarunk tízéves ju­bileumát is megünnepeljük, így igazán különleges zenei csemegére számíthatnak az érdeklődők. • Milyen programjai vannak az együttesnek? - Minden év az úgyneve­zett „szülők báljával" indul. amelyen a műsort mi adjuk és a bevételt a nyári táboro­zásra fordítjuk. A szakmai tábort minden nyáron meg­szervezzük, a délelőtt mun­kával, zenéléssel, a délután pedig pihenéssel telik. Má­jus elsején immár nyolc éve zenével ébresztjük Kistele­ket. Kezdetben csak zeneka-

Next

/
Thumbnails
Contents