Délmagyarország, 1997. szeptember (87. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-16 / 216. szám

4 KRÓNIKA CSÜTÖRTÖK, 1997. SZEPT. 18. MA DR. KOZMA JÓZSEF, a 20-as választókerület (Makkosháza) képviselője fogadóórát tart 17-től 18 óráig az Ortutay Utcai Általános Iskolában. MUNKAÜGYI JOGTANÁCSADÁST tart dr. Szabó Emese a KKDSZ (Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete) Csongrád Megyei Irodáján (Szegd, Temesvári krt. 42., tel.: 432-578), a Bálint Sándor Művelődési Ház épületében. délután 5-től 6 óráig. A NYUGDÍJASOK PÁRTJA 17 órától 18-ig a Teleki utca 3. szám alatti ingyenes jogi tanácsadást tart. Ügyvéd: dr. Sebő János. HOLNAP DR. BÁLINT JÁNOS, a szocialista párt jogtanácsosa 15 és 16 óra között ingyenes jogi tanácsadást tart Szegeden, a Szilágyi utca 2. II. em. 204-es szobában. GILA FERENC, a 24-es választókerület (Petöfitelep, Baktó) képviselő területét érintő lakossági fórumot tart a polgármesteri hivatal főépítésze 16.30 órától a Lidicei Téri Általános Iskolában. Téma: a Gerle utca páratlan oldali beépítésének részletes rendezési terve. PASKUJ MÁTYÁS, a 19es választókerület (Felsőváros, Fodor-kert) képviselője fogadóórát tart 17-től 18 óráig a Deák Ferenc Gimnáziumban (József A. sgt.). A MUNKÁSPÁRT .újszegedi alapszervezete 17 órakor taggyűlést tart a Fó fasor 9. szám alatti Munkás Művelődési Otthonban. MÉCS LÁSZLÓ, a 12-es választókerület (Móraváros, Béketelep) képviselője fogadóórát tart 17.30-tól a Déri Miksa Szakközépiskolában (Kálvária tér). A viráglelkű ügyész Dr. Kószó Gábor: „Az élettér nem ér véget a lakás falainál." (Fotó: Mészáros Gábor) Elsá alkalommal hirdette meg a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. a „Legvirágosabb ház Szegeden" elnevezésű versenyt, melyen a fődíjat dr. Kószó Gábor kapta. A fiatalember szenvedélyes hobbikertész, „civilben" pedig katonai ügyész. Ha ehhez hozzátesszük még, hogy hajdan a Déri Miksa Ipari Szakközépiskolában tanult, akkor aztán tényleg érthetővé válik a krónikás kíváncsisága. • Hogyan döntötte el, hogy a kemény műszaki iskolának számító Dériből a jogra megy? - Fontos szerepet játszott ebben egy igazi tanáregyéniség, a magyart és történelmet tanftó Németh Zoltán, akit nagyon szerettem, sokat köszönhetek neki. Harmadikban döntöttem el, hogy nem akarok műszaki irányban továbbtanulni. Zoli bácsi titokban örült, s adott három könyvet is; Magyar állam- és jogtörténet, Római jog, Egyetemes Állam- és jogtörténet. Az egyetemen egyébként ezekből szigorlatoztunk. Meg is ijedtem a középiskolában, mert latintudás nélkül a római jogból nem sokat értettem. így a tanárok többsége mellett már én sem bíztam benne, hogy felvesznek. • Az sem szokványos, ha valaki a jogi egyetem után nem ügyvéd vagy bíró szeretne lenni, hanem katonai ügyész... - Még ebben is a Déri a ludas, Csöme Lajos orosztanárom ajánlotta, hogy próbáljam meg a HM-ösztöndljat, úgy nagyobb az esélyem a felvételin. Utóbb megtudtam, ez nincs fgy, a kettő független egymástól, ráadásul csak akkor kötnek tanulmányi szerződést valakivel, ha előzőleg már felvették az egyetemre. A diploma után a honvédság állást kínált, szerencsére a szegedi katonai ügyészségen volt hely, így ide kerültem fogalmazónak, majd szakvizsga után 1995-ben kineveztek ügyésznek. • Súlyos ügyekkel foglalkozó, titokzatos és szigorú embereknek tartja a közvélemény a katonai ügyészeket... - Egyáltalán nem vagyunk szigorúbbak, mint amennyire ezt a hivatás megköveteli és amennyire szükséges. Természetesen - akárcsak más igazságügyi területeken - vannak komolyabb, fajsúlyosabb és egyszerűbb ügyek is. De mindegyiknél alapvető szempont a törvényes eljárás. A Magyar Köztársaság egységes ügyészségének szerves részét képezi a katonai ügyészség. Hatáskörünket a hatályos büntető eljárásról szóló törvény határozza meg: ez alapján a büntetójogi értelemben vett katonák, így rendőrök, határőrök, bv-sek által elkövetett bűncselekmények esetén folytatunk nyomozásokat. Ha szükséges, vádat emelünk ellenük és a Megyei Bíróság Katonai Tanácsa előtt képviseljük a vádat. Röviden ennyit a munkánkról. • Pont e közhiedelem miatt érdekes, hogy a „legvirágosabb ház Szegeden" verseny győztese egy katonai ügyész lett... - Gyorsan megjegyzem, az érdem nem csak az enyém, hanem a szüléimé is, a legtöbbet ugyanis édesanyám foglalkozott a ház előtti kerttel. Alsóvároson születtem, nagyon fontosnak tartottam, hogy Szegednek ez az ősi magja, akár csak a házunk előtti darabbal is, de szépüljön. Mostanában ugyánis elszomorítóak az utcák, sok helyütt nemcsak a gaz burjánzik, de néhol tisztességes járda sincs. Gyakran felépítenek egy társasházat, utána pedig az összetört járdát sem hozzák rendbe. Az élettér határát szerintem nem a szoba falai jelentik, mindig csodálkozom azokon az embereken, akiknek az erkélye roskadozik a rengeteg virágtól, de az már nem zavarja őket, hogy ha kinéznek, a lakásuk alatt embernyi magasságú gazt látnak Takács Viktor „Csendörkard vágta a csuklómat../' A nyolcvanhárom éves Ilonka néni életét a másokért végzett, önfeláldozó munka töltötte ki. Korán elvesztette szüleit, s a szakszervezetben talált új „családra." A csendörök zaklatásai, a rendszeres verések sem tudták eltántorítani a közösségtől. Később ápolónőként járt ki a lovak húzta mentókocsikon emberek életét mentette meg. Most arra vár, hogy a vasutasszakszervezet visszavegye soraiba. Gallai Józsefné Dunai Kovács Ilona Szegeden született. itt is élte egész életét. Most nyolcvanhárom éves, és korát meghazudtoló fürgeséggel jön kinyitni a nehéz fakaput, majd siet föl a félemeletre vezető lépcsőn. A konyhaasztalhoz ülünk, s a falióra ketyegése, meg kalitkájában csicsergő fehér papagáj csicsergése mellett beszélgetünk. Az asztalterítőre készttett nejlonzacskóból elókerülnek az eseménydús, nehéz élet dokumentumai: szakszervezeti tagkönyvek, kitüntetések, oklevelek. 9 Ilonka néni, mikor és miért lépett be a szakszervezetbe? - Vasutas családból származom. Nagyapám gőzmozGallai Józsefné előtt kitüntetések, dicsérő oklevelek. (Fofó: Somogyi Károlyné) donyokat vezetett, s ott volt a szakszervezet alapftói között. Természetesnek tűnt, hogy apám után én is kéljem a fölvételemet. Csakhogy ez akkor nem volt olyan egyszerű: kétéves próbára bocsátottak, s be kellett bizonyítanom, hogy akarok, és tudok is dolgozni. A pénztár vezetését bfzták rám. Tessék, itt az első tagkönyvem, nagyon vigyáztam rá: 1936. február 3-án állították ki. Még a pecsét fölirata is olvasható: ,A Szegedi MÁV Segédtisztek Társadalmi Egyesülete." 9 Mit jelentett szakszervezeti tagnak lenni a háború előtti, nehéz időkben? - Nézze a két csuklómat: csontig bevágták a csendőrkardok. Mert akkor tilos volt szervezkedni. Kitaláltuk, hogy „teadélutánokat" tartunk. Egyikünk őrködött, s ha jöttek a csendőrök, nekikezdtünk táncolni. De fgy is sokszor bevittek: nem nézték, férfi-e, vagy nő, öreg, vagy fiatal, kegyetlenül vertek azok mindenkit. 9 Nő létére miért vállalta mégis a kemény megpróbáltatásokat? - Apámat, anyámat korán elvesztettem, s a vasutasszakszervezet karolt föl, segítettek, amiben tudtak. Segélyt adtak, abból taníttattam az öcsémet. Én magam négy polgárit végeztem, de munkám nemigen volt; betegápolást vállaltam, de előfordult, hogy nem maradt más, mint az utcasöprés. 9 Oklevelek sokasága fekszik előttünk az asztalon. Az egyiket a vöröskereszttől kapta. Mivel érdemelte ki? - Oda 1940-ben vettek föl, s beteglátogatóként dolgoztam. A háború után elsősegélynyújtó tanfolyamra küldtek, arról is itt a pecsétes igazolás. Az ötvenes évek elején a női klinikára kerültem. Akkor még lovak húzták a mentőkocsikat, azokkal jártunk ki télen-nyáron. Egyszer Sándorfalvára hívtak bennünket, egy asszony szülni készült. Borzalmas nagy hó volt... Amikor odaértünk, már látszott a kisbaba feje. Sietni kellett volna, de a lovak nem bírtak elindulni; lapátoltuk a havat. Az asszony erősen vérzett, orvos nem volt velünk, de igyekeztem megtenni minden tőlem telhetőt. Amikor beértünk a klinikára, azt mondta a doktor, hogy én mentettem meg az asszony életét... 9 Ötvenéves szakszervezeti munkája után is dicséretet kapott. - Nem dicsekvésnek szánom, de mindig nagyon jó érzés volt másokon-segíteni. Családom nem lehetett, ezért számomra a szakszervezet jelentette az igazi közösséget. Ezért is szeretnék visszakerülni a vasutasokhoz: fiatalkori emlékeim, a családi szálak mind oda kötnek. Remélem, visszavesznek... Nyilas PAtar miről írt a DM? 9 75 éve Csonkamagyarország megyéi Csonkamagyarország megyéi átszervezés előtt állnak. A trianoni béke megnyirbálta az ország teriiletét, számtalan vármegyénket úgy osztottak ketté, hogy a magyar részen maradt kis részek önálló törvényhatósági életet aligha folytathatnak. A szomorúan megcsonkított vármegyék java része megyei székhelyét is elvesztvén, sem közigazgatási, sem gazdasági, sem kulturális szempontból nem alkotnak kerek egészet. A múlt nagy tradícióin tépelődő nagy vármegyék életében nincs lüktető erő, amely pedig okvetlenül szükséges a nemzet újjáépítő munkájában. (1922) * 50 éve A hároméves terv védelmére Halál vár a hároméves terv szabotálóira, a nép ellenségeire, akik gyújtogatással, rongálással veszélyeztetik a termelést, a dolgozó nép életszínvonalának emelését. A hároméves terv védelmére elkészült rendelettervezet kíméletlen megtorlást tartalmaz, olyan népellenes cselekedetekre is, amelyket eddig törvény nem büntetett, bűnhődni fognak az árurejtegetők, a lelkiismeretlen vállalatvezetők, tettesek és felbűjtók egyaránt. (1947) * 25 éve Györött rajtol a SZEOL Az 1972-73 évi labdarugó NB I. a hét végén, a szokásosnál egy hónappal később rajtol. Ennek az oka, mint tudjuk, az olimpia volt. Csapatunk, a SZEOL, újra a legmagasabb osztályban vesz részt. Első mérkőzését idegenben, Győrött játszsza, de a Rába ETO elleni teljesítményről már következtetni lehet. A múltban a vasgyári csapat általában jobban szerepelt, a SZEOL és elődei Győrött tizenháromszor mérkőztek, s ebből csak egyszer nyertek, és egyszer értek el döntetlent. (1972) Határ menti kapcsolatok • Munkatársunktól A Kishomoki Kiképző Bázison még augusztusban megrendezett nemzetközi rendvédelmi tábor sikerét igazolja, hogy a romániai Temes megyében - ennek mintájára - szintén szerveztek egy ifjúsági tábort, amelynek voltak Csongrád megyei meghívottjai is. A román-magyar határ menti együttműködés szélesítését, az eurorégiós kapcsolatok erősítését segítette elő az a kezdeményezés, amelynek értelmében az idén romániai - a vajdaságiak mellett - gyerekek is meghívást kaptak a rendvédelmi táborba. Néhány héttel később ugyanis Temes megyébe utazhatott - egy kísérővel - 10 gyermek, valamint nyolc polgári védelmi szakember. A delegáció diák, illetve felnőtt tagjai a szakmai tapasztalatszerzés mellett a térség nevezetességeinek megismerésére is módot kaptak. ^KPMIKKJ N Szeged, Dorozsmai út 33. L KFT Tel.: 62/464-026. Ny.: 8-16 h I * Árcsökkenés az ISOLA bitumenes lemezeknél! GV-3 2950 Ft, GV-4 3700 Ft, SGV-4 4600 Ft/»ek. áfával. (Ajánljunk az új DUÓ és modifikált lemezeket isi) <3 A Csongrád Megyei Gasztronómiai Társaság, a Roosevelt téri halászcsárda és a Délmagyarország Kft. meghívja Önt és kedves családját az 1997. szeptember 20-án, 10.00 órakor kezdődő Nemzetközi tiszai halfesztivál '97 „A szegedi híd alatt..." elnevezésű egész napos rendezvényére! Felnőtteknek és gyermekeknek szóló gazdag programokkal és finom, olcsó halételekkel várunk minden kedves érdeklődőt! Részletes programok a pénteki Délmagyarországban és Délvilágban!