Délmagyarország, 1997. szeptember (87. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-12 / 213. szám

8 UNIVERSITAS PÉNTEK, 1997. SZEPT. 12. • A polgármesteri székből minden más A telekcsere lassan halad Szalay István polgármester: „Vannak ortodox ellenzők is." (Fotó: Karnok Csaba) • Gazdasági diákcsere - közgazdász mádra AIESEC Szegeden • Negyedszer Szent-Györgyinapok • DM-információ Az orvostudomány legkülönbözőbb területeit érintő előadások hangzanak el a SzentGyörgyi-napok rendezvénysorozatán a jövö hét elején. Ezzel egy időben tartják a SZOTE Öregdiák Szövetségének ülését. Negyedik alkalommal rendezi meg a szegedi orvostudományi egyetem a Szent-Györgyi-napokat szeptember 15-17. között. A tudományos fórum célja az, hogy a résztvevők betekintést kapjanak a SZOTE-n folyó oktató-, gyógyftó- és kutatómunkába. A rendezvényt dr. Dobozy Attila rektor nyitja meg hétfőn délután négy órakor. Ezt követően este hétig az elméleti orvostudomány eredményeiről hallgathatnak meg előadásokat az érdeklődők, majd bemutatkozik Szeged Megyei Jogú Város Oktatókórháza. Kedden 16 órától a sebészet, 18 órától pedig a diagnosztika témaköréből hangzanak el beszámolók, az estet fogaciás zárja. Az utolsó napon, szerdán délután három órakor tartják a SzentGyörgyi Albert Orvostudományi Egyetem Öregdiák Szövetségének ülését. Ezen értékelik a szövetség és a kalocsai önkormányzat kórházrendelőintézete által meghirdetett pályázatra beküldött munkákat. Az ülés után a társadalomorvostan, a tudománymetria, a sport, a konzervatív orvostudomány, a kísérletes és klinikai farmakológia kérdéseiről beszélnek a szakemberek. A háromnapos fórummal egy időben a vendégek megtekinthetik a „Művészet-gyógyítás-rehabilitáció" kamarakiállttást. Valamennyi eseményt a Dóm téri Oktatástechnikai Központban rendezik meg. Egészségnapot szervez a SZOTE • DM-információ A Szegedi Egészségügyi Felsőoktatási Hallgatói Egyesület „Cél az Universitas egészsége" címmel Szegedi Universitas egészségnapot szervez szeptember 17-én. A jövő heti rendezvényt 9 óra 45-kor az Universitas elnöke és a SZOTE rektora nyitja meg. Délelőtt 10 órától egészen este 20 óráig termékbemutató kiállítás tekinthető meg a nagyoktatási aulában az egészséges táplálkozásról, életmódról, testmozgásról és testápolásról. Az egészségügyi szolgáltatások mellett aerobic-, falmászás-, testépítés- és rock and roll bemutatókkal várják az érdeklődőket. Este 19 órától Dóm tér körüli futás kezdődik, 20 órától a SZOTE Rektori Hivatalának tanácstermében fogadás és komolyzenei koncert, 21 órától pedig a SZOTE-klubban könnyűzenei koncert zárja az egésznapos rendezvényt. Szeptember 17-én művészeti kiállítás nyílik az egészséges életmódról. A tárlat október 5-éig tekinthető meg. A város és a helyi fölsóiskolák legégetőbb közös ügye a telekcsere. A tárgyalások azonban döcögve haladnak, az Öthalmi úti laktanyáért felajánlott ingatlanok végleges listája nemigen akar elkészülni. Szalay István polgármestert ennek okáról kérdeztük. • A város érdeke, hogy mielőbb a magáénak tudja és hasznosítsa a volt szovjet laktanyát, az egyetemeké pedig, hogy hozzájussanak a belterületi csereingatlanokhoz- Az ügy mégis lassan halad ... - Magam főigazgatóként híve voltam, és polgármesterként is teljes mértékben támogatom az Universitas létrejöttét és az ehhez szükséges infrastruktúra megteremtését. De jelenlegi helyzetemben világosan látom az ezzel kapcsolatban - a közgyűlésben, az apparátusban, a vezetőtársaimban, sőt, a felsőoktatási intézményekben - megfogalmazódó kételyeket, és tudom, hogy az aggodalom nem alaptalan. FelMilyennek látja a város és az egyetem jelenlegi viszonyát, kapcsolatrendszerének alakulását három közéleti személyiség: a szegedi főrendőr, a városi főépítész, valamint az eleddig egyetlen nö díszpolgár? Erre kerestük a választ. Szőke Péter (városi rendőrkapitány): — A város és az egyetem kapcsolatát csak pozitívan tudom értékelni. Elmondhatom, hogy az egyetem bűnüg.yileg nem meghatározó tényező, ami annyit jelent, hogy csak elvétve akad bűntettes a hallgatók között. Szerencsére az egyetemisták és főiskolások sérelmére sem követnek el súlyos bűncselekményeket a városban. Rendőrként egyéb: ként más szituációban is találkozunk az egyetemmel, hiszen a városi rendőrkapitányság jónéhány dolgozója jelen pillanatban is a tudományegyetem jogi karának, illetve a tanárképző főiskolának levelező tagozatos hallgatója. A jogtudományi kartól már merülnek olyan gyakorlati problémák, hogy állami tulajdont kell önkormányzatira cserélni úgy, hogy sem az egyetem, sem a város nem akar fizetni. Egy másik gyakorlati akadály, hogy még mindig nincs egyetértés a város és az egyetem szakértői között, hogy mennyibe kerülne a volt szovjet laktanyában a környezeti kárelhárítás. A város szakértői azt mondják, hogy 180-360 millió forint közötti összeget kellene erre fordítani. Ez egy borzasztó összeg, rendkívül nagy hibahatárral. Néhány tízmillió forintot kellene költeni csak arra, hogy pontosan meghatározzuk, mi mennyi. Amíg ugyanis nem tudjuk, mennyibe kerül a kárelhárítás, nem tudjuk ezt az összeget beszámítani a cserébe, és nem tudjuk- később értékesíteni a területet. 9 Kialakult-e már a végleges lista arról, hogy az Öthalmi úti laktanyáért cserébe milyen ingatlanokat adna a város az universitasnak? - Sok tárgyalás volt már ebben az ügyben, körvonalatöbbszőr kértünk állásfoglalást polgárjogi, nemzetközi, illetve büntetőjogi ügyben. Korábban működött egy közös munkacsoport is, amelyben rendőrök, ügyészek, bírók és egyetemi hallgatók dolgoztak fel egy-egy témát. A felsőoktatási intézmények idegennyelvi lektorátusai is segítségünkre sietnek, ha kuriózum tolmácsra (török, arab) van szükségünk. A rendőrség maximálisan tiszteletben tartja az egyetem autonómiáját. Igen toleránsak vagyunk például a különböző egyetemi rendezvényekkel, bulikkal, s csak akkor megyünk, ha szükség van ránk. Nóvák István (Szeged főépítésze): - Véleményem szerint kicsit hevenyészett módon hozták létre az egyetemet Szegeden, (gy aztán a telepítési rendszerből kifolyólag nem minden esetben volt szerencsés kapcsolata a várossal. Mondom ezt annak ellenére, hogy rendkívül nagy tettnek tartom, hogy annak idején idetelepítették a kolozsvári egyetemet. Szeged elképzelhetetlen a városzódik a megállapodás, de végleges és hivatalos ajánlat még nincs. A „listán" szerepel a Honvéd téri épület, az Ortutay Kollégium, az újszegedi volt pártiskola két szintje, egy Moszkvai körúti kollégiumépület, a Kisstadion. A dolog kétségkívül lassan halad, de azok, akik nem bíznak a megegyezésben, éppen e téren tudnak közbelépni. A határozatokat keresztül kell vinni a közgyűlésen, melynek véleménye nem egységes ebben a kérdésben. Vannak olyan „ortodox" ellenzők is, azt sem fogadták el, hogy az Öthalmi úti terület az egyetemé. Már az is nagy dolog volt, hogy a közgyűlés annak idején nem harcolt azért, hogy a laktanya a városé legyen. Az én álláspontom az, hogy a laktanya az Universitasé, de tisztességes, a város érdekét szolgáló megegyezésre kell jutni a telekcseréket illetően. 9 Polgármester úr a főiskolai főigazgatói székből került a város élére. Milyennek látta és látja Szeged és felsőoktatása viszonyát? ban élő egyetem nélkül, éppen ezért voltam és vagyok nagyon ellene a Campusnak, a kitelepített egyetemnek. Láttam már néhány ilyet Európában, s hiába voltak azok korszerűek és jól felszereltek, nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Ehhez rögtön hozzá kell tennem, hogy a felsőoktatási intézmények jelenlegi épületstruktúrája igen elhanyagolt. Éppen ezéyt messzemenőkig támogatom azt a polgármesteri kezdeményezést, hogy a város a rendbehozott volt orosz laktanyát cserélje el az Universitassal belvárosi ingatlanokra. Más városok, például Kecskemét és Békéscsaba, komoly anyagi áldozatokat hoznak azért, hogy egyetemük legyen, benn a városban. Úgy gondolom, hogy ma már elképzelhetetlen Szeged mindennapi élete a közel tizennégyezer egyetemi és főiskolai polgár nélkül. Kopasz Márta (festő- és grafikusművész): - Én 1939től 1952-ig voltam lektor a tudományegyetemen, azt követően pedig a főiskolán taní**•> Fiatal oktatóként, később főigazgatóként úgy találtam, hogy a felsőoktatás nem kapja meg azt a helyet a város életében, amely megilletné a legnagyobb munkáltatót, a legtöbb embert ide vonzó, a legnagyobb nemzetközi hfrnevet jelentő intézményeket. Szeged története azonban magyarázatul szolgál erre a jelenségre. Amikor 1921-ben az egyetem ide költözött, Szeged egy gazdag város volt. Ez a gazdagság azután odalett, és már nem arról volt szó, hogy a város saját javakkal rendelkezett, és vagyonából ennekannak adhatott, hanem maga is központi forrásokból kapott bizonyos összegeket. Ez a helyzet ma is: Szeged 25 milliárdos költségvetéséből hozzávetőleg egymilliárd forint származik „helyből". Ha pedig a város nem gazdag, hogyan, miből adjon? Átülve a főiskolai főigazgatói székből a polgármesteribe, nagyobb megértéssel tekintek a város és a helyi felsőoktatás viszonyára. K. G. tottam. A marxista ideológia bejöveteléig az egyetem város volt a városban. Abban az időben a dékánátus dolgába senki sem szólhatott bele. A város elöljárói nemcsak tiszteletben tartották az egyetem függetlenségét, de nagy és őszinte csodálattal figyelték a világhírű szegedi professzorok munkáját, meghajoltak a tudásuk előtt, s nem akartak okosabbak lenni az egyetemi tanároknál. Akkor a város bizony kikérte az egyetemi oktatók véleményét egy-egy ügyben. Ez a helyzet annyiban változott meg a szocializmus alatt, hogy a város vezetése a pártbizottságokon keresztül gyakorolt nyomást, s szólt bele az egyetem életébe. Ez azért sértette rendkívüli módon a tanárokat, mert sokszor a nyolc osztályt végzett munkáskáderek diktáltak. Az Universitast egyébként nagyon jó dolognak tartom, s ha létrejön ez az egyesített erejű intézmény, roppant nagy tekintélyt vív majd ki magának a városban. Sx. C. Sz. Az AIESEC (Közgazdászhallgatók Nemzetközi Szövetsége) a világ legnagyobb szakmai diákszervezete. Magyarországon jelenleg tíz felsőoktatási intézményben létezik AIESEC Helyi Bizottság, a tizenegyedik Szegeden alakul meg szeptember végén. Az AIESEC 1948ban hét ország részvételével jött létre. A brüsszeli központú szervezet jelenleg nyolcvanhét ország több mint hétszáznegyven felsőoktatási intézményében működik. Az AIESEC főleg a gazdasági oktatással foglalkozó főiskolákon és egyetemeken van jelen, ám Nyugat-Európában a műszaki és technikai felsőoktatásban is helyet kap. Az egyes intézmények helyi bizottságainak munkáját nemzeti bizottságok fogják össze, amelyeket a brüsszeli AIESEC International irányít és koordinál. Az 1972-ben alapított magyar AIESEC jelenleg tíz tagból áll: a fővárosi Külkereskedelmi Főiskola, Pénzügyi és« Számviteli Főiskola, Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola, illetve az International Business School mellett Győrött, Tatabányán, Gödöllőn, Debrecenben és Pécsett működik helyi bizottság. A szervezet legfőbb célja, hogy az egyetem által nyújtott elméleti oktatás mellett lehetőséget teremtsen gyakorlati tapasztalatok megszerzésére is. Az AIESEC elsődleges tevékenysége nemzetközi szakmai csereprogramok lebonyolítása, amelynek több formája létezik. Az általános diákcsereprogram során a kiválasztott hallgatók külföldi vállalatokhoz mennek dolgozni és az ott töltött időben, ami hat héttől egészen másfél évig terjedhet, fizetést kapnak. Nemcsak vállalatokhoz, hanem alapítványokhoz és önkormányzatokhoz is ki lehet menni, ekkor a régiófejlesztésben vesznek részt a diákok. Mindkét esetben a fogadó ország AIESEC-esei intézik a papírokat és a vendégdiák részére programokat is szerveznek. A hallgató csupán az útiköltséget fizeti saját maga. Az AIESEC-en belüli csereprogram során tapasztaltabb AIESEC-tagok mennek viszonylag új helyi bizottságokhoz segíteni, vagy a még tapasztalatlan tagok erős bizottságokhoz tanulni. Ekkor az utazó hallgató háromezerforintos saját részt vállal, a többi költséget a szervezet fizeti. Az AIESEC-nek öt meghatározott fókuszterülete van: a felsőbb oktatás, vagyis az elméleti tudás mellé a gyakorlat megszerzése, a kulturális megértés, a felelős vállalati gondolkodás kialakítása, az információs társadalom részletesebb megismerése, illetve a vállalkozókészség fejlesztése. Az AIESEC helyi bizottságai szervezik az évente megrendezett Állásbörzéket, ezenkívül különböző globális kérdéseket felölelő szemináriumokat és egyéb rendezvényeket. Ilyen például az EuroBus program, melynek célja a közép- és kelet-európai fiatalok tájékoztatása az Európai Unióhoz történő csatlakozás kérdéseiről. Szegeden már korábban is létezett AIESEC, amelyet akkoriban közgazdász programozó matematikusok alapítottak, ám a kilencvenes évek elején még sem az emberi, sem az anyagi tényező nem volt biztosított. A megalakulás előtt álló szegedi szervezetnek jelenleg huszonnégy hivatalos tagja van, az érdeklődők száma pedig harmincöt főre tehető. A tagok nagy részét a József Attila Tudományegyetem közgazdászhallgatói mellett a természettudományi kar közgazdász programozó matematikusai és a Szegedi Élelmiszeripari Főiskola vállalkozó menedzserei alkotják majd, ugyanakkor a szervezet az Universitas valamennyi hallgatóját be kívánja vonni a munkába. A tagok motiválásában fontos szerepet játszik az AIESECfeelingnek nevezett különleges hangulat és a karrierszellem egyaránt. A szegedi AIESEC a későbbiek folyamán segíteni szeretné azokat a hallgatókat, akik tdkmunkájukat a szervezet öt fókuszterületének valamelyikéről készítik. Hackl Krisztián, az AIESEC leendő szegedi bizottságának elnöke szerint a szervezet szeretne együttműködni a szabadkai és a temesvári helyi bizottságokkal, ezzel is erősítve az alföldi régió nemzetközi jellegét. A bizottság finanszírozásában fontos szerepet játszanak a dél-magyarországi régió vállalatai, emellett alapítványi és pályázati úton is próbálnak pénzhez jutni. Hackl Krisztián elmondta, Mészáros Rezső, a JATE rektora támogatja a kezdeményezést, valamint az egyetem közgazdasági tanszékcsoportja is segíti a munkát. A helyi bizottság létrehozásának az a jogi feltétele, hogy találni kell legalább egy támogató Helyi Bizottságot, amely erkölcsileg és szakmailag is segíti az új szervezetet. A szegedi AIESEC-et három helyi bizottság is támogatja: a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola, a Pénzügyi és Számviteli Főiskola, illetve a Külkereskedelmi Főiskola. A szegedi AIESEC-bizottságot a szervezet őszi közgyűlésén szavazzák meg. Az új bizottság első rendezvénye a kecskeméti Elsős Tábor lesz október 10. és 12. között, novemberben pedig Pécsett rendezik meg Think Pink címmel a vállalkozáskészségről szóló programot. . A szegedi AIESEC a régiófejlesztés jegyében részt vesz egy hosszú távú program szervezésében, amely a régió információáramlásé- nak megkönnyítését segíti elő. E program központja Sepsiszentgyörgyön lesz. Békefi Anett • Város és egyeteme Hogyan állnak egymással?